Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

1977. MÁRCIUS 18., PÉNTEK "srMMíSV AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Dr. Papp Lajos: Az ügyintézés az embert szolgálja Az államtitkár bevezetőben kiemelte: törvényjavaslat be­nyújtása azt jelzi, hogy mind több állampolgár vesz részt a közügyek intézésében, mond véleményt közös dolgainkról, — A törvénytervezet széles körű társadalmi előkészítése jól példázza azt a bevált gya­korlatot, hogy a jogalkotás­ban is hasznosítsuk az állam­polgárok, a társadalmi szervek észrevételeit, javaslatait. — Hazánkban minden ál­lampolgár törvényes joga, hogy felhívja a figyelmet az állami vagy gazdasági életben észlelt hibákra, a közösség ér­dekeit sértő jelenségekre. A tapasztalatok szerint mind töb­ben élnek ezzel a jogukkal. A tanácsokhoz a múlt évben csaknem hétezer, a népi ellen­őrzési bizottságokhoz több mint ötpzer közérdekű beje­lentés érkezett. A továbbiakban kimelte, hogy a törvénytervezet a beje­lentések mellett foglalkozik a közérdekű javaslatok intézésé­vel is. Örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma év­ről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérde­kű javaslat érkezett, amely­nek jó részét már meg is va­lósították. — A lakosság közügyek iránti érdeklődése társadalmi munka felajánlásában is meg­nyilvánul. A közügyekben el­járó állampolgárokra az álla­mi, tanácsi, társadalmi és gaz­dasági szerveknek mindig fi­gyelniük, véleményüket és ja­vaslataikat hasznosítaniuk kell. Ennek az érintett szervek általában eleget is tesznek. De a bejelentések és a javaslatok intézésében fo­gyatékosságok is előfordultak. Például akadnak, akik csupán többletmunkát okozó, felesle­ges beleszólásnak tartják az állampolgárok jelzését, vagy éppenséggel úgy érzik, hogy szakmai tekintélyükön esne csorba, ha egy laikus kívülálló véleményét elfogadnák. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él visz- sza a bejelentési jogával, alaptalanul támad intézmé­nyeket, személyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyet próbál ismételten „fel­melegíteni”, szinte minden lé­tező fórumot újra és újra be­adványaival ostromolva. Ezek a bejelentések a legtöbbször nemcsak alaptalanok, hanem rosszhiszeműek is. — A törvényjavaslat, amel­lett, hogy korszerűsíti a köz­érdekű bejelentések és pana­szok elintézésének szabályait, kiterjeszti a rendelkezések ha­tályát az állami szerveken kí­vül a vállalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi Kovács Istvánná: demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredménye­képpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Sok még a tennivaló az ügy­intézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökken­tése érdekében. Az állampol­gárokat érintő igazgatási mun­kát „ügyfélközpontúvá” kell tenni, azaz az igazgatási mun­kának az ügyfelet, az állam­polgárt kell szolgálnia. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a köz­életi aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakos­ság, továbbá az üzemek, intéz­mények, szövetkezetek és dol­gozóik kapcsolatának erősödé­sére — hangoztatta beszéde végén dr. Papp Lajos. A szocialista demokráciáért A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet csoport- érdekeket von össze, szabályoz­za az állampolgárok közügyek­be való bevonását, a szocialis­ta demokrácia erősítését —, kezdte felszólalását Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyár­egységének munkásellátási fe­lelőse, Pest megye 1. választó- kerületének országgyűlési kép­viselője, majd a továbbiakban, a megyei tapasztalatokról szólt. — Megyénkben a közérdekű bejelentések és javaslatok szá­ma igen magas, talán országo­san is a legtöbb. 1975—76-ban mintegy 9700 panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel foglal­koztak tanácsaink 22 tanács- és 53 vb-ülésen. A közérdekű bejelentések és javaslatok több mint fele az építés, a közvilágítás, a közlekedés és a vízügy körébe tartozott. Sok ,volt a kereskedelemmel kap­csolatos panasz is. Az összes észrevétel közül mindössze 15 százalék nem volt megalapo­zott. A ' továbbiakban szőkébb pátriájáról, a gödöllői járás­ról beszélt. Mint mondotta, az elmúlt hetekben több falugyű­lésen vett részt, s az ott el­hangzott bejelentések és pa­naszok 90 százaléka foglalko­zott közérdekű problémákkal. Ezek között első helyen szere­pelt a közvilágítás, az áramfe- szültség-ingadozás okozta gon­dok, a járda-, az út-, az isko­la-, az óvoda- és a művelődé­si igények kielégítésének té­mája. Kedvező vonás — mon­dotta —, hogy sok esetben a javaslattevők az általuk kez­deményezett feladathoz társa­dalmi munkát ajánlanak fel. Ez a lakossági szemlélet egy­re erőteljesebb a gödöllői já­rásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban: az elmúlt tervidőszak­ban 73 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett a já­rás lakossága. Isaszegen pél­dául az óvoda nagyrészt tár­sadalmi munkából épült fel. Pécelen egy útszakasz, Nagy_ tárcsán több kilométer járda készült el így. A panaszokról és javaslatok­ról szólva elmondotta, az a ta­pasztalat, hogy sok jószán­dék mellett gondokat okoz, amikor a vezetőknek nem se­gítő módon vetik fel a hibá­kat, hanem rágalmazó beje­lentéseket tesznek. Így munka­idejük egy részét kénytelenek védekezéssel, magyarázkodás­sal, felesleges vizsgálódással eltölteni. A továbbiakban Kovács Istvánná javaslattal élt. — Azt javaslom — mondot­ta —, hogy amikor a törvény erejével segítjük és védjük- a közérdekű javaslattevőket, bejelentőket és panaszosokat, alkalmazzuk, a törvényt kö­vetkezetesebben a rágalmazók­kal és a notórius, megalapo­zatlan panasztevőkkel szem­ben. — A közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pana­szokról szóló törvényjavasla­tot a módosítással együtt elfo­gadom és az országgyűlésnek elfogadásra javaslom — fejez­te be felszólalását Kovács Ist­vánná. AZ ÜLÉSSZAK SZÜNETÉBEN Csak megalapozottan Amint arról Kovács Ist­vánná, a megye 1. választóke­rületének képviselője-is beszá­molt felszólalásában, a beje­lentések, panaszok és javasla­tok 85 százaléka reális volt Pest megyében, ami jól pél­dázza, mi tette szükségessé a most tárgyalt törvényterve­zetet. Hasznos figyelmezteté­sek, ésszerű javaslatok hang­zanak el a bejelentések több­ségében. Erről beszélgettek az országgyűlés szüneteiben a megye képviselői is. Dr. Vámos Marietta, kör­zeti orvos, a megye 5. válasz­tókerületének képviselője kezdte a szót. — A bejelentések többsége valóban fedi a valóságot, ér­demes odafigyelni rájuk, s 'el­használni jobbító szándéku­kat. Az. hogy akadnak olyan panaszok is, amelyek meg­alapozatlanok, nem von le semmit a megvitatásra került törvénytervezet szükségsze­rűségéből. Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyárának igazgatója, a megye 19. • választókerületének képviselője példákat sorjáz. — Nemrégiben éppen a Pest megyei Hírlap számolt be ar­ról, hogy milyen problémák akadályozzák az érdi lakóte­lep megépítését. A gondokat választópolgáraim vetették fel, s a vizsgálatok bebizönyí- tották, igazuk van akkor, amikor a két-három éve épült Lakóházak lebontása ellen emeltek szót. Ezek a házak továbbra is megmaradnak, csupán a kertek egy részét kell feláldozniok a nagyobb közösség, a lakótelep megépí­tése érdekében. Vagy ve­gyünk egy másik példát: szá­zak panaszolták jogosan, hogy a Balatonra tartó távolsági vonatok közül egy sem áll meg Érden, így aki oda kíván utazni, annak előbb be kell vonatoznia Budapestre. Éppen a napokban kaptam levelet Ábrahám Kálmán államtit­kártól, amelyben arról érte­sített, hogy a jogos észrevétel nyomán ezután egy vonatpár megáll majd Érd-alsó állo­máson. Persze, akadnak azért rá­galmazók, vádaskodók is. En­nek bizonyságául több képvi­selő is mutatott olyan levelet, amelyek ugyanazon szöveggel íródtak, s a címzés szerint valamennyi országgyűlési kép­viselőnek megküldték. A me­gyei képviselői közül eddig dr. Palotai Sándor (Pest me­gye 15. vk.) és Magyar Sándor (Pest megye 20. vk.) kapta meg másolatban az idézett, ,’s minden bizonnyal valótlan­ságokat tartalmazó, névtelen levelet. Hogy mit lehet tenni a vádaskodók ellen? Ebben segít majd az új törvény. De az adminisztratív intézkedé­sek mellett van a megoldás­nak más módja is. Tóth Attiláné. az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet Cseterki Lajos: Az Elnöki Tanács az alkotmány szellemében tevékenykedik Az Elnöki Tanács titkára bevezetőben emlékeztetett ar­ra, hogy az alkotmány arra kötelezi az Elnöki Tanácsot: időről időre az országgyűlés­nek szóban is adjon számot te­vékenységéről. Ezúttal az El­nöki Tanács újjáválasztása óta eltelt másfél esztendős mun­kát fogta át a beszámoló. Az Elnöki Tanács jogalkotói munkájáról szólva hangoztat­ta: — Az elmúlt másfél eszten­dő alatt a testület 30 olyan törvényerejű rendeletet alko­tott, amely hazánk és más or­szágok között létrejött nemzet­közi szerződéseket hirdetett ki. Huszonkilenc olyan törvény- erejű rendelet született, amely belpolitikai feladatainkat, tár­sadalmi viszonyaink fejleszté­sét, gazdasági munkánk javí­tását, kulturális életünk fej­lődését szolgálja. — Az Elnöki Tanács jogal­kotói tevékenységében figye­lembe veszi, hogy ma a leg­fontosabb célunk a gazdasági munka javítása. Azt akarjuk, hogy gazdasági építőmunkánk­hoz hatékonyabb feltételeket teremtsünk. Jogalkotói mun­kánk egyik elve, hogy megfe­lelő összhangot biztosítson a társadalmi igények és lehető­ségek között. A szocialista épí­tés nem tagadja, sőt számon- tartja és érvényesíti a külön­böző érdekeket, de a közösségi érdek elsődlegességet élvez; a jogszabálynak biztosítania kell ennek csorbíthatatlansáaát. A továbbiakban Cseterki Lajos az Elnöki' Tanács taná­csok fölötti alkotmányos fel­ügyeletéről számolt be. — A tapasztalatok szerint a közös tanácsok hatékonyab­ban segítik a települések anyagi és szellemi erőforrá­sait, mozgósítását, a magasabb színvonalú igazgatási munkát. Ezért a beszámolási időszak­ban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, csaknem 100 községi tanács területének indokolt átalakí­tásáról, valamint 27 község vá­rossal, illetve más községgel történő közigazgatási egyesíté­séről határozott. Ennek ered­ményeként hazánkban ma 1472 községi tanács működik. — Az iparosodás, az urbani­záció következtében gyorsuló ütemben nő a városok, a váro­si tanácsok szerepe. Az orszá­gos településhálózat-fejlesztést figyelembe véve, egységes vá­roshálózat kialakítására töre­kedve, az Elnö,ki Tanács nem­régiben, április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bony- hádot, Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Cseterki Lajos ezután el­mondotta, hogy az Elnöki Ta­nács az alkotmány módosítá­sából fakadó feladatokkal összhangban, figyelembe véve ' a jó munka erkölcsi elismeré­sének kitüntetési gyakorlatát, tapasztalatait, egységes elvek alapján, közös rendszerbe foglalta a kitüntetéseket. Az elmúlt évben új kitüntetés — a Szocialista Magyarországért Érdemrend — alapításával to­vább bővült az erkölcsi meg­becsülés lehetősége. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszak­ban először élt azzal a jogá­val, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adomá­nyozza szocialista brigádok­nak. A továbbiakban az igazság­szolgáltatás munkájáról szólt. — Azt tapasztaljuk — mon­dotta —, hogy az igazságszol­gáltatók végrehajtják az Elnö­ki Tanácsnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvekről szóló határozatát. Bátran állíthat­juk, hogy a bíróságok dönté­sei jól szolgálják társadal­munk és szocialista államunk rendjét, A kegyelmezés gyakorlatá­ban is társadalmi rendünk ereje tükröződik. Az egyéni kegyelemben részesülők szá­ma évek óta viszonylag állan­dó. Az Elnöki Tanács közke­gyelmi rendelettel lehetővé tette azt is, hogy akik a tör­vényes rendelkezések megsér­tésével hagyták el az országot, illetve a hatóságaink által en­gedélyezett kinttartózkodási idő után sem tértek vissza ha­zánkba. 1976. december 31-ig büntető következmények nél­kül visszatérhettek szülőhazá­jukba. Magyarországra. Az el­múlt év végéig csaknem 500- an éltek ezzel a lehetőséggel. Az állampolgárjogi ügyekkel kapcsolatban kitért arra: a be­számolási időszakban 2 ezer 854 állampolgársági ügy elin­tézésénél igyekeztek úgy dön­teni, hogy a humanizmus elvei megfelelően érvényesüljenek és a nemzetközi szerződé­seinkben vállalt kötelezettsé­geinket maradéktalanul telje­sítsük. A kivándorolni szándé­kozók száma évek óta válto­zatlanul alacsony; háromne­gyed részüknél a külföldi ál­lampolgárral kötött házasság, a családegyesítés az indító ok. Ugyanakkor egyre többen tér­nek vissza a Magyar Népköz- társaságba. Az elmúlt 18 hó­nap alatt a kérelmezők 92 szá­zaléka kapott hazatérési enge­délyt. 86 százalékuk nem szo­cialista országban élt és a ha­zatérést választotta. — Az Elnöki Tanács inter­nacionalista külpolitikánk szellemében munkálkodott azon, hogy országunk kapcso­latai bővüljenek, szélesedje­nek, intenzívebbé váljanak. A Magyar Népköztársaság fontos feladatának tekinti a helsinki záróokmány alapelveinek kö­vetkezetes végrehajtását. Ettől a szándéktól és törekvéstől vezéreltetve, az Elnöki 'Ta­nács az elmúlt másfél év alatt elsősorban a szocialista világ országaival, a fejlődő világ ál­lamaival, a fejlett tőkés orszá­gokkal kötött egész sor szer­ződést és egyezményt hagyott jóvá. Tovább bővítettük diplo­máciai kapcsolatainkat. Ez időben az Elnöki Tanács nyolc országgal hagyta jóvá a diplo­máciai kapcsolatok felvételét nagyköveti szinten. Ebből hat újonnan felszabadult ország. Jelenleg a Magyar Népköztár­saságnak 118 országgal van diplomáciai kapcsolata. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a ma­gyar állam fennállása óta so­ha azelőtt nem rendelkezett. A népek és nemzetek közöt­ti együttműködés mélyítését szolgálta Losonczi Pál afrikai, latin-amerikai országokban, Indiában tett látogatása. Örömmel fogadtuk azokat az államvezetőket, akik hivatalos küldetésükkel hazánkat tisz­telték meg, közöttük az Indiai Köztársaság néhai elnökét, Ali Ahmedet, a Finn Köztársaság elnökét, Urho Kekkonent. Külpolitikánk alapja, nemzeti függetlenségünk, nemzetközi tekintélyünk záloga a megin­gathatatlan hűség, barátság a Szovjetunióhoz, a szocialista országok testvéri közösségé­hez. — Az Elnöki Tanács a be­számolási időszakban az alkot­mány szellemében, előírásai­nak megfelelően fejtette ki te­vékenységét és így szolgálhat­ta _ népünk felemelkedésének, előrehaladásának ügyét. Mun­kánkat nagyban megkönnyí­tette az, hogy állandóan érez­tük az országgyűlési képvise­lők segítőkész támogatását, bi­zalmát — mondotta befejezé­sül Cseterki Lajos. Interpelláció Tizenhat település igénye szaktechnikusa, a megye 8. választókerületének képvise­lője elmondotta, hogy náluk a termelőszövetkezet elnöke minden szombaton délután szabad fogadónapot tart, ame­lyen a szövetkezet dolgozói elmondhatják -roblémáikat, panaszaikat, s javaslataikat is. Ugyanerről beszélt dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár ve­zérigazgatója, a megye 16. vá­lasztókerületének képviselője is. Mint mondotta, minden második hétfőn reggel 7 és 9 óra között bárki felkeresheti a gyár munkásai, dolgozói kö­zül egyéni, vagy közérdekű panaszával, javaslatával. A dolgozók élnek is a lehető­séggel, egy-egy alkalommal tizenöt-húszán is felkeresik, s az itt elhangzott panaszok, javaslatok háromnegyed része reális és rövid időn belül el­intézhető. A jó módszerekre felfigyel­tek a képviselőtársak, s min­den bizonnyal rövid időn be­lül másutt is élnek majd ve­lük. Prukner Pál BARÄT ENDRE (PEST ME­GYE 29. VK.), a váci járási pártbizottság első titkára in­terpellációt nyújtott be Pul- lai Árpád közlekedési és pos­taügyi miniszterhez, amely­ben ahhoz kért segítséget, hogy a Börzsöny hegység észa­ki és nyugati oldalán fekvő 16 községben átjátszó- és erősítő- állomás megépítésével javul­jon a televízió 1. műsorának vételi lehetősége. Mint mon­dotta, ezt a gondot már az el­múlt két tervidőszakban is szóvá tették, intézkedés azon­ban mind ez ideig nem tör­tént. Pedig a falugyűlések és képviselői fogadóórák évek óta visszatérő kérdése e körzet­ben a televízió élvezhetetlen, gyenge képminősége. Barát Endre elmondotta, hogy a szükséges átjátszó állo­más kivitelezéséhez a községek lakossága társadalmi munká­val hozzájárulna. Az állomás építéséhez szükséges területet, valamint az építőipari kapacitást is soron kívül biztosítani tudnák. Az intézkedés, mondotta befejezésül, sokat segítene a zárt, hegyi települések művelődési lehetőségének javításá­ban. Dr. Ábrahám Kálmán állam- újabb adókat helyeznek üzem­titkár válaszában elmondta, be Balassagyarmaton, Eszter- hogy a Börzsönynek ez a vidé- gomban és Perőcsényben, és ke tévé-vételi szempontból ezzel lényegesen javulnak a rendkívül árnyékolt völgykat- Börzsöny említett községeiben lanban van. A jövő év végéig is a vételi lehetőségek.

Next

/
Thumbnails
Contents