Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

1977. FEBRUÄR 9., SZERDA Heti jogi tanácsok kezdését is, amely szerint az ösztönző nyugdíjpótlék szem­pontjából nem lehet figyelem­be venni azt az időt, amelyre nyugdíjat kapott. A másik kérdésre már tu­dunk elvi állásfoglalást közöl­ni, mert az illetékesek több hasonló kérdés kapcsán fog­lalkoztak ezzel a témával. A rendelet értelmezésének meg­felelően az özvegyi nyugdíj folyósítása az ösztönző nyug­díjpótlékra jogosító idő szer­zését nem befolyásolja, ha az érdekelt az öregségi nyugdíj megállapítását még nem kérte, vagy az öregségi nyugdíjas a két ellátás közül az alacso­nyabb, illetve az együttes fo­lyósítási összeghatárt él nem érő összegű özvegyi nyugdíj folyósítását kérte. Vagyis az öregségi nyugdíj folyósítása kérelmére szünetelt, vagy pe­dig az özvegyi nyugdíj folyó­sítására azért került sor, mert a nyugdíjas a foglalkoztatási keretet kimerítette, és emiatt öregségi nyugdíja szünetelt. Olvasónknak kedvező választ adhatunk, mert reá a legelső eset vonatkozik, mivel eddig az öregségi nyugdíj megállapí­tását nem leérte, így megilleti őt az ösztönző nyugdíjpótlók. I Ha a vállalat felmentette a dolgozót a munka végzése alól a teljes felmondási időre, nem csökkentheti annak illetmé­nyét. Egyik olvasónk alig, hogy megkapta a felmondólevelét; máris bejött hozzánk, mert rendkívül sérelmezte a válla­lati eljárást. Egy kiskereske­delmi vállalat üzletvezetője volt, és többszöri figyelmezte­tés után magatartása miatt felmondták munkaviszonyát. Nem is azt sérelmezte olva­sónk, hogy magatartásbeli ki­fogások merültek fel ellene — ezt résziben egyébként el is is­merte —, csupán azt, hogy a kéthónapos felmondási idő tel­jes tartamára felmentették a munka végzése alól, felmon­dási illetményét azonban csak 15 rutpra kapta meg. Nem-volt szaba'yos a válla­lat eljárása, mert, ha a válla­lat a felmondás teljes idejére felmenti a dolgozót a munka­végzés alól — ezt megteheti a Munka Törvénykönyve értel­mében —, ettől függetlenül azonban a dolgozót megilleti a felmentés teljes tartamára az átlagkereset. Ha a dolgozó a munkavég­zés alóli felmentés alatt más­hol elhelyezkedik, a már kifi­zetett felmondási járandósá­got sem lehet tőle visszaköve­telni. " I A munkaköri besorolás miat­ti munkaügyi vitában közöm­bös, hogy a döntés folytán a vállalat túllépi-e létszámkere­tét, vagy béralapját. Egyik - hozzánk beküldött vállalati munkaiig' 1 döntőbi­zottsági határozat szerint, a dolgozó besorolási kérelmé­nek helyt adtak. Emiatt vita támadt a munkaügyi döntő- bizottság és a vállalat között, mert időközben más dolgozót soroltak a panasz--s munkakö­rébe, és a panaszos visszahe­lyezésével a vállalat túllépné létszámkeretét. A munkaügyi dó a tőbizottság helyesen járt el. * létszámke­rettől és a béralaptól függet­lenül köteles vizsgálni azt, hogy a dolgozót a végzett munkája alapján milyen be­sorolás illeti meg. A besoro­lásokat végző dolgozónak kell tartania a hátát, ha nfem meg­felelően végezte munkáját, és amiatt mást vagy egyeseket rosszul soroltak be, miáltal a vállalat túllépi létszámke­retét, illetőleg a béralapját. A dolgozó ennek a vitának lát­hatja kárát, őt vissza kell ten­ni a munkakörének megfele­lő besorolásba. n Lakáskiutalás a visszamaradt " jóhiszemű használónak. Többször volt már olyan pa­naszos nálunk, ak. ogcím nél­kül maradt vissza a lakásban, és igényt formáit a megürese­dett ingatlanra. Egyik olva­sónk, V. A. gödöllői lakos, ta­VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár MIT NEVEZÜNK TERMELÉSI koncentrációnak? A termelésnek nagyobb ter­melőegységekben való össz­pontosítása, amelynek során nő az ott foglalkoztatott mun­kaerő és a gépek száma és bő­vülnek a termelés méretei is. A koncentráció színvonalát ál­talában úgy jellemzik, hogy az összes foglalkoztatottak és üzemek számához viszonyítják a bizonyos nagyságrendű — például 2—5—10 ezernél több dolgozót foglalkoztató — üze­mek, illetve azok dolgozóinak arányát. A létszám nagyság- csoportjai mellett a termelési érték, valamint az állóalapok értékének mértékét is a kon- j centráció jellemzésére hasz- < nálják. A termelési koncent- j ráció vizsgálata általában ar-1 ra szolgál, hogy segítségével megállapíthassák mennyire jellemzőek a nagyüzemi mére­tek az adott gazdaságra, illet­ve gazdasági ágra. A magyar iparban a kon­centráció foka, mértéke vi­szonylag magas. Az állami ipart csaknem 800 vállalat al­kotja, s közülük 2,6 százaléka — a munkások csaknem egy­negyedét foglalkoztatja. 1974- ben 50 iparvállalat termelése haladta meg a 2 milliárd fo­rint értéket, ezek állították elő a magyar ipar termelésének 37 százalékát. A termelési kon­centráció mértéke iparágan­ként eltérő. A legmagasabb a kohászatban, az építőanyag- és a vegyiparban. Forgács Katalin közgazdász i.ácsi bérlakásban lakik, albér­lőként, illetve a bérlő halála folytán, mint jogcím nélküli. Azt kérdezi, hogy milyen eset­ben kaphatja meg a lakást. Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony meg­szűnése után olyan jóhiszemű személy marad vissza jogcím nélkül — mondja a jogsza­bály —, aki abban a bérlővel legalább 5 éve együtt lakott, és az a lakásigénye mértéké­nek alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság kö­teles a lakást részére kiutal­ni. Minthogy olvasónkkal azonban más is lakott ugyan­ott albérlőként, aki szintén igényt tarthat a lakásra, ebben az esetben a bérlő személyét közülük a lakásügyi hatóság jelöli ki. A lakásügyi hatóság e személyeket — írásbeli ké­relmükre — bérlőtársul is ki­jelölheti. Ha az említett feltételek nincsenek meg, akikor a ta­nács mérlegelési jogikörben dönt. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése A találmányok díjazásáról Egy technikus és társai ta­lálmányi bejelentését az Or­szágos Találmányi Hivatal mint nem új ötletet elutasítot­ta. Fellebbezésre a fővárosi bíróság is kimondta: a talál­mány nem szabadalmaztatha­tó, mert sem a haladás, sem az újdonság követelményét nem elégíti ki. Mindezek elle­nére a technikus az egyik Pest megyei mezőgazdasági termelőszövetkezettel a „talál­mányát” felhasználó árucikk gyártására szerződést kötött. A megállapodás értelmében hét százalék jogdíj illeti meg, amiből alkotótársait is része­síteni kívánta, ezenkívül a gyártásnál havi ötezer forin­tért, mint tanácsadó működött közre. Ilyen címen 45 ezer fo­rintot vett fel. Egy évvel ké­sőbb a tsz a gyártást gazdaság­talannak találta és a szerződést felmondta. Ezekután a techni­kus a tsz ellen évi 770 ezer forint jogdíj fizetéséért a Pest megyei bíróságon pert indított. Gödöllőn és Vácott A vállalat anyagából maszekolt a garanciális brigád A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál úgy került sor a garanciális javításokra, hogy egy műszaki bizottság megvizsgálta a hibákat, és ezekről jegyzéket állított ősz-, sze. A munkában részit vett a szavatossági építésvezető, aki a jegyzék alapján listát készí­tett a hibák kijavításához szükséges, anyagokról és mun­kaidőről. Ezután az ő dolga volt továbbítani a feladatokat a szakipari részlegnek, ahol' orvosolták a lakók panaszait. Sok a munka Az építésvezetőnek oly sok volt a munkája, hogy megkér­te a vállalatot, szervezzen egy garanciális brigádot. Ezután ennek • tagjai gazdálkodtak az építőanyaggal. A szakipari brigádok válláról tehát leke­rült a garanciális javítások döntő többsége. A vállalat az 51 éves Kapu­fa Jánost bízta meg a garan­ciális csoport megszervezese- vel. A bogi férfi hosszú evek szaíkmal tapasztalatának alap­ján alkalmasnak látszott a fel­adatra. 1974 elején Kaputa Já­nos meg is szervezte kis csa­patát. Környékbeli fiatalem­bereket toborzott, jó pénzzel és egyéb'lehetőségei kecseg­tette őket. A csoportvezető ki­jelentette: anyagunk lesz bő­ven, még arra is jut, hogy maszekoljunk. Az ígéret teljesült Az ígéret nem maradt pusz­tába kiáltott szó. Kaputa Já­nos konitármunikára is lehető­séget adott a brigádtagokinak, sőt a fiatalemberek — a sza­badgazdálkodás révén — sajat használatra is hazavittek épí­tőanyagot. De honnan szerezte a brt- gádvezető ezt a sokféle anya­got? Az építésvezető úgy gon­dolta, hogy a szakipari brigá­doktól. A szakipariak pedig abban a hisziemben voltak, hogy félreértésből küldik hoz­zájuk a feltűnően magas anyagfelhasználásról szóló el­számolásokat. ök pedig alá­írták ezeket. Kihasználva a fonálk helyze­tet, Kaputa János a vállalat központi raktárából látta el magát. Nena voif utalványozott űrlapja, de a raktár megelé­gedett a brigádvezető aláírá­sával. Kiadott mindent, amit csak az ügyeskedő akart Az élelmes brigádveziető a külön­böző építkezéseken valóságos kis raktárakat rendezett be. Innen fedezte a munkahelyi én a magánmunka anyagszükség­letét. Raktárát időszakonként fóltöltötté, s ebbért egyetlen leltár sem zavarta meg. Tettenérés Tavaly nyáron tettenérték a társaságot ötven négyzetmé­ter padlószőnyeget akart el­vinni az egyik brigádtag, ma­szek munkára, természetesen a főnök hozzájárulásával. A Pest megyei Rendör- főkapitányság büntető eljárást indított Kaputa János és öt társa ellen. A szakértői véle­mény szerint a társaság 244 ezer forint kárt okozott a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatnak. A vádemelési javas­latban a brigád vezetőt sik­kasztás és hűtlen kezelés ala­pos gyanúja terheli, társai pe­dig alaposan gyanúsíthatok sikkasztással, illetve bűnsegé- di részvétellel. A fiatalemberek azt állítják, hogy semmit sem tudtak Ka­puta beszerzési forrásáról. Am ajánlkoztak, s részt vettek a munkákban. Vajon mit gon­doltak? Honnan szerzi a főnök azt a sok fölösleges építőanya­got? A bűnügynek legfőbb vesz­tese mindenképpen a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, de a gödöllői és váci lakó­telepi lakások gazdáit is ala­posan megrövidítették Kaputa Jánosék, amikor saját céljaik­ra használták fel a társa­dalmi- tulajdont. Kamarás Péter A szövetkezet azzal védeke­zett, hogy az illető rosszhisze­műen elhallgatta, hogy szaba­dalmi bejelentését elutasítot­ták, s utóbb kiderült, hogy ed­dig is teljesen értéktelen „ta­lálmányért” fizettek. Ezért í szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékarányta­lanság címén a szerződés ér­vénytelenségének megállapí­tását kérte. A Pest megyei‘bí­róság a szövetkezetét 37 ezei forint megfizetésére kötelezte A döntés indoklása szerint el­mulasztották meggyőződni ar­ról, hogy a technikus remél­het-e szabadalmi oltalmat. Az összegszerűséget szakértői vé­lemény alapján állapították meg. A fellebbezési eljárás alatt az ügybe a legfőbb ügyész is bekapcsolódott. Bejelentésében arra hivatkozott, hogy a tech­nikus a tsz-t megtévesztette és a hasznosítási szerződést nem is lett volna szabad megkötni. A Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és a kere­setet elutasította. A döntés in­doklása szerint a szerződés megkötésekor a tsz jóhisze­műen járt el, ezzel szemben a technikus „szellemi tulaj do­nosnak”, illetve „szabadalmas-, nak” jelölte meg magát, sza­badalmi bejelentésére hivatko­zott, szavatosságot vállalt és kötelezte magát a szabadalmi leírás jogvédelmének fenntar­tására. — A találmányok szabadal­mi oltalmáról szóló törvény ér­telmében ilyen szerződést csak találmányra lehet kötni — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklása. Az erre hatáskörrel rendelke­ző szervek (az Országos Talál­mányi Hivatal és a fővárosi bíróság) jogerős határozatuk­kal megállapították: a techni­kus megoldása nem tekinthető találmánynak. A szerződés te­hát jogszabályba ütközik, de egyébként is nyilvánvalóan szemben áll a népgazdaság ér­dekeivel és ezért semmis. A technikust a szerződésben ki­kötött ellenszolgáltatás nem illeti meg, mert nem tudta bi­zonyítani, hogy készüléke al­kalmazásával olyan hasznos­sági előny keletkezett, amely­nek fejében — a már megka­pott szolgáltatáson túlmenően — ellenszolgáltatást követel­hetne. Mindezekre tekintette! kereseti kérelmét el kellett utasítani. A szabadalom hasznosításáért fizetni kell Ü Tíz nap rendeleteibőr A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 1030/1975. (XI. 15.) Mt. H. szá­mú határozat, valamint ezt módosító, illetve kiegészítő határozatok egységes szerke­zetbe foglalt szövegét a Pénz­ügyi Közlöny 3. számában ta­lálják meg az érdekeltek. A mezőgazdasági üzemek tá­mogatásáról szóló 2/1975. (XI. 15.) PM—MEM. sz. együttes rendelet, valamint ezt módo­sító, illetve kiegészítő 53/1976. (XII. 29.) PM—MÉM. sz. együttes rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege ugyancsak ebben a közlönyben található. Az állami lakó- és üdülő­telkek tartás használatba adá­sáról az 5/1977. (I. 28.) ÉVM— PM—IM, rendelet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 9. számában.) Az egyes lakásépítési for­mák pénzügyi feltételeiről és szociálpolitikai kedvezményei­ről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet végrehajtására ki­adott 4/1971. (II. 8.) PM—ÉVM. számú együttes rendelet mó­dosításáról intézkedő 3/1977. (I. 28.) PM—ÉVM. sz. rende­let ugyanebben a közlönyben található. Egy másik perben arról volt szó. hogy két vállalat megbí­zásából egy beruházó vállalat egy intézménynél bizonyos be­rendezés elkészítéséhez szük­séges terveket rendelt. A mun­kát a megbízottnál a gépésze­ti csoport vezetője végezte el és ezért munkaadójától külön díjazásban részesült. A terv alapján a beruházó vállalat az egyik építőipari vállalatnál négy berendezés gyártását ren­delte meg. A költségek félmil­lió forintot tettek ki. A készü­léket a két vállalat használja. Időközben a berendezésre a tervező — miután a szolgálati találmányra' munkaadója nem tartott igényt — szabadalmi ol­talmat kapott. Ezekután a be­rendezéseket használó két vál­lalat ellen 400 ezer forint sza­badalom-hasznosítási díj meg­fizetéséért pert indított. Arra hivatkozott hogy magas szín­vonalú találmányának felhasz­nálásával a'két vállalat négy­millió forint megtakarítást ért el. Ezenkívül a szabadalom megszerzésével és fenntartásá­val jelentős költsége merült fel. A két vállalat azzal véde­kezett, hogy a terveket a fel­találó munkaadójától rendel­ték meg, a tervezési díjakat kifizették, ezért az illetőnek csak munkaadójával szemben lehet követelése. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíró­ság döntött, amely a vállala­tokat egyenként 50 ezer forint fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a felek között szabadalom-hasz­nosítási szerződés nem jött létre. Ezért elsősorban az volt vitás, hogy kötelesek-e ilyen díjat fizetni. A kérdéses beren­dezések a vállalatok megbízá­sa alapján készültek, tehát a felmerült költség is őket ter­heli. Ilyen költségnek kell te­kinteni a szabadalom hasznosí­tása fejében járó díjat. A sza­badalom berendezést véd. Hasznosítását1 a berendezés el­készítése jelenti, az ezért járó díj fizetése a vállalatoknak, mint megbízóknak a kötelessé­ge. Ebben az esetben az ösz- szegszerűség megállapításánál figyelembe kellett venni, hogy egyedi berendezésről van szó. Hasonló külföldi készülék be­szerzése jóval nagyobb költsé­get jelentett volna á vállala­toknak és azok üzemeltetése körülményesebb és kisebb biz­tonságot nyújt. Ezért bírói mér­legelés alapján a feltalálót százezer forint illeti meg, amit a hasznosító vállalatok egyen­lő arányban kötelesek megfi­zetni. MOZIMŰSOR FEBRUÁR 10-TÖL FEBRUÁR 16-IG CEGLÉD, Szabadság 10—13: Délutáni előadás: Árvácska 10—13: Esti előadás: Egy lány Chicagóban 14—16: Délutáni előadás: Méreg a pohárban 14—16: Esti előadás: Olsen tervez, a banda végez CEGLÉD, Kamara 10—13: Kilenc hónap** 14—16: Amerikai anzix GÖDÖLLŐ 10—11: Nemo kapitány és a viz alatti város 12—13: Kerge dolgok 14— 1'5: Isztambuli akció 16: Quebracho SZENTENDRE 10— 13: Kincses sziget 14: Quebracho 15— 16: Bátor emberek VÁC, Madách Imre 11— 13: Kard 14—16: Kincses sziget ABONY 10: Lina esküvője* 11—13: Különös ügynök 14—16: Kilenc hónap** BUDAÖRS 10— 13: Az ígéret földje I—IL* 14—16: Szerelmes Blume DABAS 11— 13: Járvány 14—16: Az utolsó szolgálat* DUNAHARASZTI 10—13: Edith Piaf* 12— 13: Első előadás: Az emír kincse 14—15: Kerge dolgok DUNAKESZI, Vörös Csillag 9—10: Egykoronás románc 11— 13: Nősülni tudni kell 14— 15: Kard 16: A sakál DUNAKESZI, Rákóczi 9—10: A négy muskétás 12— 13: Isztambuli akció 14: Kard 16—17: Liliomfi ÉRD 8—10: Isztambuli akció 13— 14: Előkelő alvilág* 15— 17: Kísértet Lublón FŐT 10— 13: Három testőr 14— 15: Nősülni tudni kell GYÁL 10: Hét tonna dollár* 11— 12: Foglalkozása: riporter 13— 14: Gerolsteini kaland KISTARCSA 10—11: A cél kiválasztása I—II. 12— 13: Üdülök 14— 15: A rendőrnő* NAGYKATA 10— 13: Vértestvérek 14—16: Péntek 13 PILISVOROSVAR 11— 13: Osceola 14—16: Bankrablás POMÁZ 10— 11: Üdülők 12— 13: A cél kiválasztása I—II. 14—15: Foglalkozása: riporter RÁCKEVE 10: Quebracho 11— 13: Arany vadászok 14—15: A holnap lovasai SZIGETSZENTMIKLÓS 10—13: Kísértet Lublón 14—15: Edith Piaf* •Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! I Mlt kell tenni a kisajátítási ügyben, ha egyik fél ismeret­len helyen tartózkodik? Közérdekű tájékoztatásként Idézzük az MTH. 6/1976. szá­mú, a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ez utal elöljá­róban arra, hogy az ügy­gondnok kirendelésének sza­bályait az 1957. évi IV. tör­vény 15. § (4) bekezdése ha­tározza meg. Kisajátítási ügy­ben ugyanis elég gyakori, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ön­állóan eljárni, törvényes kép­viselője, vagy meghatalma­zottja nincs. Mit kell ilyenkor tenni, tette fel nemrég valaki ezt a kérdést. Ilyen esetben ügygondnok kirendelését kell kezdeményezni. Az elvi állásfoglalás értel­mében a gyámhatóság az ügy­gondnok kirendelését kezde­ményező kérelmek elbírálása során, hatósági jogkörben járnak el. Ez egyrészt annyit jelent, hogy az ilyen kérelmet a gyámhatóságihoz kell be­nyújtani, másrészt pedig any- nyit jelent, hogy nekik érdem­ben állást kell foglalni. Ügy­gondnokot a hatóság akkor rendelhet el, ha megállapítja, hogy az érintett ügyfél való­ban ismeretlen helyen tartóz­kodik. Ellenkező esetben a ké­relmet el kell utasítani. Hasonló érdemi előkészítés szükséges akkor is, ha az ügy­gondnok kirendelését arra hi­vatkozva kezdeményezik, hogy az ügyfél önállóan nem tud a kisajátítási ügyben eljárni. Egyébként felhívjuk a figyel­met a Tanácsok Közlönye múlt évi 52. számára, mely a fen­tieken kívül még több fontos állásfoglalást közöl. Í Ai özvegyi nyugdíj folyósító- sa kizárja-e a jogosultságot az ösztönző nyugdíjpótlékra? Egyik nyugdíjas olvasónk fordult hozzánk tanácsért, megírja, hogy öregségi nyug­díj megállapítását követően tovább dolgozott, s kérdezi, jár-e neki ösiztönziő nyugdíj­pótlék? Egy másik olvasónk pedig azt kérdezte, hogy az özvegyi nyugdíj kizárja-e az ösztönző nyugdíjpótlékot? Első olvasónk kérdésére — minthogy érdeklődött a jog­szabály iránt is — közöljük, hogy a 17/1975. minisztertaná­csi rendelet 74. §-a szabályoz­za, hogy az ösztönző nyugdíj- pótlék milyen esetben illeti meg azt az öregségi nyugdí­jast, aki a járandóság megál­lapítását követően tovább dol­gozik. Ehhez a rendelkezéshez el kell olvasni a 3/1975. SZOT Szabályzat 50. S-nn/hlc. he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents