Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

1917. FEBRUAR 4., PÉNTEK Waldheim Kairóban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, közel-keleti kőrút­jának első állomásán, az egyip­tomi fővárosban, szerdán több mint egy órán keresztül tár­gyalt Iszmaii Fahmi külügy­it gy tűnik, két táborra sza­kadt a Közel-Kelettel foglalko­zó nemzetközi közvélemény. Kurt Waldheim szerdán kez­dődött körútja derűlátókra és borúlátókra osztotta a megfi­gyelőket. A derűlátók abból indulnak ki, hogy a világszervezet te­kintélyével elöbb-utóbb még­iscsak tető alá lehet hozni a genfi békekonferenciát, s ez­zel jogos a remény, hogy a je­lenlegi feszültséget tartós béke váltsa fel az olajfák alatt. Mire alapozzák ezt a véle­ményüket? Arra például, hogy Izrael­ben is működnek már olyan erők. amelyek a palesztinok önálló képviselete ügyében haj­lanak a realitások felé. Aztán: a palesztinok soraiban is erő­teljesebb a mérsékeltek szár­nya. Azoké, akik a térség va­lamennyi országának — bele­értve Izraelt — elismerik a szuverenitását, létét és garan­tálják biztonságos jövőjét. S ugyancsak a derűlátók véle­kednek úgy, hogy az arab vi­lág belső egysége is szilárdabb­nak tűnik, mint néhány hó­nappal ezelőtt. Mindez csak a látszat — replikáznak a borúlátók. Kurt Waldheim Egyiptomban, Szí­riában, Szaúd-Arábiában, Li­banonban, Jordániában és Iz­raelben mit sem képes elő­mozdítani, ha a kairói állás­pont — mondjuk — alig egy hajszálnyival, de eltér például Damaszkuszétól. Mások ugyan­ebben a táborban Libanont vé­lik választóvíznek: a bejrúti fegyvernyugvás után kialakuló helyzet megítélése — szerin­tük — még korántsem egysé­ges. Vannak olyan vélemé­nyek is. amelyek szerint, ha a világszervezet főtitkárának körútja kudarccal végződik, el­kerülhetetlen az újabb hábo­rú. Waldheim sem tartozik a derűlátók közé. Genfi nyilat­kozatában úgy fogalmazott: ha az idén nem ül össze a genfi értekezlet, akkor a Közel-Ke­leten ismét kitörhet a fegyve­res harc. Nos, az igazság — mint annyi más esetben — aligha­nem a két álláspont között tanyázik. Ne feledjük: a genfi konferencia két társelnöke a Szovjetunió és az Egyesült ál­lamok! Igaz, hogy az egyipto­mi elnök néhány napja a nyu­miniszterrel. Waldheim az esz­mecserét rendkívül hasznos­nak nevezte. A két diplomata csütörtökön ismét találkozott, és az ENSZ főtitkárát fogad ta Szadat elnök is. gat-európai államokhoz inté­zett felhívásában fokozottabb aktivitást kért tőlük a konfe­rencia felújítása és lebonyolí­tása tárgyában, de — ismer­vén az árnyalati vélemény- különbségeket — aligha kap Szadat pozitív választ. Vagy, ha igen, legfeljebb udvaria­san egyetértőt, s nem konst­ruktívat. Kétségtelenül nehéz feladat­ra vállalkozott Kurt Wal­dheim: az -ENSZ főtitkárára vár a látszólag csekély, ám a térség jövője szempontjából mégis nagyon fontos nézet­különbségek egyeztetése, vagy legalábbis közelítése. S törek­vésének kimenetelét — a múlt sikereinek és kudarcainak tükrében — nehéz előre meg­jósolni. CARTER AMERIKAI EL­NÖK szerda esti rádió- v és tv-beszédében egységre, oda­adásra és áldozatokra szólítot­ta fel az Egyesült Államok népét. Az elnök beiktatása után 12 nappal elhangzott el­ső nagyobb beszédében a gaz­dasági gondok fokozatos meg­oldását ígérte, a külvilágnak pedig erős amerikai hadsere­gen alapuló tárgyalásos poll- fciik-át AMIR ABBASZ HOVEIDA iráni kormányfő kétnapos hi­vatalos látogatásra Madridba érkezett. Mozambik A FRELIMOkongresszusa Maputóban csütörtökön meg­kezdődött a Mozambiki Fel- szabadítási Front (FRELIMO) 3. kongresszusa. A kongresz- szus napirendjén az ország gazdasági fejlesztésével és a szocialista társadalom építésé­vel kapcsolatos kérdések, va- larninj; a tudományos szocia­lizmus alapján álló forradal­mi párt megalakítása szere­pelnek. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletét intézett a Mozam­biki Felszabadítási Front (FRELIMO) 3. kongresszusá­nak küldötteihez. Az SZKP KB üdvözlete rá­mutat, hogy a FRELIMO az idegen elnyomás éveiben ma­gasra emelte a szabadság zászlaját, és győzelemre ve­zette a mozambiki népet a gyarmatosítók elleni harcban. Mozambik dolgozói most a FRELIMO irányítása alatt új életet teremtenek, és határo­zottan visszaverik az imperia­listák, a nekolonialisták és a fajüldözők cselszövéseit, és megvédik a béke, a társadal­mi haladás eszméit. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek meg vannak győződve arról, hogy a két párt és a két nép között a gyarmatosítás elleni küzdelem időszakában kialakult kapcso­latok a jövőben tovább erő­södnek és szélesednek — hangsúlyozza az SZKP KB távirata. SZUDÁN Meghiúsított katonai lázadás Meghiúsított katonai láza­dásról érkezett hír Szudán déli részéből. Mint Ábel Alier szudáni alelnök szerdán este bejelentette, a légierők helyi alakulatához tartozó lázadó tisztek el akarták foglalni a dél-szudáni Juba repülőterét. A kormánycsapatok azonban meghiúsították a lázadási kí­sérletet, és annak csaknem valamennyi résztvevőjét meg­ölték. Hivatalos közlés szerint a zendülést követően Jubá- ban helyreállt a rend. Az alelnök egyébként arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban Jubában szabotázs­INDIA Dzsagzsivan Ram pálfordulása új veszélyt jelent a demokráciára Csütörtök reggel Indira Gandhi miniszterelnököt laká­sa előtt híveinek ezrei ünne­pelték és támogatásukról biz­tosították az egyre élesedő politikai küzdelmében. A kor­mányzó Nemzeti Kongresszus Párt tagjaihoz a miniszterel­nök-asszonyt támogató diákok és munkások is csatlakoztak. Az indiai sajtó csütörtökön nagy teret szentelt a Dzsag­zsivan Ram mezőgazdasági és öntözési miniszter és a hozzá csatlakozott politikusok pál- fordulásának. Mint az AP hír- ügynökség megállapítja, eze­ket a politikusokat nemrégi­ben még Indira Gandhi leg­erősebb szövetségeseiként tar­tották számon. A kormánypárti National Herald szerkesztőségi cikké­ben Ramot és társait politi- kai opportunistáknak bélyegzi és arra figyelmeztet, hogy pál- fordulásuk új veszélyt jelent a demokráciára. Az Indiai Kommunista Párthoz közel álló Pátriát megállapítja: a legfőbb fel­adat most az, hogy a közelgő választásokat a demokrácia és a nenjzet jóléte szolgálatának szellemében tartsák meg. akciók tervezésének vádjával 28 személyt tartóztattak le. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy ebben a körzetben ez volt a harmadik zendülési kísérlet azóta, hogy 1971 márciusában, a terület autonómiát kapott. A Szaljut-4 befejezte kozmikus repülését Befejezte tartós kozmikus repülését a Szaljut—4 orbitá- lis tudományos űrállomás. A kutatóbolygót 1974. decem­ber 26-án bocsátották Föld kö­rüli pályára. A tudományos ku- tatóállomáson két űrhajó le­génysége dolgozott, összesen 93 napig. Az űrállomás három hó­napon keresztül közös repülést végzett a Szojuz—20 pilóta nél­küli űrhajóval. A Szaljut—4 február 3-án, moszkvai idő szerint 2 órakor, befejezte 12 188-ik Föld körüli fordulatát. A programnak meg­felelően, a földi irányítóköz­pontból az előre meghatározott térségbe vezérelték, és be­kapcsolták hajtóműv tikét. A Szaljut—4 ezt követően ráállt a leszállópályára, és az at­moszféra sűrű rétegébe beha­tolva a Csendes-óceán Egyen­lítő feletti meghatározott tér­ségébe érve megsemmisült. A Szaljut—4 állomáson ősz- szesen több mint 300 tudo­mányos-technikai kísérletet végeztek. A NHAN DÁN csütörtöki számában nyilvánosságra hoz­ta a Vietnami Kommunista Párt szervezeti szabályzatát. A dokumentumot, amely 11 fejezetből áll, a párt IV. kong­resszusán fogadták el. Leonyid Brezsnyev fogadta Szaddam Husszeint Az iraki párt- és állami vezető elutazott Moszkvából Leonyid Brezsnyev, azSZKP hívására tett hivatalos látoga­Központi Bizottságának főtit­kára' a Kremlben fogadta Szad­dam Husszeint, az Arab Szo­cialista Újjászületés Pártja re­gionális vezetőségének főtit­kárhelyettesét, az iraki forra­dalmi parancsnoki tanács el­nökhelyettesét. Elutazott Moszkvából Szad­dam Husszein, aki az SZKP KB és a szovjet kormány meg­tást a Szovjetunióban. Az iraki párt- és állami ve­zetőt és kíséretét Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minsztertanácsának elnöke búcsúztatta a vnukovói repülőtéren. Csütörtökön Moszkvában szovjet—iraki közös közle­ményt hoztak nyilvánosságra, Szadam Husszein hivatalos szovjetunióbeli látogatásáról. Puccskísérlet Etiópiában Az etiópiai központi rádió­adó csütörtökön amhara nyel­vű adásában bejelentette, hogy államcsíny kis ér letet hiú­sítottak meg az országban. A hírügynökségek a rádióközle­ményre hivatkozva jelentik, hogy ellenforradalmi erők megkísérelték körülzárni az ideiglenes katonai kormányzó- tanács épületét. A hivatalos közlemény nem közöl semmit arról, hogy kik álltak a puccskísérlet mö­gött, s egyelőre ugyancsak nincs hír az etióp vezetők sor­sáról. A kormánycsapatok és a puccsisták közötti rövid tűzharcot követően lezárták az ideiglenes katonai kormány­zótanács épületéhez vezető utakat. A fővárosban és kör­nyékén helyi idő szerint este 21 órától hajnali 5 óráig ki­járási tilalom van érvényben. A rádió a későbbiek során bejelentette, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartja a hely­zetet. Nyugati, hírügynökségek je­lentése szerint Etiópiában a kormányt támogató vasárnapi tömegtüntetés óta igen feszült volt a helyzet. Lapzártakor érkezett: Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint az Addis Abeba-i rádió csütörtök este közölte, hogy az aznap lezajlott etiö- piai puccs során meghalt Tefe- ri Benti tábornok, az ideigle­nes katonai kormányzótanács elnöke és a testület hat másik vezető tagja. A fegyveres ha­talmi harcban győztes csoport a rádióközleményben arról számolt be, hogy Teferi Benti tábornokot és hat társát „ki­végezték”, mert különböző il­legális csoportokkal, köztük az etiópiai népi forradalmi párt­tal tartottak kapcsolatot Bécsi haderőcsökkentési tárgyalások A lengyel delegáció vezetőjének sajtótájékoztatója A bécsi haderőcsökkentési toztatnu. Ezek az őrs zó gok ^ to- tárgyalások 11. fordulójának első plenáris ülése után Sla- womir Dabrowa nagykövet,' a lengyel delegáció vezetője fej­tette ki kormányának állás­pontját, a tárgyalások témájá­val összefüggő kérdésekben. Részletesen szólt a lengyel küldöttség vezetője azokról a nehézségekről, amelyek hát­ráltatják a bécsi tárgyaláso­kon a mielőbbi kibontakozást. Ennek során hangsúlyozta, hogy a fő akadályt a NATO- országoknak az a törekvése képezi, amellyel a Közép- Európa térségében fennálló katonai erőviszonyokat saját előnyükre kívánják megvál­Harc Portugália igazi függetlenségéért vábbra is majdnem három­szor nagyobb csökkentést kí­vánnak a Varsói Szerződés ál­lamaitól, mint amennyire sa­ját maguk készek volnának. Ezzel összefüggésben hangsú- lyozta:—.a szocialista országok részéről ez a követelés elfo­gadhatatlan. A Varsói Szerző­dés államainak szilárd véle­ménye az, hogy a csökkentés nem sértheti egyik állam biz­tonságát sem és egyik fél sem juthat egyoldalú előnyökhöz. Akadály az is, hogy Kanada és a nyugat-európai államok nem hajlandók kötelezettsé­get vállalni arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen mérték­ben csökkentik fegyveres erői­ket a második szakaszban. A nyugati fél továbbra is elhá­rítja a szocialista országoknak a nemzeti, fegyveres erők felső határára vonatkozó javaslatát. Komoly akadály az is, hogy a NATO a légierőt és az atom­eszközökkel felszerelt alakula­tokat ki akarja zárni a redu­kálásból — mondta Dabrowa nagykövet. A továbbiakban nyomaték- kai szólt arról, hogy a len­gyel delegáció, valamint a tárgyalásokon részt vevő töb­bi szocialista küldöttség meg­ítélése szerint Közép-Európa szóban forgó térségében álta­lános katonai erőegyensúly van. Ilyen következtetések von­hatók le a fegyveres erők összlétszámúból, amelyet a tárgyalásokon a felek ismer­tettek. Külön kiemelte: a Var­sói Szerződés tagállamai saját adataikat fél esztendővel ko­rábban közölték, mint nyugati partnereik. Rámutatott a szo­cialista országok tavaly elő­terjesztett kompromisszumos iavaslatáhak realitásaira, ame­lyek a legiobb alanot adják a kölcsönös érdekű megállapo­dás elérésére. Az előrehala­dást szolgália az is. hogy nem­régiben a szocialista országok megismételték egyik javasla­tukat: a tárgyalások időszaká­ra fagyasszák be a részt vevő államok haderőik létszámát. Ez bizalomnövelő intézkedés lenne és bizonyítaná a meg­egyezési szándékot, megköny- nyítené az előrehaladást, lé­pést jelentene a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez. A sajtótájékoztatón közöl­ték, hogy a legközelebbi ple­náris tanácskozást február 10-én rendezik. eltérő véleményt vallanak bi­zonyos kérdésekben. A delegátusok többsége ál­lást foglalt a portugál szak- szervezeti mozgalom szakszer­vezeti egysége mellett és el­ítélte az egységbontó törekvé­seket, a párhuzamos szövetsé­gek megalakítására irányuló kísérleteket, az úgynevezett szakszervezeti pluralizmust. Szakszervezeti körökben azt tekintik a plénum egyik leg­nagyobb eredményének, hogy háttérbe szorították a szélső- baloldali, álforradalmi törek­véseket. így történhetett, hogy végül is a kongresszus a de­mokratikus vívmányok meg­védésében és megszilárdításá­ban jelölte meg a szakszerve­zetek jelenlegi legfőbb felada­tát. A Portugál Kommunista Párt Pólitikai Bizottsága a kong­resszus befejeztével közle­ményben állapította meg, hogy a portugál szakszerve­zetek a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtettek a for­radalmi vívmányok és a de­mokratikus rendszer megvé­désére. A párt felszólította tagjait arra, hogy tanúsítsa­nak éberséget az egységbontó manőverekkel szemben és erő­sítsék a dolgozók egységét a szakszervezeti mozgalomban. Az elfogadott akcióprogram, a dolgozók közvetlen követelé­seit tartalmazó dokumentu­mokkal együtt lehetőséget te­remt az összefogás kiszélesíté­séhez. egyben előmozdítja azt a harcot, amely az ország szocialista irányú átalakítá­sáért folyik — minden retrog- rád erő ellenében. A. B. X. lajdonosaiknak. Elutasították azt a tervet, hogy az állam befolyása alatt álló, de nem államosított üzemek vissza­kerüljenek az egykori tőké­sek kezéoe, s elutasították a tulajdonosok kártalanítását. Síitraszálltak az államosított szektorok kiterjesztéséért és megerősítéséért a berunázások fokozása révén, valamint olyan fejlesztési ütem biztosí­tásával, amely nagyobb, mint az ipar egészének fejlődési üteme. Követelték a földre­form megvédését és folytatá­sát, az ország eladósodásának megszüntetését és a gazdaság fejlesztését alapvetően hazai forrásokból. Közvetlen fel­adatnak jelölték meg a dolgo­zók alkotmányos jogainak vé­delmét és szervezett részvéte­lüket az érdekeiket és jogai­kat érintő törvények kidolgo­zásában, A kongresszuson folytatott vitából világossá vált, hogy a fórumon részt vevő szakszer­vezetek vezetőinek egy elszi­getelt része szélsőjobboldali szellemben próbálta elítélni az Intersindicalt és a kongresszu­si akcióprogramot. Például az egyik felszólaló azt követelte, hogy általános forradalmi sztrájk kirobbantásával dont- ség meg a kapitalizmust. Az ilyen álforradalmi magatar­tással szemben a küldöttek többsége emlékeztetett 1975 „forró nyarára”, amikor a dolgozók barrikádokat építet­tek más olyan társaikkal szemben, akik nem osztották politikai nézeteiket. Miként az egyik küldött mondotta: Nem szabad megismétlődnie, hogy a dolgozók lefasisztázzák sa­ját társaikat, csak azért, mert zókat, fokozottabban vegye­nek részt az ország közéleté­ben, hogy megvédhessék és továbbfejleszthessék a forra­dalom vívmányait, konszoli­dálhassák a szabadságjogo­kat, a demokráciát, az államo­sításokat, a földreformot, a munkásellenőrzést és -irányí­tást. A szakszervezeti mozgalom akcióprogramja — mely a kü­lönféle áramlatok kompro­misszumából született — le­szögezi, hogy harcolnak a tőke pozícióinak megerősítése, a nagybirtok visszaállítása, az ország imperialista függősége ellen és nem hajlandóak a hatalmi szervekkel olyan gaz­daságpolitikáról alkudozni, amely ellentétes a nemzetgaz­daság szocialista irányú fej­lesztésével, s amelynek árát a dolgozókkal akarják megfi­zettetni. A dolgozók anyagi és szo­ciális életkörülményeinek, munkahelyi feltételeinek ja­vításán kívül a kongresszus részvevői harcot hirdettek a kollektív szerződések megkö­tését célzó tárgyalások folyta­tásáért, az elbocsátások — köztük a kollektív elbocsátá­sok — ellen, a munkanélkü­liség felszámolásáért, a mun­kásellenőrzés kiterjesztéséért minden vállalatnál, különösen az állami vállalatoknál. Köve­telik az államosított üzemek mielőbbi átszervezését oly módon, hogy lehetetlenné te­gyék visszaadásukat volt tu­natisztek vezette bizottság, amelynek feladata lenne elvé­gezni az állami hivatalnokok körében a politikai , tisztoga­tást, rehabilitálta a Salazar- diktatúra meggyőződéses hí­veinek egész sorát. Ezek a lé­pések a jobboldali körök új­jászülető befolyását mutatják. Ma már a reakciós sajtó nyíltan a hatalom megragadá­sára szólítja fel a velük azo­nos nézeteket valló katonai köröket. Ez az egyik oldal. A másik, hogy a portugál fővárosban vasárnap fejeződött be a négynapos országos szakszer­vezeti kongresszus, amelyen átszervezték az Intersindical Szakszervezeti Szövetséget és Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — Országos Inter­sindical (CGTP-Intersindical) néven új központot hoztak létre. A kongresszus a portugál dolgozókhoz intézett kiáltvá­nyában aláhúzta: a szakszer­vezetek készek döntő mérték­ben hozzájárulni az ország gazdasági és társadalmi ne­hézségeinek leküzdéséhez, ha ez a szabadság a haladás és a nemzetközi függetlenség je­gyében, az alkotmányban rög­zített célok megvalósítását szolgálva megy végbe. A kiáltvány a dolgozók kong­resszusi felszólalásai alapján hangot adott a jobboldal an­tidemokratikus tevékenységé­nek fokozása miatti aggodal­mának és felszólította a dolgo­Bár Portugália új demok­ratikus alkotmánya tiltja a fasiszta szervezetek működé­sét, mégis szembetűnő, hogy a fasiszták óvatosan bár, de újjászervezik erőiket, mind a hadseregben, mind az ország politikai köreiben, mind pedig a fiatalok között és a sajtóban — írja a New York Timesben a lap lisszaboni tudósítója. Az kétségtelen, hogy a por­tugál fasizmus legfőbb táma­sza a politikai rendőrség volt Most, mindössze három év­vel a fasiszta diktatúra meg­döntése után, szabadon bo­csátják és rehabilitálják a re­zsim egykori tisztjeit és ügy­nökeit. Ez mélyen felháborítja az ország közvéleményét. Az antifasiszták és a volt politi­kai foglyok. szövetsége a múlt héten felszólította a kormányt: állítson fel különleges jogi bi­zottságot a fasizmus és a poli­tikai rendőrség bűntetteinek kivizsgálására. Az emberi jogok védelmé­re alakult szervezet — csatla­kozva a közvélemény erőteljes tiltakozásához — azzal vádol­ta a politikai rendőrség volt tagjai felett ítélkező katonai törvényszéket, hogy indoko­latlan elnézést tanúsítottak a bűntettek elkövetői iránt. Szá­mos volt tisztet, a politikai rendőrség egykori felügyelőit azon az alapon engedték sza­badon. hogy azok jelentékte­len tisztviselőknek tüntették fel magukat Ezzel párhuzamosan a kato-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents