Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
1977. FEBRUÁR 8., KEDD v/ßfon Merre visz az útjuk? A társadalom peremén Az aszódi fiúnevelő intézet óbb mint kilencven éves fajain túl vasbeton épület. Bár- nelyik kisváros szívesen eltagadná szállodának. Csupán íz ablakok vasrácsai jelzik különleges rendeltetését: nevelőintézet Évente 450 fiú ölti itt az idejét bírósági íté- et alapján. A legfiatalabb lakó 14, a legidősebb 18 éves. 4 mezsgyéről valók, a becsü- etes embereket és a bűnözőket elválasztó szűk rétegből. V javító nevelésre ítélt gyerekek nagyobb része felbomlott :saládokból származik; többségüknek a szülei alkalmi nunkásck, vagy éppen bör- önben vannak. Rendezett családokból csak elvétve kéül ide egy-egy gyerek. Vádlott: a környezet Ezek a fiúk még nem bűnö- ök, de már súrolják azt a- íatárt, amely a társadalomra lézve veszélyesnek minősíti >ket. Leggyakoribb bűncselek' nényük a lopás; csaknem hetven százalékuk a társadalmi vagy a személyi tulajdon ellen vétett. Igaz, nem nagy összeseket loptak, de többször. Az níézeti statisztika tanúsága .zerint nem kevés a bizton- ág, a közrend, a személyek >s az erkölcs elleni vétséget ■lkövető fiatalok száma. Hogy cik ezek a fiúk? Íme néhány kömyezettanul- nány: Sz. A. 16 éves (egy, a csaknem negyven Pest megyei ;yerek közül.) Szülei alkalmi nunkások és vályogvetéssel oglalkoznak. öt gyerek van. rakásuk két helyiségből áll, víz, villany nincs, csak a leg- zükségesebb ruhaneművel és árgyakkal rendelkeznek. A.-t nár elítélték korábban js totósért. Visszaeső. B. M. 17 éves. Az anyjával cözösen lopott. A szülő bör- önbüntetését nem lehet vég- ehajtani, mert nyolc kiskorú yerek elhelyezése megold- latatlan. A négy, 6 év alatti [yereket gyakran egy szelle- nileg fogyatékos nagylányra ázzák. .A lakáskörülmények osszak. M.-et a javító nevelés itán állami gondozásba kell 'enni, szüleihez nem enged- lető vissza. B. A. elmúlt 16 éves. A szü- ők börtönben vannak, sőt két ánytestvére is. A gyerekeket ; szülők kényszerítették lo- lásra, koldulásra. B. A. ön- :ént jelentkezett a városi ta- iácsnál, hogy vigyék el a szü- eitóL Szellemileg nyílt, jó- épességű. — Megmenthetők-e ezek a yerekek a társadalom számá- a? — Az utóbbi öt év statisz- ikája alapján az intézeti gye- ekek 65—70 százaléka meg- tyugtatóan beleilleszkedik a ársadalomba, a többiek sajtos, csak Időlegesen — vála- zolt Eperjesi Ernő, az intézet gazgatója. — Amikor ideér- ceznek, valamennyiüket biza- ommal fogadjuk, de semmifé- e kedvezményt nem előlegeink. Mindenért meg kell dol- ;ozniuk. Például: csak azokat ■ngedjük hazalátogatni, akik lecsülettel dolgoznak, szorgal- nasaa tanulnak és megbíz- latóak. Éppen a kedvezményekkel ösztönözzük a gyere- ceket. Fegyelmezési eszkö- elnk alig különböznek a töb- >i nevelőintézetétől, mindösz- ze annyival, hogy a súlyo- abb fegyelmezetlenkedőket léhány napra elkülönítjük. Ez i büntetés elég szigorú, a malány többnyire megtöri őket. Je ilyenkor is naponta több- czör elbeszélgetünk velük, és •endszeres orvosi ellenőrzés ilatt állnak. Cél: az átnevelés Az intézet feladata, hogy itformálja ezeknek a gyerekeknek a magatartását, és ez lem egyszerű munka. Hiszen íz intézeti fiúk többsége 15 éves koráig csavargóit. Iskolába nem jártak — egyharmad részük félig vagy teljesen analfabéta —, néhány órás alkalmi munkán kívül sohasem dolgoztak, és alig ismerik az alapvető magatartási normákat. Pszichés fejlettségükre jellemző, hogy az intézet könyvtárában legnagyobb sikerük a meséskönyveknek van. — A bíróság többnyire csak egy évre küldi hozzánk a fiúkat, de intézetünknek joga van akár 18 éves korukig is itt tartani őket. Átnevelésük- höz ez az idő mindenképpen rövid. Alapvető feladataink közé tartozik az oktatás. Rövidített évfolyamokat szervezünk: fél év alatt két osztályt végezhetnek el az általános iskolából. Egyéves szaktanfolyamokat indítunk azok részére akik már nagyjából elsajátították az alapismereteket, így a gyerekek betanított ipari vagy mezőgadasági munkásként hagyhatják el az intézetet. Emellett nagyon fontos, hogy megszokják az önmagukkal szembeni igényességet Ehhez a sokrétű, de mégis egységes feladathoz kiváló adottsággal rendelkezik az intézet. És ez nemcsak a jól felszerelt műhelyekre és tangazdaságokra vonatkozik, hanem az életkörülményekre is. A hálószobákhoz társalgó- tanuló helyiség, klubszoba és zuhanyozó tartozik. Akár egy első osztályú turistaszálló: televíziókkal, társasjátékokkal, fotelekkel. De a társalgó falára kifüggesztett tábla mutatja: a fiúk minden percét előre beosztják, szervezett formákban. Eszköz: a kölcsönös bizalom Az egyik társalgóban vézna, tizenhat év körüli gyerek üldögél, gyufaszálakkal játszik. Nem az intézet — egyébként ízléses, modem szabású — egyenruháját viseli. — Hazamegyek. Itt lakom nem messze, ez az utolsó napom. Édesanyámnak akarok segíteni, tudom: szüksége van a pénzre, mert még négy kistestvérem van otthon — halkan, lehajtott fejjel beszéL — Egy évnél többet töltöttem itt betöréses rablásért. A volt barátaim Tökölön vannaik, de többet nem akarok velük járni. Dolgozni fogok az állami gazdasá gban: szarvasmarhatenyésztő leszek, kitanultam. Az itteni munkából 1600 forintot gyűjtöttem, ruhát vettem belőle, meg néhány ajándékot. Szeretek otthon lakni, szép lakásunk van, egyszobás. Csak búcsúzáskor néz rám. A szemében megtörtség? Vagy csak félelem a holnapoktól, azoktól a helyzetektől, amelyek odakint várják... H. J. azóta a megkapaszkodás, a beilleszkedés idejét éli, és ehhez ma már szerencsére segítséget kap. A járási hivatásos pártfogó kíséri végig életének első igazán szabad napjait, aztán később is rendszeresen találkoznak majd. Már ismerik egymást, és ami fontos1: kölcsönös a bizalom. A pártfogó segít majd beosztani a fizetését, szórakozási formákat, barátokat választani. H. J. minden bizonnyal hasznos emberré válhat. Az aszódi fiúk szinte kivétel nélkül hátrányos helyzetűek, mégsem lehet a fiatalkori bűnözést kizárólag szociális problémának tekinteni, Bármennyire is kritikusan nézzük társadalmunk anyagi helyzetét, az mégis igaz: a körülmények senkit sem kényszerítenek csavargásra, koldulásra, lopásra, agresszivitásra. A körülmények nem, de a környezet esetleg. Az olyanok, akikben még nem vált életszükgséglet- té az értelmes emberi tevékenység, a munka. Tudomásul kell venni: tudati problémával állunk szemben, még nem sikerült. a társadalom egy részének az átnevelése. Elsődlegesen: a szülők A jogerősen elítélt fiatalkorúak száma az elmúlt 15 év alatt csaknem két és félszeresére nőtt, lassan eléri az évenkénti tízeret. Ennek persze sok összetevője van, a törvény növekvő szigorától a tudatilag elmaradottabb réteg viszonylag gyorsabb természetes szaporodásáig. Segíteni ezen a helyzeten a kiterjedtebb nevelő munka mellett valószínűleg csak a még szigorúbb — elsősorban a szülőkre vonatkozó — rendeletekkel lehet. És határozottabb szociálpolitikai munkával. Hiszen a veszélyeztetett gyerekeket 6—7 éves koruktól nyilvántartják, de csak kis részüket emelik ki kóros környezetükből. Jogos gondolat: mi lesz Sz. A. B. M. és B. A. testvéreinek a sorsa, hová vezet az útjuk? Kriszt György Szerződések szesziőzésre A termelői gyümölcspálinka- főzés (bérfőzés) feltételei a MÉM- és a PM rendeletéi szerint ez évre módosultak. Ennek lényege, hogy a termelők (főzetők) szerződést köthetnek a főz- dékkel a pálinka teljes mennyiségének vagy egy részének eladására. A szerződés szerint a főz- dének eladott pálinka után a főzetőnek nem kell adót fizetnie, ezt az adót később, az értékesítéskor a főzde rója le. A főzdének el nem adott pálinka után a változatlan mértékű adófizetési ktöelezettség továbbra is a főzetőt terheli. Az új rendszer előnye a termelők számára az, hogy készpénzkiadásuk csökken, a szerződéssel eladott és a saját részre megtartott pálinka arányának helyes megválasztása esetén pedig a főzdének eladott pálinka átvételi (felvásárlási) árábóí fedezhetik a saját pálfnkarész adóját, bérfőzési díját, a tüzelőanyag költségét és a cefre fuvarköltségét. E tekintetben a módosított bérfőzés feltételei a termelők számára a régebben érvényben volt felesfőzéshez hasonlítanakElsőrendű követelmény a fogyasztó tájékoztatása Két minisztérium közös irányelvei A minőségszabályozás rendszerének fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat következetes végrehajtását szolgálja a Belkereskedelmi Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium nemrégen kiadott közös irányelve, amely a lakosság számára forgalomba kerülő termékek hatékony minőségi átvételéről intézkedik. Az irányelvekben meghatározták a termelővállalatok minőségvédelmi tennivalóit. Az üzemeknek a gyártás során az alapanyagoktól kezdve, a készáruig olyan ellenőrzési rendszert kell kialakítaniuk, amely biztosíték arra, hogy csak jó minőségű termék hagyja el a gyárat. Felhívták a termelők figyelmét a korábbi jogszabály előírásainak megfelelő minőségtanúsítási kötelezettségre, s arra. hogy a csomagolással is gondoskodjanak a termékek minőségének megóvásáról. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a kereskedelmi vállalatok feladataival. A Belkereskedelmi Minisztérium tapasztalatai szerint a kereskedelmi vállalatok nem haszA tulajdonforma nem akadályozza az együttműködést Egybefüggő, nagy táblákat alakít ki a Monori Állami Gazdaság Pest megye, sőt az ország egyik legnagyobb állami gazdasága a monori. Több, mint 80 kilométer körzetben terülnek el üzemegységei, ami egyben azt is jelenti, hogy sok közös gazdasággal határos, s ez önkéntelenül is felkínálja az együttműködés lehetőségét. Természetesen a szakosodásban, szervezési elképzelések-, ben lehetnek és vannak is árnyalatnyi különbségek, ez azonban nem mondd ellent a kooperációnak. Jobban művelhető — Egyik megoldásra váró közös gondunk a műtrágya tárolása és hatékonyabb fel- használása — mondta Hajdinák János, az állami gazdaság igazgatóhelyettese. — Saját anyagi eszközeink és a nép- gazdasági erőforrások elpocsé- kolásának tartom azt a formát, ahogy pillanatnyilag kezelik, kezeljük, szállítjuk a műtrágyát. Nagyon sok a szállítási, tárolási veszteség. Tudom hogy a pénzügyi lehetőségek meghatározzák minden gazdaság beruházási elképzeléseit. de ha összefognánk és a több kicsiből létrehoznánk egy nagyot, mondjuk közös géppark és közös tárolóhely építésével, valamennyien nyerhetnénk vele. Jelenleg az ésszerű földcserékkel foglalkozunk. Több helyen megértéssel fogadják elképzeléseinket a szövetkezetek vezetői, hiszen az ő érdekük is a jobban gépesíthető, egybefüggő nagy táblák kialakítása. A monori Fáy András és a pilisi Aranykalász Tsz-szel például most folynak a tárgyalások a földcserékről. Sajnos akadnak olyanok is, akik anyagi előnyöket szeretnének kialkudni az azonos értékű cserékből. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy közös érdekről van szó. — Miért szükségesek az egybefüggő táblák? — Szőlőt és gyümölcsöt szeretnénk telepíteni. Mindezt úgy, hogy a környező termelőszövetkezetek is telepíthessenek a velünk szomszédos területükön. Ha ez megvalósul, közös gépparkot alakíthatnánk ki a művelésre, s esetleg társulhatnánk a feldolgozásra is. Az idén például a szőlőtermésünk egy részét a Feisőbabádi Állami Gazdaság borkombinátja vette át feldolgozásra, ami jelentősen csökkentette a szállítási költségeket. Bejelentettük az igényünket egy növényvédő helikopterre. A gép- nemcsak a mi gazdaságunkban dolgozhatna, hanem elláthatná a velünk határos és hasonló termelési adottságokkal rendelkező állami és szövetkezeti gazdaságok növényvédelmét is. Mindannyian nyernénk vele, hiszen ott munkaerőt és gépet takaríthatnának meg ezzel, mi pedig gazdaságosabban használnánk fel a termelő berendezésünket. Termelési rendszerekben Ezek még tervek. De Dani Ernő közgazdasági osztályvezető évek óta tartó kooperációról is be tud számolni. — CPSZ rendszerben termeljük a kukoricát. Ez eleve azt jelenti, hogy termelőszövetkezetekkel dolgozunk együtt, s ha szükség van rá, gépekkel, sőt gépkezelő szakemberekkel is segítjük egymást. Tavaly például a gabonakombájnjaink is segítettek a gombai közös gazdaságban és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. Burgonyatermesztésben elsősorban a pilisi Aranykalász Tsz-szel állunk kapcsolatban. 1971-től rohamosan emelkedett a kukorica termésátlagunk. 1975- ben például 76 mázsa termett hektáronként Nincs szükségünk az összes megtermelt kukoricára, ezért a Phylaxiával közösen létrehoztunk egy közös vállalatot, amely kukoricapehely, zsírpor, frakcionált termékek és takarmányliszt formájában dolgozza fel a terményt. Nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek a ’ termékeink. — A fejlődő közös vállalat terményigényét ki tudja elégíteni a gazdaság? — Most már nem. Tavaly több. mint 5 ezer vagon kukoricát használtunk fel, melynek egy részét az ország különböző részein vásároltuk meg. Most azt tervezzük, hogy a rendszerhez tartozó termelő- szövetkezetekkel szerződést kötünk kukorica felvásárlására, amihez természetesen mi adjuk a vetőmagot, technológiát, ha kell, gépekkel segítünk stb. — Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy egyszerű gazdasági együttműködést hoznak létre a rendszeren belül? — Talán igen... legalábbis ami a termelés feltételeit és a biztonságos felvásárlást illeti. Terveink szerint megkezdjük a tárgyalásokat a monori, ceglédi és nagykátai járás közös gazdaságaival. Az említetteken kívül azonban más segítséget is ajánlunk a szövetkezeteknek. Szakembereink rendelkezésükre bocsátják a tápelőállítási kísérletek legújabb tapasztalatait, s a Phylaxiából komplett táprecepteket is kaphatnak. Sok tsz-nek van saját keverőtelepe, ahol ezeket nagyon jól hasznosíthatja. Tekintettel a gazdaság nagy méreteire, szeretnénk megszervezni a központi anyaggazdálkodást és szállítást. A fuvarszámok csökkentésére egy Sirokkó típusú szárító berendezést állítunk üzembe Pécelen. Ettől a géppark jobb kihasználását és jelentős költségmegtakarítást várunk. A hatékonyság érdekében Az igazgatóhelyettes más együttműködési formáról is beszélt. — Tavaly 350 vagon exportot bonyolítottunk le, az idén várhatóan 400 vagon lesz. Tárgyalásokat folytatunk a MÁV-val egy közös tranzit- raktár építésére, rakodógépek beszerzésére. Az építkezést az idén kezdenénk meg a monori vasútállomáson. . Mit tehetünk még ehhez? Legföljebb annyit, hogy egyre inkább elmosódik a határ az ipari és mezőgazdasági üzemek munka- és üzemszervezési elképzelései között, valamennyinek közös a célja: a hatékonyság növelése. T. Ágoston László nálták ki kellően a minőség- tanúsítással kapcsolatos lehetőségeket, ezért ismételten felhívta vállalatait, hogy a szerződésekben pontosan határozzák meg a szállítandó terméket minőségét, választékát, a minőségtantSsí- tás módszereit, s követeljék meg teljesítésüket. Hatékony minőségét vételi rendszerrel, szakszerű, gondos raktározással előzzék meg, hogy hibás áru forgalomba kerülhessen. A Belkereskedelmi Minisztérium az azonos tevékenységi körrel dolgozó kereskedelmi vállalatokat összehangolt, komplex minőségátvételi munkára hívta fel, hogy az egyes szakmáik megakadályozhassák a hibás termékek forgalomba kerüléséi. A hatékonyabb minőségellenőrzés ,érdekében a minisztérium kívánatosnak tartja olyan közös szakmai meó-szervezet létrehozását, amely már a gyárakban is vizsgálja a szállításra előkészített termékeket. A két minisztérium végöl elrendelte, hogy a sorozatosan előforduló minőségi hibák esetén a kereskedelmi vállalatok szigorúan lépjenek fel a termelőkkel szemben, s egyidejűleg tájékoztassák a hiányosságokról a minisztériumok érdekelt főosztályait, a KERMI-t, és az Országos Kereskedelmi Felügyelőséget, amelyek egyébként rendszeresen ellenőrzik a minőségvédelemmel kapcsolatos rendelkezések érvényesülését. Éjszaka is hajósnak Van víz a Duna gáztöbu Vasárnap is élénk hajóforgalom volt a szigetközi Duna- szakaszon. A forgalom a hétköznapihoz volt hasonló. Valamennyi Duna-menti ország hajói a vízen voltak és mintegy 50—60 ezer tonna árut szállítottak fölfelé a pozsonyi, bécsi, linzi, regensburgi, lefelé pedig az aldunai kikötők irányába. A Duna vize ugyan apad ezen a szakaszom, de a korábbi áradások lényegesen megjavították a hajózási viszonyokat A gázlókban továbbra is elegendő víz van a hajók számára. Ezért a kedvező helyzetet kihasználva éjszaka Is hajóznak. — Több mint IN nriTíií Tavaly 91,2 millió forint kiskereskedelmi és 25,5 millió forint vendéglátóipari forgalmat bonyolított le a tá~ piószecsői ÁFÉSZ. A kereskedelem bevétele 8, a vendéglátásé 7 százalékkal haladta meg az 1975. évit HASZNÁLJA KI AZ ALKALMAT Március 31-ig 10%-os OTP-előleg befizetésével vásárolhat bútort a DOMUS áruházakban és bútorboltokban
