Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

I 1977. MÁRCIUS 13., VASÄRNAP %HM(m Készül a DKV távlati programja Évi tízmillió tonna Tovább bővül a Dunai Kő­olajipari Vállalat. A inár meg­kezdett harmadik beruházási szakaszban a feldolgozó kapa­citás további egymillió tonná­val növekszik, s eléri az évi 10 millió tonnát. Az újabb létesítmények el­sősorban minőségfejlesztő és környezetvédelmi célokat szol­gálnak: a tervezett 3,2 mil­liárd forint beruházási költ­ségnek a felét ilyen típusú üzemegységek kialakítására költik. Többek között jövőre készül el a könnyűbenzin- izomerizáló üzem, amelyben az eddiginél kevesebb ólom- tartalmú benzint készítenek majd. Az új gázolaj-kénmen- tesítő üzem 1979-ben kezdi meg a termelést. Korszerű be­rendezéseivel, a gázolajból az eddiginél jóval nagyobb mér­tékben vonják ki a ként, s így a Diesel-motorokkal közle­kedő járművek már kevésbé szennyezik majd a környeze­tünket. Szorgalmasan dolgoznak a tervezők is: készül az olajvá- ros VI. és a VII. ötéves idő­szakra szóló távlati fejleszté­si programja. Kis helyen, de tartalmasán... Szakkörökben tevékenykednek, táboroznak az érdi úttörők Az érd-parkvárosi 8. számú általános iskola egyemeletes, modern épülete kívülről elég gondozottnak látszik, a falak szürke festéke alig-alig ko­pott. Az épület belseje azon­ban más képet mutat. A tanári szoba előtti szűk és fűtetlen csarnokban osztálynyi gyerek tornászik. A tantermek valamivel me­legebbek, s a tanári szobá­ból sem hiányzik a gigantikus méretű, ám lyukas vaskály­ha. Szabad termek — hat után Az igazgatói iroda a tanári­ból nyílik. A szűk helyiség csukott ajtaja mögül skálázó gyerekek hangjait hallani. Az iskola, amelynek nyolc tanter­mében 19 osztály tanulói gya­rapítják ismereteiket, a taní­tásra is zsúfolt, hát még az úttörőéletre. — fgy igaz — mondja Hor­váth Éva, az úttörőcsapat ve­zetője. — Olykor még a tan­termi órák megtartása is ne­héz, s a zeneiskola kihelyezett tagozatának is helyet kell ad­Kora tavasz Herceghalmon Új gépek, épületek és az állattenyésztés — Milyen munka adódik most a földeken?! — ezt kér­dezzük Gőg Mátyástól, a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatójától. — Más nem, csak figyeljük és várjuk, mikor lesz olyan a talaj, hogy a gépek megkezd­hessék a tavaszi munkát — válaszolja. A sok esőzéstől átázott föl­dön besüppednek a gépek, de azért időben elvégzik a tava­szi munkát. Annál is inkább, mert ez idén megnövekedett a gazdaság gépparkja három da­rab 80 lóerős MTZ traktorral, meg egy sereg különböző mun­kagéppel. Ötmillió forintot fordított a kísérleti gazdaság ez új gépek beszerzésére. — Ezer hektáron őszi bú­zánk szépen telelt — mondja az igazgató. — A búzaföldeken a fej trágyázást már befejez­tük, három nap alatt repülő­gépünkkel. Két és fél nap alatt is elvégezhette volna, de nagy széljárás volt, azért ké­sett. Igaz, hogy traktorral öt­ven napig is eltartott volna a fej trágyázás ezer hektáron. A herceghalmi repülőgép különben most sem pihen, a szomszédos gazdaságok gabo­naföldjeire szórja a műtrágyát. A kísérleti gazdaságban pedig ezekben a napokban az állatgondozókon kívül leginkább az építőmunká­sok dolgoznak. Jól halad a szűkké vált mos­tani gépjavító helyett emelt új, nagyobb építése. Június 30-án már át is adják. A másik folyamatban lévő jelentős építkezés, az üszőne­velő; befejezésének határideje ez év vége. Mire elkészül, nagyrészt meg is telik 830 fé­rőhelye, hogy azután 1979 utó­ján saját nevelésű tehenekkel népesülhessen be a 900 férőhe­lyes szakosított tehenészeti te­lep, aminek építéséhez mos­tanában fogtak hozzá. Jól tejelő, évi átlagban 3400 litert adó 800 pirostarka ma- j gyár fejőstehén áll jelenleg az ! istállókban, de hogy a jelenle- i ginéi sokkal nagyobb legyen a j tejhozam, az állományt foko­zatosan Holstein-Fríz keresz­tezéssel cserélik ki. Idén már az a kitűzött cél, hogy mire az új telep megépül, abba már legalább 000 ke­resztezett tehén kerüljön. — Szeretnénk azonban jö­vőre 300 tisztavérű Holstein- Fríz üszőt importálni —, jegy­zi meg az gazgató. A tejprog- rkmot tehát nagyon komolyan veszik Herceghalmon. Termé­szetesen a hősprogramot is. Hizlalnak szarvasmarhát és sertést is. — A gazdaság a Hungahib hibridsertés-tenyésztés rend­szergazdája — ezt viszont mi jegyezzük meg. Mire az igaz­gató: — Mi 1200 kocánk szaporu­latából évente 20 ezret hizla­lunk ebből a nagyon szapora, gyorsan fejlődő, igen. vékony szalonnájú, kifejezetten hús­sertésből. De a velünk kap­csolatban álló gazdaságok és termelőszövetkezetek tavaly már 300 ezer darab Hungahib hízót adtak át a vágóhídnak. Nagy előnye ennek a hibrid­sertésnek az is, hogy 180—190 napra eléri a 93 kiló súlyt. Búcsúzóul még valamit kö­zöl az igazgató és, mert fontos­nak tartjuk, azt is leírjuk: — Huszonegymillió forint nyereséggel zártunk tavaly. Sz. E. nunk. Pedig a gyerekek ér­deklődőek. A kisdobosok az ügyes kezek elnevezésű szak­körben tevékenykednek; játé­kokat, ajándékokat készítenek. A kis gazdasszonyok szakkör a főzéssel, a házimunkával ismerteti meg a lányokat. Az úttörők a könyvtáros, a rádiós és a bélyeggyűjtő szakkörben lelnek hasznos és tartalmas szórakozásra. Képzőművészeti szakkörüket Szepes Gyula fes­tőművész vezeti. Az örsi és a raj gyűléseket legtöbbször az órák közötti szünetekben tart­juk. Szabad termet az iskolá­ban csak fél hat után kapunk, ami túl késői időpont. A gye­rekek közül sokan távol lak­nak az iskolától. — Tavaly a pajtások felke­resték azokat az embereket, akik sokat tettek Érd fejlő­déséért. Megismerkedtek ál­dozatkész tevékenységükkel. A kincskereső akcióban a község régi úttörőinek dalai és játékai után nyomoztak — folytatja az úttörőcsapat- vezető. — Megemlékez­tünk 11. Rákóczi Ferenc szüle­tésének 300. évfordulójáról, s emlékkiállítást is rendeztünk. Munkánkban sokat segített a Magyar Néphadsereg Művész- e';littesének KISZ-csoportja. .kiállítást önállóan szervez­ték a gyerekek; képeket, da­lokat, verseket, ruhaviseletek leírásait gyűjtötték. Elviszik az ebédet — Kivették a társadalmi munkákból is a részüket — teszi még hozzá. — A kibőví­tett óvoda átadása előtt min­den raj segítette a takarítást. Iskolánkban tanított — nyug­díjba meneteléig — Nagy An­tal és felesége. Az ebédet ma is a tanulók viszik el nekik. A jó munka jutalmaként leg­kiválóbb • úttörőink, Horváth Gyöngyi és Sebella Katalin nyári táborozásra mehetett a zánkai úttörővárosba. Kálmán László pedig a zalaegerszegi országos úttörőparlament kül­döttje volt. Csengetnek, a gyerekhad zsibongva tódul ki a folyosóra. Közöttük találom a három megjutalmazott gyereket is. — Ma is szívesen gondolunk vissza a nyári táborozásra — kezdi Horváth Gyöngyi. — A játék és a szórakozás közben so­kat tanultunk. Délelőtt előadá­sokat hallgattunk, és vitatkoz­tunk az úttörővezetők felada­tairól. Délután miénk volt a Balaton, esténként társasjáté­kokkal játszottunk énekeltünk. — Sokan először jártak kö­zülünk a Balatonnál — kap­csolódik be a beszélgetésbe Sebella Katalin. — Voltak mu­latságos kalandjaink is. A zá- dori kirándulásunk — bár másképpen terveztük — egész naposra sikerült, ipert elté­vedt a társaság. Legkésőbb 1978-ban Kálmán László a zalaeger­szegi parlamentről beszél: — Kirándultunk az eger­vári kiskastély közelében levő hegyekig, ami egyike volt él­ményekben gazdag progra­munknak. Sok barátot szerez­tünk a parlamenten. Balogh Imrétől, érdi tanács­elnök-helyettestől ezek után arra kértünk választ, hogy mi­kor tanulhatnak kedvezőbb kö­rülmények között a gyerekek, ami bizonyosan fellendíti az úttörőéletet is. A mostani ötéves tervben 16 milliót költhetünk tantermek, 4 milliót pedig tornatermek építésére. Számítunk a helybe­liek támogatására is, egy-egy társadalmi munkaakcióban. A 7-es számú iskolának folytatott talajmechanikai vizsgálatok kedvezőtlen eredményeket mu­tatnak. Ha nem sikerül meg­oldanunk ezeket a gondokat, akkor annak az iskolának — a 8-as számúnak — a korsze­rűsítését kezdjük meg, amely­ben ön is járt. Tíz taratsrem- és egy tornaterem építését ter­vezzük. Amennyiben mégis a 7-es számú felújítását- kezd­jük meg előbb, a 8-as számú parkvárosi iskola bővítéséhez legkésőbb 2978 végén fogunk hozzá. Pósa Zoltán Elegendő eternit A Nyergesújfalui Eternit- gyár dolgozód ebben az évben 1,8 millió négyzetméterrel több tetőfedő- és hullámlemezt, összesen, 17,3 millió négyzet­méter eternitlemezt készíte­nek. Így az idén elegendő eter­nitet kapnak a család-iház-épí- tők. Az építkezők folyamatos ellátása érdekében megkezd­ték az üzem egyik gépsorának átalakítását. Mintegy hárommillió forin­tos költséggel úgy módosítják a programvezérlésű gépsort, hogy szükség esetén 2—3 óra alatt átállíthassák akár a te­tőfedő, akár a burkolólemez folyamatos gyártására A le­mezeken kívül 1700 kilométer­nyi etemitcsövet is gyártanak az idén Nyergesújfalun. Min­EPITTETOK! Az ÉRDÉRT Vállalat szaküzletsi nagy választókban ajánlanak csaphornyos, mozaik- és szalagparkettákat, különféle falburkoló léceket Szaküzletek: 25. sz. Csepel, Széchenyi u. 8. 26. sz. Nagykőrös, Dózsa Gy. út 5. 28. sz. Budakeszi, Pátyi út. 29. sz. Budapest XII., Lékai tér. 30. sz. Szentendre, Római sánc u. Tel.: 147-098 Tel.: Nagykörös, 18 Tel.: 165-490 Tel.: 853-697 Tel.: Szentendre, 81-90 Közületeket is kiszolgálunk. Gyors, pontos és előzékeny kiszolgálás. den ténmisCahez jó minőségű és elegendő mennyiségű azbesztet •kapnak a Szovjetunióból. Véleményez, javasol A bizalmi nem bélyegárus Kérdőív béremelés aián a Csepel Kaiéban Ha tekintélyt akarunk sze­rezni valamely tisztségnek, meg kell adni a rangját. Azon az időszakon már túl va­gyunk, amikor a szakszerveze­ti bizalmit bélyegárusnak te­kintették, de e tisztségviselőik rangja csak a közelmúltban kezdett fokozatosan megterem­tődni, igaz, ezzel együtt a fe­lelősségük is növekedett. A Mi­nisztertanács és a SZOT is ab­ból indult ki ismert határoza­tában, hogy ha a termelés si­kere elsősorban az üzemek­ben, a gépek mellett dolgozó­kon dől el — s ez így van —, akkor az is lényeges, hogy az általuk megválasztott bizalmi közvetlenül is beleszólhasson a reájuk vonatkozó döntések­be. Javaslói alapján Munkahelyeken esztendő vé­gén, év elején gyakori kérdés, mennyi lesz a részesedés, s ami még fontosabb, mert tartós eredményt ad: kapok-e bér­emelést és mennyit? Csalódás, váratlan öröm, egyénenként formálja az üzemi hangulatot, vitatják: ez meg ez miért ka­pott többet. Persze, mert a gó- ré csípi, meg a sógora az üb- titkár... Ezt az esetleg kellemetlenre váltható légkört kívánták a Csepel Autógyárban is meg­előzni azzal, hogy a határoza­tokat szigorúan megtartva, szinte minden bérfejlesztésnél kérték a bizalmi egyetértését, avagy más javaslatát. — Igyekeztünk jól előkészí­teni a bérfejlesztés végrehaj­tását — mondotta Nagy Lajos vszt-titkár — összbizalmi-érte- kezletet hívtunk össze, hogy ismertessük a vállalati bérfel­osztást. A bizalmiak papírral, ceruzával a kezükben azonnal kiszámol tálc, nem kerül-e munkahelyük közössége indo­kolatlanul hátrányos helyzet­be. Végül is különösebb prob­léma nem volt. Beszédes válaszok fejesztést. Milyennek mondha­tó a bizalmiak részvétele, ak­tivitása a személyre szóló el­osztásban? — Mi is kiváncsiak voltunk rá. Azt általában tudtuk, hogy a munkásterületeken nincs gond a bizalmiak jogkö­rének gyakorlásával. Arra vi­szont a szakszervezeti bizottság sem számított, hogy az alkal­mazottaknál is érvényesül ez a jog. Készítettünk egy nyolc kérdésből álló ívet, a munká­sok közül 27 bizalmitól, az al­kalmazotti állományból 55-től kértünk véleményt, a többi közt ezt: csoportjában a dol­gozók bérfejlesztéséhez kér­ték-e az egyetértését, ha nem, mi volt az oka? Tett-e módosí­tó javaslatot? Vagy: ha valaki nem kapott béremelést, azza is egyetértett, mint bizalmi? És így tovább. Jól {elkészítve — Mit mutat a statisztika? — A munkásoknál 26 bizal­mi egyetértését kérték a gaz­dasági vezetők, mindössze egy esetben mulasztották ezt el, illetve utólag kész tények elé állították. Tizenhatan java­soltak módosítást, melyből a gazdasági partnerek 16-ot elfo­gadtak. össs’oiza Imi-értekezle­ten 21 csoportban megtárgyal­ták a bérfejlesztést. — És az alkalmazottaknál? — Meglepően jók az ará­nyok, az 55 megkérdezett bi­zalmiból mindössze egynek nem kérték egyetértését, sőt meglehetősen nagy a bizalmiak javaslata alapján végrehajtott módosítás, 43-ból 41. Összbizal- mi-értekezleten a csoportok fe­le tárgyalta meg a béremelést — bár az is az igazsághoz tar­tozik, hogy nem mindenütt volt elegendő idő a bérrende­zés alaposabb megvitatására.. A kérdőívekből kiolvasható, hogy ahol jól felkészítik a bi­zalmiakat hatáskörük tartal­mas és eredményes gyakorlá­sára, ott ők is tevékenyen részt vesznek a munkában, si­— A gyár dolgozói rendkívül I kerrel képviselik dolgozótár- korán megkapták az idei — saik érdekeit. nem is jelentéktelen — bér- * B. L. 'Mesélő tárgyak Néprajzi emlékek Tápiószecsön Tápiószecső, Dózsa György út 9. Vakolatlan falak, a ha­talmas családi ház jól bele­illik a megváltozott falu össz­képébe. Itt mégis sok a régi emlék. Papp József új házá­nak pincéjében különös han- gülatpt árasztó néprajzi gyűj­temény várja az érdeklődőket. — Már édesapám is foglal­kozott a régi tárgyak, hasz­nálati eszközök gyűjtésével — meséli a házi múzeum ötven­évesen is fiatal tulajdonosa. — Igaz, ő még csak a padláson kerített el egy sarkot, ami nekünk, gyerekeknek tabu volt. Itt rakosgatta a nagy­szülőktől, rokonoktól megma­radt emlékeket. A jelenlegi gyűjteménynek is ez az alapja. A szenvedély öröklődött, s én már nem csak a családunk tár­gyait őrzöm. Kitanultam az ácsmesterséget. s szívesen segítek ismerőseimnek, mikor a régi ház helyén újat éoíte- nek. Az ilyenkor előkerülő ré­giségeket mindig megvásáro­lom. Mások gyakran értéktelen limlomnak tartják azt, ami nekem kincs. Cserépedény — pince tárlat A pincébe invitál, tekintsük meg birodalmát, ahol legszí­vesebben tölti szabad idejét. — A gyűjtemény jelentős része cserépedény. Igyekeztem megmenteni a faluban fellel­hető régi darabokat, de ter­mészetesen nem mind Szecső- ről való. Legtöbbjük a Tápió- menti népi kultúra emléke. Örömmel és nagy szakér­telemmel beszél szülőföldjének helytörténetéről. Megtudjuk, hogy a mi Tápiószecső helyén már a bronzkorban is lakott település volt. Az ez időből származó egyetlen lelet, egy csákány a Nemzeti Múzeum­ban található. Papp József legrégibb tárgyát óvatosan emelte föl, egy avarkorból származó, 40—50 centiméteres halotti urnát. — A környező dombok egyi­kéről szőlőműveléskor került elő. A felfedezés után először egy idős tanár tulajdonába került, ö három évvel ezelőtt meghalt, hagyatékából sikerült megszereznem. Kelengyeláda — meuyegzőre — Szinte minden darabhoz külön kis történet fűződik. — Ez a kép itt, a falon ka­landos úton került ide. Megta­lálható rajta az összes magyar király, egészen I. Ferencz Jó­zsefig. Az ő életében készít­hették, ézt bizonyítja, hogy halálának évszáma még nincs feltüntetve. A kép eredetileg itt volt Szecsőn, de később Nagykátára került. Mikor megláttam, azonnal eldöntöt­tem, hogy megszerzem. Sok­szor jártam új tulajdonosánál. Kerek másfél év kellett, míg rábeszéltem, hogy megváljon tőle. Az egyik helyiségben csak cserépedények láthatók. Min­denféle: polcokon, s a földön. Akad itt egytől, tízliteresig minden fajta, kicsi, nagy, fes­tett és agyagszínű, Megtalál­hatók a mai lábosok elődjei, a cserépből készített főzőedé­nyek, szilkék. A legbelső te­rem falánál három, az 1800-as évek elejéről származó me­nyegzői láda áll. A festett, vi­rágmintákat megkoptatták az évtizedek, s már a szú is ki­kezdte a faanyagot. Ha a lány férjhez ment, ilyen ládában vitte magával a hozományt, s a kézzel varrott kelengyét. Ér­tő kezekben még ma is gyö­nyörű hangon szólal meg a dédnagyszülők hagyatéka, egy díszes. citera. Lipták István, 1854 — olvasható a mángorló­fán, a reszketeg betűs felirat. Időmérők ketyegése Külön helyet kaptak az órák és a fegyverek. Lehet vagy negyven időmérő szerke­zet. — A farészeket én szoktam foltozgatni, felújítani. A fiam pedig a szerkezetüket hozza rendbe. Most is jár mindegyik. Búcsúzóul Papp József mu­tatja a díszes borítású emlék­könyvet, sok-sok bejegyzéssel, j magyarul, szlovákul, szerbül. — Ugyan nem számoltam, hányán látogattak el hozzám, de 4—5 ezren már bi­zonyosan jártak itt. Sokan ír­tak néhány sort a könyvembe, az egyik különösen kedves, egy orvostól származik: Szüleim és nagyszüleim világát láttam vi­szont. Éppen ezt szerettem volna: megőrizni, megmenteni ezeket a régi tárgyakat a pusz­tulástól. Nemcsak nézni kell őket, hanem látni is. Látni bennük a múltat, mesélnek elődeink életéről. Szívesen el­vezetem a látogatókat, a há­zam mindenki előtt nyitva áll. Gosztonyi K. László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents