Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Hazai és importált CSAPOK, CSAPTELEPEK, FÜRDŐKÁD, KONYHAI CSEMPÉK, táblás és tekercses, sárga színű műanyag HULLÁMLEMEZ 7. SZ. BOLTBAN Budapest II., Váci út 195/b, 1977. MÁRCIUS 20., VASÄRNAP Üdítősor A Pest megyei Pincegazdaság szentendrei Márka töltőüze­mében DORITA olasz licenc alapján készült töltő és záró automatával palackozzák az üdítőitalt, műszakonként 16 ezer üveggel. Képünkön Marton Kálmánná gépkezelő. Halmágyi Péter felvétele Ki a legjobb kerékpáros; gyerekek ? Járási döntő Kiskimlacliázán Piros nyakkendős úttörők so­rakoztak a kiskunlacházi Mun­kácsy téri általános iskola ebédlője előtt. A ráckevei já­rás falvaiból jöttek, verse­nyezni. Az utazástól megéhez­tek a gyerekek, s csak a déli étkezés után kezdődött a ve­télkedés. Vajon ki a legjobb kerékpáros a járásban? Erre adott választ a délutáni ver­seny, a Nemzetközi Iskolakupa járási döntője. — Huszonegy iskolából 18 úttörőcsapat nevezett a NIK- be — mondta Nyéki Károly járási úttörőelnök. — A házi döntőket még februárban rendezték. Csaknem négyezer iskolást mozgósított a rác­kevei járásban a Magyar Út­törők Országos Szövetsége és az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács közös felhívása. A pajpusztai körkép Ötmillió liter tej, félmillió pecsenyekacsa Apajpusztán, a Kiskunsági Állami Gazdaságban mindig akad újdonság. Most is figye­lemre méltó újságot közöl ve­lünk Paukovits István, a gaz­daság igazgatója: — Ezekben a napokban száz, hektáron megkezdjük a vörös­hagyma vetését. — De hiszen a hagyma csak jó földben fizet jól és ezen a környéken elég sovány a ta­laj. — Ahol a cukorrépa megte­rem, ott a hagymának is meg kell teremnie. Márpedig ná­lunk a cukorrépa is jól fizet. A hagymának pedig hektá­ronként 180 mázsát kell hoz­nia. — Kétségtelen, hogy nagy szükség van a sok hagymára, hiszen gyakran hiánycikk. Hagyma, rendszerben — A Felsőbabád! Állami Gazdasággal együtt alapító tag­jai vagyunk a Kertészeti Egye­tem Soroksári Tangazdasága hagymatermesztési rendszeré­nek. Bő öntözés, növényvédő szer ..., de, sajnos, kézi kapá­lás. A szedés viszont géppel történik, és a szükséges gé­pek már itt is vannak. Hány kapás kell? Nyolcvan-száz. Honnan teremtjük elő? Heves­ből és Nógrádiból már közel annyi embert szerződtettünk. Szállást, olcsó kosztot és jó napszámot kapnak. Elmondja azután az igaz­gató, hogy a termés nagy részét a Nagykőrösi Kon­zervgyárba szállítják, de közvetlenül a piacra is nagy mennyiség kerül belő­le. Magyar vetőmag nincs. Az egyetemi tangazdaság tavaly különböző külföldi hagyma­maggal kísérletezett. Két olasz- országi és két holland fajta be­vált, ebből a négyféle mag­ból kapott a kiskunsági gazda­ság, azokat veti el. Jövőre meg­lehet, hogy már hagymavetö- magot is termel. Elújságolja az igazgató, hogy március elsején a Palotási Ál­lami Gazdaságból megjöttek az első naposkacsák, és azóta hetenként folyamatosan 12 ezer érkezik. Hét éve, amikor először neveltek pecsenyeka­csát, egész évben alig többel, mindössze 15 ezerrel kezdték. Évről évre többet és többet hozattak, az utóbbi esztendők­ben már százezreket. — Az idén félmillió pecse­nyekacsa a tervünk, mondja Paukovics István. Ahhoz, hogy a sárga pihés kiskacsák elérjék a szüksé­ges két kiló 60—75 dekás súlyt, 49, vagy legfeljebb 51 nap kell. S hogy egy kiló húst szedjenek magukra, ahhoz há­rom kiló 20 deka táp. A pe­csenyekacsa-nevelés bevált, érdemes volt hét éve belefog­Amerikai jövevények — Még egy újságot mond­hatok — folytatja az igazga­tó. — Elkészült 830 férőhelyes szakosított tehenészeti tele­pünk, bár az utolsó simítások még hátravannak, de csak tisz­tavérű Holstein-Friz fejős­tehenek kerülnek. Hiányzik ugyan még 120 ahhoz, hogy a telep teljesen benépesüljön, re­mény van azonban arra, hogy az idén megint kapunk Ame­rikából vemhes üszőket. A te­lepet különben május elsejére avatjuk fel. Van a gazdaságnak 390 hol­land lapály fajta tehene is. Ezeket 1972 óta Holstein-Friz- zel keresztezik. Az első utó­dok már bőségesen adnak te­jet, évi átlagban ötezer liter felett lesz a hozamuk. A tisz­l tavérű holland tehenek évi át- I lagtermelése 4200 liter. — És hogyan tejelnek az amerikai jövevények, a Kis­kunsági Állami Gazdaság Holstein-Friz tehenei? , — Tavaly ötezer 300 litert adtak, az idén hatezerre szá­mítunk. A gazdaság ez évi ter­ve szerint 5 millió 190 ezer li­ter tejet kell megtermelni. Sz. E. Ma pedig iskolánként a legjob­ban kerékpározó pajtás1 jött vetélkedni, az egyéni és csa­patversenyre. A nevezések alapján meg­tudtuk, hogy 16 csapat képvi­seltette magát a járási dön­tőn. A gyerekek izgatottan várták a verseny kezdetét, bár a seregszemle fő szervező­je, Jáger Imre, a Járási Közle- kedésbizonsági Tanács titkára sem látszott valami nyugodt- nak. A Munkácsy téri általános iskolában és annak közvetlen környékén zajlottak áz esemé­nyek. Az épület emeleti tan­termében a pajtások húsz perc alatt válaszoltak írásban a tesztkérdésekre. Csupa ke­rékpáros , KRESZ-feladatot kaptak. Ezalatt a gyerekek másik csoportja az iskola udvarán megrendezett ügyességi ver­senyen vett részt; Kerékpár­ral kerülték ki az akadályo­kat, avval nyolcast írtak le, majd a pálya közepén egy pallón kellett átjutniuk. Be­fejezésül a nyújtóra felakasz­tott két futballabda között, az aRadályok megérintése nélkül jutottak át a célon. Itt-ott gyűltek a hibapontok, vagyis egy-egy bóját megérintettek a versenyzők, de a többség csupán az idővel versengett. A harmadik színhely a KRESZ-park volt. Jelzőtáblák, lámpák nehezítették a pályát. Solymáron a legtakarékosabbak Községiek közös bankja Kölcsön a kistermelőknek, építkezőknek Hét esztendővel ezelőtt ala­kult a solymári takarékszövet­kezet. A működési területéhez tartozó Üröm, Nagykovácsi és Budakalász községekben ha­marosan megépültek a kiren­deltségek. Hollós Miklós ügyvezető ] igazgató elmondotta a takarék- ' szövetkezetről, hogy tulajdon­képpen 22 ezer ember bankjá­nak tekinthető, öt évvel ez­előtt 2 ezer 580 részjegyese volt, ma pedig már 4 ezer 250 tagja van a szövetkezetnek. A solymári takarékszövet­kezet betétállománya 25 millió forint. Kétezer-száz betétköny­vet kezelnek, nyolcmillió fo­rint kölcsönkeretből gazdál­kodnak. — A kölcsönfajták közül melyik a legkeresettebb? — Főként építkezésekhez kérnek anyagi segítséget a ta­gok, ugyanis csak részjegye­sek igényelhetnek kölcsönt. Kitűnő állapotban levő SOEMTRON 3 8 5/12-ES ELSZÁMOLÓ­AUTOMATÁT AJÁNLUNK MEGVÉTELRE Az elszámolóautomata két lyukszalag-lyukasztóval és két lyukszalag-olvasóval, továbbá teljes kiépítettséggel rendelkezik, a dobtároló ASB 600-as rendszerű. Érdeklődni lehet szombat kivételével naponta 8 és 12 óra között, a 343-565-ös telefonon. Tavaly 5 millió 241 ezer forint építési hitelt adtunk ki. A sze­mélyi kölcsön tavaly csaknem kétmillió forint volt. A friss iparengedélyesek, kiskereske­dők, szolgáltatási teendőinek megkezdéséhez 77 ezer forint­tal járultak hozzá. A tapasz­talat szerint a termelési köl­csönből, például kisállatte­nyésztésre, mezőgazdasági kis­gépek vásárlására kevesen kérnek. Ugyanakkor az épitési és személyi hiteligényt nem tudjuk minden esetben kielé­gíteni. — 4 betétállomány szerint melyik községben élnek a leg­takarékosabb emberek? — Solymáron. Az itt lakók­nak összesen 17 millió forint­juk van a takarékban. A leg­több kölcsönt viszont a buda­kalásziak kérték. A betétállo­mány 70 százaléka, a kölcsön- állomány 30 százaléka Soly­máré, tehát tulajdonképpen a többi község használja a soly­máriak pénzét. A solymári takarékszövetke­zet igazgatói irodájának falán még látható, de lassanként már elévült a működési bizo­nyítvány. a szövetkezet ugyan­is 1977. január 1-i visszamenő- leges hatállyal egyesült a pilis- vörösvári takarékszövetkezet­tel. Amint megérkezik a pénz­ügyminisztertől az új műkö­dési bizonyítvány, a solymári szövetkezet a Pilisvörösvár és vidéke Takarékszövetkezethez tartozik. — Milyen változást hoz az összevonás? — Elsősorban, hogy több ki- rendeltség tartozik egy igaz­gatás alá. Hamarosan 11 egy­ségből állunk. A pilisvörösvári takarékszövetkezetnek 8 ezer 200 tagja van 10 millió 941 ezer kölcsönállománya és 1 millió 350 ezer részjegyalapja. A taglétszám, a kölcsönösszeg megnövekedésével sokszorozó- dik a takarékszövetkezet ható­köre, ereje, jobban el tudja látni feladatát. U. Gy. Többen amiatt búslakodtak, mert nem adtak elsőbbséget a körforgalomban haladóknak. Merthogy ilyenkor a hiba­pontok sem maradtak el. Szőke, apró termetű kisfiú, Kovács Tibi Dunaharasztiból. A kerékpár kifogott rajta, a legkisebb is túl nagy méretű volt számára. Egyesek rollert ajánlottak neki. Versenytársa, egy dömsödi úttörő is panasz­kodott, mondván, hogy az ott­honi pályán, a selejtezőn köny- nyebb volt teljesíteni a félté teleket. A késő délutánra megszüle­tett a végeredmény. A juta­lomosztásból senki sem ma­radt ki, valamennyi csapat KRESZ-játékot vagy futball- labdát kapott. Az első öt he lyezettel március 26-án talál­kozunk Cegléden a megyei döntőn, míg a hatodik lesz a tartalék. íme a névsor: 1. Kiss Pál (Majosháza), 2. Gyimi Já­nos (Kiskunlacháza), 3. Kle- nántz József (Démsöd), 4. Lan­desmann János (Dunaharasz- tl, 1; sz. iskola), 5. Igaz Judit (Kiskunlacháza), 6. Jáger Im­re (Szigethalom). A csapatversenyt a házigaz­da kiskunlacházi 3455-ös Munkácsy Mihály úttörőcsa­pat nyerte. K. P. Korszerű kelme összefogással Nem szívja, taszítja Az asztalon színes terítő, hat kis szalvétával, ami a szo­kásosnál nagyobb figyelmet ér­demel. Ha bármilyen folya­dék ömlik rá, feketekávé, vagy vörös bor, oda se neki! Elég egyv papírzsebkendő, vagy szá­raz ruhadarabka, a foltot gyengéden fel kell itatni, nyo­ma sem marad. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri és budakalászi yáregységének az összefogá­sával megkezdték hazánkban először a Scotchquard-kiké- szítés alkalmazását. Mint a névből is látható, külföldi el­járásról van szó, amit a Len­fonógyár megvásárolt és Wie­ner Gábor, a budakalászi gyár­egység kikészítési osztályának vezetője hazai alapanyagokra alkalmazott. A gyártási piód rendkívül munkaigényes, emiatt a ter­mék valamivel drágább a megszokottnál, nemcsak ide­haza, hanem a tőkésországok­ban is, ahol már keresett áru. A különleges műgyantás szennytaszító • kikészítés ré­vén a terítő nemcsak jóval lassabban piszkolódik, de ami a legfontosabb, nem lesz étel­foltos. Olaj, zsír, leves kis gömbökben megüí a tetején, onnan felitatható. Ha a terítő a használatban a szokott módon elptszkoló- dik, forgódobos gépben bár­milyen mosóporral ki lehet mosni, vagy a Patyolatba ad­ható. A kísérletsorozat dött, a garnitúrák megkezdték. oefejező­gyárrását Automata készíti Az ISG budaörsi gyáregységében MIGBOY típusú NSZK gyártmányú automata géppel készítik a gömbcsuklók szelep- házait. Naponta 150 darab kisméretű szelepet gyártanak. A gép felügyelője, Bartos Andrásné. Földikutya, ha mondom! Munkahelye­men minden kollé­gámnak van vala­milyen hobbyja. J. nagy kutyabarát, ám még egy icipi­ci korcs tacskója sincsen. A. szen­vedélyes motor­csónakos, de jó ha egyszer egy évben rászánja magái, hogy vízre száll­jon. Jómagam a kerékpározás híve vagyok: drága pénzért vásárolt versenybicikli­met az első komo­lyabb „tanyázás” után a pincébe vágtam. Három éve ott poroso­dik... Egyedül főnö­künk az, aki ko­molyan veszi hob­by ját: nemcsak vérbeli horgász, de kertbarát is. Csepel szigeti kis horgásztanyá­ján műveli tizén- két szál sárgaré­páját. Az egyik hétfőn ezt újságolta: — Most jövök a. telekről, a fele (6 darab) sárgarépá­mat valami lerág­ta a föld alatt. — Vakond lesz az... — mondtuk a kárvallott kert­barátnak. — Nem. Ide süs­setek! Az, én sár­garépámat egy zoológiái ritkaság rágja. Földikutya a neve, védett, az országban csak három helyen for­dul elő. — Pont a te ker­tedbe megy egy ilyen ritka állat — mondta a motor­csónakos (némi­képp irigykedve) —, mégis csak va­kond lesz az. — Földikutya, ha mondom! Ugyanis sikerült kiásni a földből, és jól megnéztem őkéi­mét. Utánanéztem a dolognak. Nem vakond. Először: a vakond mellső lá­bai széles ásólá­bak. A földikutva — latin neve spa- lax hungaricus, népies neve heréc — lábat olya­nok mint az egé­ré. Ez stimmelt, az „én állatom” lábai is ilyenek. Másodszor: a vakond csak ki­túrja, de nem eszi meg a sárgarépát, a heréc igen. Harmadszor: a vakond nem for­dít gondot járatai­ra, a földikutya viszont a nyálával kevert agyag­gal kitapasztja az üregjét. Végül: a földi­kutya nem fekete, mint a vakond, hanem ezüstszínű. — No és mit csináltál az ezüst­színű földiblöki- vel? — kérdezte a motorcsónakos. — Mivel nem tudtam eldönteni, hogy kell-e ebadót fizetni a földiku­tya után — felel­te a főnök széles mosollyal — meg­fogtam a qraban- cát és átvittem a szomszéd tel'-éra, hadd örüljön neki. (vörös)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents