Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

1977. FEBRUÁR 4. PÉNTEK 5 Határidőre átadják Új Volán-telep Szigethalmon A szerelőcsarnokban már csak a szellőzőberendezések bekötése van hátra. Kész a raktárhelyiségeket magában foglaló kaizánház is, az iroda­épületben pedig a belső szak­ipari munkáiknál, tartanak: utolsó szakaszához érkezett a 20-as számú Volán Vállalat szigethalmi új forgalmi, mű­szaki telepének két éve meg­kezdődött építkezése. — Milyen fontosabb tenni­valók vannak még hátra? — kérdeztük Kurucz Elemér létesítményi főmérnököL — A szokatlanul kemény tél ellenére jól haladnak az épí­tők — válaszolta. — A fagyok elmúltával hozzákezdhetünk a térburkolat felrakásához és a legnagyobb feladatot jelentő szermyvízderítő építéséhez. Az Országos Vízügyi Hivatal ugyanis a Csepel-sziget egész területét védetté nyilvánította. így a közcsatornákba kerülő szennyvíz olajtartalma nem haladhatja meg a literenkénti 10 milligrammot. A kétszáz köbméteres derítőt a műegye­temen kifejlesztett legmoder­nebb tisztítórendszerrel kell ejlátni. — A költségek? — A szanálásokkal együtt az új telep mintegy 35 millió fo­rintba kerül. Igyekszünk min­denütt a legkorszerűbb mun­kakörülményeket megteremte­ni. A szerelőcsarnokban kocsi­mosó berendezés, fűthető ak­nák, az irodaépületben zuha­nyozó. étkező, s melegedő­helyiségek lesznek. Az utaso­kat hatalmas, ugyancsak fűt­hető váróterem fogadja. Arra a kérdésre, hogy miért tartotta ennyire fontosnak a munkakörülmények javulását a főmérnök, néhány perces autózás után kaptunk választ. A régi telep. Az udvart bo­rító haminc-negyven centi mély sár miatt lehetetlen be­hajtani. Néhány düledező ba­rakk, megvetemedett, rogyado­zó falak, málló, penészes vako­lat. Egy kiadós zápor után nemcsak az öltözőket, irodá­kat, hanem a szerelőaknát is elönti a víz. A gépkocsiveze­tőkkel együtt 160 ember dol­gozik itt. Mint a megváltást, úgy várják az új telep elké­szültét. Azok is érdeklődnek, akik nem bírták a fagyosko- dásit, a zsúfoltságot és kiléptek a vállalattól. Szeretnének visz- szajönní. Mindannyiuk számára meg­nyugtató a generálkivitelező, a Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat képviselőinek ígé­rete: határidőre, tehát június 30-ra átadják az épületet. Ványi Meggyorsult rekonstrukció A mezőgazdasági könyvhónap premierje előtt A jövő év vége helyeit már ez év decemberére befejező­dik a kerékpárgyártás re­konstrukciója a Csepel Mü­vek Jármű- és Konfekcióipa­ri Gépgyárában. Közismert, hogy a gazdaságos gyártmány­szerkezet kialakítása során megszűnt a korábban népsze­rű, de újabban kevésbé kere­sett Pannónia motorbiciiklik gyártása. S helyette néhány évvel ezelőtt megkezdődött a kerékpárgyártás. Az üzemek átalakítása, rekonstrukciója 1975-ben kezdődött meg. Többet törődnek a továbbtanulókkal Közösen határozták meg a tennivalókat Szentendrén A földosztáshoz hasonló nagy igazságszolgáltatás volt 30 évvel ezelőtt a dolgozók ál­talános és középiskoláinak lét­rehozása, hiszen a tanulás le­hetőségeiből évtizedekig kire­kesztett tömegek ültek le az iskolapadba művelődni, tanul­ni. Napjainkban már vala­mennyi iskolatípusban, az esti és levelező tagozatokon, a dol­gozók iskoláiban százezrek szereznek ismereteket. A tanu­lásnak sok indítéka van: az el­vállalt munkakört magasabb iskolai végzettséghez . kötik, vannak emberek, akiket csak a tanulni vágyás vezérel, de olyanok is akadnak szép számmal, akik fiatalabb ko­rúban nem használták ki a lehetőségeiket, és csak most vállalkoztak a hiányzó isme­retek pótlására. Megyénkben is jól szerve­zett iskolahálózat segíti a dol­gozók továbbtanulását. Az is követésre méltó példa, hogy az idei tanévben már rendszeres­sé vált a felnőtt oktatás gond­jainak összegezése különböző társadalmi fórumokon. Az is­kolák eddig is számot adtak a végzett- munkáról, de most ez a számadás új színfolttal gaz­dagodott. Az oktatást irányító szervek, üzemek, vállalatok Fokozatosan növeli termelését a Budaié) Júliustól két műszakban Ügy tűnik: végre egyenesbe jutott a törökbálinti Budatej Szövetkezeti Közös Vállalko­zás tejüzemének ügye. A hatalmas telephely sor­rendben harmadik üze­me, ahol az építők tavaly, november első napjaiban, fe­jezték be munkájukat. A pró­baüzem december első napjai­ban kezdődhetett, s a jókora késéssel átadott beruházás ma már üzemszerűen termel. Január 1. óta a budai já­rás hat községének tejel­látása hárul, a törökbálin­ti feldolgozó üzemre. Zentai Péter, a Budatej fő­mérnöke elmondotta, hogy Érd, Diósd, Pusztazámor, Sós­kút, Tárnok és Törökbálint üz­leteibe naponta 13 ezer liter tejet szállítanak. Emellett át­vették a budai járásban a tej- begyűjtést, smost naponta 20— 22 ezer liternyit vásárolnak föl. Egy részét a már említett hat község ellátására fordítják, ki­sebb hányadát feldolgozzák, a megmaradó mennyiséget pe­dig — napi 6—8 ezer liternyit — a Budapesti Tejipari Vál­lalat kelenföldi üzemegységé­nek adják át. S A tejfeldolgozó üzem — amely gépeinek hatásfokát te­kintve valójában napi 60 ezer liter tej pasztörizálására és ta- sakolására alkalmas — a második félév elejétől áttér a kétműszakos ter­melésre. Ma még csak 12 órás. úgyne­vezett nyújtott műszakban dolgoznak, de július elejétől a törökbálinti üzemre hárul majd az a feladat, hogy a bu­dai járás lakosságának 95 szá­zalékát naponta friss tejjel lássa el. Ez napi 20—25 ezer liter tej tasakolását jelenti úgy, hogy ennek a mennyiség­nek egy részét a Középma­gyarországi Tejipari Vállalat szállítja majd Törökbálintra. Tavaly — bár csak egy éve termelt — már 85 millió forintot jövedelme­zett a vállalkozás legnagyobb üze­me, a jégkrémgyártó sor. Az idei tervek itt is jóval maga­sabbak a tavalyinál. Nem ke­vesebb, mint huszonötmillió pálcás, hétmillió poharas és másfél millió darab úgyneve­zett családi csomagolású jég­krémet kívánnak forgalomba hozni az év végéig. Növekszenek végezetül a sajtüzem feladatai is, ahonnan tavaly 50 vagon ö.mlesztett sajt került ki. Az idei tervek értelmében ez a mennyiség is tovább növekszik. A 15 fajta ömlesztett sajtból összesen 60 vagonnyit gyártanak majd. képviselőivel együtt beszélik meg; a tennivalókat. A közel­múltban volt már ilyen ta­nácskozás Nagykörösön, Ceg­léden, Vácott, Gödöllőn, Száz­halombattán. Tegnap délelőtt Szentendrén került sor hasonló megbeszé­lésre, ahol a város és járás dolgozók iskoláinak vezetői adtak számot az Eredmények­ről, ugyanakkor szóltak a ne­hézségekről is, A tanácskozás­ra meghívták a vállalatolt, üzemek, termelőszövetkezetek oktatási felelőseit, szakembe­reit, akik ugyancsak felelős­ségteljesen beszéltek a tovább­tanulás, a munkásműveiődés kérdéseiről. Fábri Mihály, a dolgozók is­koláinak megyei szakfelügye­lője vitaindító előadásában el­mondotta, hogy Pest megyé­ben az idei tanévben 7 ezer 200-an tanulnak az általános és középiskolák esti és levele­ző tagozatán, valamint a szak­munkások szakközépiskolái­ban. Megállapította, akkor eredményes az oktatás, ha 'a vállalatok, üzemek is ösztön­zik dolgozóikat a továbbtanu­lásra. Sajnos^ nem mindegyik üzem szorgalmazza ezt az ügyet, és emiatt a lemorzsoló­dás sok gondot okoz. A tanácskozáson Vigh Ist­ván, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium, tagozat- vezetője az eredmények ismer­tetése mellett a lemorzsolódás gondjairól beszélt. Az elmúlt tanévben beiratkozott dolgo­zók 69 százaléka jutott el a vizsgákig, 46 százalék tett en­gedményes vizsgát, a bukottak aránya pedig 20 százalék volt. Tulajdonképpen minden har­madik jelentkező abbahagyja a tanulást, különböző okok, kudarcok miatt. A tanácskozáson az is kide­rült, hogy az üzemek, szövet­kezetek nem egyforma ösztön­zőkkel segítik a továbbtanu­lást. Például az Óbuda Tsz- ben néhány évvel ezelőtt még nem sok segítséget adtak, újabban viszont 120 dolgozó­val kötöttek tanulmányi szer­ződést. A szentendrei Papír­gyárban annak a dolgozónak, aki elvégzi az általános isko­lát, ezer forint jutalmat ad­nak, a Kocsigyárban azonban külön nem jutalmazzák a to­vábbtanulókat. Persze az is említést érdemel, hogy a vál­lalati felmérés során kiderült: a 400 dolgozó közül mindösz- sze 38-án nem - rendelkeztek általános iskolai végzettséggel, közülük az idei tanévben 17-et beiskoláztak. hogy a megyei tanács munka­társai, valamint aiz érintett is­kolák vezetői ilyen fórumo­kon adnak számot a munká­ról, az esti levelező tagozatok gondjairól. Ezek a tapasztalat- cserék feltétlenül előbbrevi­szik a munkásművelődés ügyét, hiszen lehetőség nyílik az összehangoltabb munkára, a közös tennivalók meghatá­rozására. K. Gy. M. A Zsámbéki-medence Lenin Tsz-ben az elmúlt év második felétől működik könyvtár, ahol vásárolhat is a tagság. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából nagy mennyi­ségű mezőgazdasági szakkönyvet szereztek be, amelyekből már most — a nyitás "előtt — sokat vesznek a tsz-tagok. Hivatás és hitvallás Huszonhét év a ráckevei járás szolgálatában összegezve a tanácskozáson elhangzottakat, megállapítha­tó, hogy napjainkban — bár eltérő módon — többet törőd- |y nek a továbbtanuló dolgozók­kal a munkahelyeken. Az mindenképpen dicséretes, Szikár termetű, ősz hajú férfi. Egyike a fővárosból vi­dékre ingázóknak: a ráckevei járási hivatal igazgatási osz­tályának vezetője dr. Bara­bás Béla. Huszonhét eszten­deje hűséges a járáshoz, most 63 éves. — Nem fárasztja a napi utazgatás? — A negyedszázadnál hosz- szabb idő álatt megszoktam, el sem tudnám már képzelni más­képpen az életemet. Mikor kezdem a napot? Reggel fél hatkor kelek és fél hétkor együtt indulok a feleségem­mel, aki szintén ingázó, Sziget- szentmiklóson dolgozik. De az utunk csak egy darabig, a vil­lamoshoz közös. Különben 29 —25 perc alatt érek a HÉV-ig, és nyolc felé jár, mire belépek a hivatal kapuján. Legtöbb­ször este hét órára már otthon vagyok. Otthonának érzi Csak ritkán indul haza a hi­vatalos idő lejártával. Tagja a szakszervezeti bizottságnak, sokszor még van munkája. Ha­vonta egyszer részt vesz az öregek fórumán, útbaigazítást, tanácsot ad a rászoruló idős embereknek. Aztán az is hi­vatalon kívüli elfoglaltság szá­mára, hogy a járás tanácsi dol­gozóinak évente vagy két­évente megtartott szakmai ve­télkedőjét szervezi. Többek kö­zött ez is szívügye. — Azt szeretném, ha járá­sunk valamennyi tanácsi dol­gozója nagyon járatos lenne az államigazgatási jogszabá­lyokban, és azok helyes alkal­mazásában. A magam részé­ről nagyon szeretem ezt a mun­kát. S hogy ért hozzá, az is bi­zonyos. azért volt éveken át gyakorlatvezető a tanácsaka­démián. — Reggelente^ amikor elin­dulok Ráckeve felé, mindig úgy érzem, hazamegyek. Pes­ten lakom, de ném vagyok oda­valósí... A gyerekek érdekében Háromszék szülötte, székely ember. Abból a családból szár­mazik, amelyik Barabás Mik­lóst, a múlt században élt nagy festőt adta a magyar kul­túrának. 1939-ben fejezte be tanulmányait a kolozsvári egyetemen, aztán egy ideig szű- kebb pátriájában árvaszéki ül­nök volt a megyénél. A hábo­rú után Budapestre jött, mert szülei odaköltöztek, s beáljt segédmunkásnak a Beloiannisz Gyárba. — Nem volt könnyű a mun­ka, mégis szívesen csináltam, hasznosnak találtam. Személy szerint is, mert az élet egy előttem többé-kevésbé isme­retlen oldalával, a munkások sorsával közelről ismerked­hettem meg. Azóta is jó hasz­nát veszem tapasztalataim­nak. 1950-ben alakultak meg a ta­nácsok, s persze, a járási ta­nácsok is. Akkor hívták be a Pest megyei tanácsházára — ahol két évvel korábban je­lentkezett — és közölték ve­le, ha vállalja, kinevezik gyám­ügyi előadónak a ráckevei já­rási tanácshoz. — Örömest vállaltam — új­ra foglalkozhattam a bajba ju­tott gyerekekkel. Húsz teljes évig igyekeztem rajtuk segí­teni itt a járásban. 1970-ben azonban a járási hivatal igaz­gatási osztályának helyettes vezetője lettem. Most már nemcsak a gyermekek ügyé tartozik hozzám, hanem pél­dául az anyakönyvi felügye­let is. A járás 17 anyakönyvi kerületében évente legalább egyszer nagyon gondosan át kell vizsgálni az anyakönyve­ket. Rendkívül ritkán talá­lunk hibás bejegyzést, de elő­fordulhat. Ezért feltétlenül szükséges az ellenőrzés. Az anyakönyvnak nagyon pon­tosnak kell lennie. Elmondja aztán, hogy 1971 óta egészen a legutolsó napo­kig a kiskunlacházi Duna-par- ti üdülőterület rendezése adta a legtöbb munkát. Nagyon so­kan a telküknél nagyobb föld- darabot foglaltak el, mások rendszertelenül építkeztek. Gir- be-görbe, sőt, több helyen jár­hatatlan, szűk utcák alakul­tak ki. Á rendezés során so­kaktól kellett kisebb-nagyobb területet kisajátítani. Másodfokon — A gyámügyeket most már a nagyközségi tanács intézi, tőlük hozzánk legfeljebb má­sodfokon kerülnek — folytat­ja, és a hangjából melegség árad, amikor a gyermekek dol­gáról beszél. Neheztelés Vi­szont, amikor megemlíti, hogy a láthatási ügyek elintézése a legnehezebb. Ha az elvált szü­lők meg is egyeznek, legtöbb­ször nem tartják be az egyez­ségüket, nem engedik a másik szülőnek látni a kicsit. Gyak­ran egymás ellen uszítják a gyermeket. Majd határozottan szomo­rúra vált a hangja: — Esztendőnként átlag 600— 700 veszélyeztetett gyermek ügye foglalkoztatja a helyi ta­nácsokat és a járási hivatalt. Közülük 50—55 kerül minden évben állami gondozásba. Je­lenleg a járásból vagy 350 az állami gondozott. Dr. Barabás Béla hivatása: az államigazgatásban dolgoz­ná. Hitvallása: szép munka az emberek ügyes-bajos dolgait intézni. Sz. E. 30-40 7. engedmény,

Next

/
Thumbnails
Contents