Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1977. MÁRCIUS 2., SZERDA Bukarest A KISZ-delegáció zárómegbeszélése Hivatalos romániai látogatá­sának második napján, kedden délelőtt a dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB első titkára vezette magyar ifjúsági küldöttség látogatást tett a bu­karesti pártbizottságon, majd megismerkedett a bukaresti műszaki egyetemmel és elláto­gatott a Bukarest melletti Fun- dulea községbe, Románia leg­nagyobb mezőgazdasági kutató intézetébe. A delegációt kedden délután fogadta Emil Bobu, az RKP Politikai Végrehajtó bizottsá­gának tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese. A baráti légkörben lezajlott ta­lálkozón az MSZMP és az RKP közötti kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdései álltak. Ezt megelőzően a magyar if­júsági delegáció zárómegbe­széléseket folytatott a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) KB vezetőivel. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárai Szófiában Óvári Miklós vezeti a magyar küldöttséget A szocialista országok test­vérpártjai központi bizottsági titkárainak soron következő tanácskozására kedden Szófiá­ba érkeztek: Vasil Bilak, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Josef Haviin, a CSKP KB titkársá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára; Antonio Pérez Herrero, a Kubai Kommunista Párt KB titkárságának tagj a; Jerzy Lukaszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Ryszard Frelek, a Központi Bizottság Óvári Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Gyenes Andráis és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai; Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Társadalom- tudományi Intézetének igazga­tója ; Szandagin Szoszorbaram, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titká­ra; Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lamberz, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai; Cornel Burtica, a Román Kommunista Párt KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Konsztantyin Katusev és Mi­hail Zimjanyin, a Központi Bizottság titkárai. A szófiai repülőtéren a ven­dégeket Alekszandr Lilov és Grisa Filipov. a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai fo­gadták. Gáspár Sándor vezetésével SZOT-kiildöttség indult Genfbe az európai szakszervezetek II. konferenciájára Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével ked­den Genfbe utazott a Szak- szervezetek Országos Taná­csának küldöttsége, amely részt vesz az európai szak- szervezetek II. konferenciáján. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Gál László főtitkárhelyettes bú­csúztatta. Megjelent dr. René Stoudmann, a Svájci Állam- szövetség rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete is. Havasi Ferencet fogadta Giulio Andreotti olasz miniszterelnök Havasi Ferencet, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Olaszországban, ked­den fogadta Giulio Andreotti olasz miniszterelnök. A meg­beszélésen részt vett Nagy Já­Dr. Szekér Gyula Bagdadba utazott Kedden reggel küldöttség utazott Bagdadba a magyar— iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság III. ülésszakára. A küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a vegyes bizottság társelnöke vezeti. LONDON Puja-Callaghan találkozó Púja Frigyes külügyminisz­ter nagy-britanniai látogatásá­nak második napján délelőtt félórás megbeszélést folytatott Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel. A tárgyilagos, jó légkörben, lezajlott eszmecse­rén a két miniszter áttekintet­te a gazdasági kapcsolataink helyzetét és a további fejlesz­tés távlatait. Púja Frigyes hangoztatta, hogy a magyar fél még sok kiaknázható lehetősé­get lát a kereskedelmi forga­lom fejlesztésében és a most meglévő egyensúlyhiányt nem brit importunk korlátozásával kívánja kiegyenlíteni, hanem oda irányuló kivitelünk foko­zásával. Edmund Dell közölte, hogy mihelyt elfoglaltsága lehetővé teszi, igyekszik eleget tenni Biró József külkereskedelmi miniszter korábbi meghívásá­nak és ellátogat Budapestre. Kecken délben az alsóház­ban a brit—magyar parla­menti csoport ebéden látta vendégül Púja Frigyest. Délután a külügyminiszté­riumban folytatódtak a brit— magyar tárgyalások, ame­lyeknek homlokterében ezúttal a kétoldalú kapcsolatok kér­dése állott. Púja Frigyes part­nere, Lord Goronwy-Roberts államminiszter és Evan Luard államtitkár volt. A megbeszé­lésen mindkét fél kifejezte vé­lemény H, hogy kapcsolataink }• k és konstruktívan fejlőd­nek. Púja Frigyes a tárgyalások után a brit miniszterelnöki re­zidenciára hajtatott, ahol James Callaghan kormányfő fogadta a magyar külügymi­nisztert. A kötetlen és oldott légkörű találkozón az időszerű nem­zetközi kérdések széles körét tekintették át, szóba kerültek a belgrádi tanácskozás, a le­szerelés és a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások témái. Külügyminiszterünk Lázár György miniszterelnök nevé­ben magyarországi látogatásra szóló meghívást adott át James Callaghannak. A brit kormányfő a meghívást köszö­nettel elfogadta. Este a magyar nagykövetsé­gen Púja Frigyes fogadást adott vendéglátóinak tisztele­tére. A külügyminiszteri tárgya­lásokról szerdán közös közle­ményt hoznak nyilvánosságra. Tagja a delegációnak XJdvardi Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes is. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője bú­csúztatta. Jelen volt Abdul Mahdi Abdul Amir Al-Shalan, az Iraki Köztársaság budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. nos külügyminiszter-helyettes és Palotás Rezső római nagy­követ. A miniszterelnök-helyettes találkozott ezenkívül az olasz kormány több tagjával: An­tonio Bisagliával, az állami vállalatok miniszterével, Ri- naldo Ossola külkereskedel­mi miniszterrel, Giovanni Marcora földművelésügyi mi­niszterrel és Carta iparügyi államtitkárral. A megbeszé­léseken a kétoldalú politikai kapcsolatok különböző kér­dései mellett a magyar—olasz gazdasági együttműködés és kereskedelem előmozdítása került szóba. Találkozott a magyar küldöttség a nagy ál­lami olasz iparvállalatokat összefogó trösztök (IRI, ENI, EGAM. EFIM) vezetőivel is, akikkel konkrét együttműkö­dési lehetőségekről cserélt véleményt. Jól kezdődött az év az ISG-ben Alaposan fölkészültek az idei évnyitányra az Ipari Szerel­vény- és Gépgyárban: még tavaly a III. negyedév elején kidolgozták az 1977-es év első háromhavi programját, besze­rezték a termeléshez szükséges eszközöket. Jóllehet költözkö­déssel kezdődött az esztendő — a budaörsi törzsgyárból Maglódra szállították a mell- sőtengely-szereléshez és alkat­részeinek gyártásához szüksé­ges berendezéseket — mégis zökkenő nélkül, a tervezettnél magasabb termelési értéket sikerült produkálniuk. Időarányosan az egész évre tervezett termelési érték 16,8 százalékát kellett volna telje­sítenie az ISG munkáskollek­tívájának, ehelyett már 17,5 százaléknál tartanak, 254 millió forint értékű termék hagyta el a gyártó- csarnokokat. A vállalat egyik legfonto­sabb feladata, hogy mint a közúti járműgyártás résztve­vője folyamatosan ellássa Nyújtott szezonra készülnek Dunakeszin Megállapodás hosszú távra a termelőszövetkezetekkel Hogyan készültek fel a fel­dolgozó idényre a Dunakeszi Konzervgyárban? Bódis József nyersanyagellá­tási osztályvezetőtől megtud­tuk, hogy a szükséges nyers­anyag-mennyiségre már ta­valy decemberben megkötöt­ték a termeltetési szerződése­ket. Több év tapasztalata alapján azonban 10 százalékos tartalékot képeznek, amelyet már szintén leszerződtek. A gyár négy gyárrészlegében megoldották a profiltisztítást, nagyrészt az egységek közötti ésszerű munkamegosztással. A dunakeszi gyárrészleg például a tavalyinál több gyümölcsöt dolgoz fel az idén, de nem fog­lalkoznak paradicsommal. Budapesten, a Földvári úti gyárrészlegben a gyümölcs és zöldség feldolgozása mellett hozzákezdenek a bébiétel­gyártás fejlesztéséhez. Ennek megfelelően kötötték meg a termelői szerződéseket a kör­nyező termelőszövetkezetek jórészével. Ez eleve kétoldalú kötelezettséget feltételez, hi­szen nemcsak arról van szó, hogy minden megtermelt gyü­mölcsöt és zöldséget átvesz a konzervgyár, hanem részt vesz a fejlesztésben is. Leg­utóbb például a fóti közös gaz­dasággal és a budapesti Sa­sad Tsz-szel kötöttek szocialis­ta szerződést. Foton 500 hektá­ron telepítenek gyümölcsöst. A konzervgyár felvette a kap­csolatot a Budapesti Kertésze­ti Egyetemmel. Az intézmény legújabb kutatási eredmé­nyeit alkalmazzák a fajta meg­választásakor, a telepítésnél. A gyár anyagi eszközökkel, például rázógápekkel, to­vábbá szaporítóanyaggal, vető­magokkal is segíti a termelő­ket. Az már szinte megszokott dolog, hogy hosszú távra: öt­tíz évre kötik az együttműkö­dési megállapodásokat. A zöldség- és gyümölcstermelés­ben ma még meghatározó je­lentősége van a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak. Mégis nehéz lenne a konzervgyárban kigyűjteni az innét származó árut, hiszen a többsége már nem is az ÁFÉSZ-eken, hanem a termelőszövetkezetéken ke­resztül érkezik be. Ez az új együttműködési for­ma lehetővé teszi azt is, hogy elnyújtsák a konzervipari sze­zont, Az idén például a korai borsó lesz a sláger, hiszen ki­lónként 40 fillérrel magasabb árat fizetnek a június 10-ig átadott áruért. Dr. Sági Lajos igazgató hasz­nos, és a népgazdaság szem­pontjából örvendetes jelenség­nek tartja a hűtő- és kon­zervipar közeledését. Néhány éve még alig mutatkoztak az együttműködés jelei, nem vál­lalt a hűtőház tárolást a kon­zervipar számára. Tavaly már az összes felmerült igényüket kielégítették, az idén pedig még ezt is egyharmaddal túl­szárnyalják. Tolnay György, a pártveze­tőség titkára más előnyét is látja a bázisgazdaságok ki­alakításának. A tél folyamán például egy egész fóti asszony­brigád segített a konzervgyári raktárban. Most a bébiétel do­bozait csinálják. A dunakeszi szakemberek a gyümölcsfák telepítésénél és a szőlő metszé­sében segítettek a közös gaz­daságnak. Szocialista brigád­találkozókat, közös rendezvé­nyeket szerveznek. T. A. L. partnerét, a Csepel Autógyá­rat mellsőfutóművel. A gon­dos feladategyeztetés ered­ményeként eddig folyamato­san szállították az autóbusz­alvázakhoz szükséges mellső­futóműveket Szigethalomra. Exporttervét ugyancsak időarányosan teljesítette a vállalat, a mai napig mintegy 19 millió forint értékű gömbcsap és egyéb szerelvény készült kül­földi megrendelésre. Jack Klingnek, a politikai bizottság tagjának vezetésével az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására kedden hazánkba érkezett az Ameri­kai Egyesült Államok Kom­munista Pártjának küldöttsé­ge. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Politikai Főiskola rektora fogadta. Ryszard Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, -az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására február 28— március 1. között Budapesten tartózkodott. Gyenes András­sal, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárával szívé­lyes, elvtársi légkörben és köl­csönös egyetértés szellemében lefolyt találkozón vé’eményt cseréltek az MSZMP és a LEMP kapcsolatainak fejlesz­téséről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi * kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Ryszard Frelek kedden elutazott Budapestről. Dr. Milan Kiusak, cseh kul­turális miniszter kedden a prágai Valdstejn palotában fo­gadta azt a magyar delegációt, amely dr Pozsgay Imre kultu­rális miniszter vezetésével a magyar kultúra napjai ren­dezvénysorozat alkalmából tartózkodik a csehszlovák fő­városban A miniszterek tájé­koztatták egymás országait kulturális politikájáról, és megbeszélést folytattak a ma­gyar—csehszlovák kulturális együttműködés és kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Délután a dr Pozrsvav Imre vezette delegációt fogadta dr. Matej Lucán szövetségi mi­niszterelnök-helyettes. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter kedden dél­után háromnapos hivatalos lá­togatásra Phenjanba érkezett. nehezebb időkben éppoly kevéssé, minit amikor vi­szonylag jól mennek a dol­gok. Mert ez a kölcsönös bizalom olyan erkölcsi-po­litikád tőke, amely napos és borúsabb időben egyaránt elengedhetetlen feltétele a zavartalan fej­lődésnek. Jól látják és tudják ezt ellenségeink is. Nem vélet­len, hogy a szocialista or­szágok elten most folyó nyugati kampányban a fő cél a párt és a nép kap­csolatának aláásása, az ék­verés, a bizalmatlanság fel­szítása. Hazánkról e kam­pányban viszonylag kevés szó esik, de a szándékok iránt mi sem táplálhatunk illúziókat. Ám azt is nyu­godtan állíthatjuk, hogy minden ilyen törekvés ho­mokra épül, éppen mert szilárdan őrizzük a párt és a nép egymást iránti bizal­mát. Ez a bizalom könnyíti meg a szót értést olyan ese­tekben, amikor egy-egy in­tézkedés kedvező hatása csak távlatilag érvényesül, vagy amikor szükséges, de kihatásaiban ellentmondá­sos lépésről van szó. Ké­nyesnek tűnő politikai problémák megoldását is segíti, kedvező hátteret, alapot biztosítva ehhez. Gondoljunk csak olyan kérdésre, mint hazai ár­rendszerünk, árpolitikánk. Ismeretes, hogy a mi viszo­nyaink között közgazdasá­gilag az olyan árrendszer az ésszerű és indokolt, amely lehetővé lesz bizo­nyos ármozgásokat. Tény, hogy az ilyen árrendszer politikailag több gondot okoz, mint ha — „kerül, amibe kerül” alapon — a költségvetés magara vállal minden többletköltséget és így akadályozzuk meg az árak változását. A párt mégis a gazdasági ésszerű­ség mellett döntött, azt az utat választva, hogy az életszínvonalat növekvő árszínvonal mellett emel­jük. Bízott a közvélemény ítélőképességében, s a ta­pasztalatok szerint ez a vá­rakozás nem bizonyult megalapozatlannak. Nemcsak a politikai vo­nalon múiik azonban a kölcsönös bizalom fennma­radása. Minden pártszerve­zet, minden kommunista felelős érte a maga terü­letén. Különösen fontos szerepet játszik itt a párt­tagok, a kommunista tiszt­ségviselők személyes maga­tartása, stílusa, életvitele. Tudjuk, hogy senki nincs eleve beoltva olyan „be­tegségekkel” szemben, mint az úrhatnámság, a gőg, a hatalmaskodás, s mindig kísértő veszély a kioktató stílus, a türelmetlenség, a restség az érvelésre és a vitára. Márpedig az efféle magatartás súlyosan árthat a bizalomnak. Ezért is kell fellépnünk ellene, bármi­kor és bárhol is ütné fel a fejét. , A történelem megtaní- totbt bennünket, hogy a párt csak a nép támoga­tásával, a nép pedig csak a párt vezetésével érheti el céljait. Ezek a célok ma hazánkban egybeesnek. Eb­ben az azonosságban gyö­keredzik és ezt erősíti to­vább a párt és a nép törté­nelmi tapasztalatokra épü­lő kölcsönös bizalma. Gyenes László _____________________________V A p árt vezető szerepe az intézmények és szer­vezetek szerteágazó rend­szerén keresztül érvénye­sül. Alkotmányunk is ki­mondja a munkásosztály pártjának vezető szerepét hazánk társadalmi, politi­kai életében. Am minden­fajta szervezeti-intézmé­nyi rendszernél jobban biz­tosítja e szerep valóságos érvényre jutását az a köl­csönös bizalom, amely az utóbbi két évtizedben alap­vető jellemzője a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép viszonyának. E bizalom folyamatos fenntartása, szüntelen erő­sítése az egyik legfőbb vo­nása az MSZMP munka­stílusának. A párt abból indul ki, hogy a szocialista társadalom csak az egész nép tevékenységének ered­ményeként jöhet létre, a nép megérti és kész vállal­ni az ebből eredő feladato­kat A párt ezért nem kí­vánja rákényszeríteni el­gondolásait a tömegekre, ha,nem meggyőzés útján alakítja ki az egyetértést. Az eszmecserékben, a ve­zetés nemcsak kifejti a maga elgondolásait, hanem meghallgatja és gondosan mérlegeli a tömegek véle­ményét isi A pártnak ez a munka­stílusa, a két párt részéről megnyilvánuló bizalom — mint két évtizede folyama­tosan tapasztaljuk — bizal­mat szül a másik oldalról is. E politikai vonal alap­ján a pártonkívüliiek, a legszélesebb rétegek meg­győződhetnek róla, hogy a párt nem uralkodni akar a nép fölött, hanem szolgálni kívánja felemelkedését. A vezető szerep a mi felfo­gásunk szerint — mint ezt Kádár János nemegyszer hangsúlyozta — szolgálat, a munkásosztály, a nép ügyének szolgálata. A párt iránti bizalmat éppen az tartja fent. hogy az embe­rek a mindennapi gyakor­latban állandóan érzékel­hetik ezt a törekvést. Súlyos történelmi tapasz­talatok alakították ki pár­tunkban ezt a szemléletet. Az ifjabb nemzedékek már nem emlékezhetnek rá — s már csak ezért is tanul­ságos felidézni —, hogy az ötvenes évek első felében a vezetés a gyanakvás és a bizalmatlanság szemüvegén keresztül tekintett a töme­gekre, sőt a párt kádereire is. A szektás. politika mély árkot ásott a párt és a nép­tömegek közé. Ezt az árkot azután ellenségeink olyan szakadékká mélyítették, amelybe kis híján sikerült beletaszítaniuk a magyar népi demokráciát. A válságon az MSZMP éppen azért tudott viszony­lag rendkívül gyorsan úrrá lenni, mert az ellenséggel szembeni határozott fellé­pést párosította a tömegek­be vetett mélységes biza­lommal. Ha fellapozzuk a Központi Bizottság akkor­tájt született határozatait, kiolvashatjuk belőlük a szilárd bizalmat abban, hogy az elenforradami de­magógia által megtévesz­tett tömegek képesek lesz­nek felismerni az igazsá­got, meglátni a szabadság, a demokrácia, a nemzeti érdekek jelszavaival fellé­pő ellenséges erők valósá­gos természetét és céljait. A történelem igazolta ezt a várakozást. Olyan tanulsá­ga ez fejlődésünknek, ame­lyet soha nem felejtünk el, -------------------------------­Kö lcsönös bizalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents