Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

1977. MÁRCIUS 11., PÉNTEK XlWao Készülődés a béke- és barátsághónapra KAPCSOLATOK 127 ORSZÁGGAL Sokrétű programot bonyolít le az idén a magyar békemoz­galom. Az Országos Béketa­nács munkaterve szerint a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójáról ba­rátsági gyűlésekkel és más po­litikai demonstrációval emlé­keznek meg. Ezek a tervek jól illeszkednek a békeerők ja­nuárban Moszkvában megtar­tott világfórumán elfogadott programba, a nemzetközi bé­kemozgalom idei feladatai kö­zé. Békemozgalmunk jelenleg a világ 127 országában tevékeny­kedő békeszerető, haladó erők­kel áll együttműködésben, s az idén továbbfejleszti nemzet­közi kapcsolatait. Az OBT ke­resi a párbeszéd lehetőségét minden olyan mozgalommal, szervezettel és csoportosulás­sal, amely a nemzetközi béke- mozgalom előtt álló fő kér­désekben hajlandó az együtt­működésre. Ott lesznek kül­dötteink a nemzetközi béke­mozgalom idei legnagyobb szabású eseményén, a békeépí­tők varsói világközgyűlésén, amelyre várhatóan májusban kerül sor, ezer külföldi meghí­vott részvételével és azzal a céllal, hogy minden fontos po­litikai kérdésben kidolgozzák a Béke-világtanács álláspontját és akciótervét. Ezen a tavaszon sorrendben 19. alkalommal rendezik meg május 9. és június 9. között, a béke- és barátsági hónapot. Ezt az eseménysorozatot az OBT ünnepi ülése vezeti majd be. A hónap kiemelkedő rendezvé­nye lesz az a tudományos kon­ferencia, amelyet írók, művé­szek az európai béke és biz­tonság alapokmányának való­ra váltásáért, címmel rendez­nek. Az ifjúsági nyári táborok­ban az OBT — a KISZ-szel együttműködve — a békemoz­galom időszerű politikai teen­dőiről filmvetítésekkel, kiállí­tásokkal egybekötött előadáso­kat, vitákat szervez. Az OBT szeptemberben országos béke- konferenciát rendez a nemzet­közi békemozgalom soron lé­vő feladatairól, decemberben ifjúsági békekonferenciát hív össze, amelyen a fiatalok bé­kére, hazafiságra és interna­cionalizmusra nevelésének ta­pasztalatait összegezik. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 1 és 10 között látogatást tett ha­zánkban az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Párt­jának küldöttsége: Jack Kling, a Politikai Bizottság tagja és Joelle Fishman, a Központi Bizottság tagja. Az amerikai vendégekkel találkozott Kádár János. Tár­gyalásokat folytatott a kül­döttséggel Nemes Dezső, a Po­litikai Bizottság tagja és Győri Imre, a Központi Bizottság tit­kára. A tárgyalásokon megerősí­tették, hogy a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján a pro­letár internacionalizmus szel­lemében fejlesztik a két párt kapcsolatait. Az amerikai testvérpárt kül­döttsége csütörtökön elutazott Budapestről. A ferihegyi re­pülőtéren a vendégeket Nemes Dezső búcsúztatta. Statisztikus ridegséggel? Sorsok a számok mögött Mostanában mintha kevés­bé volnánk fogékonyak a szá­mok iránt. Igyekszünk elen­gedni őket a fülünk mellett anélkül, hogy az öröm, vagy a megrázkódtatás legcseké­lyebb jelét is mutatnánk. Nemigen fogjuk fel, mit je­lent, ha valahol kétezren egyetlen hét végén negyed- millió forintot termelnek — csak azért, hogy néhány tár­sukat lakáshoz, emberibb élet­hez juttassák. Így állunk a számokkal. Fá­rasztanak bennünket, pedig hát képtelenség észre nem venni azt, hogy a statisztikus ridegséggel közölt tények hoz­zánk nagyon is közelálló dol­gokat takarnak: emberi sor­sokat. Ágyak, lavórok Azt gondolná valaki, hogy szabályos munkanap ez a mai, ha nem tudná, hogy éppen szabad szombat van Dunake­szin, a MÁV Járműjavító üze­mében. A kopott üzemcsarno­kok közt kék munkaruhába öltözött férfiak kerülgetik a vasúti kocsikat, az anyaghal- mobat. Oldalukról szerszá- mostáska lóg. Sietnek. Három­negyed hétre kiürül az ud­var. Az embereket felfalják az üzemcsarnokok. Kezdődik a műszak. Kétezren álltak munkába ezen a szombati munkana­pon a vállalatnál — nyolc dolgozó miatt. Nyolc olyan munkatársukért, akik a válla­lat segítségét kérték, mert szűk lakásban, vagy éppen­séggel nem embernek való körülmények között élnek. Bősz József szb-titkár: — Januárban munkásgyű­lést tartottunk. Ott határoz­tak üzemünk dolgozói, hogy megszervezzük ezt a műsza­kot. A bevételből idén nyolc dolgozónknak tudunk majd kamatmentes lakásépítési hi­telt adni. Lesz aki lakást vesz, mások már meglévő házuk­hoz építenek a pénzből egy­két szobát. Akinek nincsenek ilyen gondjai, talán el se tud­ja képzelni, mekkora szó egy új szoba. Meg aztán nekünk sem mindegy, hogy méreg­drága, lgvóros albérleti szo­bákban laknak-e munkatár­saink, vagy saját lakásban. Kalmár János főmérnök: — Ha sikerül évente egy- egy ilyen műszakot szervez­nünk, és az adósok is meg­kezdik visszafizetni a kölcsö­nöket, néhány év múlva már minden törzsgárdatagunk la­kásgondján segíthetünk. Tud­ja, mekkora dolog lenne ez? Gondoljon csak bele, hogy öt évvel ezelőtt munkásaink 60 százaléka még bejáró volt, s csak 40 százalékuk lakott helyben. Mára ez az arány éppen a fordítottja lett. Tu­dom, most azt gondolja, hogy a fluktuáció miatt. Téved. Ez így túlságosan könnyű lett volna. A távol lakók nem ki­léptek, hanem lakást kaptak. Itt helyben, Dunakeszin. Helyek a vicinálison Háromnegyed nyolc van. A műszak egy órája tart. Az üze­mek közt járva zajok és fé­nyek emlékeztetnek arra, hogy odabent, a falak közt szorgos munka folyik. A por­lepte ablakokon ívhegesztők kékes fénye villan, bent pe­dig alig értjük egymás sza­vát a hangos kopácsolástól, a vaslemezeken döngő kalapá­csok zajától. A V. gyáregység üzemvezetői irodájában, az­tán egy kicsit csillapodik a lárma. Az ajtón alacsony, zö­mök férfi lép be. Valaha kék munkaruhája olajtól fényes. Hiába: az alvázlakatosok munkája már csak ilyen. Lé­pés Sándor mintha szégyellné, hogy keze olajos. Csuklóját nyújtja üdvözlésre, öt éve dolgozik az üzemben. Egyike azoknak, akik vállalati köl­csönt kértek. — Dunakeszin lakunk a Hunyadi utcában. A felesé­gem is itt dolgozik, az I-es gyáregység hegesztője. Kicsi a lakás, meg aztán két kislá­nyunk is van. Négyüknek — ahogy cseperednek a gyere­kek — egyre szűkebb a szo­ba-konyha. Tavaly szeptem­berben aztán elhatároztuk, hogy építünk. A telek elég nagy. Két szoba összkomfort­ra gondoltunk. A munka jól ha­ladt. Tegnap kezdtük a meny- nyezet zsaluzását, holnapra ta­lán be is fejezzük. A cégtől kapott 60 ezer forint nélkül bele sem kezdtem volna az építkezésbe. Anélkül talán még jövőre is a szoba-kony- hásban laknánk. Az szb-titkárral és a fő­mérnökkel katonás rendbe rakott leme'zbálák és kocsike­rekek között evickélünk a festőműhely felé. Az úton 45 év körüli férfi jön velünk szembe a hegesztők földig érő bőrkötényében. Erdélyi Imre öt évvel ezelőtt kapott lakást a vállalattól, két fia és két lánya van, az egyik fiú az üzemben ipari tanuló. Ha fel­szabadul, gépszerelő lesz. Fe­lesége a galvánüzemben dol­gozik. Erdélyi Imre a világ legtermészetesebb dolgaként beszél arról, hogy ma bent van, s ő is dolgozik. Jogász - zöld nadrágban Jókora vargabetűt leírva, az elindulás után másfél órá­val érkezünk meg a járműja­vító vastelepére. A hatalmas, zárt udvaron vagy harmincán sürgölődnek. Feladatuk: há­rom-négy méteres vasrudakat átcipelni a telep távoli sarká­ba, helyet csinálva így egy hamarosan megérkező ötton­nás szabadtéri daru futópá­lyájának. A munkások több­ségén új ruha feszül — a szó leesvorosabb értelmében —, s lihegve, fújtatva cipelik a megadott irányba a vasakat. Az itteniek munkája merő­ben más, mint amit a hét­köznapokon csinálnak, hiszen a ziháló csoport tagjai nem mások, mint a vállalat veze­tői. Osztály- és főosztályve­zetők, előadók és mérnökök között ott liheg a vállalat fő­könyvelője, sőt, ősz, homloká­ra tapadó hajjal még maga az igazgató, Bakó Károly is. Ötösével, hatosával nyalábol- ják át ketten a nem éppen könnyű szállítmányt és ka­csázó léptekkel, a súly alatt kissé meghajolva indulnak a telep túlsó vége felé. A vál­lalat jogásza viseletes, zöld nadrágban, kopott zakóban adogatja fel a vasat két fia­talember vállára. Délelőtt ki­lencre már itt is kialakultak a brigádok. Mókázva, de ösz- szehangoltan dolgozik a vas­telepen az irodisták csoport­ja. ★ Három nappal később tele­fonon kerestem Dunakeszin Bősz József szb-titkárt, aki kapásból sorolta a szombati kommunista műszak fonto­sabb adatait. Elmondta, hogy 1952 dolgozójuk állt azon a reggelen a gépek és a munka- padok mellé, s bár a bérszám­fejtők még javában dolgoz­nak az üzemek jelentésein, annyi már most is bizonyosra vehető, hogy a műszak bevé­tele negyedmillió forint fö­lött lesz. Ez tehát az az ösz- szeg, amellyel a járműjavító ma még ismeretlen nyolc embernek segít lakáshoz jut­ni. De ismét elnézést kell kér­nem az olvasótól, hogy a be­vezetőben is említett módon számokkal, adatokkal unta­tom. Hadd mentegetőddzem azzal, hogy a hírek statisz­tikus ridegséggel közölt szá­mai mögött valójában hoz­zánk nagyon is közel álló dol­gok húzódnak meg: emberi sorsok. Berkó Pál Erősödött a felelősségtudat A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények vizsgálatának tapasztalatai Pest megyében A népgazdaság rendjével, a társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatos állampol­gári felelősség tudata az utób­bi években jelentősen erősö­dött. A lakosság legnagyobb része felháborodással ítéli el ezeket a bűncselekménye­ket, követeli a bűnösök szi­gorú felelősségrevonását. Elsősorban ennek a szemlé- letbeni fejlődésnek köszön­hető, hogy a közelmúltban, amikor értékeltük e két bűn­cselekmény-kategóriában el­követett tettek számának ala­kulását megyénkben, már elöljáróban megállapíthattuk, hogy előreléptünk. Csökkenő tendencia A bűncselekmények száma ugyanis mindkét kategóriá­ban csökkent. A népgazdaság rendjét évek óta viszonylag kevesen sértik meg megyénk­ben az utóbbi időben, éven­ként 120—140 ilyen bűncselek­mény vált ismertté, ez pedig az összes bűncselekménynek elenyészően kevés — 1,2—1,4 százaléka. Érdekes képet mu­tat az egyes bűncselekmény­fajták jelentkezése is; például évek óta egyetlen esetben in­dult eljárás rossz minőségű termék forgalombahozatala miatt. Figyelemre méltó vi­szont, hogy ezt — a tej mi­nőségének rontásával: vize­zéssel — folyamatosan' kö­vették el. Az „eredménye” hosszabb időn át jogos elége­detlenséget váltott ki a la­kosságból, okozott gondot az illetékes járásvezetőknek. Rit­kán lepleződött le gazdasági vesztegetés, árdrágítás és vá­sárlók megkárosítása. Egyet­len esetben sem derült fény beruházási és pénzügyi fegyel­met sértő bűncselekmények­re. Ugyanakkor tapasztaltuk, hogy bonyolulttá vált a gaz­dasági vesztegetés felderítése. Talán célszerű lenne, ha a törvény nem büntetné a nem jószántából fizető — a „csú­szópénzt” adó — vásárlót, ez könnyítené az ilyen bűncse­lekmények feltárását. A gaz­dálkodás rendjét sértő bűn- cselekmények közül napjaink­ban is legelső helyen áll az üzérkedés. A spekulációs tö­rekvéseket segíti a még min­dig előforduló kielégítetlen gazdasági igény, a kereslet és kínálat egyensúlyának átme­neti hiánya. A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények száma hullámzó, arányukban ötéves átlagban csökkenést mutat. Ez köszönhető többek között el­sősorban a fegyelmezettebb gazdálkodásnak, a javuló párt- és állami irányításnak, hatékonyabb ellenőrzésnek és a bűnüldözésre hivatott szer­vek megelőző, ezen belül pe­dig a szignalizációs (figyel­meztető jelzést adó) tevé­kenységének. A megyei rend­őri szervek évente 150—200 esetben nyújtanak be szigna- lizációt. Sajnos, esetenként e jelzésekre nem érkezik vá­lasz, a jövőben az elmaradás miatt indokolttá válik fele- lősségrevonás. Ötezer alatt Megyénk területén évente mintegy 180Ö társadalmi tu­lajdont károsító bűncselek­SZAZHALOMBATTA TF ••EB // // /■ #••••! Zoldgyuru a varos korul Rohamosan fejlődik Száz­halombatta. Az ifjú város déli részén épülő 2000 lakásos ne­gyedben, valamint a Pannó- nia-telepen és másutt az idén 630 tanácsi, OTP-beruházású lakást adnak át. A legjelentő­sebb beruházások közül eb­ben az évben avatják fel a 150 személyes óvodát, a szakorvo­si rendelőintézetet, egy élel­miszerüzletet, s megkezdik a művelődési központ építését. A déli lakónegyedben 9, egyenként 60 lakásos torony­ház készül, közülük három építését az idén kezdik meg Hamarosan hozzálátnak a vá­rost övező zöldgyűrű kialakí­tásához is. A tervek szerint a 6-os számú főútvonaltól a Dunáig terjedő területen, mintegy 200 hektáron telepí­tenek erdőt, hogy megvédjék a város levegőjét a légszeny- nyeződéstől, porártalomtól. Több helyütt parkerdőt léte­sítenek, amelybeh sporttelep, strand, horgásztó és erdei tor­napálya kap helyet. Különle­ges feladatot oldanak meg az erdőtelepítők a város és a Dunamenti Hőerőmű között húzódó Bara-patak mentén. Magasra növő facsemetéket ültetnek, amelyek évek múl­va hangfüggönyt képezve fel­fogják, tompítják az üzem­óriás zaját. mény vált ismertté, ötéves át­lagban, s ezekkel évente 15 —20 millió forint kárt okoz­tak. Az esetek 80 százaléká­ban ötezer forintnál kisebb az okozott veszteség, 15—20 ügyben pedig az összes kár 70—17 százalékát okozták. Így tehát a csekély számú, rend­szerint többek által elköve­tett bűncselekmény okozta az összes kár nagy részét. Egy­ben ezek azok az ügyek, ame­lyek lakosságunkat leginkább foglalkoztatták. Erkölcsi rom­boló hatásuk jelentős, ezért a társadalomnak és a bűnül­döző szerveknek mindenek­előtt ezek megelőzésére, visz- szaszorítására, gyors felgön­gyölítésére kell a legnagyobb gondot fordítania. Vizsgálatunk megnyugtató megállapítása, hogy 1976 ta­vasza óta — a társadalmi tu­lajdont nagy összeggel^ káro­sító bűnügyre termelőszövet­kezetben és annak mellék­üzemágában nem derült fény. Ez azért örvendetes, mert korábban ezek a szektorok szenvedték el a nagyobb ká­rokat. Kisebb összegű káro­kat az üzemekben termelt, il­letve raktározott értékek el­tulajdonításával, visszaélé- j sekkel, az üzemanyagjeggyel, leltári vagy raktári érték el­tulajdonításával, biztosítási csalással okoztak. Az alapvető okok Figyelemre méltó at elkö­vetők köre. Az okirathamisí­tással leplezett és a legna­gyobb bűncselekményeket ál­talában rendezett anyagi kö­rülmények között élő, meg­felelő, sőt, gyakran magas jö­vedelemmel rendelkezők kö­vetik el, akiknek cselekmé­nyében és szemléletében min­den esetben felismerhető volt a harácsolás szelleme. A be­töréses lopásokat elkövetők többsége büntetett előéletű, munkakerülő életmódot foly­tat. Cselekményeik elköveté­sét objektív körülmények — az adott terület elhagyatott- sága, kivilágítatlansága, az őrzés és a biztonsági beren­dezés hiánya vagy üzemkép­telensége — is segítette. A fiatalkorú elkövetők számá­nak alakulását befolyásolja, hogy sokan nem fejezik be I a szakközépiskolát és a nyolc I általánost. Nagyobb gondot I kellene fordítani a lemorzso­lódás meggátlására, mara­déktalanul érvényt kellene j szerezni a nyolcosztályos tan­kötelezettségnek, még a hát­rányos szociális környezet­ben élő fiatalok körében is. A két bűncselekmény-ka­tegória súlyosabb eseteinek vizsgálata alapján megállapí­tottuk, hogy a fokozott társa­dalmi veszélyességet maguk­ban rejtő bűnügyekben több esetben fordult elő együttesen a népgazdaság rendjét' és a társadalmi tulajdont károsí­tó bűncselekmény. Általános, hogy ezeket a bűncselekmé­nyeket hosszú időn át kö­vették el, viszonylag zavar­talanul. Az okok között sze­repelt a szervezeti hiányos­ság, az új gazdasági, irányítá­si rendszer félremagyarázá­sa, visszaélés a kötetlenebb gazdasági forma adta lehető­ségekkel, az egyéni érdek, csoport, illetve a csoportérdek össztársadalmi érdekként fel­tüntetése. De ugyanúgy az indokoltnál hosszabb türelem, félrevezető tájékoztatás, a túlértékelt tekintélytisztelet, a vagyonvédelmi szervezet hiányosságai, a bizonylati rend fogyatékosságai. Mind­ezek miatt a felelős szemé­lyének kiderítése nehézségek­be ütközött. Az okok között találhatjuk meg a formális üzemi demokráciát, a dolgo­zók jelzéseinek, véleményei­nek esetenkénti figyelmen kí­vül hagyását. Vizsgálati tapasztalat az is, hogy az eljárások kizárólag rendőri kezdeményezésre, ta­nácsi feljelentésre, népi el­lenőrzési bizottsági jelzésre indultak, vagyis egyetlen fel­jelentést sem tettek — revi­zori vizsgálat alapján — az érdekképviseleti szervek. A nyomozás gondos elrendelé­se és lefolytatása következ­tében egyetlen ügy kivételé­vel — amely rendőri figyel­meztetéssel zárult — nem ke­rült sor az eljárás megszün­tetésére olyankor, amikor gazdasági vezető is szerepelt a gyanúsítottak között. A vád­emelés megalapozottságát bi­zonyítja az, hogy felmentő íté­let sem született ilyen ese­tekben. Közös érdek Vizsgálatunk egyértelmű megállapítása: megyénkben a népgazdaságot és a társadal­mi tulajdont sértő bűnügyek alakulása kedvező képet mu­tat. Mégis, elsősorban a jö­vőbeni bűnesetek megelőzé­se érdekében néhány fontos tennivalóra ezúton is rá kell mutatni. A gazdasági bűnözés meg­előzését minden állami, gaz­dasági, pénzügyi, valamint érdekképviseleti szerv tekint­se feladatának, következete­sen hajtsák végre az ellen­őrzésre és a bizonylatolásra vonatkozó rendelkezéseket. A tudomásukra jutott visszaélé­seket jelentsék, indokolt eset­ben kezdeményezzék a más­fajta felelősségrevonást is. Ezeket a feladatokat minden állampolgárnak szem előtt kell tartania, hiszen a nép­gazdaság és a társadalmi tu­lajdon védelme mindannyiunk anyagi és erkölcsi érdekének védelme. Dr. Major Miklós Pest megyei főügyész Szelepházak - sorozatban A budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár armatúraüzemében a szelepházakat a gömbgyártó-soron oszlopfúrógépen dolgozzák ki. Egy-egy gépen naponta 250 ilyen alkatrész készül. Képün­kön a fúrógépet Bereczki Gábor kezeli Halmágyi Péter felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents