Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
XHidaa 1971. FEBRTJÄR 24., CSÜTÖRTÖK A munkahelyi beilleszkedésről Pályakezdő mezőgazdasági fiatalok tanácskozása Gödöllőn A gödöllői járás termelőszövetkezeteinek ifjú, pályakezdő szakemberei tanácskoztak tegnap az Agrártudományi Egyetemen a munkahelyi beilleszkedés, a közéletbe való bekapcsolódás problémáiról és gondjairól. Szó esett a művelődésről és a továbbképzésről is. Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára tartott vitaindító beszédet, majd dr. Balia G. Tamás egyetemi tanársegéd elemezte az ifjú agrárértelmiség feladatait a köz- művelődésben, s beszélt közéleti tevékenységükről is. Ezután Jósvai Bajos, a járási hivatal elnökhelyettese elevenítette fel a hajdani agrárklubban tevékenykedő fiatalok munkáját, beszámolt a klubéletről majd javaslatot tett egy új agrárklub alakítására. Négy új múzeum nyílik Pest megyében Gazdag kiállítási program Tegnap délelőtt Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti és közgyűjteményi főosztályának vezetője a budapesti Fészek klubban sajtótájékoztatón ismertette a múzeumok tavalyi tevékenységét s idei programját. Mint bevezetőjében elmondotta, 1976-ban az ország 413 múzeumát, illetve múzeumi kiállító- helyét 13 millió 447 ezer érdeklődő látogatta, amely másfél millióval több, mint volt egy esztendővel korábban. Ez nemcsak annak köszönhető, hangsúlyozta, hogy tavaly 38 új muzeális létesítmény kapott működési engedélyt, hanem annak is, hogy a múzeumok tevékenysége egyre több szállal kötődik a közművelődés egészéhez. Országosan is az élen A Múzeumok Pest megyei igazgatósághoz tartozó 24 múzeumban, illetve kiállító- helyen összesen 557 ezren fordultak meg az elmúlt évben, akik közül 406 ezren a szentendrei múzeumotkra voltak kíváncsiak. Érdekesség, hogy az ország valamennyi múzeuma közül a szentendrei Kovács Margit Múzeum 243 ezer látogatójával az előkelő 12. helyet foglalja el, s mindösvze 15 ezerrel kevesebben voltak itt, mint a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban! (A keramikusművész tevékenységéről az oldal más helyén, lentebb számolunk be.) Meglepő az is, hogy a szentendrei Czóbel Múzeumot többen keresték fel — 86 ezren —, mint például a budapesti Iparművé- zeti — 81 ezer —, vagy a Néprajzi Múzeumot, amelynek 73 ezer látogatója volt. Sok érdekes kiállítás és tárlat várja az idén is az érdeklődőket A Magyar Nemzeti Múzeum moszkvai vendégkiállítást fogad XVI—XIX. századi mesterségek és népművészet címmel. A Néprajzi Múzeum az NDK-ból szász népi textíliákat, Krakkóból lengyel népművészeti kiállítást mutat be. A Petőfi Irodalmi Múzeum Lengyelországból Witkievicz- kiállítást kap. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a moszkvai Központi ForradalA szentendrei kerámiaházban Kovács Margit kulturális missziója Szentendre a festők városa. Az volt, az marad. A festők városa és a kisgalériáké. Emelkedő mozgás következményeként az érték időtlenné válik, művekben és intézményekben testesül a művészet és művelődéspolitika érzékeny kézfogásának jóvoltából. Képekké érlelődő látomásokkal és téglával így épül a Múzeum utca, a kultúra egyik új európai fővárosa. Nincs megállás, feltartóztathatatlan folyamat tanúi vagyunk. Valaha Ferenczy Károly sétált a Görög utcában, és Inézte a virágokat öntöző lányokat, elment Ferenczy Béni, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi, Czóbel Béla is, de a múzeális kincs ittmaradt. Nemzeti kincs, nemzetközi érték, az emberiség nagy családját boldogítja Szentendrén, mely egyre inkább a művészet egyik élő zarándokhelye. E pazar fogadtatást Kordes Margit lenyűgöző kerámiái sokszorozzák, emelik, mélyítik, gyorsítják a (kapcsolatot képzőművészet és korunk embere között. Része van ebben a klasszikus értékrend mellett a város és Pest megye fogékony és újdonságokra kész kezdeményezésének, mely Szentendrén bonyolít le meghitt társalgást festmények, szobrok, kerámiák és emberek között. A közművelődés felismert értelme és gyakorlata itt abból áll, hogy a mesterművekben rejlő sugárzás, mely lelkületet tisztít és tudatot alakít, minél előbb kezdje el jó szolgálatát élményekkel, gyönyörködéssel. Szentendrén nem vártak, nem haboztak, sőt az eredmények szélesítésén fáradoznak. Kmetty János, BarcsaiI Jenő létesítendő múzeuma után minden bizonnyal egyszer sor kerül Kondor Béla. Vajda Lajos, Ilosvai Varga István, Miháltz Pál, Korniss Dezső, Kántor Andor, Bálint Endre, Anna Margit szentendrei gyűjteményének felavatására is. Nagy nemzedék él és alkot az európai rangot elért kisvárosban. Érdemes egy pillanatra meg- állnunk Kovács Margit művészetének Szentendrén bonyolódó missziójánál, hiszen a hatás minden eredeti elképzelést felülmúlt. Gyűjteménye 1973. április 29-én nyílt meg. s azóta közel 700 ezer ember járt a szépség e kincstárában: afrikai minisztertől a cseoeli munkásig. Egyöntetű a csodálkozás, az ámulat, s a koma-- tus, az élmény távolba mutat. Tavaly 250 ezer látogatója volt Kovács Margit kerámiáinak; negyedmillió ember érkezett Moszkvából, Vietnamból, Suhl megyéből, Párizsból, Ausztráliából, Tokióból, s az egyöntetű vélemény az, melyet a szigetszentmikló- si Neisz Jánosné írt a vendégkönyvbe: Köszönet a csodáért. S ez az élmény széles körű. A bejegyzések tanúsága szerint ugyanezt érezték a pomá1973 óta hétszázezren keresték fel a gyűjteményt Halmágyi Péter felvétele zi úttörők a sződligeti KISZ- vezetőképző hallgatói, váci vendégek, a SZOT üdülőhajó utasai is; magyarok, norvégek, svédek, bolgárok. A számok lenyűgözőéit, s mi kicsit zavartan kérdezzük; mi a hatás titka, hogyan vált még inkább Szentendre kulturális vonzerővé Kovács Margit művészetének energiáival? Új híd épült ember és művészet között Kovács Margit kerámiái révén; mi okozza a közlekedés meggyorsulását, milyen varázslat melegíti szívünk, mozdítja elménk? Pazar képzeletgazdagsága, mely meseösvényekre vezet minket? Az is. Meghittsége, amire valamennyien vágyódunk, az otthon gazdag csöndje? Természetesen. Kedvessége, mely minket is tapintatossá tesz? Nyilvánvaló, ez is. Vagy az, hogy őrzi bennünk a gyermeket angyalaival, csősz bácsijával. madaras tálaival? Minden bizonnyal. Kovács Margit az élet teljességét sugározza — művészete világönarckép térben, időben, eszmében — összefoglalja számunkra Bartók zenéjét. Velencét, Kelet hagymakupolás templomait és a mi „Halotti beszédünket”, bibliát, halászokat, öregek csöndes lakomáját, piacot, születést, tékozló lányt, parasztlakodalmat, pásztort, kisinast, kínai lányt, kost. „Csicsónénak három lányát”, .Túdás csókját, vicsorító oroszlánt, szamarast, komisz öregasszonyokat, kürtöst, Phile- mont és Baucist. gótikus Madonnát, fekete sast, teknősbékát. Életet, történelmet, ifjúságot, mesét, népdalt, állatokat, embereket — jót, kedvest, bűnt, tisztaságot — a valóság enciklopédikus költészetét. Kovács Margit: Hommage a Szentendre Minden bensősége, termőereje, tudásának mesteri szintje mellett ez a tartalmi teljesség eredményezi művészetének hiánytalan tökéletességét. Hangvétele egyszer népies, máskor az antikvitás jegyében fogant, — kerámiái hol a festészethez, hol a szoborhoz közelítenek, de mindig a szív, az értelem magabiztos építményei. Életvitele, munkássága; harmónia-szimfónia, — megalapozott mélységgel és méltósággal. Ennek az egyetemes belső magatartásnak köszönheti a Kossuth-díjat, a brüsszeli világkiállítás nagydíját és az emberek fokozódó tiszteletét. Nem túlzás, ha azt mondjuk Rőzsehordója a mi anyánk is. Nemcsak gyönyörködünk hajló alakjában, hanem ha sor kerülhet rá, éppen e kerámia ható humánuma révén segítünk is a cipeke- dőnek. Ez a tettvágy mozdul meg bennünk művészetének érintésétől; a már-már elfáradt és újra fellobbanó emberség. Losonci Miklós mi Múzeum és a Lenin Múzeum kiállításait fogadja. A Magyar Nemzeti Galéria NDK könyvkiállításának és nemzetközi éremművészeti kiállításnak ad helyet. Magyar vonatkozásban is sok érdekességet kínálnak az idén a múzeumok. A Magyar Nemzeti Múzeum márciusban nyitja meg új állandó kiállítását, amely A magyar föld népeinek történetét az őskortól a honfoglalás koráig kíséri nyomon. A Petőfi Irodalmi Múzeum egész, évi tevékenysége az Ady-centenárium megünneplése köré csoportosul. A Magyar Nemzeti Galéria a többi között megrendezi a Magyar képzőművészet a XX. században című kiállítást. A magyar és az egyetemes néprajzi gyűjtemények válogatott anyagából állandó kiállítást nyit a Néprajzi Múzeum hat teremben. Fél évszázadot reprezentálva A magyar pásztorművészetet reprezentáló kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum az NDK-ban. A Magyar Nemzeti Múzeum Moszkvában a XVIII —XX. századi magyarországi ízlés és divat változásait, Japánban közép- és koraújkori ötvösremekeket mutat be. A Petőfi Irodalmi Múzeum az Ady-centenárium alkalmából emlékkiállítást rendez Bukarestben, Prágában, Moszkvában, Berlinben, Varsóban, Weimarban és Párizsban. Athénben magyar grafikai bemutatóra kerül sor a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Pest megye is gazdag programmal készül az idei esztendőre. A többi között új múzeumok sora nyűik. így az idei Szentendrei nyár egyik kiemelkedő eseménye lesz a Népművészet Háza, valamint a Szentendrei Szalon megnyitása. Az előbbiben elsőként Famunkánk és fafaragások címmel rendeznek egy éven át nyitva tartó tárlatot, míg az utóbbi a szentendrei művészet ötven esztendejét reprezentálja majd. Galgamácsa is új múzeummal gazdagodik az idén. Augusztusban nyitja meg kapuit a nagyközség előtt a Dudás Juli tájház. ismételten csak Szentendre ad otthont a Barcsay gyűjteménynek, amelynek megnyitása novemberre várható. Természetesen > a négy új múzeum mellett sok más látnivaló is várja az érdeklődőket a megye múzeumaiban. Abonyban a Balti államok kis- grafikáiból rendeznek tárlatot. Aszódon Petőfi-ábrázolá- sok címmel nyílik kiállítás. Cegléden kiállítás emlékezik az 1848-as forradalomra, bemutatják Czóbel Béla munkásságát s tárlattal adóznak Kossuth Lajosnak, születésének 175. évfordulója alkalmából. Nagykörösön Arany János-kiállítás, Szobon pedig az ásatások legszebb leleteiből rendezett tárlat várja a látogatókat. A munkásművelődés szolgálatában Szentendre Ányos Imre és Anna Margit munkái mellett Szentendre a századfordulón címmel történeti kiállítást mutat be. Itt rendezik meg a Ferenczy Béni éremtriennálét is, az utóbbi harminc esztendő legsikereebb érmeinek bemutatásával. Tápiószelén a Szentendrei szobrászat címmel rendeznek tárlatot és egy teljesen új kiállítással is jelentkeznek, amelynek címe Szabad idő, kedvtelés, alkotás. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum a szabadiskola 10 éves jubileumára készít nagyszabású tárlatot, amelyeken az itt készült legsikeresebb alkotásokat mutatják be a nagyközönségnek. A megye múzeumai rendszeresen tartanak tanórákat, irodalmi és zenei programokat, ismeretterjesztő előadásokat és vetélkedőket a már hagyományos tárlatvezetések mellett. Ugyanakkor programot dolgoztak ki, miként kívánják az ipari és mezőgazdasági munkásságot mind nagyobb tömegekben bevonni a múzeumok különböző programjaiba. Frukner Pál HETI FILMJEGYZET Banditasirató Francisco Rabal és Philippe Leroy a Banditasirató című »panyol filmben. A cím úgy hangzik, mintha egy Federico Garcia Lorca- vers élén állna. S nemcsak' azért, mert ez is spanyol alkotás, hanem azért is, mert valamiféle tragikumot idéz, mint Lorca verscímei. Ami pedig a tragikumot illeti, van is belőle bőven a filmben, bár nem mindig olyan megfogalmazásban, ahogyan mi megszoktuk. Carlos Saura rendezőnek (ő írta, Mario Camus társaságában a forgatókönyvet is) nemrég láttuk egy igen gyengén sikerült filmjét (Stressz), de abból, illetve annak egyes jeleneteiből, részleteiből is kitetszett, amit a pár évvel ezelőtt vetített Anna és a farkasok című filmje után megállapíthattunk róla: Saura tud filmet csinálni, a kifejezésnek mesterségbeli értelmében. Légkörteremtő ereje van, s érezhető a vonzódása a balla- disztikus megfogalmazásokhoz. Hogy eszközei néhol a mi számunkra furcsák (túlságosan lassú felépítésű képsorok, vagy túlságosan felfokozott szenvedélyek, érzések, s egyfajta, talán túlbiztosításnak nevezhető, túladagolt erőfeszítés, akár hősiességről, akár rongy emberségről van szó), az nem zavaró, ha a néző átáll Saura hullámhosszára. Hogy pedig még á Stresszben is érezhető volt valamiféle szembenállás a franeóista fasiszta renddel, és hogy Saurára egyébként is jelemző ez a polgári liberális baloldaliság, arra most itt a jó példa, az új film, a Banditasirató. Látszatra történelmi kalandos film ez, hiszen valamikor a napóleoni háborúk után játszódik, a múlt század elején, s hősei első pillantásra egy igen világos erővonal mentén helyezkednek el: királypártiak, illetve királyellenesek. De az élet nem mindig ilyen áttekinthető és világos. A film főhőse, Jósé Maria, az üldözöttek, törvényen kívüliek vezére lesz, valóságos kis külön államot létesít Andalúziában — majd elfogadja a felajánlott királyi kegyet, csakhogy ennek az az ára, hogy szembe kell fordulnia a hegyek között maradt korábbi társaival. Amikorra rádöbben, hogy ez a pál- fordulás egyszerűen kivihetetlen, hogy nem tagadhatja meg bajtársait, s önmaga korábbi eszméit; a barátságot egy liberális felkelő vezérrel, stb., stb., már késő. Jósé Maria életével fizet a királyi hatalommal folytatott „flörtért”. Saura mondanivalója világos: aki egyszer vállalta, hogy az elnyomottakhoz áll, sőt, az élükre áll, az nem köthet magánalkut a hatalommal, s nem fordulhat bajtársai ellen, — legalábbis nem anélkül, hogy ebbe belepusztulni, erkölcsileg vagy fizikailag (ez tulajdonképpen egyre megy). Azaz- a rendező példázatot mutat be nekünk, olyan példázatot, amelyet egyáltalán nem az 1800-as évek elejének viszonyaira vonatkoztathatunk csupán, hanem a jelenre, azaz arra a jelenre, amikor — 1984- ben — a film készült, s amikor még javában tartott Franco uralma. S ha ezt is figyelembe vesszük, a Banditasira- tót különösen értékes, mondhatni bátor filmnek kell tekintenünk. A három főszerepet alakító színészek egyébként jól ismertek nálunk más filmjeikből is: Francisco Rabal, Lea Massari és Philippe Leroy nevéhez jó néhány színvonalas alakítás fűződik. Most ezek sorát gyarapították a Banditasiratóban eljátszott szerepekkel. A bátyámnak klassz öccse van Jól sikerült, kedves, szórakoztató filmet takar a kissé furcsa cím. Stanislav Sírnod csehszlovák rendező vígjátékát esetleg ifjúsági filmnek is nevezhetnénk, hiszen főhőse, Honza, tizenhárom esztendős fiúcska. De ez a film úgy ifjúsági, hogy nemcsak a Honza korú gyerekekhez szól, noha róluk beszél. Nagyon is felnőtteknek való film ez, mert többek között arról is szó van benne, ráadásul nem is szájbarágósán didaktikus módon, hogy a felnőtteknek, azaz a papáknak és mamáknak, a szülőknek nem ártana jobban odafigyelni serdülő korú gyermekeik életére, érzelmi világára, s nem ártana a szigorú szülő szerepének nem mindig rokonszenves alakítása helyett inkább a gyermekem legjobb barátja szerep jó eljátszására törekedniük. Ebben az esetben talán kevesebb dolga lenne a rokonszenvesen kétbalkezes, de az általa összekevert dolgokat végül is mindig jól megoldó Honzának, aki először alaposan megkavarja bátyja, Martin, és annak szerelme. Zuzana kapcsolatát, de aztán mindent elrendez, olyannyira, hogy még az esküvő is idejében zajlik... Sírnád filmjének nagy értéke, hogy gyerekszereplőit jól választotta ki, és e szereplőkkel életteli, őszinte és természetes játékot tudott produkáltatok A Honzát alakító Jan Hrusinsky telitalálat: csibészes külseje mögött egy bölcs felnőtt okossága és pedagógiailélektani érzéke rejlik, és ha néha elkövet is egy-két meredek csínyt, nem lehet rá haragudni, mert ezt is kedvesen csinálja. Hasonlóan természetes játékot nyújt Honza kis barátnője, Pavlinka szerepében lvana Mariková. Igen jó a film dialógusainak szövege, s jó a magyar szinkron is. A Télapót Willinek hívták Ez az NDK-film is gyerekeknek készült, de láthatólag annak igénye nélkül, hogy a tíz-tizenkét éves korosztályon felülieknek is mondani akarna valamit. Ingrid Reschke rendező egy — mondjuk így — karácsonyi témájú gyerekkrimit rendezett, némi mesterséges, vagy inkább mesterkélt oktató-nevelő célzattal, s ez a didaktikus lóláb túl gyakran látszik ki a filmből ahhoz, hogy ne vegyük észre. Márpedig egy erőltetett nevelési cél gyakran (és könnyen) fordulhat ellenkező előjelűvé. A Télapó egyébkén, akit Willinek hívtak, valójában tolvaj, s a filmben a gyerekek végül is leleplezik, amitől magába száll és megjavul. Takács István
