Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

1977. MÁRCIUS 16., SZERDA <XM<w 7 Heti jogi tanácsok A közlekedésbiztonság társadalmi segítői Hárman a nyolcezerből vezetésére. Kinevezése óta több autós ügyességi verseny meg-, szervezése és lebonyolítása fű­• Mennyit dolgozhat az öreg­ségi, a rokkantsági és a bal­eseti rokkantsági nyugdíjas, nyugdíja korlátozása nélkül. K. L.-né újhartyáni lakos tavaly május óta rokkantsági nyugdíjban van. Kérdezi: mennyit dolgozhat? Mivel ha­sonló problémája több olva­sónknak van, ezért a lap ha­sábjain adjuk meg a választ, kiegészítve a kérdéssel össze­függő eseteket. A munkaviszonyban, továb­bá ipari szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoz­tatott öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas minden naptári év­ben általában 840 órát, egyes munkakörökben pedig 1260 órát dolgozhat a kereset nagy­ságától függetlenül — nyug­díjának korlátozása nélkül. Azokat a munkaköröket, amelyekben a nyugdíjas nap­tári évenként 1260 órát dol­gozhat nyugdíja korlátozása nélkül, a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat tartalmazza. A nyugdíjazás évében a 840 órás foglalkoztatási keret any- nyiszor 70 órával, az 1260 órás foglalkoztatási keret pedig annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónap el­telt a nyugdíj megállapításáig. Csökken továbbá a foglalkoz­tatási keret abban a naptári évben is, amelyben a nyugdíj folyósítását a naptári év folya­mán valamilyen okból (például keresőfoglalkozás miatt) szü­neteltetni kellett. Ebben az esetben annyiszor 70, illetőleg 105 órával csekken a foglalkoztatási keret, ahány naptári hónapra szüneltetni kell a naptári év folyamán a nyugdíjfolyósítást. A foglalkoztatási keret szem­pontjából figyelembe veszik mindazt az időt, amelyre az öregségi vagy a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdí­jast munkabér (munkadíj) il­lette meg. Figyelembe kell venni továbbá azokat a napo­kat is, .amelyekre a nyugdíjas a naptári év folyamán táp­pénzt vagy terhességi-gyer­mekágyi segélyt kapott. Ezeket a napokat úgy számítják, mintha a nyugdíjast a munka- szerződés szerint munkabér (munkadíj) ellenében foglal­koztatták volna. Ha a nyugdíjast bedolgozó­ként vagy olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg, a kifizetett munkabér (munkadíj) minden 14 fo­rintja egyórai foglalkoztatás­nak számít. A foglalkoztatási keret túl­lépése esetén az öregségi nyugdíj folyósítását szünetel­tetik, a rokkantsági nyugdíj­nak a harmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak pedig a felét folyósítják arra a nap­tári hónapra, amelyben a nyugdíjas a foglalkoztatási ke­retet túllépte, továbbá a nap­tári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — fog­lalkoztatják, illetőleg munka­bér (táppénz, terhességi-gyer­mekágyi segély) illeti meg. • A nyugdíjas gépkezelőt Is ugyanúgy megllleti-e a kü­lönélést díj, mint a nem nyug­díjas dolgozót? N. J. olvasónkat a KPM Közúti Igazgatóságának váci üzemmérnökségén alkalmazták 1976. május 31-től szeptember 15-ig, évi 840 órás keretben. Tavaly szeptemberig nem kapta a különélési díjat, ezt megreklamálta. A 67 napra á. 20,— Ft-jával járó különélé­si díjat ez év január első nap­jaiban kapta kézhez. Bizony, eléggé elhúzódott a kifizetés. Az üzem abban hi­báztatható, hogy májustól szeptemberig nem intézkedett a kifizetésről, nem hívta fel a dolgozó figyelmét, hogy meg­illeti őt, holott ezt elsősorban a munkahelynek kell tudnia. A dolgozó pedig azért hibás, mert nem igényelte a külön­élési díjat, és a szükséges iga­zolásokat még felhívásra sem szerezte be időben. Minden­esetre ebből az a tanulság, hogy a dolgozónak oda kell figyelnie a jogaira, a válla­latnak pedig fel kell hívnia a dolgozó figyelmét, ha késleke­dik valamely jogos igényének érvényesítésével. A nyugdíjast ugyanis mindazok a jogok megilletik a munkaviszonyból eredően (szabadság, pótszabad­ság, jubileumi jutalom, külön­élési díj), mint az úgynevezett rendes munkaviszonyban álló­kat, vagyis a nem nyugdíjas dolgozókat. O A gyermekgondozási se­gélyről. Sok szó esett az utóbbi idő­ben népesedési politikánkról, a gyermekekről való fokozot­tabb, sokoldalú gondoskodás­ról. A párt és a kormány po­litikája értelmében lényeges, hogy a gyes-es anyák sokol­dalú segítséget kapjanak, er­kölcsi és szükség esetén a gyes összegén felüli anyagi tá­mogatásban is részesüljenek. Mivel év végi részesedést a gyermekgondozási szabadság időszakára is lehet adni — természetesen a segélyezést megelőző munka alapján —, ezért jó, ha a vállalatok a mostani kollektív szerződés módosításakor már erre is gondolnak. A vállalathoz való tartozás erősítésének fontos megnyilvánulása ez. Sok vál­lalatnál már eddig is adtak a gyes-en levő \ kismamáknak csökkentett év végi részese­dést, és bár ez törvényileg nem kötelező, nagy lépést le­het tenni a párt és a kormány nőpolitikájának megvalósítása területén, ha ezt a gyakorlatot mind többen átveszik. Gondol­ni kell tehát arra, hogy a vál­lalatok kollektív szerződés módosítását előkészítő szervei megfelelő szabályokat készít­senek úgy, hogy az kellő haté­konysággal szolgálja mind az egyén, mind a vállalat érde­keit. Néhány tsz-nődolgozó gyes­sel kapcsolatos kérdésére is itt adjuk meg a választ. Az mgtsz nőtagja gyes-re abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári év­ben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban tsz-tagként leg­alább 120 napon át vett részt a közös munkában. Jogosult az a nő is, aki bármely iskola nappali tagozatán végzett ta­nulmányok befejezését köve­tően 90 napon belül tagsági vi­szonyba lép be. Ez utóbbival kapcsolatban M. Z.-né kérdé­sére azt válaszoljuk, hogy az iskolai tanulmányait befeje­zett, és a tsz-be lépett nők esetében, a közös munkában töltött napok számát vizsgálni nem kell, ha a tagsági viszony kezdete és a szülés között 365 napnál hosszabb idő nem telt el. K. J.-né pilisszentlászlói olvasónk ügyére még vissza­térünk, addig is a levelünk­ben írott tanács az irányadó. Dr. M. J. A Pest megyei Közlekedés- biztonsági Tanács legutóbbi ülésén arról hallottunk, hogy csaknem nyolcezren társadalmi segítséggel járulnak hozzá a megye biztonságos közelekedé- séhez. Ugyanezen a tanácskozáson dr. Honti János vezérőrnagy, a Pest megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöke jutalom­ban részesített 13 lelkes társa­dalmi segítőt, a közlekedés- biztonságban kifejtett áldozat­kész munka elismeréseként. Közölük három aktivistát mu­tatunk be, egyszersmind ke­resztmetszetet adva a majdnem nyolcezer Pest megyei társa­dalmi segítőről. PÉNZÜGYI SZÄMTAN Pintér Balázs, a MEZŐGÉP monori gyáregységének pénz­ügyi főosztályvezetője a me­gyei KBT pénzügyi szakbizott­ságának tagja: — Havonta, kéthavonta ülünk össze a szakbizottsággal — mondja. — Évente mintegy 1 millió forinttal gazdálko­dunk, s az a feladatunk, hogy ezt a pénzt igazságosan elosz- szuk a közlekedésbiztonsági munka különböző területeire. Hogy jól vagy rosszul bán- tunk-e a ránkbízott összeggel, az negyedévenként derül ki. Ugyanis ekkor számolunk be a pénzügyi gazdálkodásról. — Miként került kapcsolat­ba a közbiztonsággal? — Korábban motorkerékpár­ral közlekedtem, három esz­tendeje gépkocsi-tulajdonos va­gyok. Mivel okleveles könyv- vizsgáló a szakmám, felkértek a szakbizottsági munkára. Én pedig szívesen mentem a hívó szóra. E társadalmi munka so­Előkészületben az újabb építésügyi jogszabályok Az- építésügyi ágazat tevé­kenységének gyakorlata és az érvényes jogszabályok közötti összhang folyamatos fenntar­tása érdekében az idén is egy sor módosító intézkedés, új rendelkezés kiadását tervezi az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium. Az éves jogszabályalkotási programról dr. Kozma Tamás, a miniszté­rium igazgatási és jogi főosz­tályának helyettes vezetője adott tájékoztatást. A jogalkotási határozatok­nak megfelelően készítenek elő egy törvényerejű rende­lettervezetet a lakásszövetke­zetekről. Nagyon sok jogsza­bály jelent meg eddig a lakás- szövetkezetekről, s az áttekin­tés megkönnyítése érdekében egységes rendelkezésben fog­lalják össze a korábbi intézke­déseket. Ez a rendezés meg­könnyíti az érdekeltek eliga­zodását, különös tekintettel a munkáslakás-építkezésekre, amelyeknek alapvető szerve­zeti bázisa a lakásszövetkezet. A lakások minőségének ja­vítása érdekében a miniszté­rium új rendelkezést készít elő a hibák kijavításának és hiányosságok pótlásának meg­gyorsításáról. Az a cél, hogy a műszaki átadási-átvételi el­járást követő 30 napon belül kijavítsák a kivitelező válla­latok a hibákat és pótolják a hiányokat. E kötelezettség elmulasztása esetén a rende­letben tervezett intézkedés szerint úgynevezett hiánypót­lási kötbért szabhatnak ki, ami elérheti a hiba költségvetési összegének nyolcvan százalé­kát is. Az új intézkedés tehát a hibamentes átadást szolgál­ja majd, mert anyagilag is ér­dekeltté teszi a kivitelező vál­lalatokat a jobb minőségű munkában. Az elmúlt években Buda­pesten és más városokban is előfordult, hogy az építkezé­sek területén megrongáltak különböző vezetékeket, postai kábeleket, mert a kivitelezők és a közszolgáltató vállalatok sem tudták megmondani pon­tosan, hogy hol, milyen veze­tékre kell vigyázni az építés vagy bontás közben. Ezért megkezdték azokat az előké­születeket, amelyeknek célja, hogy előírják az egységes köz­mü-nyilvántartás kidolgozását, ennék folyamatos kiegészíté­sét. A társadalmi tulajdon vé­delme érdekében is előkészíte­nek több új rendelkezést, ame­lyek elsősorban az építőipari sajátosságokból adódó felada­tokat, kötelezettségeket hatá­rozzák meg. Az ügyintézés gyorsítása és rugalmasabbá tételé érdeké­ben felülvizsgálják a közüle- tek és magánszemélyek elhe­lyezéséről szóló jogszabályo­kat, s egyúttal az új rendelke­zés előírásait összehangolják az újabb kisajátítási szabá­lyokkal is. Hl Tíz nap rendeíeteibő' A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosí­tásáról és kiegészítéséről az 1977. évi 6. tvr. rendelkezik. Ennek végrehajtása tekinte­tében a 4/1977. (III. 5.) MT- rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (Magyar Közlöny március 5-i száma.) Az ipari szövetkezetekről, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről is ugyanitt találják az érdekel­tek az ezekkel kapcsolatban megjelent 1977. évi 7., és az 1977. 8. sz. törvényerejű ren­deleteket, és az ezek végrehaj­tása tárgyában kibocsátott 5/1977. (III. 5.) MT. és a 6/ 1977. fill. 5.) MT.-rendelkezé- seket. A kisajátításról szóló, a ta­valy megjelent új jogszabá­lyokkal kapcsolatban a MÉM fontos közleményeket' adott ki, amelyek a kártalanítás meg­állapítására vonatkozó egyes rendelkezések alkalmazását érintik. (Tanácsok Közlönye 9. száma.) A tanácsi idegenforgalmi hivatalokról a 6/1977. (III. 6.) Bk.M.-rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 21. számában találnak meg az érdekeltek. A beruházások rendjéről szóló korábbi rendelkezések kiegészítéséről és módosítá­sáról is ugyanitt jelent meg az 1/1977. (III. 6.) OT—PM. együt­tes rendelet. Közlemény jelent meg a MÉM Értesítő 7. számában az import vetőburgonya áráról. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár MIT NEVEZÜNK BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSNAK? Pénzbeli vagy természetbe­ni juttatások, amelyeket a dol­gozók bérükön felül, központi­lag meghatározott keretekből kapnak a társadalmi tiszta jövedelemből. Ezek a juttatá­sok a következőképpen cso­portosíthatók: A bérjellegű juttatás a sza- , badságidőre, az ebédidőre ki­fizetett bér. A munkával kap- csolatos juttatásokhoz tarto­zik az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a munkaruha­juttatás, utazási kedvezmény stb. A társadalmi gondoskodás körébe tartoznak a következő juttatások: a gyermekek ne­veléséhez való hozzájárulás (például a családi pótlék, gyer- i mekgondozási segély, a bölcső­dék, óvodák fenntartása); az oktatási és egészségvédelmi I szolgáltatások, valamint a ' nyugdíjasok és a munkakép- I telenek eltartásához való tár- I sadalmi hozzájárulás, a kultu­rális és a sportlétesítmények támogatása. A béren kívüli juttatások egy részét az állami költség- vetésből finanszírozzák (nyug­díj, családi pótlék stb.), má­sik részét a vállalatok fedezik és részben a költségek terhé­re, részben pedig a részesedé­si alap terhére számolják el. Forgács Katalin közgazdász rán olyan információkhoz jut­hatok, amelyek még inkább ser­kentenek a balesetmentes köz­lekedésre. Nem szólva arról, hogy egy KBT-tagtól mindenki azt várja; mutasson példát a közlekedésben. — Monori lévén szűkebb ha­záját mennyiben támogatja eb­ben a törekvésben? — Jó a kapcsolatom a járási KBT-vel. Munkahelyemen a monori gyáregységben eseten­ként részt veszek a KRESZ ve­télkedők szervezésében. Pintér Balázs fia sorkatonai szolgálatát tölti. Ha leszerel, szeretné megszerezni a jogosít­ványt. így, feltehetően a Pintér családban lesz követője a pa­pának. VÁLLALKOZÓ SZELLEMBEN Hajmási Béla, az ATI Pest megyei oktatási csoportvezető­je. Egy esztendővel ezelőtt felkeresett a szerkesztőségben, megírásra váró témákat java­solt, ötletekre hívta fel az új­ságíró figyelmét. Noha fővárosi lakos, valósággal meghonoso­dott Pest megyében. Ismeri a községek, városok közlekedési gondjait, s mindezekre orvos­lást keres. Találkozásunk után a Pest megyei KBT-hez is ellátoga­tott. Javaslatokkal állt elő. Nem kért pozíciót, mindössze szeretett volna bekapcsolódni ebbe a széleskörű propagandá­ba, s bekapcsolódott. A KBT vezetői úgy látták, hogy alkal­mas az oktatási szakbizottság zödik a nevéhez. Ráadásul se­gítségével ma már az ATI Pest megyei szervezetének nem egy szakembere járul hozzá a köz­lekedésbiztonság javításához., LACHÁZI park Balogh László a kiskunlacházi gimnázium igazgatója. A jutal- mazottak névsorában úgy sze­repel, mint aki a közlekedési pedagógiában kifejtett tevé­kenységéért kapta az elisme­rést: — Tavaly az útörőmozgalom 30. évfordulójára a ráckevei járási KBT kezdeményezésére közlekedési jászóparkot építet­tünk. A Munkácsy téri áltaIános iskola tanulóin kívül a szülők és a helyi termelőszövetkezet tagjai is segítettek. A park mintegy félmillió forint értékű, s megkönnyíti számunkra a közlekedés játékos oktatását. — Ön az országos általános iskolai sportbizottság tagja, egyben a járási KBT ifjúsági szakbizottság munkájában is részt vesz. — Kiskunlacházán található a viziúttörők bázisa, s a peda­gógusok számára az egyik fel­adat, hogy a pajtások ne csu­pán a vízen ismerjék a közle­kedést. Ebben is segít a közle­kedési játszópark. Ezenkívül az iskolánkban 30 gyerek részvé­telével működik a közlekedési úttörő szakkör. A pajtások itt mind az elméleti, mind a gya­korlati közlekedési tudnivaló­kai megismerkednek. A játékos foglalkozások rendkívül köz­kedveltek. Kamarás Péter A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Elvált szülők gyermekéről Elvált szülők gyermekével kapcsolatban felmerült több probléma ügyében hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bí­róságon. - « Nemrég a televízió Jogi ese­tek adásában szerepelt olyan kérdés, mint amilyenben dön­tenie kellett a bíróságnak. Az ügy előzménye az, hogy egy főiskolai hallgató, aki apja ha­lála folytán havi 2100 forint árvajáradékot kap, megnősült. A fiataloknak lakása nem volt, tovább is mindegyik a szülei­nél lakott. Rövidesen gyermekük szü­letett, de addigra már el is váltak. A menyecske, aki gyermek- gondozási segélyben részesül, volt férje nyugdíjas, özvegy édesanyja ellen unokatartásért pert indított. Az elsőfokú bí­róság a keresetet azzal az in­doklással utasította el, hogy az apa megfelelő jövedelem­mel rendelkezik, tehát gyer­meke eltartásáról gondoskod­hat. A másodfokú bíróság a nagyanyát havi 400 forint unokatartás fizetésére kötelez­te. A döntés szerint a váló- perbben az asszonynak havi 400 forint gyermektartásdíjat ítéltek meg, ami a a kiskorú eltartására kevés, az anyának a gyermekgondozási segély összegén kívül még havi 400 forintra van szüksége. A ma­gas nyugdíjjal rendelkező nagyanya ezt az összeget lét- fenntartásúnak veszélyeztetése nélkül fizetheti ki. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: — A nagyszülő tartási köte­lezettsége, akkor áll fenn, ha a szülő csak saját megélhetése rovására lenne arra képes. Az apa havi kétezerszáz forint jö­vedelemmel rendelkezik, tehát nem lehet olyan személynek tekinteni, aki tartási kötele­zettségének nem tud eleget tenni. Jövedelme csaknem any- nyi, mint az egyetemet, vagy főiskolát végzett szakemberek kezdő fizeté­se. A másodfokú bíróság állás­pontjának elfogadásával az a helyzet állana elő, hogy még főiskolai tanulmányai befeje­zése után is a nagyszülőnek, kellene évekig unoka tartásdí­jat fizetnie. Addig, míg gyer­meke keresete 4000 forintra nem emelkedik, mert általá­ban ilyen összegből- lehet 800 forint tartásdíjat-megítélni. A gyermek szülei jövedelmi vi­szonyainak megfelelő tartásra tarthat igényt. Az elvált szü­lők gyermeke sem kerülhet jobb, vagy rosszabb helyzetbe a válás következtében. Olyan ellátásban kell részesülnie, mintha szülei együttélnének. Ha ez az ellátás szerény is, a nagyszülő unokatartási kötele­zettségét nem lehet megállapí­tani. A nagyszülővel szemben azon a címen, hogy az apa jö­vedelme szerény, nem lehet perrel fellépni. A nagyanya el­marasztalása tehát törvény- sértés. ★ Egy válóperben a bíróság a négyéves gyermeket az anyá­nál helyezte el, s mert az apa panaszolta: a gyermekkel való találkozásban megakadályoz­zák, a bíróság ebben a kérdés­ben is döntött. A gyermek látogatásának bírói szabályo­zása miatt a jogerős ítélet el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság ezt a határozatot hatályon kívül he­lyezte. A döntés indokolása szerint a Családjogi Törvény értelmében a szülőnek akkor is joga van gyermekével érintkez­ni, ha szülői felügyeleti jo­ga megszűnt, illetve szünetel. Az érintkezés módját — vita esetén — a gyámhatóság állapítja meg. A szülő és gyermeke közötti érintkezés kérdésében felme­rült vitában a bíróság ítélettel csak akkor dönthet, ha a váló­per a házastársak egyező aka­ratnyilvánítása alapján folyik és a gyermekkel való érintke­zés bírósági rendezése iránt a felek kérelmet terjesztenek elő. Ezen túlmenően a bíróság csak az előtte kötött egyezsé­get hagyhatja jóvá. Ebben az esetben a válóperben nem volt közös akaratnyilvánítás, ezért a gyermek láthatásának sza­bályozása tárgyában bírósági hatáskör nem állott fenn. Te­hát mindkét alsófokú bíróság túllépte hatáskörét, amikor a kérdésben döntött, ezért e ren­delkezésüket hatályon kívül kellett helyezni. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents