Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

1977. FEBRUÁR 9., SZERDA ****** w ­szamán Nemzetközi gyermekfesztivál Február 13. & 15. között Budapesten tartja kibővített elnökségi ülését a Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (CI- MEA) A békéért, a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelem­ben való együttműködés elmé­lyítése, a 44 tagszervezet sza­mára közös feladatokat adó munkaprogram elfogadása lesz a háromhónapos tanács­kozás központi témája. Sok szó esik majd a nemzetközi gyer- mekmozgalom története eddigi legnagyobb szabásúnak ígér­kező eseményéről, a július 21. és augusztus 3. között Moszk­vában és Artyekban sorra kerü­lő gyermekfesztiválról. A szovjet pionírszervezet több mint 2500 külföldi résztvevőt vár a világ minden tájáról. |f v «na/ f __■ j Pe st megye mezőgazdasági úthálózatára A termelőszövetkezetek maguk is építenek folytatódnak. Főleg az állatte­nyésztő telepekhez és a zöld­ségtermelő gazdaságokhoz építenek utakat, összesen 22 millió forintos költséggel. Az idei beruházásokból, új bekö­tőutat kap a václászlói Egye­sült Zöld Mező Tsz, tehenésze­ti telepéhez, a dánszentmikló- si Micsurin — a Wekerle ma­jorhoz és szőlészetéhez a mo­gyoródi Arany János Tsz, te­henészetéhez, a fóti Vörös­marty, a kiskunlacházi Kis­kun és a pilisi Aranykalász a majorokhoz, a pátyi Egyesült Lenin Tsz, a galgamácsai ösz- szefogás és a jászkárajenői Árpád tsz a belső területeihez. K. Z. A mezőgazdaság növekvő gépesítésének természetes együtt járója a bekötőútháló­zat, de az üzemek belső for­galmi útjainak korszerűsítése is. Tavaly a MÉM, célcsoportos beruházási keretéből, Pest megyében több mint 19 millió forintot költött a bekötőutak fejlesztésére. A jelentős ősz- szegből tíz termelőszövetkezet­nek csaknem tízezer méter hosszúságú utat építettek. A termelőszövetkezetek ehhez, saját költségükre, további 24 ezer négyzemétemyi utat lé­tesítettek üzemeik területén, Az útépítések az idén, az ed­diginél is nagyobb lendülettel A népfronf fórumain (3.) A cselekvő közéletiség forrásai A szövetkezet 30. születésnapján Képek a lókapától a sokmilliós forgalomig 1947. február 9. vasárnap. TV em állítjuk, hogy a Vámosmikolán működő fogyasz- ' •*- ” tási szövetkezet életéből (amelynek húsz esztendőn át földművesszövetkezet volt a neve)'fölvillantott itt kö­vetkező képek mindegyike a legfontosabb pillanatban készült. De hogy a képek jellemzők az adott korra, az bizonyosnak tűnik. A képek hitelességéhez pedig kétség sem férhet, hiszen az egykori levelek, jegyzőkönyvek, jelentések, és a levéltárakban őrzött egyéb dokumentu­mok alapján készültek. igazgatóság megállapítja, hogy a szövetkezet vezetősége mind dolgozó és kisember, akinek létfenntartása nem engedi meg, hogy a sürgős tavaszi munkálatokból három hétre kiessen, ezért azt a határoza­tot hozza, hogy a szövetkezet terménybegyűjtőjét küldi a tanfolyamra, mivel jelen pilla­natban ő a legnélkülözhetőbb ember.” Az igazgatósági ülés napi­rendjének következő pontja­ként bejelentik, hogy „a köz­ségi tűzoltólajt. készítéséhez szükség lenne 4 diarab kerék- aftrra; sünit 'a szövetkezet te­rületén levő tank és egyéb hadigépek roncsaiból szeretné­nek leszerelni. Határozat: Az igazgatóság az engedélyt meg­adja, de kizárólag a hadigé­pekről való leszerelésre és nem a szövetkezetnek jutta­tott különféle roncs mezőgaz­dasági gépekről.” Az igazgató- B C5 sági-felügyelő­bizottsági szeptember eg$Mn^f 22. I azt tükrözi, * hogy megkez­dődött a köz­ponti utasítások korszaka. Alig fél esztendő múltán megvál­tozott a légkör. Két nappal vagyunk a Rajk-p&r ítélet­hirdetése előtt: A központi kiküldött közli, hogy „a vámosmikolai föld­művesszövetkezeteit súlypont- szövetkezetté kell kialakítani, aminek első legfontosabb fel­tétele, hogy a szövetkezet ve­zetőségét aktivizálni kell és el kell végezni a következő fel­adatokat __” __És a központi kiküldött ál tal közölt feladatok sorában szerepel az, hogy az őszi mun­kák maradéktalan elvégzésé­nek biztosítására őszimunka­bizottságot kell ' szervezni; hogy minden héten vezetőségi ülést kell tartani, minden hó­napban pedig taggyűlést (el is határozzák hát, hogy minden kedden este 9 órai kezdettel tartják meg a vezetőségi ülést, a taggyűlést pedig minden hó­nap első vasárnapján délután 4 órakor) ; hogy faliújságot kell rendszeresíteni, hogy verseny­re kell hívni egy másik föld- művesszövetkezetet és a ver­seny állását a faliújságon kell rendszeresen közölni; hogy tagtoborzási kampányt kell rendezni ... de nem folytatjuk, mi mindent kell a szövetke­zetinek most már csinálnia ... Éppen most harminc esz­tendeje, hogy 39 vámosmiko­lai földhöz jut­tatott létre­hozta a föld- művesszövet- kezetet. Erre pedig azért volt szükség, mivel a földosztás befejeztével (amikor is a Pong- nácz, a Huszár és a Taroas- kovics táraságoknak összesen 844 1 kát. hold szántója került 289 földhöz juttatott birtoká­ba) számos olyan vagyon­tárgy maradt, amit nem, lehe­tett felosztani. Ott volt nz Istvám-majori tanyán a nagy szeszgyár, Orzsányligeten a borház, de a traktorokat, csép­lőgépszekrényeket sem lett volna okos dolog „felosztani A földművesszövetkezetnek átadott juttatott vagyon érté­ke 1190 mázsa búza volt. Ez akkor bizony te­kintélyes vagyonnak szá­mított Hiszen a vámosmikolai földhözjuttatottak közül ek­kor csupán 170 újgazdánaik volt ekéje, ’ 134-nek boronája, 8-nak lókapája, 27-nek vetőgé­pe és 11-nek szecskavágója. A szövetkezeti traktorok te­hát szántják az újgiazdák föld­jeit, a cséplőgépek csépelnek: ennyiből, majd a gabona föl­vásárlásából áll 1947-ben a szövetkezet tevékenysége, amely az első mérleg tanúsá­ga szerint 3550 forint és 45 fil­lér veszteséggel zárult. 1 A szövetke­- „ _ — zet életében Í.JP4ÍS® két fontos ese­mény történt. ' Az első: május közepén megnyitotta első bolt­ját, ’ egy élelmiszer-vegyesbol­tot. Holtkezelőnek (akkor így nevezték a boltvezetőt) meg­választották Varga Józsefet. Az történt ugyanis, hogy Var­ga József helybeli fűszer-ke­reskedőtől az árukészletét a szövetkezet megvásárolta. Nincs adatunk arról, mekkora volt ez az összeg, csupán azt tudjuk, hogy a vételárat egye­lőre nem fizették ki: ezt a szövetkezet, mint a boltkezelő óvadékát, visszatartotta. A másik fontos esemény időpontja november 4. Ezen a napon megalakult a táblás gazdálkodást folytató földbér. lőszövetkezet, amelynók a földművesszövetkezet trakto­rai szántottak és amely egyéb­ként is a földművesszövetke­zet szárnyai alatt kezdte meg a közös munkát. 1949. március 14. Az igazgató- sági , ülés jegy­zőkönyvéből idézünk: ......v...u - „Az ügyveze­" tő előadja, hogy a MOSZK megyei köz­pont írásbeli utasítására há­romhetes tanfolyamra kell be­küldeni egy termelési felelős­nek képzendő szövetkezeti ve­zetőségi tagot. Határozat: Az 1951. • Ekkor nevez­ték ki a szö­vetkezet első önálló főköny­”“ velőjét, aki ed­dig mint vándorkönyvelő dol­gozott. És megkezdődnek az átszervezések, összevonások, majd szétválások, kis idő múl­va az ismételt összevonások. Nem követjük -e változások alakulását, csupán a végered­ményt: amikor 1967. április elsején három földművesszö- veSkezet egyesüléséből meg­alakul a Szobi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet, a három közül, kilenc községet átfogva, a Vámosmi- kola és Vidéke a legnagyobb. I Tíz esztendőt átugorva, hadd mutassuk be, mit jelentett 1976-ban a Szobi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet műkö­dése Vámosmikolán. Jelentette mindenekelőtt az elmúlt decemberben átadott (több mint 5 millió forintos költséggel fölépített és beren­dezett) ABC-áruházat, továb­bá a ruházati-, a vas-műsza­ki-, a zöldség-gyümölcsboltot, a Tüzép-, a pébé-gázcsere- és a háztartási fűtőotajtelepet összesen több, mint 27 millió forintos forgalmat, ezenkívül a kisvendégőt, a cukrászdát (beleértve a cukrász termelő üzemet is) és a büfé-falatozót, a csaknem 5 millió forintos forgalmat Jelentette a felvá­sárlótelep működését, a gyü­mölcsszeszfőzdét, a szikv íz­üzemet, a méhész-, továbbá a nyúl tenyésztő szakcsoportot. Vámosmikolán 1976-ban ősz- szesen 40 kereskedelmi és ven­déglátóipari dolgozót foglal­koztatott az ÁFÉSZ, eleget té­ve a szövetkezeti alapszabály-; ban rögzített feladatának, mely szerint: Szövetkezetünk gazdasági célja a tagok fo­gyasztói és kistermelői szük­ségleteinek — azok háztartá­sainak és kistermelő gazdasá­gainak anyagi ereje összefogá­sára építve — biztonságos és előnyös kielégítése, életkörül­ményeinek javítása. Varga Sándor Ötéves programját is elfo­gadta a, Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága leg­utóbbi ülésén a tavalyi évről szóló beszámoló mellett. A kö­zéptávú terv végrehajtása, újabb, nem is könnyű, de szép feladatokat ró arra a sok ezer társadalmi munkásra, aktivis­tára, akik eddig is élenjárói voltak a közélet formálásának és fejlődésének. A program szerint a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottsága — többek között — segíti és bővíteni kívánja a de­mokratikus fórumok (falugyű­lések, rétegmegbeszélések, la­kóbizottsági ülések stb.), szer­vezését, figyelemmel kíséri az azokon elhangzott észrevételek, javaslatok intézését. Néhány tapasztalat ismerte­tésével és ajánlásával — nem a teljesség igényével — ma­gam is szeretnék hozzájárulni e célok megvalósításához. Is­mertetésüket többi között az is indokolja, hogy a megye közsé­geiben és városaiban mozgal­mas közéleti időszak követke­zik, tanácstagi beszámolók, je­lölőgyűlések, réteg- és falu­gyűlések szinte mindennapo­sak. Március végéig csaknem 200 falu- és réteggyűlésre, több száz tanácstagi beszámolóra kerül sor, s rövid, alig két­hónapos időszakban olyan többletfeladatokat kell megol­dani, amelyek az apparátusnak és a közélet embereinek egy­aránt próbára teszi hivatástu­datát és szervezőképességét. A szervezés gondjai mellett, újból át kell tekinteni a ko­rábbi évek tapasztalatait, a fo­gyatékosságok, eredményte­lenségek okait, hogy azok meg ne ismétlődhessenek. Megyénkben _ az elmúlt 6 év adatai alapján — a két évente megtartott mintegy 170—190 falugyűlésen, egy-egy évben 20—22 ezer állampolgár vett részt. S nemcsak mint passzív hallgató, hanem — amint az évenként változó, de emelkedő tendenciájú 1400— 1900 hozzászólásból is követ­keztethető — aktív, a községe, városa iránt a közösségért, az emberekért felelősséget érző állampolgár. A folyamatos fej­lődés érdekében ezt a közéleti érdeklődést tovább kell fej­leszteni, a helyi sajátosságok­nak legjobban megfelelő új módszerekkel, a társadalmi erők körének további kiszélesí­tésével. Gazdagítani lehet a falugyű­lések anyagát olyan témával s, mint a tanácsi dolgozók ügy­intézői, igazgatási tevékenysé­ge. A jogpolitikai elvekkel összhangban kialakított helyi igazgatási munka színvonala politikai kérdés is, amely iránt senki sem lehet közömbös. A Ingaóra exportra hivatali apparátus munkájá­nak célja az egész település rendezettebb, kulturáltabb életkörülményeinek megterem­tése. Falugyűlési téma ez tehát a javából, különösen a közös tanácsú községekben. A társközségekben a gazda­sági erők koncentrálása útján épült létesítményeknek vagy a bővülő szolgáltatásoknak jó a visszhangja a lakosság köré­ben. Ugyancsak érdekli az em­bereket ezekben a települések­ben a közös tanács apparátusá­nak munkája, amint a nép­front megyei bizottsági ülésén az egyik felszólaló is utalt rá. Elismerte, hogy a közös tanács célkitűzéseivel összhangban tevékenykedik az apparátus, de hiányolta, hogy a 6000 lelkes társközségből senki sincs, aki az apparátus dolgozója lenne. Látszólag apró ügy, mégsem elhanyagolható emberi problé­ma. Olyan, amelyet megkerül­ni hiba volna. Nem egyszerűen aggályoskodás, ennél sokkal több.,közösségi igény, amelyre a tanácsoknak és a népfront megfelelő szerveinek fel kell figyelni és a megnyugtató megoldást meg kell találni. A járási hivatalok feladata azzal, hogy a népfront járási szervei megszűntek, nem lett kisebb, a falugyűlések szerve­zésének segítségében, az ott elhangzott közérdekű javasla­tok megvalósításának támoga­tásában. A falugyűlések körül­tekintő megszervezése és leve­zetése a legjobb biztosíték ar­ra, hogy az érintett állami szer­vek, testületek megalapozott, jó döntéseket hozzanak. Ez a fó­rum nemcsak bevált, hanem ahol jó) és időben felkészülnek rá, ott a testületi döntések elő­készítésének legdemokratiku­sabb formája is egyben. Korábban, 1972—73-ban több településen a falugyűlés különböző ajánlásait úgyneve­zett falufórumon később meg­vitatták, s sürgősségi sorrend­ben a tanácsnak megvalósítás­ra ajánlották. Ma sem elveten­dő ez a módszer. Egyre rangosabbak, eredmé­nyesebbek az ágazati fóru­mok, amelyeket év közben, a falugyűléseket megelőző idő­szakban tartanak, s ahol egy- egy ágazat (ipar, kereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság, egészségügy) legfontosabb kér­déseit nemcsak megvitatják, hanem véleményüket a külön­böző megoldási lehetőségek­ről a falugyűlésen is ismerte­tik. Az ágazati fórumok és a ré- tegmegbeszálések mozgósító erővel hatnak. Az adott tele­pülés lakosságának összetétele, közéleti igényessége és egyéb társadalmi tényezők döntik el, hogy hol és melyik fórum az eredményre vezetőbb. A taná­csi szervek és a népfront he­lyi vezetőinek körültekintő és alapos viszgálata döntheti el, melyik forma a legcélraveze­tőbb. Követendő az a helyes gya­korlat, hogy a járási hivatal képviselője nemcsak részt vesz a falugyűlésen, hanem segíti annak előkészítését is, felszólalásában értékeli a tele­pülés lakosságának társadalmi tervékenységét. Hasznos ez a járási hivatalok vezetőinek is, mert nagyobb áttekintést nyújt egy-egy település legfontosabb gondjaiban, erősíti a kapcsola­tokat. A közéleti fórumok megszer­vezése jó politikai munkát fel­tételez, mert pusztán meghí­vóval, hangos beszélővel ma már eredményes falugyűlést vagy más közéleti fórumot megszervezni nem lehet. Az eddigi eredmények a lakosság széles rétegeinek vállalásait és annak teljesítését igazolják, joggal várják el tehát, az elő­készítésben részvevő hivatalos és társadalmi szervek hasonló értékű tevékenységét is. E jo­gos igénynek a kielégítéséért a népfront helyi szervei is sokat tehetnek. A tanácstagi beszámolók néhány tapasztalata rámutat a népfrontmunka hiányossá­gaira is. A beszámolók látoga­tottsága nem megfelelő, mon­danivalója nem elég tartalmas jó néhány községben. Számos formális vonással küszköd­nek, sok helyen a hétköznapok egyhangúságából nem tudnak kitörni. Ugyanakkor azokban a városokban és községekben, ahol a közéletiség szelleme egészségesen fejlődött, a ta­nácstagi beszámolók is nagy­szerűek. A tömegbázis szélesedése el­marad ott, ahol a népfront el­nökségének és bizottságának tágjai közül sokan tagjai a ta­nácsnak, illetve a végrehajtó bizottságnak is. Vagy ha a ta­nácstagok, s a népfront terüle­ti tagjai még négy-öt egyéb szervezetben vállalnak és lát­nak el különböző funkciókat, A passzív tanácstagok egy ré­sze például nem azért nem szól az előterjesztéshez, mert nincs mit mondania, hanem egyszerűen azért, mert gondo­latait, javaslatát a másik testü­letben egyszer már elmondta. Ott sikeresek a tanácstagi beszámolók, ahol a tanácstag választókerületében népfront­megbízott is tevékenykedik, s a kerületben szakszervezet, KISZ-, Vöröskereszt-, ' spoft- égyésülét' képviselőiből válasz­tókerületi aktivista törzsgárdát alakítottak ki. Ott, ahol aktív lakóbizöttságok, szülői, mun­kaközösségek tevékenykednek, sokat tehetnek a tanácstagi beszámolók ünnepélyessége érdekében is, amely ugyan­csak vonzó a résztvevők szá­mára. Mindezek a közélet bázis szélesítése révén biztos és tar­tós sikert ígérnek a tanácstagi beszámolókon. Sőt megalapoz­zák a többi közéleti fórum — jelölőgyűlések, lakóbizottsági ülések ágazati fórumok, réteg­megbeszélések, klubösszejöve­telek eredményességét is. A jelenlegi fórumok alkal­masak arra, hogy a helyi köz­élet egészségesen fejlődjék, hogy a lakosság mind széle­sebb rétege vegyen részt a közügyek intézésében. Tartal­mi munkájukat, hatékonyságu­kat a helyileg legjobban be­vált módszerek továbbfejlesz­tésével azonban állandóan nö­velni kell. Ez társadalmi igény. Ehhez tartozik, hogy a taná­csok, valamint a Hazafias Népfront szervezetének együtt­működési megállapodásaita helyi lakossági igények messze­menő figyelembevételével ■— bizonyos időközönként felül kell vizsgálni, ki kell egészíte­ni, hogy lépést tartsanak társa­dalmunk dinamikus fejlődésé­vel. ARANY ISTVÁN, a HNF Pest megyei elnökségének tagja A TEXELEKTRO Szövetkezet egy 200 éves műemlék óra mintájára készít ingaórákat. A mai „régiségből” évente több ezer darabot állítanak elő. A legtöbbet Hollandia és Ausztria számára szállítják. A munkahelyek közül a „járató”- terem a legérdekesebb, ahol több mint száz ingaóra működik egyszerre. Az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb módszer beveze­tését tervezik a termálkutak vízkészletének meghatározá­sára. Lényege, hogy a kutat bizonyos időre lezárják, ezzel a nyomás megnövekszik., Új­bóli megnyitása után a hidro- geológusok pontosan regiszt­rálják a nyomásváltozásokat, és az ebből nyert adatok elem­zésével meghatározhatják a kút vízkészletét. A Magyar Központi Földtani Intézet' si­keres próbavizsgálatokat vég­zett már ezzel a módszerrel. A következő években előre­láthatóan növekszik a termáff- vizek jelentősége, mert olcsó energiaforrás is. Magyarorszá­gon ötszáz 36 fokosnál mele­gebb vizű kutat tartanak szá­mon, amelyek évi több tízezer tonna kőolaj fűtőenergiájának megfelelő mennyiségű hőener­giát szállítanak a feltörő víz­zel a felszínre. Az új módszer széles körű gyakorlati alkalmazása lehető­séget teremt, hogy több évti­zedre előre meghatározzák, milyen hévízmennyiséggíj gazdálkodhatnak a felhaszná­lók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents