Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

XIX. ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1977. FEBRUÁR 4., PÉNTEK A belvízveszély elhárításáért Félmillió forintba kerül a rendelési terv Ki-ki a saját érdekében A Kenderesalja belvízrendezése, a terv első ütemében, még az idén befejeződik. Hogy addig se álljon a víz, jókora terü­letről, szivattyúkkal távolították el: több tízezer köbméternyit szívattak le a múlt héten, egyebek között az épülő rendelő- intézet környékéről is. Péter László felvétele A nap kulturális programja Köztudott, a községbeliek csa­padékos időben léptein-nyomom tapasztalják is, hogy Monorra, mely mély teknőben helyezke­dik el, nemcsak a környező dombokról zúdul le a víz, ha­nem a nagyközségben a talaj­víz is fel-feltör, utcarészeket önt el, régi házaikat veszélyez­tet, földutakat tesz szinte jár­hatatlanná. Utoljára tíz esz­tendővel ezelőtt fenyegetett na,gyobb veszély, sokan emlé­keznek az 1968-a.s esztendőre. Az elmúlt hetekben a nagy­községben ismét szárnyra kelt a hír: belvízveszély fenyeget, a feltöltögetett Kistó a környező utcákban találta meg új medrét, víz alá ke­rült a Kenderesalja. Tény: sok helyütt magasan áll a víz, nehezíti a közleke­dést. Ismerik az áldatlan hely­zetet a község vezetői is. Dr. Zimányi Gyulá, a nagyközségi •tanács elnöke, s Kovács Béla, a műszaki csoport vezető je vár­ta is az idei első falugyűlésen a belvízzel kapcsolatos kérdé­seket, panaszokat. Nem akadt egy sem. Igaz, az utak állapo­tát többen is szóvá tették, épületeket fenyegető veszély­ről azonban nem esett szó. Mert — nincs ilyen veszély. — Kétségtelen, hogy gondot okoz nekünk is Monor rossz fekvése, belvízhelyzete, de nem ülünk ölbe tett kézzel, a veszélyt jelző hírekre várva. Négymillió forint áll rendel­kezésünkre, hogy folytassuk a védekezést, hiszen készültek már övcsatornák ennék előtte is. Félmillió forintba kerül, a belvízrendezési terv, kétmilliót még ebben az évben, a többit a követke­ző esztendőben arra fordí­tunk, hogy egy-egy lép­csőben megoldjuk a ren­dezést. Ám még ez sem jelenti a vég­ső, tökéletes megoldást. To­vábbra is foglalkoznunk kell a rendezéssel, mindaddig, amíg belvízveszélyről a község bár­mely részén is beszélni lehet. A község vezetői, műszaki szakemberei végigjárták azo­kat a területeket, ahol súlyo­sabb a gond. Kovács Béla köz­ségi mérnök szólt arról, de el­mondták a falugyűlésen a fel­szólalók is, hogy nagyon so­kan nem tartják rendiben há­zuk előtt az árkot, hagyják beomolni az átereszeket, el- tömődn.i a csatornákat. A víz a járdán, az úton csorog, pe­dig a levezetőárkok nem azárt vannak, hogy elszáradt kóro­kat, dudvákat dajkáljanak. Akad lakó, nem is egy, aki a kályhájából kiszedett hamut, salakot az udvarán, kupacban tárolja, pedig csak szét kellene teríte­nie a háza előtt, hogy ne érjen térdig a sár. A belvíz, a rossz utak ellen nem­csak a tanács tehet valamit, tehetünk mi magunk is. A sa­ját érdekünkben. (koblencz) MOZIK Monor: Az ígéret földje, I—II. Pilis: Mr. Majestyk, Ve- csés: A háborúnak vége. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Eeseren: mesemozi, Gyom. rőn, 15 órakor: A kacsalaki rejtély (az Állami Bábszínház vendégjátéka), 17-től: az ifjú­sági klub foglalkozása, 18-tól: A vecsési őslakosok felső­ausztriai tájakról hozták ma­gukkal színes népszokásaikat, de lassanként elfeledik őket, s ma miár szinte csak az időseb­bek emlékeznek rájuk. — Most csak egyszer mu­latnak a fiatalok ilyentájt, ak­kor is beatzenére, pedig tán­cot ropni, padlót döngetni csak fúvószenekar kíséretével. le­het igazán — emlékezik visz- sza Nagy József és Honti Já- nosné Frühwirth Teréz. Hordó az asztalon — A legények és a lányok mindig nagy öröménél várták a farsangot. Szombatján a nős emberek rendeztek bált, de akadt olyan év is, amikor a nagypapák bálja vezette be a vígságot. Farsang vasárnapján, a fiatalok bálján a falu min­den legénye megjelent, csak a nagy betegek maradtak otthon, mert aki tudott, még az ágy­ból is felkelt. — Hogyan zajlott le a mu­latság? — A zenekar régi szép nótá­kat játszott. Az asztalokon ita­lok sorakoztak. A gazdag legé­a fotoklub összejövetele (kez­dő és amatőr fotósok jelentke­zését is várják minden pén­teken, 18-tól 19 óráig). Magló­don, 17-től: a honismereti szakkör tart foglalkozást az 1. számú iskolában. Mondén, 18- tól: az irodalmi szakkör össze­jövetele, a tanácsteremben. nyék asztalán annyi volt az üveg, hogy véletlenül sem fért volna be közéjük még egy, de akadt asztal, amelyre egész hordó sört tettek fel. Persze, azon a napon a szegényebb községrész lakói is kitettek magukért... A terem szépen fel volt díszítve, lampionokkal, színes papírszalagokkal és mindennel, aimi felvidíthatta a szemet. — A lányok a terem egyik oldalán álltak, a legények a másik oldalon ültek. A lányok színesebbnél színesebb ru­hákban pompáztak, s kellették magukat, hajukban csillogó csatok díszelegtek. Amikor megperdült a tánc kezdetét jelző dob, a legények egyszer­re ugrottak fel és kapták de­rékon a kiszemelt kislányt. A legszebbekért valóságos ver­senyfutás folyt. Honiménak felcsillan a sze­me, amikor Nagy József meg­kérdezi : — Emlékszel, Teri, milyen kapós lány voltál akkortájt? Hontiné egy ideig a távolba réved, és az elfojtott nevetés­sel együtt repül ki szájából a sóhaj: Pilis, Aranykalász Tsz Jelentős beruházások A pilisi Aranykalász Tsz ta­valy jelentős beruházásokat valósított meg. A legjelentő­sebb volt a 200 vagonos bur­gonyatároló építése, a Monori Járási Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kivitelezésében. A tároló építésére tavaly 11 millió 400 ezer forintot fordí­tottak. Több millió forint jutott új gépek vásárlására is, a teljes beruházás összege meghaladja a 25 millió forintot. Még ebben a hónapban Festés, útépítés Februárban a vecsési nagy­községi tanács * költségvetési üzemének dolgozói befejezik a Tinódi és a Költői Anna ut­cában levő állami tulajdonú házak kerítésének építésiét, a tanácsháza festésiét és rövide­sen elkezdik a Bajcsy Zsilinsz­ky út TÜZÉP-telep felőli sza­kaszának kiépítését is. Fontos feladat Ä szabálysértők ellen A járási székhelyen tavaly némiképp emelkedett a sza­bálysértési ügyek száma. Kü­lönösen szembetűnő a társa­dalmi, a magán, illetve a sze­mélyi tulajdon elleni szabály­sértéseik elkövetésének gyako­risága. A monori nagyközségi ta­nács szakigazgatási szerve dol­gozóinak tapasztalatai sze­rint, az állampolgárok több­sége nem isimeri eléggé a ha­tályban levő jogszabályok elő­írásait. A múlt évben mintegy negyven alkalommal kellett eljárást indítani mezőgazdasá­gi. növényvédelmi, állategész­ségügyi, illetve köztisztasági szabálysértések miatt. Az idén, a nagyközségi ta­nács szakigazgatási szerve fon­tos feladatának tekinti a tár­sadalmi tulajdon védelmét és a hatályos jogszabályok meg­— Talán igaz sem volt, Jós­ka! ... — Az anyukák — folytatja Nagy József —, a lányuk mö­gött álltak, és árgus szemek­kel vigyázták őket, vajon ki kéri fel elsőnek és kivel tán­col a legtöbbet, ki lesz a ne­jük jövőre, latolgatták ma­gukban. A vígság temetése A vasárnapi mulatságot másnap maskarabál követte, amely húshagyó kedd hajna­lán ért véget, de még aznap este, harmadiknak, csonka bált is rendezitek, ami pontosan éj­félig tartott, mert hamvazó­szerdán kezdetét vette a nagy­böjt, bár az igazi látványos móka mégis aznap zajlott le. A legények, pár órai alvás után, baráti csoportokba ve­rődtek. A csoport két legtekin­télyesebb tagja közül az egyik menyasszonynak, a másik vő­legénynek öltözött, és a sor végén kullogtak, jelezve, hogv most a vígságot temetik el. Aki tudott muzsikálni, magá­val vitte harmonikáját is, ezért az utcák kurjongatások­tgrtatasát. Farsangi szokások Vecsésen Rétesevő körséta — szerdán Csak a nagybetegek maradtak otthon Vetőmag a kereskedelemnek A tavasz gyors közeledtével egyre keresettebbé válik a jó vetőmag. A kereskedelem megfelelő ellátásában nagy fel­adatot teljesít ezekben a napokban a vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori üzemegysége. Gács Sándorné szállításra készíti elő a zsákolt zöldborsómagot. Ifi. Fekete József felvétele GALAMBKIÁLLÍTÁS ÜLLŐN Fajtagyőztesek és kiválók NEGYEDSZÁZADA AZ EGYESÜLET ÉLÉN Az üllői művelődési ház tá­jékozatlan vendégei igencsak meglepődtek, araikor galamb- turbékolás fogadta őket, több­ségük azonban épp arra szá­mítva ment el, hiszen a helyi, 44. számú gqlambegyesület rendezett kiállítást, amelyre az egyesület valamennyi tagja elvitte állományának legszebb példányait. Összesen 176 galambot állí­tottak ki, közöttük 16-fajta akadt. Nehéz feladat elé kerül­tek a bírálók, Barcsi Pál és Gálos Gyula, mert a sok érté­kes galamb közül nem volt könnyű a legszebbeket kivá­lasztaniuk. A két szakértő, a szigorú előírások megtartásá­ra törekedve bírálta el a ga­lambok testi felépítését, a fej, a szem és a csőr állását, a tol­lazat színét, rajzát, a jószágok ápoltságát és egészségi állapo­tát, valamint a szemlélőre gya­korolt összbenyomását. A „mezőny” kiegyenlítettségét bi­zonyítja, hogy a győztesek és tói és zeneszótól voltak han­gosak a farsang temetésének reggelén. — Először abba a legköze­lebbi lányos házba mentünk el — emlékezik Nagy József —, akit a csoport valamelyik tagja a legtöbbet táncoltatott a három egymást követő mulat­ságon. A lányok frissen sült rétessel vártak bennünket, ezért rétesevőnek is neveztük egymás között a körsétát, és még manapság is úgy él emlé­kezetünkben. Hamvazószer­dán ugyanis már nem volt szabad húst enni, de azért, beleunva a rétesevésbe, csak- csak elővettük a nemrégiben levágott disznókból készült sülteket. Ki is prédikált olyan­kor minket a pap. Disznóölések, lakodalmak — Mi maradt fenn a régi szokásokból? — tesszük fel az utolsó kérdést. — A disznóölések és a nagy lakodalmak, de azok is csak azért, mert ilyentájt nem rom­lik a hús, és tovább eltart a lakodalmi maradék is. Meg még egy: sok házban a lá­nyok, főleg ahol még él a nagymama, ilyenkor rétessel várják az udvarlót — mondja Hontiné. — No, meg — nevet fel Nagy József, aki a fúvószene­karban még ma is dobos —, egy mulatság, beatzenekarral. Kovács György a kiválók csupán egy-két pont­tal előzték meg a többieket. Az érdeklődők a kiállításon külön ketrecben ismét láthat­ták a nyári röp verseny e n győztes két falkát, Latasz Pál és Kiss Ferenc galambjait. A kiállításon fajtagyőztesek lettek Vajda László blonde- netta, Burján Jenő berlini pergő, Pólyák László körösi keringő, Major Pál tekszán, Mohácsi István díszposta, Gö- bölös Sándor, Tóth Tibor és Folth József budapesti zöld- nyakú keringő, Tóth István csepeli fehér és Répás Mi­hály csapos keringő galamb­jai. Kiváló minősítést kapott Vajda László, Burján Jenő, Kiss Ferenc, Pólyák László, Major Pál, Boczek József, Mo­hácsi István, Gölöbös Sándor és Latasz Pál galambja. A kiállítás iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg, Mo- norról, Vecsésről, Gyomráról, Pilisről, Péteriből és Budapest­ről is érkeztek kíváncsi ga­lambászok. Az egyesület megtartotta tisztújító közgyűlését is, me­lyen a vezetőség elnökévé vá­lasztották Göbölös Sándort- titkárává Pólyák Lászlót, pénz­tárosává pedig Tóth Tibort. Ez a vezetőség ’már több mint 25 éve áll az egyesület élén. (em) ECSER Közgyűlés Az ecseri vizműtársulat feb­ruár 4-én, ma este 6 órakor, a helyi művelődési házban tartja éves közgyűlését, amely­re minden társulati tagot meghívott. Segesvár A Balázs Béla Filmstúdió ma, pénteken, 18 órakor, Gyömrőn, a filmszínházban le­vetíti Segesvár című filmjét. MENDE Műsor- szómba! estére Jól szórakozhatnak a men- dei és a környékbeli fiatalok február 5-én, szombaton: a mendei művelődési házban megrendezendő ötórai teán ugyanis a közkedvelt, jó ze­nét játszó Rádius együttes lép pódiumra. I

Next

/
Thumbnails
Contents