Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
A krónikupályánt eredménye HÉTFŐN ADJÁK ÁT A DÍJAKAT FIN az aszódi gimnáziumban A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatából oktatási intézményeink is kiveszik részüket. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola március 14-től 20-ig különféle rendezvényeken emlékezik meg a jeles történelmi eseményekről. Az ünnepségeken kívül több érdeklődésre számot tartó előadást, összejövetelt szerveznek. A tudományos szakköri üléseken kívül tornaverseny és tanár—diák sportvetélkedő, iskolai KISZ-bizottsági titkárok és úttörővezetők találkozója, helytörténeti vetélkedő és ifjúsági bál szerepel a programban. Március 17-én délután 3 órakor az Országos Filharmónia IV. bérleti hangversenyét tartják meg, amelyben a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese szerepel. Három évvel ezelőtt jutott önálló telephez az Ebtenyésztők Országos Szövetségének ^ gödöllői csoportja. Az Ady Endre sétányon a tagok nagyrészt társadalmi munkában építették fel a raktárakat, a tartózkodóhelyeket. Évente. egy alkalommal kutyaszemlét tartanak a telepen. Ilyenkor nemcsak a helybeliek és a környéken lakók vezetik fel kutyáikat, hanem az ország távoli részeiből és a fővárosból is érkeznek tenyésztők. A szemle célja, hogy a fajtiszta kutyákat szakavatott zsűri vizsgálja meg. A bizottság a törzskönyvbe is beŰj Gödöllőt szül a régi Gödöllő. Ennek a ma még mindig tartó vajúdásnak részletei bontakoztak ki a helyi krónikaírók legutóbbi ülésén. Bemutatták az 1976. évi krónikák megragadó szemelvényeit. Felidézték például, hogyan épült a mikrohullámú állomás (népnyelven a tévétorony). Eleinte olyan volt, mint egy magasles, mert felülről lefelé épült. Előbb a vázszerkezet készült el és az ötödik emelet, de ott már működtetni kellett a technikai berendezést. Beleláttunk a Kisállattenyésztő és Kutató Intézetbe. Hogyan mentettek meg egy ízben ötven, repülőgépen megrongálódott pekingi kacsatojásból tizennégyet, de ezekből az egész ország kacsaállományát felfrissítették. lelapoz. A nyilvántartás fontos dolog, hiszen a Pénzügyminisztérium egyik rendelete alapján adókedvezményt élveznek a tenyésztők minden fajtiszta eb után. Az idei szemle, ma, március 13-án vasárnap délelőtt 9 órakor lesz. Az állattartóknak magukkal kell vinniük kutyáik törzskönyvét is. Csiba HÉTFŐN este hat órakor Gödöllőn a járási-városi művelődési ház nagytermében vendégszerepei Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa. Megértettük, hogy az MGI precíz mérései, az Árammérő- gyár felújításai milyen úton- módon hoznak hasznot az országnak. A bíráló bizottság egy néprajzi és két mezőgazdasági jellegű krónikát talált a legigényesebbnek, a legjobban kidolgozottabbnak. Ezek: dr. Kovács András: A kenyér útja a régi Gödöllőn; Lacza Béla: A Kisállattenyésztési Kutató Intézet története és Györkös István: A Mezőgazdasági ( Gépkísérleti Intézet krónikája. Dicséretben részesültek az Árammérőgyár, a mikrohullámú állomás, az Agrártudományi Egyetem, a Török Ignác gimnázium, az Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Petőfi Sándor általános iskola, az Imre utcai iskola,, a kisegítő iskola és a Nemzeti Bank krónikásai. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének fiatal kutatója, Nagy Erzsébet is jrt egy rövid krónikát a gödölloi- valkói nyelvjárásról. A jutalmakat Plutzer I Miklós, Gödöllő pártbizottságának első titkára adja át hé- főn, 14-én a pártszékházban délután fél ötkor. H. M. VASÁRNAP, 13-án Dió-bál lesz az ikladr klutokönyvttáir- ban. / í TIT-előadást tartanak hétfőn délután három órakor az aszódi 1. számú általános iskolában Változó korok, változó eszmények címmel. Előadó: Honig Antal. A törzskönyvbe is belenéznek Kutyaszefflle a kiképzési telepi Galga völgye 1848—49 (3.) Forrong az otthon maradt nép A pesti forradalom híre, akár a vásárról hazatérőktől, akár a hivatalok útján jutott is el a Galga-völgyi községekbe, különösebb lelkesedést, izgalmat nemigen váltott ki, már csak azért, sem, mert aligha akadt olyan jobbágy, aki fel tudta volna fogni a nap történelmi horderejét, és megsejteni, milyen nagyszerű eseménysorozat nyitányát jelenti e nap. Első ízben a Galga-völgy népét az őket érintő, sorsukra kiható törvények hozták lázba. Március 18-án ugyanis az utolsó rendi országgyűlés megsemmisítette a feuuális rendszer alapját, felszabadította a jobbágyságot. A gazdasági függőségen kívül az úriszék intézményének eltörlésével megszűnt a jobbágyságnak a földesuraktól való jogi függése is. VERSEGEN FENNMARADT egy visszaemlékezés, mely az örömhír megérkezését és fogadtatását örökítette meg. Eszerint egy lovasfutár hozta meg a jobbágyfelszabadítást kimondó törvény hírét. „Micsoda öröm volt, mikor a lovas futár kijelentette a robotos nép előtt a szántón: azonnal döntsétek ki a földből ekéiteket, lovaitokat fogjátok be, mert megszűnt a robot. Mától szabad emberek vagyunk mindnyájan’’. Ezután két napig tartó vígalom következett, amikor is a földesurak együtt mulattak-örültek a néhány órával azelőtt még robotos jobbágyparasztjaikkal. Az öröm azonban a jobbágyok többsége számára korainak bizonyult. A jobbágyviszonyok felszámolására vonatkozó törvényt a földbirtokosok alkották meg s ez meg is látszott rajta. Ennek következtében a Galga-völgy lakóinak csak egy kis része, a telkes jobbágyok, valamint a házas és háztalan zsellérekből egy egészen kicsi töredék kapta tulajdonul azt a földet, amely a nevükön állt az urbáriumokban. A falvak lakóinak többsége csupán személyileg szabadult fel, mégpedig úgy, hogy az általuk birtokolt ház és zsellérbelsőség szolgáltatástól mentes tulajdonukba ment át. A majorsági földre telepített családok csak személyileg váltak szabaddá, belső telkeiket továbbra is terhelte a fizetési kötelezettség. A lakosság zömében ott lappangott az elégedetlenség. Még az úrbéres parasztok is méltatlankodtak, mert a törvények nem tették jóvá a rajtuk korábban elkövetett földesúri sérelmeket. E feszültségeket érezve Szemere belügyminiszter már április 19-én ezt írja: fontos feladat a „törvények tiszta értelmének elterjesztése”, és, hogy „a volt jobbágyság határtalan vággyal a megnyert engedményeken túl ne terjeszkedjék.” AZ ELÉGEDETLENSÉGET azonban sok helyen nem lehetett csillapítani magyarázatokkal. 1848. nyarán Csömörön és Kistarcsán megtagadták a ^katonai szolgálatot, ahaivel kapcsolatban Nyáry Pál, a megye alispánja június hatodikán a következőket jelentette a belügyminiszternek: a nemzeti őrsereg összeírása alkalmával az összeíró küldöttség irányába a tiszteletlenségnek oly neme követtetvén el, amit a törvény tekintélyének compro- missiója nélkül elhallgatni nem lehetett. Pest megye választmánya szükségesnek látta a Kákára kirendelt törvényszéket ... Kistarcsára és Csömörre is kiküldeni, s ezen eljárás, a. bebizonyított bujtogatóknak kézrekerítése és azoknak meg- ítéltetése a leginkább értetlenség okozta mozgalmakat megszüntette.” Aszód elöljárósága augusztus nyolcadikán fordult panasszal az alispánhoz. Több lakos magatartását kifogásolják, akik „most nyert polgári szabadságunkkal visszaélve mindent elkövetnek, hogy részént a néposztályokat egymás ellen, részént a földművelő lakosságot volt földesuraik ellen, részént végra mindenkit, akit lehet, a világ, s egyházi törvényes elöljáróság ellen lazítsanak.” Négy nappal korábban ugyanis húsz nemzetőrt küldtek Aszódról Kiskőrösre, s ezek közül néhányan azt követelték, hogy a pap is menjen velük. A levél írói feltételezik, hogy az akadékoskodó nemzetőrök gyűlölik a papot és rossz szándékból kívánják a csoporttal való tartását. A követelés heves formában nyilvánult meg, és az egész elöljáróságot legazemberezték. Kívánságuk nyomatékosítása végett még a fegyvereiket is megtöltötték. A fő bajkeverőnek Portir fiát jelpiték meg, aki még a veszedelmet elhárítani akaró Biber József nemzetőri hadnagyot is durva szavakkal sértegette. „Nagy bajjal sikerült végre a tökéletesen fellázadt népet lecsendesíteni, de az ártatlan összegazemberezett bírón, jegyzőn, s tanácson rajta marad a szénről és a piszok.” A község vezetői először a megyéhez fordultak, majd a belügyminiszterhez, aki utasította az alispánt a kellemetlen ügy kivizsgálására. A követ- kezményekket, sajnos, nem ismerjük. A FALVAK LAKÖI nemcsak 1848. nyarán mozdultak meg, hanem még a következő évben is. A környéken a vác- szentlászlói majorsági jobbágyok tagadták meg a szolgáltatások teljesítésért Az ellenállások sorra elbuktak. Miért? Az országgyűlés az úrbériség IV. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM 1977. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Értőn alkalmazkodva a szabályozókhoz Például: a Lignifer- Szabályozók: kinek kényszer, kinek késztetés. Kinek biztatás, kinek iga. A szabályozók közvetítők. A központi akaratot hivatottak továbbítani a részekhez, hogy azok rendeletek és direktívák nélkül az előre megjelölt eredőben összpontosuljanak. Minden szervezet, egyén természetszerűleg berzenkedik a gyeplő ellen. A direktivagyeplő és a szabályozógyeplő között az a különbség, hogy az előbbi rendszerint ellenállást kelt, az utóbbi gondolkodásra serkent. Mindkét esetben többféle a lehetőség a cselekvésre, a direktíva mégis mintha azt sugallná, csak egyféle lépésre van mód. Reflex és tudatosság Űj szabályozók: új akarat. Az új vagy legalábbis más ripsz-ropszra történt megszüntetésével a jobbágyság országos méretű zendülését akarta megelőzni. Az úrbériségre vonatkozó törvénnyel azt a köteléket semmisítették meg, amely a jobbágyokat a földbirtokosokkal szemben teljes egységbe fogta. Ezért egy-egy településen-belül sem tudott egy célú, azonos tartalmú mozgalommá válni az elégedetlenség, így a parasztmozgalmiak eleve kudarcra voltak ítélve. Míg sokan a csatatéren küzdöttek a Galga-völgy falvai- ból, az itthon maradottakra is ránehezedett a háború súlya. Pest-Buda 1849. január 1—5. között történt kiürítése után a császáriak zaklatták rekvirálá- saikkal a környéket, de a dicsőséges tavaszi hadjárat is éreztette hatását. Júliusban már ismét az ellenség — Pas- kievics seregei — táborozott e vidéken, s megkezdődtek a katonai beszállásolások. • Nem sokkal később — augusztus 25. és szeptember 7. között — már több községnek szénát kellett szállítania a császári seregek ellátására, köztük Aszód, Iklad, Galgamácsa, Hé- vízgyörk falvaknak is. Néhány nap múlva az előbb említet-^ teken kívül Domonynak, Gal- gahévíznek, Kartalnak, Verseg- nek, Váckisújfalunak és Túrának kellett lisztet, zabot, szénát, szalmát vinnie különböző állomáshelyekre, s azon felül ötezer forintot fizetniük készpénzben. A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC végül is elvérzett, de jelentős mértékben járult hozzá a tőkés átalakulás gazdasági, politikai és jogi feltételeinek megteremtéséhez. A dicső napok azonban nem merültek feledésbe. Aszódon Miskolczy Sándor sírja, Túrán, a Honvéd-erdőben emelt síremlék, Domonyban Dopsay Sámuel sírja, Bagón a Gáspár-gödör, Isaszegen a honvédvezérkar szálláshelye, honvédsírok, a csata hősi halottjainak külön emlékműve, iskolák neve őrzik emlékét. Bene Mihály (Vége) méretű és formájú pályán csak azok érvényesülnek, akik a természetes berzenke- dési reakció után rugalmasan alkalmazkodnak. Kereshetnek kiskapukat is, de életképesek csak akkor lehetnek, ha a lényeget tekintve idomulnak a módosult követelményekhez. Könnyebb azoknak, akik már korábban — ha bizonytalanul is — arra tartottak, amerre az új akarat igyekszik terelni őket. Kisebb-nagyobb mértékben ez minden részegységre áll, hiszen nem alapvető változásokról beszélünk; azokat nem szabályozók szokták előidézni. Részegysége válogatja, milyen megrázkódtatással jár az idomulás. Az előbb említetteken kívül az egészben elfoglalt 'helye, nagysága, fejlettsége stb., stb. befolyásolja. Vizsgálódásunk példája egy magyar viszonylatban kicsiny rész: az isaszegi Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezet. Tipikusnak semmiképpen nem mondható. De figyelmesebben tanulmányozva alkalmazkodásukat, tapasztalhatjuk: kicsi-\ ben, egyszerűbb formában ugyanazok a gondok jelentkeznek itt is, mint a részáriá- soknál. A szövetkezet 1975, évi eredményei alapján durván számítva Kéthavi atlagbérneK megfelelő nyereségrészesedést tizeteít tagjainak. na tavaly mindent ott folytattak volna, ahol 1975 decemoereoen ao- bahagyták, az új szabályozok bevezetése után, a múlt év végén 30 százalékkal keve- seob nyereséget könyvelhettek volna el. A központi akarat ezt alkarja? Nem ezt alkarja. Azt mondja: én a korábbinál ennyivel többet vonok el a közös kasszába, de ha képesek vagytok ennyivel többet „kitermelni”, nektek sem lesz kevesebb, mint amennyi volt. Tartani a színvonalat Olyan kicsi cég a Lignifer, hogy nem számító, számológéppel is kiszámíthatták, mennyivel kell többet és termelékenyebben előállítani, hogy a pénzüknél maradjanak. Magyarán: mennyivel kell emelni a béreket, hogy ellensúlyozzák az egyhónapos részesedéscsökkentést. Mivel tudták, 0,25 százalék emelést egyszázalékos termelékenységemelkedés tesz lehetővé, ezt sem volt nehéz kiszámítani. Ne bonyolódjunk bele túlságosan a matematikába. Termelésük egészében 137, az egy főre eső pedig 111 százalékra emelkedett. A két szám közötti eltérés jelzi: új munkásokat is felvettek. (Megint gondosan kalkuláltak: hogyan alakuljon a szak- és betanított munkások aránya, ennek milyen hatása lesz a bérszínvonalra, a termelésfelfutásra, a termelékenységre.) Mindent összegereblyézve: a 2,5 százaléknyi tartalékot is mozgósítva 8 százalékkal emelhették a béreket, s így a dolgozók összjövedelme 1975- höz viszonyítva nem csökkent. Hogyan érték el? Hogyan érhették el? Fontosságát nem lebecsülve, tekintsünk el a „kollektíva maximális erőfeszítéseitől”, a tizenhárom szocialista brigád és a munkásgárda „segítségétől”. A válasz egyik összetevőjét a gyártmányszerkezetben lelhetjük fel. A szövetkezet termelése három részre tagolódik: egyedi gyártás, nagyipari kooperáció, iparművészet. Mindhárom jól eladható termékeket készít. Sőt! Gyártmányaink iránt nagyobb a kereslet, mint amit kapacitásuk elbír. A Medicornak komplett részegységeket, a Mechanikai Mérőműszer Műveknek áramlásmérőket (az orenburgi vezeték lefejtőállomásaiba is ilyeneket építenek) szállítanak. A KGŐT-n belül a bakterológiai, vegyszer- és gyógyszerészeti kísérleteket szolgáló állatházakat is ők gyártják, a kámai nagy autógyárhoz bemérőműszerek kerülnek tőlük. Az egyedi munkák közül emeljük ki a rádiónak és a számítóközpontnak készülő hangfalakat. Az „apróságok" hatása A 360-as létszám egy része bedolgozó. Ide tartoznak az iparművészek is. Közép-Euró- pa legerősebb ötvösgárdája az övék. Őket említve már a jelenbe és egy kicsit talán a jövőbe érkeztünk. Kétévi előkészítés után az idén 50 ezer dollár értékben szállítanak ötvösmunkákat Jugoszláviába. Más szocialista országokba már évek’ óta exportálnak iparművészeti cikkeket. A Szovjetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba és Romániába. A mánál időzve, szóljunk legfontosabb idei célkitűzésükből: tíz százalékkal emelik a termelést, s így elérik a 70 milliós értéket. Visszatérve tavalyi eredményeikhez, szólni kell még néhány, a termelés és termelékenység alakulását jótékonyan befolyásoló „apróságról”. A szövetkezet gyártmányaiban — közgazdaságilag az iparművészeti tárgyakat is idesorolhatjuk — nagyobbrészt élőmunka testesül meg. A hatékonyságnövelésnél tehát itt kereskedhetnek. Nem vásároltak zárt gépsorokat, saját maguk készítettek speciális kisgépeket és szerszámokat; a betanítottak munkáját további fázisokra bontották, a műveletek csoportosításával csökkentették az anyag útját. Változtattak az alkatrészek. kiosztásán. A szerelő- szalag egyik végén megpakolják a kocsit gyártmánycsomagokkal, mire a másik végére ér, kiürül, visszafelé a kész egységeket hozza. A Lignifer szövetkezet így alkalmazkodott az új szabályozókhoz. Kör Pál MOST VÁSÁROLJON MOST ÉRDEMES! Lastex szövet, 150 cm széles, Férfi treviraszövet, 150 cm széles, Trevira-jersey, 150 cm széles, 347 Ft helyett 164 Ft \ 323 Ft helyett 234 Ft 237 Ft helyett 165 Ft A GÖDÖLLŐI OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN Gödöllő, Szabadság tér 7.
