Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

7 1977. MÁRCIUS 19., SZOMBAT xMärn FELOLDOTTAK A LÁTOGATÁSI TILALMAT — A piacra megy, szomszéd­asszony? — Nem, a férjem kórházban van, viszek neki egy kis ha- rapnivalót! SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK,,. — Aztán cserben ne hagy­jatok! KI MIT TUD? — Hajtsunk rá, fiúk, mert hamarosan itt vannak a dön­tök! Zsoldos Sándor rajzai KERESZTREJTVÉNY CSODÁLATOS NAP / 2 3 k 5* 6 T J 4 9 (0 u i « ü 13 L •r: 1 ts ü 16 # a * 19 £0 a 9 22 23 w 1 23 OS » & » 23 30 # 31 32 3* w V 36 m 31 | 3» n *0 M m * * * jH < 47 49 49 50 Sl § * 53 5S 55* fi? Ü n SS 59 10 m 6/ S£ S3 • 69 tS II * 67 ] S3 4$ S3 ü * 7/ L­I L ~ Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1919. március 21-én szüle­tett meg a Magyar Tanács- köztársaság. Tamás Aladár: Csodálatos nap című ver­séből idézünk. VÍZSZINTES: 2. Az Idézet har­madik része (Zárt betűk: Ö, G, Z). 8. Az idézet negyedik része (Zárt betűk: ö, T, A). 12. Nyelv­tani fogalom. 13. Előzés egynemű betűi. 14. Megtalálja. 15. Kiejtett mássalhangzó. 16. Mutatószó. 17. Itt van eltemetve II. Rákóczi Fe­renc. 19. Hegyes ellentéte. 20. Pos­ta része. 22. Három idegen nyel­vekben. 24. Száz kilogramm. 28. A két Németország határán levő hegység. 28. Leválaszt. 31. Ezeröt­száz római számmal. 32. Szürke, sima törzsű fa. 34. Házhely. 35. Nál-, nél, németül. 36. Ételízesítő. 37. Tengeri emlős. 38. Göngyöleg súlya. 39. Hálával emlegetem. 41. ASK. 42. Egyiptomi város, közelé­ben találták meg a híres három­nyelvű kőtáblát. 43. Életét eltölti. 44. ÉJE. 45. Szemét. 46. Tricium, foszfor, kálium vegyjele. 47. A terhét keservesen viseli. 49. Meg­bűnhődik. 51. Nem az igazi. 52. Váratlanul történő. 54. Bizonyos idejű. 55. Szerkesztő, kritikus, pe­dagógiai író (József). 57. Adás­vétel tárgya. 59. Kérdőnévmás tárgyesete. 60. ÖZE. 61. Tisza- menti község (+’). 64. Park fele. 66. Sajó egynemű betűi. 67. ... tel, megfizet, eleget tesz. 69. Olt né­pies formája. 70. ... válik, hitelt vesz fel. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet má­sodik része (Zárt betűk: B, I, Z, I). 2. Az égés során felszabaduló hőmennyiség. 3. Tiltószó. 4. Az erő fizikai mértékegysége. 5. Felfrissít, élénkít. 6. Jó tágas. 7. .. . gál, tudomásul vesz, érzékel. 8. Er­délyi város. 9. Holland gépkocsik jelzése. 10. A zenében a G-hang­nak fél hanggal való leszállítása. 11. Értékeli, becsüli. 17. Tészta­fajta. 18. vonatkozó névmás. 21. Az egészből megmaradt kis rész. 23. Helyhatározó rag. 27. Keresz­tül. 27. Angol fizikus, fény sarkító prizma viseli a nevét. 29. Hegyes orrú hal. 30. Retek része. 33. Szin­tén . nem. 35. A Pireneusokban élő kis nép. 38. Zacskó. 40. Burkol­tan, rejtetten. 41. Az idézet első része (Zárt betűk: D, H, M). 42. Fél tekercs. 44. Kiejtett kettős mássalhangzó, fordítva. 47. Halk zörej. 48. Apósok régi népies ne­ve. 50. India egyik szövetségi ál­lama. 52. Mássalhangzó fordítva, kiejtve. 53. Felvigyázó. 56. Tisza németül. 58. Pakisztán államnyel­ve. 62. Nem kevés. 63. írt betűi. 65. Erdélyi magyar építész, festő, műtörténész, író (Károly). 68. Tó­ga egynemű betűi. 70. Idegen sza­vak elején tagadást, hiányt (-tá­lán, -télén) jelent. 71. Kettős más­salhangzó. BEKÜLDENDŐ: a függőleges 41., 1., vízszintes 2., 8. számú sorok Megfejtési határidő: egy hét. Március 5-i rejtvényünk helyes megfejtése: A vas- és ércmunká­sok jogaiért éppúgy, mint a köz­ügy érdekében működni. Könyv- utalványt nyertek: Hegedűs Ká­roly né 2730. (Albertirsa), Győze­lem u. 1.; Németi Miklós 2600. (Vác), Bartók I». u. 14.; Nagy Lő- rincné 2721. (Pilis), Török Ignác u. 8.; Nagy Lászlóné 2766. (Tápió- szele), Ceglédi út 61.; Vass And­rás 2755. (Kocsér), X. Dűlő 49.; Szilágyi Elemémé 2112. (Veresegy­ház), Ady u. 4.; Fehér János, 2740. (Abony), Zalka M. út 30.; Komá­romi ' Károlyné 2700. (Cegléd), Zrínyi út 1/B.; Lengyel Mária 2040. (Budaörs), Esze Tamás téri ált. iskola; Farkas Istvánné 2600. (Vác), Kárász u. 11. I. 2. GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! Üjabb történelmi ne­vezetességű városokat, községeket keresünk fel alábbi rejtvényünk­ben. í r­T~ B 5 Í9 * t> q 10 <u 12. <v H 15 ífc H ia K? to M n 2J 2M 15 U>\ VÍZSZINTES: 1. Ideje már lefeküdni (két szó). 8. Országos Rendező Iroda rövidí­tése. 9. Vég nélkül karol! 10. Ba­ráti ország. 11. Dohányzik, népies szóval. 12. Tisztán, idegen fajta vérével való keveredés nélkül te­nyésztett ló. 13. Várát 1255-ben építették, s egyike volt a dunán­túli végváraknak. Az ellenség sose tudta bevenni. Csak a szat­mári béke után jutott a többi vár sorsára. 16. Ifjúsági Bizottság. 18. Könnyezik. 19. Adél egynemű betűi. 20. A város környékéhez fűződik a Tanácsköztársaságot védő Vörös Hadsereg egyik nagy haditette, amikor heves ütközet­ben verték szét a cseh és román intervenciós csapatokat. 23. Ö né­metül. 24. A Fradi labdarúgója. 25. Paci. 26. Pest megyei község, ahol III. Béla egyik francia hű­bérese várat épített. Ugyanitt or­szágos nevezetességű műemlék a XIII. században épült romos ba­zilika is. FÜGGŐLEGES: 1. Főnemes volt, 1393-ban Zsig- mond király elleni lázadása miatt 32 társával együtt lefejezték. 2. Reszelés, durva felületű. 3. A ta­tárjárás után erős vár épült itt, 1401-ben Garai Miklós hónapokig itt tartotta fogságban Zsigmond királyt. 4. Nagyon vigyáz rá. 5. Itt kötötték meg az 1663—64-es tö­rök háborút lezáró békét 1664-ben. 6. Méreg is, gyógyszer is. 7. Fe­kete franciául (NOIR). 13. Valakit valamilyen névvel illet. 14. A szarvasmarha hímje. 15. Felesle­ges parádék, nagy hűhók. 17. Erő­sen illatos, fanyar ízű gyümölcs. 19. Magyarul fasorral övezett, hosszú útnak mondjuk. 21. össze­kevert sár! 22. Bob betűi más sorrendben. Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és március 26-ig küldjétek be a szerkesztő­séghez. A helyes megfejtők részt vesznek a márciusi jutalomsorso­lásban. A február 26-i rejtvé­nyünk helyes megfejtése: A ne­vető ember. A nyomorultak. Vegyszeres gyomirtás — házikertekben A kiskerttulajdonosok a házi­kert növényvédelmében a rovar- és gombaölő szerek mellett szí­vesen használják — a nehéz fizi­kai munkát igénylő gyomirtás he­lyett — a vegyszereket. Csak azon a területeken használható gyom­irtó vegyszer, ahol nincs köztes termesztés. A kora tavaszi növényápolási munkák befejeztével a 4 évnél idősebb almástermésű gyümöl­csösben és szőlőben az alábbi szerek használatát javasoljuk: dkg/ioo m* l/ioo m2 Buvlnol 50 WP 8—15 io tarackos évelő gyo­mokkal fertőzött területen. Hungazin PK 5—8 io kevésbé gyomos ül­tetvényben. Az 5 évnél idősebb csonthéjas gyümölcsösben sorkezelésre (70 cm széles) dkg/100 m2 1/100 m2 Aresln 4—6 io Afalon 3—5 io I.inuron 50 3—5 io Maloran 50 WP 4—6 io készítmények alkalmasak. A sor- közök gyommentesítésére a te- nyészldöszakban perzselő hatású gyomirtó használható: dkg/100 m2 i/ioo m2 Gramoxone 4—5 8—10 0,5%-os permetlé. Málna, ribiszke, köszméte sor- közkezelésére is alkalmas. A virágbimbók megjelenése előtt szamócában a dkg/100 m2 l/ioo m2 Tenoran 6 io használható. A szedés után meg kell ismételni a permetezést, hogy a tenyészidő második felére se gyomosodjon el a szamóca­tábla. Szulákkal fertőzött területen a gyomnövény 0—25 cm-es fejlett­ségénél a , dkg/100 m2 i/ioo m2 Ronstar 10 10 permetezése jő hatású. Lazább talajon az alacsonyabb, kötöttebb talajon a magasabb dó­zist kell alkalmazni. Winkler István főmérnök Hányszor tapasztaljuk a könyvesboltokban: tanácstala­nul nézelődik a vevő, találom­ra kiválaszt egy-egy olvas­mányt gyermekének. Folytat­hatjuk azzal: hány olyan fil­met vagy tévéműsort megnéz­nek a 6—16 évesek, amelyek éppenséggel nem hozzájuk szólnak? Vajon mennyien vi­szik gyermeküket előre és kö­zösen elhatározott megbeszélés alapján hangversenyre vagy színházba? Sorolhatnánk to­vább a meditálásra késztető kérdéseket. Mielőtt azonban mélyebben magunkba tekinte­nénk, azaz körültekintőbben elemeznénk gyermekeink kul­turális igényét, és az általunk elébük tárt lehetőségeket, ér­demes gondosan szemügyre vennünk egy könyvet. Bár a cím nem fedi, csupán sejteti a szándékot,,a Művé­szetre nevelés a családban cí­mű kötet olyan kézikönyv, amelynek forgatása gondolat- ébresztő a 6—14 éves korú gyermekek szüleinek. A gyer­mek irodalmi, képzőfnűvészeti, filmművészeti és zenei nevelé­se ugyanis nem bízható a vé­letlenre. Mielőtt azonban bár­ki arra gondolna a könyv elol­vasása előtt, hogy arra kap buzdítást, hogyan faragjon a gyermekéből művészt, máris ki kell ábrándítanunk ebből a (nemkülönben az egyes csalá­doknál előre beprogramozott) téveszméből. Erre éppen dr. Nagy Katalin figyelmeztet a kötet előszavában: a művészeti nevelés nem korlátozódhat azokra, akikből majd művész válhat. Mindenkiben van any- nyi hajlam a művészet iránt, CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Tőlünk tanul magyarul... Illemtan9 otthonra Az óvoda előterében vára­kozom. Egy kisfiút öltöztet az anyukája. A benti ruháit szatyorba rakja, és beküldi ve­le: — Vidd be a cuccodat! Most egy kislány szalad ki apukája elé. A férfi süteményt nyom a kezébe. Az apróság harapdál belőle, miközben menne vissza a holmijáért. Az apuka visszatartja: — A kaját ne vidd be! Mindennapos párbeszédek ezek. S nem is azért hibázta­tom, mert a cucc, a kaja sza- vak nem illenek a kulturált beszédbe. Módjával alkalmaz­va, sajátos helyzetben hangu­latuk lehet. Az a baj, hogy tucatnyi egyéb szót helyette­sítenek. A cucc a holmit, az öltözéket, a ruhákat, a felsze­relést vagy más összefüggés­ben a csomagot, poggyászt, kellékeket, eszközöket. A kaja pedig mindenfajta ennivalót, a paprikáscsirkét éppúgy, mint a vajas zsömlét. A cucc, kaja, bigyó, ciki, klassz és társai afféle pótszerek, amelyek az árnyalt nyelvhasználat he­lyett a nyelv ősi, primitív ál­lapotára utalnak vissza, ma­gyartalanul. A szavak értelmét, hangula­tát a gyerekek főképpen csa­ládi körben ismerik meg. Nem szabad félrevezetnünk őket e tekintetben sem. A gyerekek családi körben, a szülőktől tanulnak meg ma­gyarul. Rajtuk múlik, hogy ki­fejező, színgazdag vagy szegé­nyes anyanyelvvel bocsátjuk őket útjukra. A. L. A jó modor, az udvariasság csak akkor válik' igazán az ember természetes viselkedés- formájává, ha már otthon, a családban így nevelkedett. A szülőktől látott jó példa for­málja a gyermek egyéniségét; így van ez az udvariassággal is. Nemcsak házon kívül, ha­nem a családi életben is van­nak olyan szabályok, amelye­ket illik betartani egymás iránti szeretetből, tisztelet­ből. Néhány ezek közül: ... Reggel köszönni illik. Kí­vánjanak kedvesen jó reggelt a családtagok, még akkor is, ha történetesen rosszat álmodtak, vagy bal lábbal keltek fel. Ugyanígy este is illik jó éjt kí­vánni. » ... Mielőtt a fürdőszobába belépünk — kopogtassunk, még akkor is, ha csak a gyerek van bent. ... A fürdőszobát használat után tegyük rendbe. Ne ma­radjon piszkos- szappancsík a mosdón vagy a kádon, víz a földön, hogy a következő csa­ládtag esetleg elcsússzon. ... A család valamennyi tag­ja használja az ilyen egyszerű szavakat, mint köszönöm, szí­vesen, kérem, légy szives. ... A háziasszonynak nem illik a közös ételbe iozőika- nállal belekóstolni. Külön ka­nállal igen. ... Nem illik az asztalnál evés közben újságot olvasni! ... A gyereket étkezés köz­ben vagy közvetlen alvás előtt nem illik szidni. Egészségi okokból. ... A gyereknek adott szót is illik megtartani. ' ... Nem illik a gyerek előtt valakiről elmarasztalóan nyi­latkozni, akinek a szémabe el- ; bűvölően szépeket mondtunk | — talán éppen az előtt egy ! órával. | ... A tanulás komoly inun­| ka, nem illik a gyereket tanu- I lás közben zavarni azzal, hogy : szaladj ide, fuss oda. Azzal a felkiáltással, hogy úgyis csak tanul. .. . Nem illik egész vasárnap hálóingre felvett pongyolában járni. A férjnek sem illik pi­zsamában, borotválatlamul, ápolatlanul ténferegni egész vasárnap, hiszen csak a fele­sége látja. Az egymás iránti szeretet és tisztelet otthon is kötelez a kulturált megjele­nésre. ... Illik a házastársaknak egymás ügyes-bajos dolgait türelmesen meghallgatni és egymást tanáccsal segíteni. ... Illik tudni mindenkinek a névnapját, születésnapját, emlékezetes évfordulókat és pár kedves szóval, kis aján­dékkal megemlékezni róluk. Ilyen alkalmakkor kedves csa­ládi légkörben barátságos be­szélgetéssel eltölteni néhány órát. ... A szülőknek sem illik közbevágni, ha a gyerek el­mondja élményeit — majd ké­sőbb, vagy holnap mondd el. ... A családhoz tartozó ro­konokkal illik jó viszonyban lenni. Még akkor is, ha ez néha nehéz. F. K. Orvoslástörténet és mai tennivalók Ä császármetszés MANAPSÄG gyakran talál­kozunk olyan asszonyokkal, akik büszkén mesélik, hogy császármetszéssel szülték gyer­meküket. Az esetek többségé­ben a nők kevés irigységgel vegyes tisztelettel hallgatják őket Ügy gondolják nekik könnyebb volt így a szülés, legalábbis kevésbé fájdalmas. Pedig a segédkező orvosoknak nem ez volt a céljuk, nem ezért végezték el a műtétet. A császármetszés nem a szü­lési fájdalom csillapításának eszköze, sőt — bizonyos szigo­rúan körülhatárolt esetektől el­tekintve — az anya szerveze­tének nem jelent sokkal ki­sebb megterhelést, mint maga a szülés. Már az ősi indiai orvostudo­mány előírta, hogy a szülés közben elhalt asszonyból a magzatot hasmetszés útján el keli távolítani. A görög re­gék szerint így született Diony­sos és Asklepios is. Az időszámításunk előtti 7— 8. században, uralkodó római királynak, Numa Pompiliusnak tulajdonították azt a törvényt, mely megtiltja a terhes elte­metését anélkül, hogy magza­tát kimetszenék belőle. Plinius római író szerint Hannibál le^ győzője, Scipio Africanus is így született. Julius Caesarról is ezt állították. Állítólag innen ered a műtét neve is — csá­szármetszés. A latin nyelvben a Caesar szó császárt és utó­Művészetre nevelés hogy — hacsak nem szegik kedvét — jó ízlésű, értő „be­fogadóvá” tud válni, és örö­mét leli a művészi tevékeny­ség egyik-másik fajtájában is. Hacsak nem szegik ked­vét ... Nos, ez a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Kossuth Könyvkiadó által gondozott kötet éppen ezt megakadályo­zandó célzattal látott napvilá­got. Szerzői neves szakembe­rek: Vargha Balázs, Balogh Jenő, Nemeskürthy István és Szabó Helga. Olyan hasznos tanácsokkal szolgálnak, hogy nyolc éven keresztül figyelem­mel kísérhetjük gyermekeink szellemi táplálkozását és gya­rapodását, igényeket kelthe­tünk fel bennük, s ezeknek az igényeknek a beteljesülését a szülők segíthetik elő legjobban az iskola érlelő hatása mellett. Persze, mi sem természetesebb, a szakemberek mondanivaló­jukat nem egy általuk elkép­zelt kaptafára húzták. Nem azt kívánják, hogy mintagyereket neveljünk az ő elképzeléseik alapján. Mindössze a világ dol­gaira fogékony, a szépre, a hasznosra mindig nyitott ifjú­ság neveléséhez kívánnak hoz­zájárulni a maguk szerény, ám hatásos tanácsaival, módszerei­vel. Anatole France mondta, hogy „minden könyvnek annyi kü­lönböző példánya van, ahány olvasója, és ... a vers, a tájkép minden lélekben, minden szem­ben más alakot ölt”. S ez így is van rendjén. Másképpen reagálunk egy filmre, egy kép-- re, grafikára, vagy egy izgal­mas olvasmányra. Viszont az is természetes, hogy egy szülő sem érthet a művészet minden ágához. A szerzők által sugallt tanácsokat, ösztönzéseket még­is megfontolhatja. Mégpedig azért, hogy a művészet által sugárzott örömforrás kitelje­sedjen, napjaink ízlésvilága beleépüljön eme korosztály mindennapjaiba. Ügy ahogy a kötetben is olvashatjuk: a mű­vészet az érzelmi életet gazda­gítja, a világban való eligazo­dást teszi biztonságosabbá. Csiszolja az érzékszerveket, vagyis látni és hallani tanít, meglátni a szépet. Emberek és tárgyak alapos megfigyelésére szoktat, és arra nevel, hogy az emberi alkotta értékeket meg kell becsülni. Az olvasásról szóló fejezet végén átböngészhetjük az aján­lott könyvek jegyzékét. Gya­korlati segítség ez is, akár a többiek nemes egyszerűséggel megfogalmazott szavai. Azt azonban egyik résznél se fe­ledjük el, amivel Nemeskürthy István fejezte be írását: az egyes művészeti ágak csak együtt hatnak igazán, belső j harmóniánk akkor alakulhat ki, ha az összes művészetek együttesét tanuljuk meg átélni szeretni és élvezni. M. Zs. nevet egyaránt jelent. Maga az eljárás feltehetően onnan ered, hogy az áldozatul leölt állatok testében véletlenül élő magzatra akadtak. Később az­tán a 'középkorban az egyház a gyermek megkeresztelése céljából szigorúan előírta a császármetszés elvégzését a szülés közben meghalt asszo­nyon. AZ ELSŐ hasmetszést a gyermek világra hozatala és egyben az anya megmentése céljából 1610-ben jegyezték fel. Wittenbergben végezte egy Trautmann nevű sebész. Á gyermek kilenc évig, az anya 25 napig élt a műtét után. Ha­zai krónika a magyar szárma­zású Purmann Mátyás borosz­lói (ma: Wroclaw) sebészről írja, hogy sikerült császármet­szést végzett A gyakorlati va­lóság azonban a'kkóriban sok­kal kevésbé volt szép, és ered­ményes. Olyannyira, hogy még a XVIII. században is számos angol és francia orvos foglalt állást a császármetszés ellen. Még az elmúlt század közepén is száz asszony közül 80 meg­halt, aiki- a műtéten átesett. Mai szemmel nézve ez nem is csoda, hiszen nem ismerték a sterilizálás szabályait. Ezért keltett nagy feltűnést 1876-ban egy olasz szülész eljárása, aki a hashártya fertőződésének megakadályozására a császár- metszés után a méhtestet el­távolította és így csökkentette a hasüreg fertőződésének ve­szélyét. Sikerét már nagyrészt Semmelweis és Lister tanítá­sának köszönhette, akik beve­zették a szülőszobai és a mű­tői gyakorlatba az aszepszis (fertőtlenítés) elvét. JÓ EREDMÉNNYEL végez­ték a klasszikus császármet­szést 1882-ben Lipcsében, és a méh sebét akkor már olyan tökéletesen tudták ellátni, hogy a műtét veszélyessége, a kellő feltételek betartásával nem volt nagyobb, mint bármely más hasműtété. A császármetszés századunk­ban fényes karriert futott be és a korszerű szülészkedés ma már el sem képzelhető nélkü­le. Ebben közrejátszott az is, hogy időközben álltalános gya­korlattá vált a vérátömlesz­tés és az antibiotikumok .1- kalmazása mellett a modern al­tatás is. Dr. Pulay Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents