Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

$ Csatlakozott a csepeliek és a hartaiak felhívásához a tangazdaság Pótolják a kiesést, nö A gödöllői járásban is sor­ra csatlakoznak az üzemek, szövetkezetek a Csepel Vas­es Fémimművek és a hartai Erdei Ferenc Tsz versenyfel­hívásához. Az agrártudományi egyetem tangazdaságának kollektívája nevében a párt­bizottság, a szakszervezeti ta­nács és az igazgatói tanács üléséin fogadták el az 1977-re száló felajánlásokat. Ebben az esztendőben — olvashatjuk a vállalásban — pótolni kell a tavalyi kiesése­ket, teljesíteni az V. ötéves tervnek erre az esztendőre megszabott célkitűzéseit. A gazdaság termelési értékét 15,3 százalékkal növelik, és el­érik a 370 millió forintot. Zöldséget 650 hektáron ter­mesztenek, ezen belül 30 hek­táron paradicsomot. Az el­érendő termelési átlagot 300 mázsában határozták meg. Konzervborsóból 36 mázsás hozamot terveznek hektáron­ként. Cukorrépát 250 hektáron vetnek, a hektáronkénti ter­mésnek el kell érnie a 360 mázsát. GYŰLIK AZ ÜVEG ÉS A PAPÍR Ha beváltják, miért nem szállítják el? IV, ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1977. FEBRUÁR 4., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jogszabályok írják elő, hogy az élelmiszerboltok kötelesek visszaváltani az üres üvege­ket. Ahol megtagadják, a vá­sárló panasszal élhet, a válla­latnak ilyenkor kötelessége in­tézkedni, hogy bármilyen mennyiségű üveget visszave­gyenek. A gyakorlatban a fo­gyasztótól visszavásárolt üres palackok, befőttes üvegek, készpénzt jelentenek, árát rendszerint levásárolják. A vásárló szemszögéből a beváltással befejeződik az ügylet, a boltoknak azonban sok bajt okoz a rengeteg visz- szahozott üveg. A minap ma­gam is megfordultam a Pécel— Isaszeg ÁFÉSZ több üzletében; az amúgy sem nagy raktárak, de még az eladótér egy része is dugig vannak különböző palackokkal. Rekeszekben, lá­dákban, kartondobozokban, papírzsákokban ezer és ezer, hetek-hónapok óta porosodó üveg. Nem viszik el őket. A boltok dolgozóinak állandó fö­lösleges munka a rakosgatás, válogatás. Kevés a rekesz, mert a söripari vállalat például he­tenkénti szállításainál az üres üvegeknek csak egy részét vi­szi el. Vajon miért? A borforgalmi és söripari vállalatnak, a különböző üdí­tő italokat gyártő üzemeknek nincs szüksége az üres üvegek­re? De talán a szövetkezet, is tehetne valamit. Megfontolan­dó egy központi göngyölegtelep létrehozása, ezzel igen sok fö­lösleges, nehéz fizikai munká­tól kímélnék meg a boltok­ban dolgozó nőket. És ha már a boltokról esett szó, idetartozik a hulladék­papír is. A hulladékanyag igen értékes a népgazdaságnak, a MÉH kilogrammjáért egy fo­rintot fizet. Nos, az üzletekben rendezve, vagy rendezetlenül mázsaszám áll az értékes hul­ladékpapír, kartonok, dobozok. Évek óta vitatkoznak az üz­letek és a MÉH-telepek veze­tői, ki köteles elszállítani, mennyit lehet szennyezettség címén levonni a hulladék árá­ból, stb. A vita folyik, foly- dogál, a raktárakban meg gyű­lik az értékes papír, vagy mint a legtöbb helyen, a szabad­ban ázik, tönkremegy. Több boltvezető is panaszolta, meny­nyi a munka vele, bálákba kell rakni, átkötözni — erre nincs munkásuk. Állítólag bizonyos mennyiségen túl a MÉH köte­les elszállítani, erre azonban Pécelen nincs gépkocsija a te­lepnek. Egyébként a telepen sem valami rózsás a helyzet. A nagy raktár tömve hulla­dékpapírral. Két ember reg­geltől estig adagolja a bálázó­gépbe. önkéntelenül fölvető­dik az emberben a szokványos kérdés: ilyen gazdagok va­gyunk?! C. I. Nem elszigetelten Vizsgálat hetvenhárom egységnél Új népi ellenőrök a járási-vár ősi bizottságnál Az állattenyésztésben ki­emelt feladatnak tartják a tejtermelés növelését. Hols- tein-Fríz üszők tenyésztésbe állításával a tehenenkénti tej­hozam 10 százalékos növelésé­vel évi 3300 litert akarnak el­érni. A vállalás további Bont­ja iban a vágósertés-értékesí­tés, a hizlalás színvonalának emelése, az. árufojás-termelés és -értékesítés szerepel. Dolgozóiknak az idén 750 ezer forint lakásépítési köl­csönt nyújtanak. Tovább nö­velik a munka termelékenysé­gét, a többi között az újító- mozgalom támogatásával, az érdekeltségi rendszer javítá­sával. Közgyűlés Kistarcsán Az Általános Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat dél­előtt 9 órakor tartja közgyű­lését Kistarcsán, az irodaház­ban. Az 1958-ban életrehívott népi ellenőrzés fontos szerepet tölt be a társadalmi ellenőrzés szerkezetében. A népi ellen­őrzési bizottságok hatékonyan közreműködnek a termelés, a kereskedelem, a hatósági tevé­kenység felülvizsgálatában. Figyelmüket nem kerülik el a visszaélések, de vizsgálati tevékenységük­től függetlenül is gyakran élnek hasznos javasla­tokkal. A gödöllői járási-városi népi ellenőrzési bizottság megtartotta idei első ülését. A bizottság tagjain kívül megje­lent az összejövetelen Dol­mány Ferenc, az MSZMP já­rási bizottságának munkatár­sa, dr. Nagy Imre, a járási­városi ügyészség vezetője, Bo­ri Rudolf, a Pest megyei NEB elnöke. A beszámolóban, amelyet az ülés résztvevői már írásban előre megkaptak, az 1976. évi munkáról adtak részletes tá­jékoztatást. Egyebek között képet ad a közérdekű bejelen­tések és a magánpanaszok in­tézéséről. Tavaly a bizottság személyi összetételében nem történt változás. A testületi üléseken a tagság aktívan részt vett, hasznosan fogláltak állást a különböző kérdésekben. A le­folytatott vizsgálatok 10—10 témára oszlottak, nyolc vizs­gálatot hét NEB-tag vezetett. A vizsgálati anyagokat a testület minden esetben megvitatta, s döntött a szükséges intézkedésekről. 1975-ben a járási-városi népi' ellenőzés munkájában 295-en vettek részt,. számuk 1976- ban 235-re csökkent. Szüksé­ges volt tehát új szakemberek bevonására. Az ellenőrzési munka sok­rétűségét bizonyítja, hogy a lefolytatott tíz vizsgálat het­venhárom gazdálkodó egység­re terjedt ki. Számos kérdés merült fel a beszámolóval kapcsolatosan. Ezekre Kormos Zoltán, a NEB járási-városi elnöke válaszolt. A népi ellenőrök korábbi po­litikai oktatásával kapcsolat­ban elmondta, hogy az idén ezzel újra foglalkoznak. / A beszámolóval kapcsolat­ban dr. Nagy Imre kifejtette, hogy a NEB-nek együtt keli élnie a társadalmi gondokkal, s a vizsgálatok eredményes­ségéhez még szorosabb együttműködésre lesz szükség az ügyszséggel. Dr. Szászi István helyeselte hogy a népi ellenőröket meg­felelő instrukciókkal látják el s munkájukat részleteser elemzik. Pintér József a szak mai képzettség fontosságáró. beszélt. A TIZENEGYES BEVÁLT Henguktos klubhelyiség Pécelen TAVASZRA: TEKEPÁLYA Húdunna HÓ: Dunnahó, hódunna hulló, falut várost betakaró tiszta hó HÓ: Porhó, hópor szélben kavargó hó- kristály táncoló hó HÓ: Folthó, hófolt árkon, lankán tarkálló fogyó hó HÓ: Léhó, hóié Naptól olvadó cipőt marasztaló lucskos hó HÓ: Vizhó, hóvíz magot duzzasztó tavaszra elmúló óhó Kör Pál Barcza Zsolt felvétele Nyúltenyésztés, kerttársulás Nagy nyúltenyésztési kedv tapasztalható a községben. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ közre­működésével eddig több száz kisállatot vásároltak fel, ami jó jövedelmet jelent a te­nyésztőknek és hasznos a nép­gazdaságnak is. ★ Talán senki sem tudja, ki­nek a kezdeményezésére, de megindult a kerttársulat szer­vezése, a nagy lelkesedéssel dolgozó Erdős Sándornak, a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága elnökének vezetésé­vel. A föld a község egyik legjobb részén biztosítottnak látszik, amíg a „készlet” tart, 200 négyszögölre tarthatnak igényt a társulat tagjai, mini­mális ellenszolgáltatás fejé­ben. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ ál­tal a péceli sportpályán mű­ködő büfé elnevezése stílsze­rű. Mint arról lapunkban is hírt adtunk, lelkes sportolók és sportbarátok igen jelentős társadalmi munkájával mint­egy száz személyes klubhelyi­ségeit építettek tavaly. Az át­adás óta fél év telt el, nem ér­dektelen a tapasztalatokról és néhány gondról hírt adni. Nyugodtan kijelenthetjük, sok ilyen klubhelyiségre, bü­fére volna szükség. Itt rend, tisztaság uralkodik, kellemes a környezet. Nincs hangosko­dás, leirészegedés, erre nagyon ügyelnek a klubtagok és a tár­saságukban levő vendégek egyaránt. Folynak a sakkpar­tik, gurul a biliárdgolyó — nyitástól zárásig. A vendégek zokszó nélkül tudomásul ve­szik, hogy este kilenckor zár­óra; a klubhelyiség nem kocs­ma, itt csak kulturált maga­tartásé vendégeknek van he­lye. A vezetőségnek sem cél­ja a forgalom mindenáron való növelése, ők is tudomásul veszik, hogy ide olyan embe­rek járnak, akik egy-két órát elbeszélgetnek, elsörözgetnek persze csak akkor, ha a söripari vállalat hajlandó a közkedvelt kőbányai világos­ból is szállítani. Nincs tömeg a büfében, de nem is kell. A sportolók és vendégeik beérik a vöröshagymás zsíros kenyér­rel is. Van zene, de olyan, hogy a beszélgetők is hallják egymás szavát. Az időnként itt megtartott rendezvényeknek is jó a híre. Gondoskodik erről Szabó István üzletvezető és nem utolsósorban a szövetke­zet vendéglátóipari előadója, Gere Zoltán. Eddig csupa jó dologról ír­tunk, de mint a bevezetőben jeleztük, vannak gondok is. A sportkör tulajdonában levő klubhelyiség felszereléséhez jelentős segítséget adott az ÁFÉSZ, de az még nem tel­jes. Jó volna, ha bekötnék végre a mosogató vízmelegítő­jét, meg c. kávéfőzőt. Válasz­tékosabb lehetne az itápellátás, nagyobb ételválaszték, mert' jó a zsíros kenyér, de bizonyá­ra szívesen fogadnák a vendé­gek a szendvicset is. Összegezve: egy jól sikerült és kedvelt vendéglátóhellyel gyarapodott Pécel, jóllehet né­mely „nagymenő” italbolt ve­zetőjének nem tetszik, hogy vendégeik egy részét elcsábít­ja a kellemes környezetű, csa­ládias hangulatú klub. A korábban sok-sok társa­dalmi munkát végző sportolók és sportbarátok máris újabb terveket szövögetnek. Bővíte­ni akarják az épület pincéjét, újabb öltözőket építeni, még kulturáltabbá tenni a környé­ket. Minden bizonnyal a tö­megsport céljait is fogja szol­gálni a tervezett tekepálya, egy-két olyan helyiség, ahol a legfiatalabb korosztály, az úttörőcsapat tagjai is helyet kaphatnának játékra, szórako­zásra. A tizenegyes büfé egy kicsit kiesik a forgalomból, mégis napról napra 20—30 ember keresi fel, tölti el itt szabad időjének egy részét. Alkalmas­nak látszik a klubhelyiség kulturális, családi rendezvé­nyekre, vetélkedőkre is. A na­pokban a sportkör és az ÁFÉSZ által megkötött szerző­dés erre lehetőséget ad. Csütörtöki napokon különö­sen sokan jönnek össze, ilyen­kor találkoznak a totóklub tagjai, megvitatják az esélye­ket, egy kicsit azért is, hátha nyernek és újabb összegekkel támogathatják a tavaszi tervek megvalósulását. K. I. Munkájukat a szakcsoport- hálózat segíti. Az új ellenőrök között sok a fiatal, a 30 éven aluliak száma harmincnégy. Az elmúlt évben végzett vizs­gálatokba 154 tagot vontak be. Ennél is figyelembe vették a népi ellenőrök szakképzett­ségét, az adott témában való jártasságukat. A népi ellenőrzés munkáját nem elszigetelten végzi. Szo­ros kapcsolatot tartanak a já­rási és városi pártbizottságok­kal, terveik elkészítéséhez tő­lük kapnak javaslatokat. A já­rási hivatal és a városi tanács szakosztályvezetőivel is kon­zultáltak a vizsgálandó té­mákról. Gyümölcsöző a kap­csolat a járási-városi ügyész­séggel is, a megyei népi ellen­őrzési bizottságnál rendszere­sen megtartott elnöki értekez­leteken pedig a munka irány­elveiről kapnak folyamatosan tájékoztatást. A tájékoztató jelentés meg­vitatása után kijelölték az é- ső félévben végzendő vizsga latok vezetőit. . A bizottság tagjai elbúcsúz tatták Kőműves Istvánt, Csa nyi Lajost és Raffael Gyö: gyöt, akik nyugdíjazásuk miat felmentésüket kértek. Hely ük re Hantai Józsefné, Svád Ist­ván és Stolmayer Ákos került Űj elnökhelyettest is válasz­tottak, erre a posztra dr Dömsödi Lászlóné került, ak eddig is tagja volt a bizott­ságnak. Csiba József A didergő király , Ma délután fél négy órakor napközis csoportoknak mutat­ják be a művelődési házban Üjlaki Károly műsorát, A di­dergő király címmel. A TEJHOZAM NÖVELÉSÉÉRT Önjáró silóbetakarító-gép Versegen A vérségi Barátság Terme­lőszövetkezet egyik nagyon fontos célkitűzése ebben az évben a tejtermelés fokozása. E végett tavaly felszámolták a régi szarvasmarha-állo­mányt, de ez önmagában még nem elegendő a tejho­zam 500—600 literrel való nö­veléséhez, ezért százharminc hektáron silókukoricát ter­mesztenek. Ugyancsak a ta­karmányozás javítására, a lu­cerna zömét is besilózzák, hiszen így tápértéke jobT>an megőrizhető. A tárolásra fal közötti silók építését tervezik, itt kap helyet a borsósiló is. A termelőszövetkezet elnö kének véleménye szerint i tejtermelés növekedésénei tervezett minimuma esetén is el kell érni a 10 százaléko- gyarapodást, mely a többi kö zött százalékonként 10 fülé többletbevételt jelent, ami i tehenek számát figyelembe véve nem csekély összeg. Míg a vetésszerkezetben s silókukorica lesz az újdon­ság, a gépparkban az önjáró silóbetakarító a sztár. Az NDK-gyártmányú nagy telje­sítményű gép a tavasszal ér­kezik meg a gazdaságba.

Next

/
Thumbnails
Contents