Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK %M*ao 5 Duna mentén, szigetparton Hat község — két tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1977. április elsejétől több települést várossá nyilvánított, továbbá közös községi tanácsok életrehivásáról döntött. A ráckevei járásban, a Ráckevei-Duna bal partján három község, a Csepel-szigetén szintén három község kerül most közös tanács igazgatása alá. Két új és egy régi falu Dunavarsány. Közös tanács székhelyközsége lesz. önálló községnek sem régi, mindösz- sze harmincéves. Akkor, 1947- ben még bíró, jegyző, esküdtek kerültek az élére, de a falu vezetői között már ott voltak, s komoly feladatot láttak el a kommunisták. A szegényeket képviselték és azokból bőven akadt az új községben. Osztott házhelyekre építkeztek, így formálódtak, ha görbén is a régebbi tanyaházcsoportokat összekötő utcák. Alsó- és Felsővarsány, az addig Taksonyihoz tartozó, gyéren lakott külterület óriásit fejlődött az eltelt három évtized alatt. Községgé alakulásakor ugyan már kétezernél többen éltek benne, de lakossága most meghaladja az ötezerháromszázat. Nagyrészt az iparban dolgoznak a varsányiak. A munkaképes korú lakosság csaknem háromnegyed része ingázó, de helyben is van ipari munkahely, a Forgácsoló- és Szerszámgépipari Vállalat, meg a Texgraf üzemében. Több százan az országos hírű Petőfi Tsz-ben keresik kenyerüket. És ez a termelőszövetkezet négy község határát műveli; Taksonyét és a hamarosan társközségnek számító falvak, Dunavarsány, Délegyháza és Majosháza földjeit. A tsz tehát szoros kapocs volt már eddig is a három község között. A közös tanács székhelye nemcsak azért lett Dunavarsány, mert a három közül a legnagyobb. Középen fekszik, tőle délre terül el az egyik, nyugatra a másik társközség. Délegyháza. Még Dunavar- sánynál is fiatalabb, csak 1950-ben alakult, miután az eredeti falu a török időkben elpusztult. Területéből Alsódélegyháza Bugyihoz, Felsődélegyháza Dabashoz, tehát nem is a mostani ráckevei járáshoz tartozott, Gallahegy pedig Kiskunlacháza határába. Szétszórt tanyaházakban laktak az emberek. A felszabadulás után itt is volt házhelyosztás, akkor már szabályos utcasorokba építkeztek. A legrendezettebb községek közé tartozik, járdái, úttestjei gondozottak. Másfél ezernél alig több a lakosa. A többség vonaton utazik budapesti munkahelyére, mások viszont a dunavar- sányival egyesült tsz tagjai, sokan pedig a helybeli kavicsbányában dolgoznak. Ez a kavicsbánya erősen hozzájárult a kis község felvirágzásához. Ahol a talajból mélyen kibányászták a kavicsot, hét tagból álló tórendszer képződött, s azok partján előbb horgásztanyák, utóbb üdülőházak épültek. Ezért tavasztól őszig jóval több, tán négyszer annyi ember lakja Délegyházát, mint télen. A székhelyközségtől mindössze három kilométerre fekszik, járhatatlan földút kötötte össze vele tavalyig. A két tanács és a már közös tsz összefogott, szilárd burkolatú, jó utat épített. Azon autóbusz is közlekedhet, így tehát a közös tanács székhelyével a jó összeköttetés is megoldható. Majosháza. A három társközség legkisebbike, mindösz- sze 950 ember lakja. Viszont nagyon régi település, már 1395-ben kelt iratokban is előfordul a neve. A török időkben elnéptelenedett, azután hamarosan újra betelepült. A Rákóczi-szabadság- harc idején azonban ismét elpusztult, 1727-beli királyi okirat csak pusztaként adományozta. A Ráckevei-Duna partján fekszik. Üdülőházak is állnak a víz mentén. Gondozott, jó út vezet a főközlekedési útra és onnan szintén jó út Duna- varsányba. Ami feltétlenül szükséges ezen túl: közvetlen autóbuszjárattal legyen megközelíthető a közös tanács székhelye. A három társközséget igazgató közös tanács határkörébe 5 ezer 924 hektárnyi terület esik. A lakosság együttesen nyolcezer főnél néhánnyal többet tesz ki. Közös tsz, több nagyüzem Szigetesép. Nagyon régi település, már a XIII. században is említik. Nem vált lakatlanná a török időkben sem. Akkori adólajstromokban előfordul a neve Csépán-nak írva, mint kevés adót jövedelmező falu. Ma 2 ezer 634 ember él benne jó módban, ami a község külsején is meglátszik. Több nemzetiségű település, a lakosság 18 százaléka német, 8 százaléka délszláv. Túlnyomó többségük megélhetését az ipar biztosítja, nagy részük a közeli Csepel Autóban és a Pestvidéki Gépgyárban dolgozik, sokan a Csepel- szigeti Lenin Tsz tagjai. Ennek a jól gazdálkodó szövetkezetnek Szigetcsépen van a központja, de három éve egyesült a szomszédos sziget- szentmártoni, tavaly a közel fekvő szigetújfalui tsz-szel és most ennek a három községnek közös lesz a tanácsa is. Szigetújfalu. Történelmi nevezetessége, hogy 1848-ban Görgey Artúr itt irta alá a Lóréven kivégzett hazaáruló gróf, Zichy Jenő halálos ítéletét. Lakossága eléri a 2200 főt, negyedrészük a török hódoltság után betelepített németek leszármazottai. Az újfaluink többsége szintén az iparban dolgozik, általában a közeli gyárakban. Szigetszentmárton. Nagyon régi település, annak idején a töröknek csak öt portája fizetett adót, annyira elnéptelenedett. Később Mária Terézia bajorokat telepített a községbe, a lakosság negyedrésze ma is német anyanyelvű. Nyaranta mindenesetre Szigetújfalu a legnépesebb a három társközség közül. A Ráckevei-Duna partján jókora i^|g| A BKV « METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA l/rpy 18. életévüket betöltött rCLV Cij&! géplakatos, jármülakatos, elektronikai és mechanikai műszerész, villanyszerelő, villamosgépszerelö SZAKMUNKÁSOKAT valamint épület- és pályafenntartási, motorkocsi- és állomástakaritási munkára szakképzetlen férfi és női munkavállalókat BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSNAK Középiskolai végzettségű R/inTfl Difii PCI férfiakat és nőket felveszünk IvBIj I ljni\UOwl SEGÉDVEZETŐI TANFOLYAMRA. MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁR ÜGYELETES!, ÁLLOMÁSPÉNZTÁROSI MUNKAKÖRBE Felvilágosítás és felvétel: BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁG i XIV., Hungária krt. 46. /a metró Népstadion úti megállójánál/ Irodaház; fszt. 59. Telefon: 637-637, 367-es mellék. | Levélben: 1428 Budapest 8. Pf. 11. üdülőtelepén mintegy ezer hétvégi házban néha egyszerre hatezer ember is üdül. A három Csepel-szigeti közös tanácsú község területe 3972 hektár, összesen 6400 állandó, valamint mintegy 400 ideiglenes lakos él bennük. ★ A ráckevei járás 19 községében 17 tanács működik. A járási székhely, Ráckeve nagyközségi tanácsa igazgatja ugyanis Szigetbecsét, Kiskunlacháza nagyközség közös tanácsa pedig Áporkát. Április elsejétől kezdve a járási hivatal irányítása és ellenőrzése alá már csak 13 helyi tanács tartozik. Sz. E. Szentendrén, az ipari szövetkezetben Brigádok a közösségért Egy alkalommal éppen a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság ülésére indultam, amikor 3 fiatalasszony nagy táskákkal és szatyrokkal felszerelve megállított azzal, különféle ruhaneműket hoztak a gyámhatóság és a bizottság pártfogása alatt álló veszélyeztetett kiskorúak számára. így találkoztam először a Szentendrei Ipari Szövetkezet Hámán Kató és Koltói Anna szocialista brigádjainak tagjaival. Szerettem volna közelebbről megismerni őket, érdekelt munkájuk, közösségi életük, s ezért felkerestem őket munkahelyükön, a szövetkezetben. Megtudtam, hogy a két brigád az összeállító és a szövődéi részleg tagjaiból alakult. Kérdezősködésemre elém tették az ízlésesen bekötött, vidám rajzokkal illusztrált brigádnaplót, melyben rögzítik a brigádélet minden mozzanatát, a társadalmi, kulturális, szociális felajánlásokat, a termelésben elért eredményeket és azok szigorú értékelését. Szeretnék ebből a sokrétű társadalmi munkából néhány példát kiemelni annak bizonyítására, hogy a két szocialista brigád tagjai nem önmagukért. öncélúan élnek, hanem törekednek a vállalat termelő- munkájának fokozott segítésére, támogatásukat érzik beteg munkatársaik, a város öregei, a veszélyeztetett kiskorúak, a városi szakmunkásképző iskola tanulói és az óvodások is. A 90 éves Dénesi bácsit és feleségét egész évben gondozták, naponta kétszer felkeresték, minden házi munkát elvégeztek, karácsonykor ajándékokkal kedveskedtek nekik. Együtt: a Hámán Kató és a Koltói Anna szocialista brigád. Beteg munkatársaikat rendszeresen látogatták, virággal és ajándékkal szereztek örömet nekik. Részlegükben takarító nincs, így rendszeresen maguk végzik ezt a munkát. De vállalták a helyi szakmunkásképző iskolában a festés utáni nagy- takarítást is. A politikai ok- tatásbap közösen vesznek részt. Kommunista szombatot tartottak, a. munka értékét felajánlották a börzsönyi úttörővasút céljára. Szabászati hulladékanyagot gyűjtöttek össze a városi gyermekkönyvtár bábszakkörének, az óvodásoknak, a csobánkai intézet növendékeinek. A Magyar Vöröskereszt nemzetközi segélyakcióinak támogatására rendszeresen nagyobb összegű bélyeget vásárolnak. A kollektívák tagjai szívesen járnak színházba, moziba, kiállításokra. A termelési eredményeikből csak egy adat: a részleg H GOMBÓ PÁL: Jósnőnél PICI PÉTER KALANDJAI ^ árman ültek, fiatal újságírók a Sajtóklubban. Egyikük mesélt: — Jó, jó — mondotta — , az eddigiekre talán van ésszerű magyarázat. De ami most jön, azt egyszerűen csak csodálni lehet és hinni, mert igaz. Szóval azt mondja búcsúzóul a jósnő: — Sajnálom, de jóformán még ki sem megy innen, már valami kellemetlenség fogja érni. Nem túl nagy kellemetlenség, de a sors nekem ezt tisztán útmutatja. — Gondolhatjátok, hogy akkorra már bíztam a szavában, de azért ez túl merészen hangzott. Ügy belül el is határoztam, ezt a jóslatot próbakőnek tekintem. Mindenesetre óvatosan lépek ki az ajtón és a kapun, megnéztem még azt is, nem laza-e felül egy vakolat- darab. Inkább át sem mentem az utca túloldalára, el ne üssön egy autó. Már majdnem a sarokig értem, mikor szembe velem befordul a sarkon egy ipse, nem nézett ki huligánnak. Mégis, ahogy mellém ért, se szó, se beszéd, lekent nekem egy pofont. Mire felocsúdtam, már továbbállt. Nézzétek! És mutatta az arcát, amely bizony balfelől láthatóan dagadt volt. — Janikám — kételkedett egyik társa —, te be akarsz minket fűzni. Kaptál valahol egy fülest, és most ezt a sódert akarod belénk szórni. Leszólítottál egy lányt, és aztán... — Bízisten — mondotta az első sértődve. — Ha nem hiszitek, megadom a jósnő címét. Én — fűzte hozzá, mint egy vallomást — hiszek a jóslás tudományában! És az a nő annak mestere, professzora, akadémikusa! Pétert felizgatták a hallottak, a harmadik napon ő is megjelent a jósnőnél. Udvari lakás a hegyoldalon, földszintes házban. De az előszoba akár egy fogorvosnál, a falon köszönőlevelek fénymásolatai keretben és egy réztábla: „Fogadóórák hétköznap 5—7-ig.” Péter nem jegyzetelt, leült a várakozók közé azzal a halálsápadt arccal, amelynek érdekében előzőleg krétát evett. — Én — szólította meg őt egy fátyolos özvegy. — tőle tudtam meg, hogy vár még rám vigasz. A férfit már meg is ismertem. És ön? Még nem láttam itt. — A haláltól félek — mondotta Péter. — Egyre rosszabbul vagyok, és nem merek orvoshoz menni. Mások is közbeszóltak, sorsok bontakoztak ki, és csodálatos történetek a jósnő tévedhetetlen képességeiről. Péter is beszélt arról, hogy utasították el felvételi kérvényét az egyetemen, mint mellőzik a hivatalban, az első hónap után hogyan hagyta el felesége, és most itt ez a kór. Közben fogytak a várakozók. és végül bekerült Péter is a lobogó gyertyafénnyel ékesített szobába, ahol ült ö, egy ívelt, modern íróasztal mögött, aztán arcán a ravasz szakácsnők szaktudása fénylett, testes teste repülőgépekről ismert billenthető forgószékben nyugodott. Helyet mutatott a páciensnek egy támlátlan műanyag széken, majd hadarni kezdett: — Ne szóljon egy szót sem, egy szót se szóljon, múltról, jövőről mindent tud a Mátrix, a számmisztika csodálatos tudományos időfaktorális realitása. Először világosítson ő meg lelket és életet, aztán, ha marad, ami marad, mondja majd, mondja. Ó, Mátrix, látod őt, mit mondasz? (Kezébe vett egy hatalmas, számsorokkal-oszlopokkal telt, celofántokba burkolt lapot.) Azt mondod, hogy emez ember, ki előtted ült itt, szomorú ember. Okkal az, joggal az, mert jobbhiányos volt a pszichoszomatikus csillagzat, mely lent delelt, mikor született. Valaki, aki tanulni akart, mert a tudás fény és siker, nem mehet tanulni, ha jobbhiányos a csillagzat. És nőről is beszél a Mátrix. Mit is, mit is? A siker egy fuvallata, hogy máris visszafúvódjon és lökjön lefelé, szent házasság, amely nem szent, bizony. És most mély aggódás hajszolta ide, lám, mély, lám, aggódás. De (fordított egyet a lapon, most a sorok váltak oszlopokká, az oszlopok sorokká), sőt, ámde, éppenséggel a csillagzat most feltör a horizontális személyiség fölé. Mit mondasz erről, ó Mátrix? Mondod azt: fiam, bízva bízzál fehér köpenyes emberekben, vizsgálnak és ítélnek és tesznek, jó emberek, a csillagzat vezeti szellemüket, új erő költözik beléd. Ne félj az injekciós tűtől sem, áldás van a szúráson is. És minden, minden, lassan-lassan fordul a jobbság felé, jó lesz! Van kérdésed? Pétert lenyűgözte ez az elokvencia, és alig tudta hirtelen illő szerénységgel előadni, hogy el van ragadtatva, hogy mindern szó szíven találta,, csak a kétely csúnya árnyékát eloszlatni nem lehetne-e egy titokzatos eredetű, óm világos beszédű jellel? — ötszáz forint — mondotta a nő. Péter átkozta magát, hogy így túldicsérte a szeánszot, de fizetett. — Legközelebb már csak kétszáz! — mosolygott rá a szakácsnőképű Szibilla, és újra elővette a Mátrixot. — Ö, mostra, promptra, mostra, promptra, igen, rövidesen, alig hogy elhagyod az igazság e lakját, kellemesség fog érni és útmutatás. Becsüld meg, becsüld meg. Menj, és küldd a következőt! Péter küldte a következőt. A krétától igazán nem érezte jól magát, és az sem vigasztalta, hogy mekkora harc lesz elszámolni a gazdaságiakkal az ötszázast, de azért diadalmasan lépkedett. A sarkon íme, nem tévedett feltevésében, szembejött vele egy ipse. S hogy mellé ért — ó, nem, nem vágta pofon! — előrántott egy fényképet, és kezébe nyomta. A fénykép fiatal nőt ábrázolt fürdőruhában. — Vár a jósorsod! — mondotta a férfi. — Cím a hátoldalon. ... És három fiatalemberünk újra ott ült a klubban. Péter már megírta riportját a jósnőről, meg is jelent, és most így filozofált: — Ha alaposabban meggondolom, a jóslás rokonszakma az újságírással. Ha helyes az információ, helyesen nyilatkozunk meg, ha félrevezetnek bennünket, mint én a jósnőt, helytelenül. — Egy pillanatra habozott, maid hozzáfűzte: — Csak ők jobban keresnek. tervében 75 ezer, kötött és hurkolt kelméből készült különféle felnőtt és gyermekholmi készítése szerepelt, a brigád határidőre 77 ezer darabot vállalt! A brigádnaplók vállalási mottója ez: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Ügy hiszem, hogy a Hámán Kató és a Koltói Anna szocialista brigád tagjai érzik és értik mire vállalkoztak. Véghelyi Tibomé városi tanácstag Óvoda épül Tápiószelén Ötven helyett százötven gyereknek Beszámoltunk róla annak idején, hogy Tápiószelén új óvoda építéséhez kezdtek, s erre a tanács a fejlesztési alapjából 1 millió 800 ezer forintot fordít. Az óvoda el is készült volna az idén 50 apróság számára. Most azután úgy döntöttek; folytatják az építkezést, hogy az új óvodában összesen 150 gyermek férhessen el. Az épülő új óvoda földszintje már elkészült, falaira most emeletet húznak. Természetesen a nagyobb óvodához az előirányzottnál jóval több pénz, 4 millió forint szükséges. Ennyit a tanács teljes egészében még a jövő évi költségvetésből sem tud fedezni. Számítani lehet azonban széles körű társadalmi összefogásra. A Kohászati Gyárépítő Vállalat máris 800 ezer forintot ajánlott fel, a Tápiómente Tsz pedig 100 ezret. Az üzemek dolgozói szintén hozzájárulnak az óvodaépítéshez. Elhatározták, hogy kommunista műszakot tartanak és annak bérét az óvodafejlesztésre adják. A helybeli kisiparosok elvállalták a szakipari munkákat. Az pedig természetes, hogy a lakosság is jelentős felajánlást tesz. Olcsóöb, biztonságosabb * melegvízvezeték Más országokban is érdeklődést keltő megoldást dolgoztak ki a Csőszerelőipari Vállalat mérnökei. Lényege, hogy a lakóépületek meleg vizet továbbító csőhálózata a most alkalmazott kétcsöves cirkulációs megoldással szemben egyetlen végtelenített csőrendszerben áramoltatja a vizet. Ily módon lakásonként átlagosan három .méter csővezeték beéoítése válik fölöslegessé. Ez 200 forint költségmegtakarítást jelent háztartásonként, ami a Budapesten ez évben felénülő tízezer házgyári lakásnál már 2 millió forint. A melegvíz-szolgáltatásnál korábban gondot okozott, hogy, ha a melegvíz-csap hosz- szabb ideig zárva volt, a vezetékben lehűlt a víz, s a csap újbóli megnyitása után ió ideig hideg víz ömlött. Ezért került széles körű bevezetésre az úgynevezett kétcsöves cirkulációs rendszer, amely a víz állandó áramoltatásával biztosítja, hogy a csap megnyitása után azonnal meleg víz folyjék.
