Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

Középpontban a termelés és az ellátás Két községre szóló tervek Iskola, vízmű, csatornázás — csinosabb körbyezet Téli .álmot alvó szántóföldek mellett, fehérre vált mezőkön visz a kanyargós út Ceglédről a járás két szomszédos — és közigazgatásilag összetartozó — településre, Köröstetétlenre és Jászkarajenöre. A vidék meg­szokott hétköznapjait éli, for­galmas az út is. Takarmány­nyal megrakott pótkocsis Ze- tor pöfög a falu felől, majd le­kanyarodik a tehenészeti telep felé a mellékútra. Kőröstetét- lenről Ceglédre tart a tejüzem­ből egy teherautó, viszi a tej­jel töltött tasakokat, poharas tejfölt, friss túrót a kék poli- rekeszekben. Vezetője a tenye­rét magasba emelve köszön a szemközt jövőknek. Régi is­merősök, ők meg a kenyeret hozzák a közeli pékségből — a harmadik faluból. A házké- xnények füstöt pipálnak és a családi otthonokban éppúgy, mint a tanácsi hivatalokban, a községi pártbziottságon, ezek­ben a napokban sokan beszél­getnek a közös irányítású két település közeli jövőjéről. Jászkara jenön, Kőröstetétle- nen jól indult az V. ötéves terv. Megoldott feladatokat könyvelhetnek el, melyek a fejlődést szolgálták. Dinamikusan fejlődött a két község, eredményekről adhatnak számot egy-egy munkaterületen. Az egyesült Árpád Termelő­szövetkezet földjein szépen termett a gabona, a paradi­csom. Az állami gazdaság szá­mára a cukorrépa jövedelme­zett jól, s mindkét közös gaz­daság sokat tett az állatte­nyésztés korszerűsítése és a hozamok növelése érdekében. A tsz-ek tej társulása, a kőrös- tetétleni Alföldi Tej termékei­vel segítette a tejprogram meg­valósulását és középtávú érté­kesítési szerződéseket kötött, termelési biztonsága érdeké­ben. Időre megvalósultak a két községben a tervezett kommu­nális beruházások, iskola épül, belvízelvezető csatornahálóza­tot építenek, s parkosítanak is. Az igények és a további lehe­tőségek figyelembevételével el­készült a cselekvési program is, amely az idei, gazdaságpoli­tikai feladatokat sorakoztatja fel. Azokat, amelyek a terv­időszak következő tizenkét hó­napjában a kőröstetétleniekre, jászakarajenöiekre várnak, - hogy megvalósítsák valameny- nyit, teljesítve a népgazdaság irántuk támasztott igényeit. A cselekvési programot a községi pártbizottság fog­lalta össze és külön fel­hívta a figyelmet az adott lehetőségek kihasználásá­ra: az üzem- és munkaszervezés­re, a tartalékok feltárására, az eszköz- és anyaggazdálkodás­ban rejlő lehetőségek kiakná­zásának fontosságára, a mun­ka ütemének gyorsítására és a társadalmi összefogás fontos­ságára. Ebben az évben eszerint a termelőszövetkezetben — a já­rási átlag biztosításához — el kell érni kenyérgabonából a 38,5 mázsás hektáronkénti át­lagot. (A ceglédi járás közös gazdaságainak terméshozamát 9—10 százalékkal kívánják nö­velni.) A jószágtartásnál nagy szükség van a jó minőségű es elegendő abraktakarmányra. Ehhez a kukorica, a silókuko­rica és a lucerna, valamint a széna a legfontosabb. Kukori­cából az 57 mázsás hektáron­kénti átlag elérése a feladat. Nem kevésbé fontos a terv­szerű gyepgazdálkodás. A cu­korrépa vetésterületét 50 hek­tárral kell növelni, javítani a minőséget és a termésátlagot, hogy hektáronként 350 mázsá- nyit szedhessenek. Nem csök­kenhet a zöldségterület, sőt nö­velni kell a hozamot 20—25 százalékkal. A zöldségfélékre nagy a konzervgyárak igénye, hiszen a készítmények fonto­sak, nem mindegy az ország­nak, hogy mennyig és milyen minőségű áruval " tudja el­látni a külföldi és a hazai piacot. Elsősorban a paradi­csomtermesztést kell szorgal­mazni, fokozni a mennyiséget, javítani a minőséget. Növelni kell az öntözött területek ará­nyát, több szervestrágyát kell felhasználni, törődni a célsze­rű gépesítéssel. Fontos, hogy az éves terv része legyen a másodvetés: ne maradjon par­lagon a határ. Az állattenyésztési ágazat­nak a szakosított szarvasmar­hatelepekkel kell, hogy gond­ja legyen. Fel kell tölteni azo­kat, javítani a tenyésztési és takarmányozási fegyelmet. A helybeli termelőszövetkezet saját tapasztalata mutatja, hogy ezzel még többre vihetik. El kell érni a tehenenkén­ti 3700 literes éves tejho­zamot és az állattenyész­tést a háztáji gazdaságok­nál is szorgalmazni kell, figyelemmel kísérni, szakta­náccsal ellátni a jószágot tar­tókat. Otthoni munkájuk szer­ves része legyen a közös gaz­daságénak. s háztáji agronő- mus segítségével önálló ága­zatként tevékenykedjenek. Kőröstetétlenen, a Szolnoki Cegléd a hazai lapokban Az Élet és Tudomány 4. számában ifj. Késik Lajos Kossuth Lajos és Cegléd kap­csolatáról ír. ★ A Nagykőrösi Híradóban dr. Tőrös László, a Magyar Nem­zetben Környei Elek emléke­zett meg a turini út 100. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségről. Az Űj Tükör 5. számában képes beszámoló jelent meg a kegyeletes emlé­kezésről. A Népszava a nap jelentőségét méltatva a Kos­suth Múzeum gazdag, tartal­mas kiállítására hívta fel az olvasók figyelmét. ★ A Népszava január 23-i szá­mában a PIK 56-os boltjának vezetőjével, Lengyel Mihály- nóval készített interjút a ker- timag-ellátásról. ★ Az Esti Hírlap január 20-i számában Klingl József, a kecs­keméti tejüzem igazgatója nyi­latkozik, hogyan utazik a tej és tejtermék Ceglédre és kör­nyékére. ★ A Magyar Nemzet január 20-i számában Vasút címmel jelent meg cikk. A Cegléden is mű’.u'idő integra-dominó- rendszerű berendezést dicsé­ri az írás. ★ A Munka 1. számában A ceglédi modell címmel a szak­maközi bizottság eredményes sportszervező tevékenységéről olvashatunk. A Kossuth rádió február 1-i adásában a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnöke, Skultéty József nyilatkozottá szövetkezet és a háztáji gaz­daságok gyümölcsöző együtt­működéséről. A Magyar Nemzet januári számában a postánál Cegléden is bevezetendő mikrofilmes nyilvántartási rendszerről ír. ★ A Szövetkezet január 19-i számában a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ 320 millió forintos for­galmáról közöl híradást. A Zalai Hírlap január 21-i számában a MADISZ egykori elnökével, dr. Márton János­sal, az Agrárgazdasági Kuta­tóintézet igazgatójával foly­tatott beszélgetést közli. Nagy elismeréssel szól Nyújtó Fe­renc ceglédi kutató kajsziba­rack- nemesi tés i eredményei­ről. ★ A Népszabadság január 25-1 számában Szövevényes hely­zet háttérrel című cikkében elemzi a Május 1. Ruhagyár, a NXVÖ Ruházati Szövetke­zet, a PEVDI, a Háziipari Szö­vetkezet. a Munka- és Védő­ruha Szövetkezet és a Lenin Tsz munkavédelmi kesztyűket gyártó üzemágának tevékeny­ségét. M. T. Állami Gazdaság üzemegysé­gében a központi terv végre­hajtására törekednek, hangsú­lyozva az üzemek közti együtt­működést. A helybeli termelő- szövetkezettel megállapodva a kölcsönös megértés és bizalom alapján szükséges végrehaj­tani az ésszerű földrendezést, úgy, hogy a szükséges csere mindkettőjük hasznára váljon. A községi tanács a pártbi­zottság támogatásával a nők helyi foglalkoztatását szorgal­mazza, ezt szeretné elősegíteni, ipari szövetkezetekkel, üze­mekkel tárgyalva. A tervek közt szerepel a javító-szolgál­tató tevékenység fokozása. Ezt ipar- és működési engedélyek kiadásával segíthetik. A kőrös- tetétleni tejüzemben a feldol­gozó kapacitás hatékony ki­használására kell törekedni, elkészíteni a középtávú fejlesz­tési programot és biztosítani a végrehajtás pénzügyi alapjait. A tervkészítés a tejtársulás igazgatóságára vár. Javítani kell a kereskedelem helyzetét, az ellátás folyamatosságát, bő­víteni az áruválasztékot. A két település kommunális fejlődését is szorgalmazni kell. Jászkarajenőn őszre szeretnék átadni rendeltetésének a pél­dás társadalmi összefogással épülő általános iskolát, Kőrös­tetétlenen a lakosság ivóvízel­látását szolgáló vízműtársulást kell mielőbb megalakítani és a munkákat elkezdeni. További feladat a belvízrendezés, a csa­tornázás, az útfelújítás. Parko­sítani is kell, hiszen egy-egy település képe azokra vall, akik benne élnek. Nem mind­egy, hogy mennyit tesznek ér­te és hogyan. Számítanak a la­kosság társadalmi munkájára, hiszen tettrekészségüknek nem egyszer adták kiváló példáját. A tervek végrehajtásában szép és felelősségteljes fel­adat vár a jászkarajenői és kőröstetétleni pártszerve­zetekre, irányításuk mellett a tömeg- szervezetekre, a munkahelyi Szocialista brigádokra és az egész lakosságra. A pártbizott­ság figyelemmel kíséri a fel­adatok időarányos végrehajtá­sát. Kanyarog az út a hómezőn Kőröstetétlen és Jászkarajenő felé. A hótakaró alatt nagy te­rületen szunnyad a vetés. A tavaszi nap melegétől hamaro­san zsendül. S hasonlóan a vetéshez, hamarosan a cse­lekvési program is életre kel a két faluban, hétköznapi tet­tek sora váltja valóra az.elkép­zeléseket valamennyiük — jö­vőjük — hasznára. E. K. PEST megyei hírlap KÜLÖNKIADÁSA Hina A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGLÉD MOS P£ SZÉLRE,. XXI. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1977. FEBRUÄR 8., KEDD Kevesebb üzemanyaggal Teljesítette feladatát a Volán * Sokat tesznek a városért Több mint 18 millió kilomé­tert futottak tavaly a Volán 1-es Vállalat 11-es üzemegysé­gének nehéz teherkocsijai. A fuvaroztatók kívánságának megfelelően hozták, vitték, az árut, anyagot. Szükség is van munkájukra, hiszen egyre több a közutakra irányított szállíta­ni való. Beliér György üzem­igazgató elégedetten nyilatko­zott tavalyi teljesítményükről. A Volán 1-es Vállalat telje­sítette 1976-os tervét, és ezen belül a ceglédi üzemegység is jobb évet zárt a vártnál. Ezen a vidéken, ahol a mezőgazda­ság meghatározó szerepet tölt be, tekintélyes mennyiségű ter­mék vár elszállításra minden évben. A termelőszövetkeze­tektől, állami gazdaságokból a felvásárlóhelyekre és a fel­dolgozó üzemekbe kerül a zöldség, a gyümölcs, a gabona és a takarmány. Az elmúlt év­ben azonban túlságosan mosto­ha volt az-időjárás, a vártnál kevesebb a termés. Félő volt. hogy kevesebb lesz a fuvar, el­marad a tervtől a Volán. Sze­rencsére a lakás- és az útépíté­sek annál nagyobb ütemben folytak, és sokféle építőanyag szállítására kaptak megbízást. Számolva a nehézségekkel, nagyobb hatékonyságra, jobb üzem- és munkaszer­vezésre törekedtek. Eszközeik tökéletesebb kihasz­nálása eredményre vezetett. Szilárdan állta a próbatételt' az ötvenkét brigád 674 tagja. A párt-, a KISZ-, a szakszerve­zet a maga területén ismertet­te a teendőket, s a termelési ta­nácskozásokon is egyetértettek a dolgozók a követelmények­kel. Különösen fontosnak tar­tották, hogy az ötödik ötéves terv első évét megfelelő ered­ménnyel zárják, alapot teremt­ve a további munkasikereknek. A célul tűzött terveket fizető kilométerben 104,2, szállított súlyban 102,4; teljesítményér­tékben 104,3 százalékra teljesí­tették, a bérszínvonal 4,3 szá­zalékkal emelkedett. Az ered­mény a termelékenység növe­kedéséből, a nagyobb haté­Kerekedő karikák Harmincféle torta és sütemény készül a Vendéglátóipari Vállalat ceglédi cukrászüzem ében. Sok helybeli és környékbeli eszpresszót, boltot látnak el édességgel. Vágó Sándorné és Nagy Margit cukrász linzerkarikákat készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele konyságból származott. A fi­zikai és a szellemi dolgozók­nál egyaránt fizetésemelés volt. Most már az is biztos, hogy a tervezettnél több nyereségré­szesedést tudnak majd fizetni. Nagy súlyt fektettek az üzemanyag-takarékosság­ra — eredménnyel. Az esz­közök üzemeltetésével si­került az önköltséget csök­kenteni. Ebben jelentős részük volt a gépkocsivezetőknek. Vigyáztak járművükre, elvégezték a szükséges karbantartást. Sike­rült megakadályozniuk a köz­úti balesetek számának növe­kedését, nem volt több, mint 1975-ben. Bár sok az új, pálya­kezdő fiatal gépkocsivezető, a széles körű oktatás haszonnal szolgálta a megelőzést. A tél beállta előtt lehívták a figyel­müket a megváltozó körülmé­nyekre, az utak várható síkos­ságára, a ködre, a nagyobb óvatosságra. Az ittasságot rend­kívül szigorúan veszik, azon­nali elbocsátást von maga után. Az üzemi balesetek szá­ma 6,3 százalékkal emelkedett. Mindent megtesznek, hogy a jövőben kedvezőbb legyen a helyzet. A munkáskollektíva kivet­te a részét a várost fejlesz­tő társadalmi munkából. Nagy szerepük volt a Vö­rösmarty téri KRESZ-park kiépítésében. A városi pártbizottság irány- mutatásával az idén is igye­keznek eleget tenni a társadal­mi munkából rájuk háruló feladatoknak. Hatvantagú ön­kéntes véradó gárdájukat to­vább növelik. A közeli napok­ban tartják a véradónapot. A tömegsportban háromszázan vesznek részt, a tavasszal sport­pályát építenek. A műszaki és a gépkocsivezető brigád tavai.»' kiérdemelte o vállalat kiváló brigádja címet jó munkájával. Most a Zrínyi Ilona brigád tag­jai. jeleskednek a városi műve­lődési vetélkedőn, az előkelő ötödik hely birtokosaiként. Az 1977-es tervek már a múlt év végén elkészültek, és a vállalat vezetői által jóvá­hagyva, hozzáláthattak megva­lósításukhoz. A lehetőségek adottak, nincs akadálya a lendületes munkának. T. T.-----------1----■ Ke vés az utánpótlás Cipész — Mocsáron A Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet kocséri műhelyé­ben dolgozik Baloga Béla ci­pész, tőle érdeklődtem munká­járól és a cipész,mesterségről. — Valóban kivesző-e a ci­pészszakma? — Már hetedik éve dolgo­zom, azelőtt a kocséri műhely­ben Pintér. Pál dolgozott it, őt váltottam fel. Hogy mi lesz akkor, ha már én sem dolgo­zom, azt nem tudom, hisz va­lóban, ma már nagyon keve­sen választják ezt a szakmát. — Sok á munkája? — kér­deztem a mestertől. — Inkább úgy mondanám: nagyon sole. Reggeltől estig dolgozom egyedül, naponta ál­talában húszán keresnek fel, és azt szeretnék, ha már más­nap készen lenne a javításra váró lábbeli. ' B. T. Hmm a válogatottban Az atlétika egyik bázisa a CVSE A Ceglédi VSE atlétikai szakosztálya a már korábban kialakított rendszerben foly­tatta tevékenységét 1976-ban is. Működési területe — a ki­helyezett tagozatok révén — kiterjed Abonyra, Ceglédber- celre, Albertirsára és Monorra. Ezzel segítik az utánpótlás ne­velését, a tehetségek felkarolá­sát. A MASZ besorolása sze­rint „C” kategóriás a CVSE, tehát országosan a legjobb öt- ven között van. A Pest megyei Sporthivatal kiemelten támo­gatja munkájukat, Cegléd a megye atlétikájának egyik bá­zisa. — Hogyan szerepeltek 1976- ban? — erről kértünk össze­foglalót a vezető edzőtől, Ko­vács Nándortól. — Az 1975. ^évinél 17-tel kevesebb olimpiai pontot si­került szereznünk, mindössze kilencet. Ebben közrejátszott a válogatott gerelyhajító Bu­davári Éva és Dorogi Magda távozása. Kevesebb lett a mi­nőségi versenyzőnk,, ráadásul Fekete és Dobó sokáig sérülésr- sei bajlódott. Az OTSH évről évre határozza meg azokat a versen^számokat, amelyekben olimpiai pontot lehet gyűjteni. Ebben sem volt szerencsénk, hiszen míg az országos bajnok­ságokon összesen 16 helyezést szereztünk (közöttük Szeleczki révén egy első helyet is), a pontszámításnál csak kettőt vettek figyelembe, Plangár második és Király hatodik he­lyét. — Egyénileg kik érték el a legjobb eredményeket? — Szeleczki József teljesít­L ménye kívánkozik az élre, aki ifjúsági versenyző létére a felnőtt ranglistákon is szere­pel. Kétezer méteres akadály­futásban magyar bajnokságot nyert. A vele hasonló korúak között 1976-ban ezen a távon ő érte el a legjobb eredményt. Plangár Ágnes 800 méteren szerzett ezüstérme mellett 1500 méteren negyedik lett, Csákó László, Fekete Tibor és Tugyi Márta futotta még meg az if­júsági aranyjelvényhez szük­séges szintet. Az ezüst jelvényt 11-en, a bronzot 44-en szerez­ték meg. A románok elleni magyar ifjúsági válogatott csa­patban a CÍVSE-ből egyszerre hárman kaptak helyet: Plan­gár, Szeleczki és Csákó. A szakosztály 145 tagot számlál. Többségük a fiatalabb korosztályhoz tartozik, mind­össze két felnőtt korú verseny­zőjük van. — Hány edzőt foglalkoztat­nak? — kérdeztük Tugyi Géza technikai vezetőtől. — A vezető-edző irányításá­val tízen irányítják a fiatalok felkészítését, öt helyszínen. A társadalmi munkában működő Hausz Frigyes tanítványaival remek eredményeket ért el. — Mit várnak 1977-től? — A tehetségesebbekből ki­jelöltünk egy húsztagú keretet. Ök központilag kidolgozott ed­zésterv szerint készülnek. Húsz olimpiai pont megszerzését tervezzük. Szeretnénk, ha vá­logatottjaink. Szeleczki, Csákó, Plangár és Fekete eredménye­sen képviselnék színeinket a nemzetközi viadalokon ü. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents