Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
filial) 1977. FEBRUAR 5., SZOMBAT A NEMZETI GALÉRIÁBAN : Országos tájképfestészeti biennálé Tegnap délután Csorba Gésa, a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője nyitotta meg a II. Országos Tájképfestészeti Bienmálét a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palotában. Az ország különböző művésztelepeiről meghívott alkotók műveiből gyűjtötték össze az anyagot, csaknem 130 festményt és grafikát. Az elmúlt két év java tájképtermését tárja most látogatói elé Magyar tájak címmel a Nemzeti Galéria. Az első, 1974 novemberében rendezett gyűjteményes kiállítás óta csak nőtt az érdeklődés, napjainkban 70 fölé emelkedett a seregszemlén részt vevők száma. A Hatvani Galériában megrendezett első biennálé kissé Budapest—Va- sárhely—Szolnok centrikus volt. A jelenlegi seregszemle arra hivatott, hogy változtasson azon a téves felfogáson, amelyben a tájkép műfaja egybefonódott a köztudatban az alföldi romantikus-realista festészettel. így kiszélesedett a magyar tájról alkotott új kép, földrajzi gazdaságában és megközelítési módjában egyaránt. Most a szentendrei alkotók is elfoglalhatják megérdemelt helyüket a Magyar tájak tárlatán, amelyen még Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Pécs, Nyíregyháza, Salgótarján és Szombathely képviselteti magát L. L. Magyar—szovjet kulturális együttműködés ALÁÍRTÁK az idei egyezményt A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok további gazdagítását, elmélyítését irányozza elő az az 1977-re szóló együttműködési egyezmény, amelyet pénteken írt alá a Kulturális Minisztériumban dr. Mólnál Ferenc kulturális államtitkár és V. I. Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese. A megállapodás értelmében többek között Magyarországra látogat a Grúziái Állami Ének- és Táncegyüttes, a Moszkvai Állami Filharmónia szimfonikus zenekara, az Aiszi esztrád együttes, valamint a moszkvai Gorkij Színház. Többek között szovjet vendégek szerepelnek majd a békéscsabai gyermek-bábfesztiválon és fiatal muzsikusok vesznek részt a nemzetközi Megsokszorozódó élmények, hatások Műalkotások Pest megye közintézményeiben ŰJ JELENSÉGNEK lehetünk szemtanúi. Annak, hogy a képzőművészet ma már nemcsak múzeumokban, művelődési házakban, köztereken szólítja meg korunk emberét a szín és forma üzeneteivel, hanem bekopogtat iskolákba, közintézményeikbe, ahol a vendégből lassan családtag lesz. A Pesrt megyei pártbizottság is jó példával jár elöl, amikor éppen a legutóbbi héten mutatták be egy sorozat újabb részleteként Kasitzky Ilona alkotásait. örvendetes, hogy Dabason, Abonyban, Nagymaroson, Szi- getszentmiklóson is hasonló a helyzet — pártbizottságok és a tanácsok fogadják a művészeti alkotásokat termeikben. Másutt, így Vácott, Ráckevén, Póton, ma már hagyomány iskolai tárlatok rendezése. IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG, hogy a képzőművészet az általa benépesített tér minden pontján szolgálja a holnapot. A kórházban is. Amikor betegként, látogatóként gyógy intézménybe lépünk, növekszik bennünk a szorongás. Ezt oldja fel a Szőnyi Tibor Kórház fehér tömbje Vácott. A. látvány kellemes hatása szinte már a nővér biztató sitnogatá- sa; az épület fehér arányrendjével megszemélyesül. Bent még inkább, ahol a hangversenynek, értekezletnek, látogatóteremnek használt előtérben Mizser Pál 1974-ben elkészült faliszőnyege beszélget a színek nyelvén a lábadozókkal, a kórház állandó személyzetével és a látogatókkal. Összegyűjtött nyár ez a kép, szánkért, boldogító természet, mely puszta jelenlétével jó közérzetet kelt a rápillantanak. Bízvást mondhatjuk. hogy külön orvos, hozzátartozik a kórház sakré-^ tű terápiájához — gyönyörködtető esztétikai rendszerével külső és belső sebeket gyógyít. HASONLÓAN JÓ kezdeményezéssel szervezte meg szövetségesnek a képzőművészetet a budapesti József Attila Színház. Minden új premier egyúttal új tárlattal is jelentkezik 1976 szeptemberétől. Ez a kapcsolatteremtés nemcsak telt házakat eredményez, hanem a színházi élmény összhatását is növeli. Ezért pompás, hogy Shakespeare Vízkeresztjének decemberi bemutatójára megérkeztek Vecsési Sándor Dömsödön készült új képei, melyek Dunával, füzesekkel, a nádas mellett húzódó kert nyári színözönével vezette és vezeti a nézők harmincezres tömegét előtérben, folyosón Shakespeare hajnalt nyitó harmóniájához. Megfogja a néző kezét, szívét Vecsési művészete, a szünetekben is társalog az angol reneszánsztól is gazdagodó emberrel — az élményt fokozza és közvetíti. Ez az igazi népszínház, a türelmetlen emberség, mely jó és tartós hidat épít a mű és az ember között. Párhuzamos energiák futnak egymás mellett — Shakespeare élményt adó színpada és Vecsési Sándor kurdi házai, nyergesújfalui utcája, dömsö- di vízpartja. DECEMBERTŐL FEBRUÁRIG, az új premier időpontjáig, amikor egy másik darab egy másik festő életművével szövetkezve folytatja a küzdelmet közösen az ember szépséggel kivívott boldogítá- sáért. Elismerés illeti a képzőművészet és a színház e találkozásáért Miszlay István igazgatót és Horváth Gyula Jászai-díjas színművészt, akinek ez a figyelmessége egyik újabb jó szerepe. Különben az angyalföldi József Attila Színház ezzel a társítással akaratlanul is bővítette megyénk közművelődési körforgalmát, hiszen a dunakeszi, gödi, sző- di, váci színházlátogatók Shakespeare egyetemes mosolya közben ismerkedhettek meg Vecsési Sándor dömsödi tájképeivel, azokkal a művekkel, melyek megjárták fél Európát, és elismerést szereztek szerzőjüknek és a magyar képzőművészetnek. Losonci Miklós Bartók-szemináriumon. Szovjet szakemberek is részt vesznek — magyar kollégáik mellett — a Sztanyiszlavszkij és a korszerű színházi folyamat című szimpozionon, amelyet a Magyar Színházi Intézet, az Össz-szövetségi Kulturális Intézet és a Szovjet Színházi Szövetség közösen rendez. Magyarországról az idén többek között az MRT Szimfonikus Zenekara, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Nemzeti Színház együttese utazik a Szovjetunióba. Magyar szakemberek is jelen lesznek a szocialista országok hanglemezgyártó vállalatai képviselőinek tanácskozásán, a szocialista országok könyvtár- épületei építésének és berendezésének kérdéseiről tartandó konferencián. Az egyezmény értelmében mindkét fél elősegíti a közvetlen együttműködést többek között a Madách Színház és a Vahtangov Színház, a Vígszínház és a Szovremeranyik Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Moszkvai Ope- rettszínház között. A közművelődés vára Albertiján A szocialista brigádokat patronálva Naponta általában reggel 8-tól este 8-ig pezsgő az élet az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Házban. A község 11 ezer 347 lakosának évek óta hasznos kellemes időtöltést ajánl a ház vezetősége. A tavalyi évadban hat klub, nyolc szakkör, valamint a népdalkor, az irodalmi színpad, a népi tánccsoport, a balettoktatás, a szabás-varrás, a KRESZ-, a traktorvezető- és nyelvtanfolyamok álltak az érdeklődők rendelkezésére. A művelődési ház egyéb rendezvényeit, mint például a képzőművészeti kiállításokat, színházi estéket, filmvetítéseket és a 41 előadásból álló TIT-programot csaknem 69 ezren látogatták. Az egyes előadásokat Al- bertirsán különösen nagyszámú közönség tekinti meg, ez bizonyltja a népművelők jó munkáját. A művelődési központ fenntartásához a Dimitrov és a Szabadság tsz, valaKi tud többet a Szovjetunióról? Márciusban lesz a megyei döntő A Ki tud többet a Szovjetunió című folyóiratból a Szovjetunióról? című politikai vetélkedősorozat házi fordulói január 31-ig valamennyi középfokú iskolában és kollégiumban befejeződtek. A verA fizikai munkát választják Gimnáziumot végzett szakmunkástanulók Pest megyében Heteken belül nyilatkozniuk kell a negyedikes gimnazistáknak: hogyan tovább? Felvételüket kérik-e egyetemre, főiskolára, munkahelyet keresnek-e maguknak, vagy szakmunkásnak tanulnak tovább? A gimnáziumba beiratkozok túlnyomó többsége jövőjét úgy képzeli, hogy érettségi után y egyetemre kerül. Négy év alatt azonban sokan ébrednek tudatára annak, hogy képességeik nem elegendőek felsőoktatási tanintézet elvégzéséhez, másoknak pedig jó tanulmányi előmenetelük ellenére sem sikerül megfelelő pontszámot gyűjteni a felvételi vizsgán. Miután ellentétben a szakközépiskolával, gimnáziumi végzettségük semmire sem képesíti őket, gyakran elhelyezkedésük is gonddal jár. A kereset sem mellékes Igaz, hogy egyre több gim názium ilyen vagy olyan gya korlati oktatása — ha kifejezetten nem is képesít szak mára — megkönnyíti az elhelyezkedést, a pályaválasztást. Éppen ezért egyre újabb ilyen jellegű foglalkozást vezetnek be a gimnáziumok. Pest megyében például az idén kezdődő tanévtől postaforgalmi szakismereteket is szerezhetnek a dabasi és a pilisvörös- vári gimnázium növendékei. Egyébként, akik a gimnázium után nem folytathatták felső fokon tanulmányaikat, mostanáig is találtak munkát. Elég szép számmal mentek szakmunkástanulónak, nemcsak a gyengébben, hanem a kifejezetten jól tanulók is. Bizonyságául annak, hogy manapság már nemigen akad középiskolás, aki lebecsülné a fizikai munkát. S hogy ilyen pályát választanak, abban egyik-másikuknál az a tudat is közrejátszik, hogy mire befejezik az egy vagy másfél évig tartó szakmunkásképzést, még 20 éves koruk előtt olyan keresethez jutnak, amit egyetemet végzett osztálytársaik sok évi tanulás után, 30 éves korukban is csak ritkán érnek el. Az elmúlt évek tapasztalatai A gimnáziumot végzett szakmunkás előmenetele általában gyors. Minél nagyobb az általános műveltsége, annál könnyebben sajátítja el a szakmai ismereteket, és jobban érvényesül. És ha néhány évvel később, mint szakmunkás tovább akar tanulni egyetemen, vagy főiskolán, arra is megvan a lehetősége. Kereső foglalkozását abba sem kell hagynia, azért vannak a levelező tagozatok. Évről évre sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Számadat azonban nincsen róla, hogy esztendők folyamán hány nappali tagozatos gimnáziumban éretségizett szakmunkás szerzett diplomát. Arra viszont pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy Pest megyei gimnazisták közül mennyien tanulnak szakmát. Az 1970/1971-es tanévben a megye gimnáziumaiban 1365 tanuló, köztük 905 lány tett érettségit és 5,4 százalékuk, összesen 75 fiatal, köztük azonban csupán 8 lány folytatta tanulmányait valamelyik Pest megyei szakmunkásképzőben. Számarányuk a későbbi években növekedett. Az 1974/1975. tanévben már a negyedik gimnáziumot végzettek 13 százaléka tanult szakmát. A múlt tanévben érettségizett 1177 (688 lány) gimnazistából pedig 178 fiú és 11 lány, vagyis összesen 15 százalékuk ment szakmunkásképzőbe. Az emelkedéshez tavaly, ha nem is a népgazdasági érdek által megkívánt arányban, kétségkívül hozzájárult az adminisztratív munkakörökre életbeléptetett létszámzárlat. Budapesten is járnak Pest megyei gimnazisták iskolába. Mintegy 350-en végeztek tavaly. Figyelemre méltó, hogy csaknem egyharmaduk ment szakmunkástanulónak. Mind több gimnazista jön rá, hogy a gimnáziumi végbizonyítvány jó útlevél a fizikai munkás pályákra. S eshetőség arra, hogy akár egy év alatt, persze csak szorgalmas munkával, biztos megélhetést nyújtó foglalkozáshoz juthassanak. Sz. E. senyek ünnepélyes keretek között zajlottak, amelyeken érdeklődéssel vettek részt az iskolák diákjain kívül a szaktanárok is. Mindenhonnan magas színvonalú forgatókönyveket küldtek a háziversenyekről a Pest megyei Tanács művelődési osztályára. Áz első három legjobbat jutalmazásra terjesztették fék A megyei döntőbe az első helyezettek kerülnek, amit március 8 és 11 között rendeznek majd meg. A megyei versenyre 55 csapat jutott tovább, ök több helyen — Budapesten, Vácott és Cegléden — mérik össze tudásukat Azonos pontozási rendszerrel minősít majd a zsűri, és a legmagasabb pontértéket elérő első három csapat jut tovább a területi döntőbe. Ott már más megyék csapataival is versenyeznek. A területi döntő Szentendrén a művelődési központban lesz. mint az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ 118 ezer forinttal járul hozzá. Cserébe — az együttműködési szerződés alapján — a tsz-ek és az ÁFÉSZ dolgozói ingyen bérletet kapnak a színházi előadásokra, és kedvezményes áron vehetnek részt a szabásvarrás és nyelvtanfolyamokon, országjáró kirándulásokon. A művelődési ház dolgozói rendszeresen vállalják az üzemi TIT-programok megszervezését, a 44 szocialista brigád patro- nálását, illetve a brigádtagokkal a kapcsolattartást. Pánczél Ferenc igazgató az idei évad feladatairól egyebek között elmondotta, hogy az eddiginél még nagyobb gondot fordítanak a világnézeti nevelésre. A közművelődési törvény szem előtt tartásával a klubok, szakkörök programja lesz tulajdonképpen a közösségi élet színtere. Az idei 81 TIT-előadás kínál témaválasztékot. Hallhatnak az érdeklődők a betegség elleni küzdelemről, a munkahelyi ártalmakról, az egészséges életmódra nevelésről és így tovább. Az Országos Rendező Iroda nyolc alkalommal küld műsort Albertirsára. Az Állami Déryné Színház pedig ebben a félévben három színművel mutatkozik be. Ugyancsak budapesti művészek három gyermekelőadással örvendeztetik meg a színházkedvelőket. A meglévő klubok száma a kismamákéval gyarapodott. A teljesség igénye nélkül felsorolt művelődési, szórakozási lehetőségeken kívül az 1969- ben felújított modern, jól felszerelt ház otthont ad a helybeli üzemek, tsz-ek rendezvényeinek, a helybeli fiatalok táncestjeinek is. Az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Ház a látottak alapján betölti hivatását és valóban a közművelődés, a kultúrálódás és a szórakozás vára. U. Gy. N Az idén is S hányán lesznek az idén, akik a gimnázium befejeztével szakmát tanulnak? Pontosan csak február 20. után derül ki, ha majd a végzősök beadják jelentkezési lapjukat. A megye több gimnáziumában azonban szándékfelmérést végeztek, s ebből arra lehet következtetni, hogy a jövő tanévben sem lesz kevesebb, sőt talán valamivel több azoknak a száma, akik a fizikai munkát választják hivatásul. Ez ugyan még mindig nem elegendő, de biztató jel a jövőre nézve. agy Endrére csak derűs szívvel szabad emlékezni. Nem mintha élete és irodalmi életműve csupán derűs mozzanatokban bővelkedne. Igaz, kevés írónak nyűt alkalma hatásosabb és közvetlenebb önkifejezésre, mint Nagy Endrének nevezetes konferanszaival, ő mégis többre vágyott a hangos sikernél; azt szerette volna, főképp élete delén túl, felszínre tárni önmagából, ami érzése szerint e hatáskeltő és közvetlen élőszóbeli közlés mögött elrejtve maradt: a lelke mélyén csendben, vívódva megérlelt írói kifejezést. * Mindenekelőtt ennek a belső igényességnek köszönhető, hogy abban alkotott maradandót, amin túllépni igyekezett: a kabaré műfajában. Születésének századik évfordulóján — 1877. február 5-én született Nagyszőllösön —- kiválóságát úgy idézhetjük fel a legméltóbban, ha arról szólunk, aminek ő volt a szülője: a mindmáig életereje teljében lévő magyar politikai kabaréról. Eleinte irodalmi kabarénak nevezték. E csipkelődő szellemű, természetű intézmény megalapításának feltétlenül kedvezett, hogy Nagy Endre együtt nőtt fel irodalmunk olyan óriásaival, mint Ady Endre, Bíró Lajos, Krúdy Gyula — ővelük egy szerkesztőségi szoba levegőjét is szívta Nagyváradon —, de kortársa volt Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Gábor Andor, Ernőd. Tamás, akiknek szelleme beragyogta a Teréz körúti Bonbonniere, majd az Andrássy úti Modern Színpad kicsiny helyiségét. A nagy írók barátságán és szellemi szövetségén, valamint a radikális polgári áramlatok egyre erősödő sodrán túl némi szerencse is kellett ahhoz, hogy Nagy Endre, az akkor 1907-ben igen mostoha anyagi körülmények közt tengődő fővárosi hírlapíró felléphessen a számára aztán valóban világot jelentő deszkákra, a kabarépódiumra. Egy tavaszi reggel az akkoriban megnyílt Teréz körúti kis mulatóhely fiatal színész-direktora odajött a New York kávéházban Nagy Endre asztalához, s elmondta: szeretné a komoly irodalmat bevezetni a kabaréjába, ezért elhatározta, hogy minden este más-más íróval fogja felolvastatni a novelláját. Aznap este Nagy Endrével el is kezdené a sort. S este a reszkető, lámplalázas Nagy Endrét az igazgató már sajátkezűleg lódította ki a szerény színfalak mögül a közönség elé. A riadt, félszeg fiatalember leült egy kis asztalA kabaré atyja kához, s fennhangon olvasni kezdte egyik novelláját. Alig fogott bele, a nézőtéren egy szmokingos, monoklis fiatalember hangosan ásítozni kezdett. Minthogy a tüntető unalommegnyilvánulás többször megismétlődött, Nagy Endre végül is a színpad peremére lépett és egyenesen a monoklis arcába mondta: — Hát jó, elhagyom a novellát. Ahelyett egy kis mesét mondok a vadszamárról. A rögtönzött kis mese szólt, hogy élt egyszer egy király, akinek az állatkertje a leghíresebb volt a világon. Csak egyetlen állat hiányzott innen: a vadszamár. Parancsot adott a király, a föld alól is kerítsenek egyet. De nem találták. Végül is az udvari bolond adta meg az útmutatást: — Vegyetek egy szelíd szamarat, öltöztessétek szmokingba, ültessétek a hatkoronás helyre, a kabaréba. Ott majd megvadul. A rögtönzés sikere olyan kirobbanó volt, hogy Nagy Endre, az igazgató felkérésére, a további estékre is ottragadt a színpad Peremén. S ezzel megszületett a konferaszié alakja. A jellegzetes Nagy Endre-i modor megőrizte a sápadt, félszeg, dadogó® figurát, aki a riadt viselkedéssel ellentétben szellemesen, bátran, találékonyan szurkálja meg a társadalmi, művészeti, politikai élet visszásságait. A magyar kabaré az 1908—13-as években élte történetének aranynapjait, miután Nagy Endre a konferanszié szerepkör mellett főrendező, majd igazgató lett a Teréz körúti kis színpadon, ahonnan Heltai Jenő és Molnár Ferenc csakhamar átcsábította a Modern Színpadhoz. S egy évbe sem tellett, már itt is a kabaré atyjának tekintett Nagy Endrére ruházták az igazgatói tisztet. Az ő keze alól indult hódító útjára sok más tehetség között Medgyaszay Vilma, az irodalmi sanzon halhatatlan vezéralakja. És a még ismeretlen, félénk fiatalember, Karinthy Frigyes is Nagy Endrénél jelentkezett egyik első vidám írásával. Nagy Endre csak idősödő napjaiban szakított a kabaréval, amikor áttért a magányos írói műhelymunkára. Regények, novellák egész sorát, a hírlapi cikkek megszámlálhatatlan sokaságát hagyta hátra hatvanegy éves korában beköszöntött halálakor, de géniusza a legelőbben a ma és a holnap kabaréjában munkál tovább. Sas György
