Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
MONOB'Vm XIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM 1877. MÁRCIUS 1., KEDD Túlteljesítették tervüket Eredményes évet zárt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Gondoskodnak idős tagjaikról is Szép eredményekkel zárta a múlt esztendőt a két közös gazdaságból egyesült Monori Mezőgazdasági, Termelőszövetkezet. A filmszínház nagytermében tartott zárszámadó közgyűlésen, melyen részt vett Kozák Sándorné, az MSZMP járási bizottságának titkára. Jólesz Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára, dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője és dr. Zimányi Gyula, nagyközségi tanácselnök is, elégedetten hallgatták a jelenlévők Farkas Sándor tsz- elnök beszámolóját. A közös gazdaság, a kedvezőtlen időjárás, és az egyéb gondok ellenére is, jelentős eredményt ért el, túlszárnyalta tervét, pedig nem kevés feladatot kellett megoldania. Elsősorban az egyesülésből adódó, elkerülhetetlen zökkenőkön, személyi gondokon kellett túljutnia, össze kellett fognia a különböző munkaterületeket, javítania kellett az anyagi, műszaki feltételeket, főleg a gépesítésben. Kiemelt feladat volt a 124 hektáros nagyüzemi szőlőtelepítés első ütemének megfelelő előkészítése, s döntő, folyamatosan végrehajtásra váró tennivaló a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek javítása. A kitűzött főbb célokat a szövetkezetnek sikerült is elérnie. A növénytermesztést hátrányosan befolyásolta az időjárás, az összes gabonafélék mégis 9 vagonos többlettermést hoztak. A szőlőágazat tervteljesítése a megyében is kiemelkedő: a tervezett hektáronkénti 80 mázsás átlag helyett, több mint 129 mázsát ért el. Farsangi étkek Kocsonya, pampuska> berőke Lőrincze Lajos szómagyarázata A farsang nemcsak a mulatságot, hanem a nagy evések, ivások időszaka is. Az ízletes, jól sikerült étkekről ugyanúgy beszélnek még hetek múlva is, mint egy-egy nevezetes csínyről, tréfáról. Én is farsangi ételekről írok ezúttal. Azokról, amelyek mendei specialitások, de nemkülönben kedvelték külföldön tls. Az asszonyok farsangikör előszedik a disznóöléskor félretett és féltve őrzött füstölt malacfüleket, bőröket, melyeket erre az alkalomra tartogattak szeliős kamrában. Belőlük főznek finom kocsonyát ilyenkor. A kocsonya tetejét, ki-ki ízlése szerint meghinti egy kis pirospaprikával, vagy őrölt borssal. (Megjegyzem, hogy Menüén a fekete- borsot mindig, következetesen magyar borsnak nevezték, bár tudták, hogy keleti fűszer;) A farsangi pampuskát éppen úgy húshagyó kedden sütik, mint a franciák. A francia étlapon Krapfen du mar- digras a neve. A népszokások bizonyos nemzeuközi jegyeket viselnek magukon, és ez különösen érdekes: a szokásoknak, a divatnak nincs vámhatára. Forgassuk vissza az idő kerekét, és látogassunk el a bécsi Krapfen uram vendéglőjébe, szilveszter megünneplésére, az óév eltemetésére, amit torral illik befejezni. Közben szól a sramlizene, áll a bál, konfetticsatia dúl. Ez amolyan grinzingeni vígság. Közben a vendáglősné asz- szony lei rohan • a konyhába, hogy valamelyik vendégnek finom sültet vigyen az asztalára. Mivel nagy a sürgés-forgás, véletlenül az útjaiban álló segédnek ütközik. A mamlasznak nevezett kukta kezéből egy gömbölyűre alakított tészta, véletlenül az előtte lévő forró zsírral teli serpenyőbe esik. Az asszony és a fiú ijedten állnak, majd közös örömükre, szép pirosra sült „Pfannkuchen”-t halásznak ki a forró zsírból. A vendáglősné, amint meglátja a frissen és különös körülmények között készült, gyönyörű fánkot, gondot egyet, s kiviszi a vendégeknek. Azon az éjszákén nem győznek eleget sütni belőle. © Újév reggelére híre kelt a Krapfen-vendéglő nagyon ízletes készítményének, amivel szilveszterkor vendégelték meg az ott mulatókat. Azóta nevezik ők Krapfennek a fánkot, mi pedig, Memdén, pamtpuskának hívjuk. A francia étlapon is Krapfen vien- nois-nak írják, emlékeztetve a bécsi Krapfen-vendéglőre. Természetesen a vendéglős a farsangot is kihasználta kiváló készítményének népszerűsítésére, és azóta világszerte elterjedt a bécsi Krapfen. A farsangi fánk készítésiéinek ideje mindenütt hozzákapcsolódik a húshagyó keddihez, erre mutat francia neve is: Krapfen du ma<rdi gras. Ugyanis húshagyó kedden lehetett utoljára zsíros ételt főzni és sütni, mert hamvazószerda már a böjt időszakának kezdete volt. A pampuska nálunk zsír- ! ban kisütött, élesztővel készült tészta, ami sütés után puha. marad. A másik nagyon jellegzetes farsangi tészta falunkban a zsírban sült csoröge, más néven heröke vagy forgácsfánk. Készítési módja egészen más, minit a pampusfcáé, tehát nem is keverhető összie vele, ugyanis a csöröge zsíros vagy vajas, tojássárgájával, kovásztalanul készített, tejjel hígított, finomra gyúrt tészta, vékonyan kinyújtva, amit dere"yevágóval, tetszés szerinti darabokra vágnak, majd szintén zsírban. sütik ki. Készen száraz, d!e omlós és nagyon finom. © Lőrincze Lajos Édes anyanyelvűnk című könyvében' azt írja, hogy a csöröge a Dunától keletre használt szó. Elnevezésének az a magyarázata, hogy a jó! kisült csöröge valóban csörgő hangot ad. A csörögét herékének is nevezik. Ez a szó a múlt században kapcsolatot mutatott a hólabdával (Schneeballen), de annak oka a homályba vész. Csak valószínűsíthetjük, hogy hófehér tésztából készült. A foreácsfánk nevet minden valószínűség szerint azár- kapta, mert az omlós csöröge kézibe véve. a le^k^ebb r másra foreácso’ódik. Ez is mutatja a maevar nvelv csodálatos kifejezőkészségét. Kővári József Az állattenyésztés, főleg a sertéshizlalás, jövedelmező volt, mutatói az előző időszakhoz képest javultak. Több mint hárommillió forintért vásárolt gépeket a termelőszövetkezet, egyebek között egy nagy teljesítményű Rába-Steiger traktort is. Az éves, tervezett üzemi nyereséget több mint négymillió forinttal haladta túl a gazdaság, a tiszta nyereség is- magasabb az előirányzottnál. Köszönhető ez, a tagok jó munkáján kívül, a 11 szocialista brigádnak is, mely versenyben dolgozott, a jobb eredményekért, az előbbejutásért. Farkas Sándor beszámolója végén a részesedés és prémium kifizetéséről szólt. A közös vagyon gyarapításán, a munkadíjak és munkabérek fokozatos növelésén túl a szociális ellátásra is gondot fordít a tsz: járadékosainak havonta 109 forint járadékkiegészítést folyósít, s évente rendszeresen vendégül látja munkából kiöregedett, megfáradt tagjait. A szép eredmények a következő szebbek ígéretei. A Monori Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben nemcsak reménykednek, de szorgalmasan dolgoznak is reményeik megvalósulásáért. (kobiencz) A vecsés! bejárók gondjai Kommunista műszakokat vállalnának Megvitatják az észrevételeket Még a szakadó eső sem tartotta vissza azokat a bejáró dolgozókat, akik a minap a vecsési tanácsházán találkoztak az MSZMP és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, valamint a tanács képviselőivel, hogy gondjaikról, vágyaikról, helyzetükről beszélgessenek. A jelenlevők zöme szakmunkás volt, a nők többsége családos anya és akadt műszaki, valamint adminisztratív dolgozó is közöttük. A megbeszélésen részt vett Aranyosi László, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Három óra művelődés? A rövid bevezető elhangzása után, a kezek egymás után emelkedtek a magasba, és a családias hangulatú összejövetel minden résztvevője elmondta a véleményét. — Vajon az, aki reggel öt vagy hat órakor már a vonaton ül és munkaidő után ismét siet haza, miként ' elégíti ki kulturális igényeit, van-e egyáltalán ideje rá? i — Van — hangzott a válasz —, mert Vecsésről hamarabb ér be valaki a pályaudvarok közelében levő üzemekbe, mint a Budapesten lakók közül azok, akik a peremkerületekben élnek. Persze, tették hozzá, a vonatok zsúfoltak. A szerelvények kevés kocsiból állnak, és sok olyan vonat sem áll meg Vecsésen, amelyik szinte üresen halad át az állomáson. A XIII. kerületben és a Kőbányán dolgozók elmondták, hogy náluk a helyi lehetőségek az üzemben nagyon jók. Gazdagon felszerelt könyvtáraik vannak, és a Pamutfonó Vállalatnál, valamint a Ganz-MÁVAG-ban a reggeli órákban, továbbá ebédidőben is lehet kölcsönözni. A művelődési termekben mindennap rendeznek valamilyen előadást, vetélkedőt, még választani is lehet, sőt, ha valakinek asztaliteniszezni vagy éppen' sakkozni támad kedve, azt is megteheti. A bejárók általában három órát szórakoznak, művelődnek az üzemekben hetenként, munkaidő után, télen többet, nyáron kevesebbet. Ennek ellenére, a vecsési művelődési házat szintén sokan látogatják, de csak szombaton és vasárnap, akkor is főleg a fiatalok. A legnagyobb vitát a kereskedelmi ellátottság színvonala váltotta ki. A háziasszonyok elmondták, a cukron, zsíron és egyéb tartós élelmiszereken LEVELESLÁDÁNKBÓL Névadó ünnepség Mendén — A kis János megszületésével a család élete teljesen megváltozik, mindennél fontosabbá válik a gyermek. A nagyszülők, a rokonok, barátok már az ő kedvéért keresték fel a fiatalokat, az lett a fontos, hogy aludt, mennyit evett, sírt-e Jánoska? Persze, ő mit sem törődött még ezzel, jól érezte magát és. szépen fejlődött. Lám, most sem izgatta túlságosan, hogy az ő kedvéért jöttünk itt össze. Valóban, a kis Jánoska, aki csak 3 hónapos még, átaludta a tiszteletére rendezett ünnepséget. Jelmezbál az óvodában Egymást érik a mulatságok. Báloznak a szülők, s iskolás gyerekeik, a kisiparosok, az ifjúsági klub tagjai... Itt a farsang ideje. Nem maradhatnak ki a víg- ságból az óvodások sem, s hogy mennyire tetszik nekik, az kiderült a monori Dózsa utcai óvodában, ahol már hagyományosan, minden esztendőben a jelmezbe öltözött kis- és nagycsoportosoké az ovi. Reggel mm Rostás Pisti, Benkö Lali, Kosztán Vali kopogott az ajtón, hanem huszárok, tmrázslók, szakácsnők, indiánok vonultak be, akiket zeneszó várt, s csinosan megterített büféasztal. Kitörő örömmel üdvözölték egymást, mert bár a remek jelmezek, főleg az anyukák ügyességét dicsérték, az ötletek mégiscsak tőlük származtak ... Rumcájsz táncra kerekedett Winnetouval, Csipkerózsikát egy autószerelő kérte fel, egy cowboy a kis kuktát. S bár a délutáni alvás nem maradhatott el ezen a napon sem, ébCzunyi Krisztina aranyhalnak öltözött, aztán Piroskává változott inkább, hiszen szoknyában könnyebb futkározni, mint uszonyokkal. redés után, este, s még másnap reggel is a jelmezbál volt a beszédtéma. (zs.) Rumcájsz és a csodálkozó va- rázslók Mulnéfalvy Zoltán íelvétele Tuza János és Ecseri Éva gyermekének névadására került sor a napokban Mendén, a tanácsháza házasságkötő, termében, amelyet erre az alkalomra átrendeztek, és ízlésesen, szépen fel is díszítették. Dicséret és köszönet az ünnepség valamennyi közreműködőjének és szervezőjének. Csak az elismerés hangján szólhatunk programösszeállításáról, mely Szuhányi Ferenc vb-titkár érdeme, aki az anyagkönywezetői teendőket is ellátta. Az alkalomhoz illő, kedves és közvetlen beszédet mondott Velkei Sándorné, tanácsi dolgozó, anyakönyvvezető. A fcsaládon és a hozzátartozókon kívül, részt vett az ünnepségen Németh István, az MSZMP községi alapszervezetének tikára, Fejes Ferenc tanácselnök-helyettes, és ott voltak a pedagógusok, a tanácsi dolgozók is. Köszönetét kell mondanunk minden közreműködőnek, mivel Mendén ritkán kerül sor hasonló rendezvényre. Érezni lehetett, szívük melegével osztoznak a család örömében, s azt ,is, hogy kívánják, akarják, minél több névadó ünnepségre kerüljön sor a községben, ezért érdemes név szerint is felsorolnunk a közreműködőket: Barabás Gé- záné tanítónőt, aki a kis pávakör tagjaiból alakult úttörő- énekkart tanította be, Ézsöl Istvánná óvónőt, Szeifert Editet, az irodalmi szakkör tagját, aki Illyés Gyula Újszülött és Kaffka Margit Lackó című versét mondta el. Az ünnepség végén a kis óvodások hóvirággal, az úttörők szegfűvel köszöntötték a szülőket és a névadó szülőket. Maróti Pált és Maróti Pálnét. A kicsik piros-fehér pettyes labdát ajándékoztak Jánoskának, a nagyobbak pedig kék kisdobosnyakkendőt. Tréfák Istvánná, a mendei művelődési ház igazgatója ÜLLŐ Építési engedélyek Az üllői nagyközségi tanács szakigazgatási szerve, mint I fokú építési hatóság, tavaly 135 építési engedélyt adott ki, ebből nyolcvanhetet új lakás építésére. Negyvennyolcán kaptak használatbavételi engedélyt, és 54 telekmegosztásra is sor került. kívül, szinte mindent, még a kenyeret és a tejet is. Budapesten vásárolják meg, onnan cipelik szatyrokban, mert mire hazaérnek, a vecsési üzletekben már nem juthatnak hozzá. Súlyos szatyrokat cipelnek A Halmy-telepen lakók elmondták, hogy ők hús- és zöldségfélét sem kapnak Vecsésen, ezért azt is Pestről cipelik, továbbá gond, hogy az itthon maradt gyerekek a reggeli órákban nem jutnak péksüteményhez, mivel azt csak későbben szállítják az üzletekbe. Amikor arról esett szó, hogy egyre több az olyan kismama, aki a kora reggeli órákban, zsúfolt vonatokon, sokszor állva kénytelen piciny gyei-me- két Budapestre, óvodáoa hordani, csiak úgy sorjáztak a hozzászólások. Sok fiatal nem adja át ülőhelyét, amikor pedig rá szálnak, inkább vitázni kezd. Elmondták, ha jutna is hely minden kisgyermeknek a vecsési óvodákban, sok szülőnek nincsen kivel elvitetni gyermekét oda, mivel neki már a kora reggeli órákban el kell utaznia, ezért javasolták, hogy egyes óvodák nyissanak még korábban. Az egyik résztvevő azonnal ki is számolta: több mint 90 ezer forintot fizetett évek során valakinek, aki vigyázott a gyermekére, illetve később elkísérte az óvoSába. A bejárók nagy többsége szocialista brigádban dolgozik és évente több kommunista műszakot is felajánl a budapesti gyermekintézmények javára. Elmondták, hogy a kommunista műszakokon egyes nagyüzemekből 18—20 ezer ember is részt vesz. Jó lenne — hangzott ed az újabb javaslat —, ha a vecsés lek helyben, a helyi intézmények javára ugyancsak tarthatnának ilyen műszakokat. Szívesen patronálnák is egyik-másik óvodát. Nehezebb helyzetben Sokan panaszkodtak a köz- világításra és tucatszámra so- solták azokat az utcákat, melyekben esténként nem égnek vagy amelyekből éppen hiányoznak az égők. A közrendet is erősíteni kellene, főleg az italboltok környékén. Többen javasolták, hogy Vecsásre is járjon ki a kék busz, mint a többi Budapest- környéki településre. A vidékiek — mondották végül a késő esti órákba nyúló beszélgetés' résztvevői — mindent összevetve, nehezebb helyzetben vannak, mint a Budapesten élők. Ha reggel késnek, levonnak tőlük egy fél órát, de ha munkaidő után. valamilyen okból 5—10 perccel tovább maradnak bent. órákat kell várniuk a következő vonatra. Fáradtabbak is. mivel itthon sokan kertet művelnek és állatokat gondoznak. Az észrevételekről készült jelentés, a Pest megye szerte folyó vizsgálatok részeként, a felettes pártszervek elé kerül. Kovács György A nap kulturális programja MOZIK Maglód. Vadvízország. Men- de: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Monor: A neretvai csata, I—II. Pilis: De hova tűnt a 7. század? Üllő: Óz, a csodák csodája. Vecsés: A kincses sziget. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 15 órától: társastánc-tanfolyam, 15.30-tól: az orosz levelezők klubjának foglalkozása, lö'-tól: középiskolai élők észitő, kémiából (központi iskola), oroszból (művelődési ház), 17-től szolfézstanfolyam, 18- tól: a kertbarátok klubjának összejövetele, 19-től: a fotószakkör ; foglalkozása, 19- től: az irodalmi színpad ! próbája. Mendén, 18-tól 20-ig: a népi tánccsoport próbája, j Monoron, 16-tól: új párttagok szemináriuma, 16-tól: bútor- és lakberendezési kiállítás.
