Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
1977. FEBRUAR 1., KEDD IzMätm Első az országban Hulladékból energia Hőstörténet egyszerű szavakkal Az új lakótelepeknek Már javában dolgoznak az építők a budapesti szemétégető mű tereprendezésén, alapmunkálatain: az elképzelések szerint 1981-ben helyezik üzembe Magyarország első szemétégető művét, amely a fővárosban keletkező összes hulladék mintegy 60 százalékát dolgozza majd fel. Rákos- palotán az Ifjúgárda úton épülő beruházás teljes költsége meghaladja a 2,1 milliárd forintot. Vannak, Üzemi demokrácia Amikor belépünk egy élelmiszerüzlet aj iáján, s meglátjuk az ismerős eladókat, nem jut eszünkbe, hogy ők is egy nagy vállalat dolgozói. Vajon nekik milyen lehetőségük van arra, hogy beleszóljanak a vállalat egészét érintő kérdések eldöntésébe, hogy ismertessék gondjaikat, elmondhassák ötleteiket a vállalat gazdasági vezetőinek? Azaz milyen fórumai vannak az üzemi demokráciának a kereskedelemben? Egyáltalán beszélhetünk-e erről a kereskedelemiben? Szerfe a megyéből — Az üzemi demokráciának sok sajacos voudsa van nálunk — monuja Gidofuivy Zoltán, főei.enor, a Nyuga.- Pest megyei Eieimlszeiüisjse- resKeae.iíu Váoaiat a-iapszer- vi pártat.-iára —, ugyan.s dolgozóink 80 százaléka nő, több mint fele 30 éven aluli, s az ipartól eltérően nem zárt közösségben tevékenykednek. Munkahelyeik a szentendrei, a budai és a ráckevei járásban vannak, s bizony a kollegák többsége nem ismeri egymást. Ezért az üzemi demokrácia egy-egy fórumán, például a termelési tanácskozáson, az ifjúsági parlamenten, a szocialista brigádveze- tők értekezletén a munkaértekezleteken, bátortalanul, feszengve, unszolásra mondják el csak véleményüket, mert bizonytalan, hogy mások is egyetéríenek-e velük. Erről beszélt Pillér István és Mészáros Gertrud, a pilis- vörösvári fűszerboltban. Lett volna mit elmondaniuk az,ifjúsági parlamenten: mert munkahelyük, a 92-es élelmiszerüzlet kétszintes, 13 lány és asszony cipeli naponta a palackokkal telt rekeszeket, a mosóporokkal megrakott kosarakat, a pincéből az eladótérbe. (Van ugyan egy kézi- lift, de életveszélyesnek nyilvánították, s az új elektromos lift beszerelése csak a távolabbi jövőben várható). Rosz- szak a szociális körülmények is: az öltözőszekrények, az irodának kinevezett íróasztal és a kézmosó (rossz a lefolyó, lavórba csurog a szennyes víz), mind beszorítva egyetlen kis zugba. Ilyen körülmények között évi 16,5 millió forint értékű árut eladni igazán elismerésre méltó teljesítmény. Hogy mégsem beszéltek gondjaikról? — Szinte senkit sem ismertünk. olyan hűvös volt a hangulat ___ Alig volt hozzászólá s, s aki jelentkezett, az is egyéni és nem közösségi problémákat tett szóvá. Nem indokolták A Nyugat-Pest megyei ÉKV- nál 1300-an dolgoznak, összesen 260 üzletben. A hálózatot naponta 18 intéző látogatja, ők az összekötők a boltok és a vállalat központja között, ök kézbesítik a körleveleket is. amelyek a vállalat egészét vagy többségét érintő döntésekről tájékoztatnak. Négy életet mentett meg két fiú Ráckevén Ha a Ráckevei-Dunát a Csepel sziget két csúcsán elzáró zsilip nincs nyitva, altkor a folyóból állóvíz lesz, és télen, mint a tavakon, hamar képződik jég a felületén. Korcsolyával, szánkóval csúszkálnak rajta, sokszor nem is csak gyerekek. Ráckevén vagy másfél tucat fiú még jégho- kizni is szokott. Hogy ez mielmondják... a kereskedelemben legutóbbi körlevelet Érden, a pályaudvari ABC-ben Somogyi Róbert és Fazekas Gergely üzletvezető-helyettesekkel böngésszük. Arról értesítik a boltokat, hogy egyszerűsítik a palackozott italok számlázását. Arra a kérdésemre, ki volt áz ifjúsági parlamenten. ki a termelési tanácskozáson és ki veit részt a szocialista brigádértekezleten. tudnak válaszolni. Még arra is, hogy melyik tanácskozáson miről esett szó. Arra azonban csak vállvonogatás a válasz, miért nem vetették föl saját boltjuk problémáját, azt, hogy kevés a pénztáros, hogy csúcsforgalomban az üzletvezető-helyetteseknek is be kell ülniük a kasszába, s hogy nem akar egyik eladó sem (31-en dolgoznak az üzletben) pénztárosiskolára menni. Ottjártunkikor az üzletvezető szabadnapos volt. ö a termelési tanácskozáson fölszólalt, mégpedig a 24 tagú Petőfi szocialista brigád vezetőjeként felajánlotta, hogy folyamatos áruutánoótlássa! megpróbálják egymillió forinttal túlteljesíteni értékesítési tervüket. Sikerült a tervezettnél 2,2 millió forinttal több árut eladni, ami azért elismerésre méltó, mert a vállalat egésze hajszállal a tervezett árbevétel alatt maradt Összetart a brigád Ilyen nagy ABC-iben, mint az érdi, amelynek évi forgalma meghaladja a 45 milliós forgalmat, üzemi demokrácián nemcsak azt értjük, hogy egy-egy kereskedő miként illeszkedik a vállalat döntési rendszerébe, hanem azt is, hogy itt helyben menynyire veszik figye.embe véleményét és ötleteit. Nyári Lajos, nyugdíjasként az üzlet adminisztrátora: — Mindenről tájékoztatnak bennünket. A bolt belső dolgairól csakúgy, mint a vállalatéiról. Nemrég például kint járt a beruházási előadó a 221-es boltban — annak is én adminisztrálok — s elmondta, hogy felújítják az üzletet. Elegendőnek tartja a belső tájékoztatást Százhalombattán az új ABC-ben Raczkó Sán- dorné, pénztáros is. A 22 személyes üzletben jó a hangulat, jól érzik magukat a lányok, asszonyok, s nem véletlenül. A kellektíva magja a tíztagú, aranykoszorús, Há- mán Kató szocialista brigád. idestova nyolc éve dolgozik együtt. Gidófalvy Zoltán főellenőr- től tudom, hogy 1974 óta működik a vállalatnál a jogi tanácsadó szolgálat, amelyet társadalmi munkában maca lát el. A dolgozók mind nagyobb számban keresik fel munkaügyi, építkezéssel kapcsolatos és eljárásjogi kérdésekkel. Hogy jönnek és érdeklődnek, az is az üzemi demokrácia erősítésének irányába hat. Czibor Valeria lyen vakmerőség, az kiderült most egy januári vasárnapon, amikor délelőtt 11 óra tájban egyszerre négy ember került életveszélybe átellenben a Senkiszigettel. Roppan a jég Murányi Ferenc, a Közép- Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei szakaszmérnökségének 58 éves előadója negyeumagával indult a jégre. Vele volt Sarolta lánya, a szi- getoecsei általános iskola pedagógusa, valamint fia, Géza, általános iskolai tanuló és egy náluk vendégeskedő pesti fiatalember. Tibor. Szánkót vittek magukkal. A parttól vagy 200 méterre Murányi lába alatt ropogni kezdett a jég Legelői haladt, hátrafordult, figyelmeztette a többieket, de abban a pillanatban a vendégfiú alatt már be is szakadt, s elmerült a lék vizében. Murányi Saroltától alig két méterre. A leány a segítségére sietett, de egy lépést is alig tett meg, máris elnyelte a víz. Egy oillanat és a felszínre bukkantak. Murányi Géza, a kisfiú szánkóját próbálta oda- nyújtami nekik, de alatta is beszakadt a jég, szintén vízbe került. Apjuk gyermekei felé rohant, de alatta is roppant a jég... — Mind a négyen a vízben voltunk tehetetlenül. Erre segítségért kiáltottam — beszéli el most Murányi Ferenc. A bajbajutottak életösztöne adta az első segítséget: görcsösen belekapaszkodtak a jég peremébe, de megjött az két fiatal fiú személyében. Murányi szerint 10—15 perc múlva értek hozzájuk, vagy 500 méter távolságból. Ám az egyik életmentő, a 16 éves ráckevei Schneider István, a budapesti Kaffka Margit gimfiázium másodosztályú tanulója, akivel az iskolájában beszélgettünk, azt mondta, 3—4 nerc múlva ott voltak. Az életveszélyben levőknek persze hosszabbak a percek Gyors segítség Csakhogy mentés közben a két fiú \is veszélyben forgott. — Erre nem is gondoltunk. Talán, ha eszünkbe jut, nem merünk segíteni — vallja a gimnazista, 19 éves barátja, Tóth János helyett is, aki a Csepel Autógyár idén végző szerszámkészítő szakmunkás- tanulója. Aztán elbeszéli, hogy négykézláb csúsztak a jégen a vízbe merült négy ember felé. Hokiztak az előbb, a bot a kezükben volt, nem hajították el. — Nem tudom, gondolt-e rá Jancsi, nekem biztos nem fordult meg a fejemben, hogy hasznunkra lesz a bot, csali szorongattam. Aztán, hogy odakúsztam, láttam, legközelebb a kis Géza van hozzám. Felé nyújtottam a hokiboto- mot, s kihúztam a vízből. Aztán az előttem ismeretlen búnak nyújtottam a botot. Láttam. hogy Jancsi ugyanígy segíti ki a vízből Murányi Sárit, aki egészen erőtlen volt, úgy kellett végighúzni a jégen Schneider Gabinak, a ráckevei Ady gimnázium tanulójának közreműködésével. Kapott is Gabi igazgatói dicséretet az iskolában. — S hol volt a többi hoki- ?ó? — Mind segítségért mentek. Létrát, kötelet hoztak a parti házakból. Akkor már négvük közül egyedül Murányi Ferenc volt a vízben. Hogy elérjem, és a hokibotot odanyújthassam, tovább kellett volna másznom a jégen, de már ne.m mertem. A hosz- szú kötél végét viszont odadobtam neki, és így húztam ki. Tóth Jancsiék ott laknak közel a baleset helyéhez a parton, az ő házukba vitték a jeges vízből kimenteiteket. Jancsi mamája ápolta őket. Még csak meg sem fáztak a hideg fürdő után. Ösztönösen cselekedtek — Ha hasonló balesetet látsz, életedet kockáztatva megint segítenél? Azt várom, hogy rögvest harsány igennel felel erre a kérdésre, de elgondolkozva, lassan ad választ: — Lehet... Talán... Nem is tudom ... Es ez a válasz emberi. Hogy adott körülmények között mit cselekszünk, azt előre sohasem tudhatjuk. Mindenesetre két tizenéves fiú, magát a vékony jégen veszélyeztetve. négy ember életét megmentette Ráckevén. Merő véletlen, hogy Schneider István három. Tóth János pedig egy életet mentett meg. Fordítva is történhetett volna. Végül Schneider Pista, ez a szerény beszédű, kedves arcú gyerakember még valamit fontosnak tart közölni: — Focizok a Honvédben ... Szakoly Endre A Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat pilisszent- iváni műkőüzemében új csarnokot építettek, ahol kerti padoka. parkvázákat, játszóterek díszítésére alkalmas kőállatokat készítenek. Fehérvári Ferenc felvétele YízimaSomban kezdték Öt telepen dolgozik ma már a szentendrei kéziszerszámgyár Nemcsak a neve hosszú a Szentendrei Fémipari és Ké- ziszerszáímgyártó Vállalatnak, hanem a múltja is. A város régi temetőjében állt egy díszes síremlék. Arra írták: Johann Zimmer kovács 1864-ben alapította meg szerszámkészítő műhelyét. Az érdekes, ipar- történeti szempontból is jelentős síremléket a városi tanács a régi temető felszámolása után átszállíttatta az újba, s megőrizte újabb hosszú évtizedekre. A Bükkös-patak partján akkoriban egy idős házaspár vízimalma állt. Tőlük kért munkát a szálfa termetű vándorló morva kovácslegény. Kölcsönösen elégedettek voltak egymással, az öregek ráhagyományozták az épületet. Johann Zimmer kovácsműhelyéből lassan kisüzem lett. A vizikerék-emblémát — ami az ott készült szerszámok védjegye lett — a gyárrá fejlődött cég jóformáin az államosításig használta. ftlúllkutatók Dr. Győré Andor főkönyvelő különböző beosztásokban, de már harminc éve a gyár alkalmazottja és múltjának fáradhatatlan kutatója. Faragó Tamás tudományos munkatárssal együtt néhány éve megkezdték az üzem alapításától eltelt 110 év történetének a megírását. Rendkívül gondos kutatással, a megmaradt okmányok, árjegyzékek, munkanaplók és levelezés ser gítságével kísérték nyomon aa eseményeket. A gyár dolgozói közül soknak már a dédapja is itt vállalt munkát. Több családban az öregek még személyesen ismerték a már Zimmer Jánossá vált gyáralapítót. Rendkívüli erejéről ma is mesélik, hogy az ötkilós kalapácsot használta egykezes kalapácsnak. Hozzáértők tudják: ritka teljesítmény. Lenn az üzemben mutattak egy Ajax rendszerű rugós gép-kalapácsot. Gőz helyett ma már villanymotor hajtja, de továbbra is tisztességgel dolgozik. Legalább hetve-n éve remegted a falakat, amint iszonyú érővel lecsap az izzó vasra. Mondják, hogy a gépet Hollandiából még aiz öreg Zimmer hozatta. Píusz három Visszatérve a készülő gyári krónikához, íróik az 1955-ig terjedő időről már teljesen kész, lektorált anyaggal rendelkeznek. Tavaly óta kissé lelassult az írás, amióta a saját fejlesztésű szentendrei és dabasi üzemrészeiken kívül Szödligeten, Gödöllőn és Ve- resegyházon működő, hasonló profilú üzemeket csatoltak hozzájuk. A beolvasztás, az egységes üzemmenet kidolgozása, valamint a gazdasági szabályozók hatásának beillesztése lefoglalta az időt. amit a visszaemlékezésekre fordíthattak volna. A közismert néven továbbra is szentendrei szerszámgép- gyárnak nevezett — most már öt telephelyű — vállalkozás megbirkózóit a nehézségekkel. Győré Andor főkönyvelő ismét kézbe veheti a sárgult la- pú minfakönyveket, és az ú' fejlődést dokumentáló szerződéseket. Szeretnék, ha művűi még ez évben nyomdába kerülhetne. Elsősorban a daba- siak megértő támogatására számítanának. Köszöntő !snne A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének 25 éves alapítási jubileumát ezzel köszöritenék. Mert ez is érdekes ennek a vízimalomból fejlődött középüzemnek a történetében: emDr. Győré Andor az 1907-ből való mintakönyvben keresi a mai gyártmányok elődjeit. Számítógép kellene, hogy megállapítsák: hányszor csattant az izzó vason a gépmatuzsálemnek számító rugós kalapács acéltömbje. Halmágyi Péter felvételei beremlékezet óta vassal-acél- lal dolgoznak, mégsem a vasasszakszervezethez tartoznak, miután KGM-felügyeletű megyei tanácsi vállalatként tartják nyilván őket K. M.
