Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
1977. FEBRUÁR 4. PÉNTEK 5 Határidőre átadják Új Volán-telep Szigethalmon A szerelőcsarnokban már csak a szellőzőberendezések bekötése van hátra. Kész a raktárhelyiségeket magában foglaló kaizánház is, az irodaépületben pedig a belső szakipari munkáiknál, tartanak: utolsó szakaszához érkezett a 20-as számú Volán Vállalat szigethalmi új forgalmi, műszaki telepének két éve megkezdődött építkezése. — Milyen fontosabb tennivalók vannak még hátra? — kérdeztük Kurucz Elemér létesítményi főmérnököL — A szokatlanul kemény tél ellenére jól haladnak az építők — válaszolta. — A fagyok elmúltával hozzákezdhetünk a térburkolat felrakásához és a legnagyobb feladatot jelentő szermyvízderítő építéséhez. Az Országos Vízügyi Hivatal ugyanis a Csepel-sziget egész területét védetté nyilvánította. így a közcsatornákba kerülő szennyvíz olajtartalma nem haladhatja meg a literenkénti 10 milligrammot. A kétszáz köbméteres derítőt a műegyetemen kifejlesztett legmodernebb tisztítórendszerrel kell ejlátni. — A költségek? — A szanálásokkal együtt az új telep mintegy 35 millió forintba kerül. Igyekszünk mindenütt a legkorszerűbb munkakörülményeket megteremteni. A szerelőcsarnokban kocsimosó berendezés, fűthető aknák, az irodaépületben zuhanyozó. étkező, s melegedőhelyiségek lesznek. Az utasokat hatalmas, ugyancsak fűthető váróterem fogadja. Arra a kérdésre, hogy miért tartotta ennyire fontosnak a munkakörülmények javulását a főmérnök, néhány perces autózás után kaptunk választ. A régi telep. Az udvart borító haminc-negyven centi mély sár miatt lehetetlen behajtani. Néhány düledező barakk, megvetemedett, rogyadozó falak, málló, penészes vakolat. Egy kiadós zápor után nemcsak az öltözőket, irodákat, hanem a szerelőaknát is elönti a víz. A gépkocsivezetőkkel együtt 160 ember dolgozik itt. Mint a megváltást, úgy várják az új telep elkészültét. Azok is érdeklődnek, akik nem bírták a fagyosko- dásit, a zsúfoltságot és kiléptek a vállalattól. Szeretnének visz- szajönní. Mindannyiuk számára megnyugtató a generálkivitelező, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat képviselőinek ígérete: határidőre, tehát június 30-ra átadják az épületet. Ványi Meggyorsult rekonstrukció A mezőgazdasági könyvhónap premierje előtt A jövő év vége helyeit már ez év decemberére befejeződik a kerékpárgyártás rekonstrukciója a Csepel Müvek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárában. Közismert, hogy a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítása során megszűnt a korábban népszerű, de újabban kevésbé keresett Pannónia motorbiciiklik gyártása. S helyette néhány évvel ezelőtt megkezdődött a kerékpárgyártás. Az üzemek átalakítása, rekonstrukciója 1975-ben kezdődött meg. Többet törődnek a továbbtanulókkal Közösen határozták meg a tennivalókat Szentendrén A földosztáshoz hasonló nagy igazságszolgáltatás volt 30 évvel ezelőtt a dolgozók általános és középiskoláinak létrehozása, hiszen a tanulás lehetőségeiből évtizedekig kirekesztett tömegek ültek le az iskolapadba művelődni, tanulni. Napjainkban már valamennyi iskolatípusban, az esti és levelező tagozatokon, a dolgozók iskoláiban százezrek szereznek ismereteket. A tanulásnak sok indítéka van: az elvállalt munkakört magasabb iskolai végzettséghez . kötik, vannak emberek, akiket csak a tanulni vágyás vezérel, de olyanok is akadnak szép számmal, akik fiatalabb korúban nem használták ki a lehetőségeiket, és csak most vállalkoztak a hiányzó ismeretek pótlására. Megyénkben is jól szervezett iskolahálózat segíti a dolgozók továbbtanulását. Az is követésre méltó példa, hogy az idei tanévben már rendszeressé vált a felnőtt oktatás gondjainak összegezése különböző társadalmi fórumokon. Az iskolák eddig is számot adtak a végzett- munkáról, de most ez a számadás új színfolttal gazdagodott. Az oktatást irányító szervek, üzemek, vállalatok Fokozatosan növeli termelését a Budaié) Júliustól két műszakban Ügy tűnik: végre egyenesbe jutott a törökbálinti Budatej Szövetkezeti Közös Vállalkozás tejüzemének ügye. A hatalmas telephely sorrendben harmadik üzeme, ahol az építők tavaly, november első napjaiban, fejezték be munkájukat. A próbaüzem december első napjaiban kezdődhetett, s a jókora késéssel átadott beruházás ma már üzemszerűen termel. Január 1. óta a budai járás hat községének tejellátása hárul, a törökbálinti feldolgozó üzemre. Zentai Péter, a Budatej főmérnöke elmondotta, hogy Érd, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok és Törökbálint üzleteibe naponta 13 ezer liter tejet szállítanak. Emellett átvették a budai járásban a tej- begyűjtést, smost naponta 20— 22 ezer liternyit vásárolnak föl. Egy részét a már említett hat község ellátására fordítják, kisebb hányadát feldolgozzák, a megmaradó mennyiséget pedig — napi 6—8 ezer liternyit — a Budapesti Tejipari Vállalat kelenföldi üzemegységének adják át. S A tejfeldolgozó üzem — amely gépeinek hatásfokát tekintve valójában napi 60 ezer liter tej pasztörizálására és ta- sakolására alkalmas — a második félév elejétől áttér a kétműszakos termelésre. Ma még csak 12 órás. úgynevezett nyújtott műszakban dolgoznak, de július elejétől a törökbálinti üzemre hárul majd az a feladat, hogy a budai járás lakosságának 95 százalékát naponta friss tejjel lássa el. Ez napi 20—25 ezer liter tej tasakolását jelenti úgy, hogy ennek a mennyiségnek egy részét a Középmagyarországi Tejipari Vállalat szállítja majd Törökbálintra. Tavaly — bár csak egy éve termelt — már 85 millió forintot jövedelmezett a vállalkozás legnagyobb üzeme, a jégkrémgyártó sor. Az idei tervek itt is jóval magasabbak a tavalyinál. Nem kevesebb, mint huszonötmillió pálcás, hétmillió poharas és másfél millió darab úgynevezett családi csomagolású jégkrémet kívánnak forgalomba hozni az év végéig. Növekszenek végezetül a sajtüzem feladatai is, ahonnan tavaly 50 vagon ö.mlesztett sajt került ki. Az idei tervek értelmében ez a mennyiség is tovább növekszik. A 15 fajta ömlesztett sajtból összesen 60 vagonnyit gyártanak majd. képviselőivel együtt beszélik meg; a tennivalókat. A közelmúltban volt már ilyen tanácskozás Nagykörösön, Cegléden, Vácott, Gödöllőn, Százhalombattán. Tegnap délelőtt Szentendrén került sor hasonló megbeszélésre, ahol a város és járás dolgozók iskoláinak vezetői adtak számot az Eredményekről, ugyanakkor szóltak a nehézségekről is, A tanácskozásra meghívták a vállalatolt, üzemek, termelőszövetkezetek oktatási felelőseit, szakembereit, akik ugyancsak felelősségteljesen beszéltek a továbbtanulás, a munkásműveiődés kérdéseiről. Fábri Mihály, a dolgozók iskoláinak megyei szakfelügyelője vitaindító előadásában elmondotta, hogy Pest megyében az idei tanévben 7 ezer 200-an tanulnak az általános és középiskolák esti és levelező tagozatán, valamint a szakmunkások szakközépiskoláiban. Megállapította, akkor eredményes az oktatás, ha 'a vállalatok, üzemek is ösztönzik dolgozóikat a továbbtanulásra. Sajnos^ nem mindegyik üzem szorgalmazza ezt az ügyet, és emiatt a lemorzsolódás sok gondot okoz. A tanácskozáson Vigh István, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium, tagozat- vezetője az eredmények ismertetése mellett a lemorzsolódás gondjairól beszélt. Az elmúlt tanévben beiratkozott dolgozók 69 százaléka jutott el a vizsgákig, 46 százalék tett engedményes vizsgát, a bukottak aránya pedig 20 százalék volt. Tulajdonképpen minden harmadik jelentkező abbahagyja a tanulást, különböző okok, kudarcok miatt. A tanácskozáson az is kiderült, hogy az üzemek, szövetkezetek nem egyforma ösztönzőkkel segítik a továbbtanulást. Például az Óbuda Tsz- ben néhány évvel ezelőtt még nem sok segítséget adtak, újabban viszont 120 dolgozóval kötöttek tanulmányi szerződést. A szentendrei Papírgyárban annak a dolgozónak, aki elvégzi az általános iskolát, ezer forint jutalmat adnak, a Kocsigyárban azonban külön nem jutalmazzák a továbbtanulókat. Persze az is említést érdemel, hogy a vállalati felmérés során kiderült: a 400 dolgozó közül mindösz- sze 38-án nem - rendelkeztek általános iskolai végzettséggel, közülük az idei tanévben 17-et beiskoláztak. hogy a megyei tanács munkatársai, valamint aiz érintett iskolák vezetői ilyen fórumokon adnak számot a munkáról, az esti levelező tagozatok gondjairól. Ezek a tapasztalat- cserék feltétlenül előbbreviszik a munkásművelődés ügyét, hiszen lehetőség nyílik az összehangoltabb munkára, a közös tennivalók meghatározására. K. Gy. M. A Zsámbéki-medence Lenin Tsz-ben az elmúlt év második felétől működik könyvtár, ahol vásárolhat is a tagság. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából nagy mennyiségű mezőgazdasági szakkönyvet szereztek be, amelyekből már most — a nyitás "előtt — sokat vesznek a tsz-tagok. Hivatás és hitvallás Huszonhét év a ráckevei járás szolgálatában összegezve a tanácskozáson elhangzottakat, megállapítható, hogy napjainkban — bár eltérő módon — többet törőd- |y nek a továbbtanuló dolgozókkal a munkahelyeken. Az mindenképpen dicséretes, Szikár termetű, ősz hajú férfi. Egyike a fővárosból vidékre ingázóknak: a ráckevei járási hivatal igazgatási osztályának vezetője dr. Barabás Béla. Huszonhét esztendeje hűséges a járáshoz, most 63 éves. — Nem fárasztja a napi utazgatás? — A negyedszázadnál hosz- szabb idő álatt megszoktam, el sem tudnám már képzelni másképpen az életemet. Mikor kezdem a napot? Reggel fél hatkor kelek és fél hétkor együtt indulok a feleségemmel, aki szintén ingázó, Sziget- szentmiklóson dolgozik. De az utunk csak egy darabig, a villamoshoz közös. Különben 29 —25 perc alatt érek a HÉV-ig, és nyolc felé jár, mire belépek a hivatal kapuján. Legtöbbször este hét órára már otthon vagyok. Otthonának érzi Csak ritkán indul haza a hivatalos idő lejártával. Tagja a szakszervezeti bizottságnak, sokszor még van munkája. Havonta egyszer részt vesz az öregek fórumán, útbaigazítást, tanácsot ad a rászoruló idős embereknek. Aztán az is hivatalon kívüli elfoglaltság számára, hogy a járás tanácsi dolgozóinak évente vagy kétévente megtartott szakmai vetélkedőjét szervezi. Többek között ez is szívügye. — Azt szeretném, ha járásunk valamennyi tanácsi dolgozója nagyon járatos lenne az államigazgatási jogszabályokban, és azok helyes alkalmazásában. A magam részéről nagyon szeretem ezt a munkát. S hogy ért hozzá, az is bizonyos. azért volt éveken át gyakorlatvezető a tanácsakadémián. — Reggelente^ amikor elindulok Ráckeve felé, mindig úgy érzem, hazamegyek. Pesten lakom, de ném vagyok odavalósí... A gyerekek érdekében Háromszék szülötte, székely ember. Abból a családból származik, amelyik Barabás Miklóst, a múlt században élt nagy festőt adta a magyar kultúrának. 1939-ben fejezte be tanulmányait a kolozsvári egyetemen, aztán egy ideig szű- kebb pátriájában árvaszéki ülnök volt a megyénél. A háború után Budapestre jött, mert szülei odaköltöztek, s beáljt segédmunkásnak a Beloiannisz Gyárba. — Nem volt könnyű a munka, mégis szívesen csináltam, hasznosnak találtam. Személy szerint is, mert az élet egy előttem többé-kevésbé ismeretlen oldalával, a munkások sorsával közelről ismerkedhettem meg. Azóta is jó hasznát veszem tapasztalataimnak. 1950-ben alakultak meg a tanácsok, s persze, a járási tanácsok is. Akkor hívták be a Pest megyei tanácsházára — ahol két évvel korábban jelentkezett — és közölték vele, ha vállalja, kinevezik gyámügyi előadónak a ráckevei járási tanácshoz. — Örömest vállaltam — újra foglalkozhattam a bajba jutott gyerekekkel. Húsz teljes évig igyekeztem rajtuk segíteni itt a járásban. 1970-ben azonban a járási hivatal igazgatási osztályának helyettes vezetője lettem. Most már nemcsak a gyermekek ügyé tartozik hozzám, hanem például az anyakönyvi felügyelet is. A járás 17 anyakönyvi kerületében évente legalább egyszer nagyon gondosan át kell vizsgálni az anyakönyveket. Rendkívül ritkán találunk hibás bejegyzést, de előfordulhat. Ezért feltétlenül szükséges az ellenőrzés. Az anyakönyvnak nagyon pontosnak kell lennie. Elmondja aztán, hogy 1971 óta egészen a legutolsó napokig a kiskunlacházi Duna-par- ti üdülőterület rendezése adta a legtöbb munkát. Nagyon sokan a telküknél nagyobb föld- darabot foglaltak el, mások rendszertelenül építkeztek. Gir- be-görbe, sőt, több helyen járhatatlan, szűk utcák alakultak ki. Á rendezés során sokaktól kellett kisebb-nagyobb területet kisajátítani. Másodfokon — A gyámügyeket most már a nagyközségi tanács intézi, tőlük hozzánk legfeljebb másodfokon kerülnek — folytatja, és a hangjából melegség árad, amikor a gyermekek dolgáról beszél. Neheztelés Viszont, amikor megemlíti, hogy a láthatási ügyek elintézése a legnehezebb. Ha az elvált szülők meg is egyeznek, legtöbbször nem tartják be az egyezségüket, nem engedik a másik szülőnek látni a kicsit. Gyakran egymás ellen uszítják a gyermeket. Majd határozottan szomorúra vált a hangja: — Esztendőnként átlag 600— 700 veszélyeztetett gyermek ügye foglalkoztatja a helyi tanácsokat és a járási hivatalt. Közülük 50—55 kerül minden évben állami gondozásba. Jelenleg a járásból vagy 350 az állami gondozott. Dr. Barabás Béla hivatása: az államigazgatásban dolgozná. Hitvallása: szép munka az emberek ügyes-bajos dolgait intézni. Sz. E. 30-40 7. engedmény,
