Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
1971. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK ÍCT a Mendei hírek Régi terv Mendén, hogy fejlesztik és bővítik a helybeli könyvtárat. A közelmúltban 25 ezer forintot kapottá könyvtár, állományának fejlesztésére. A falu vezetői 10 —15 ezer forint értékben vásároltak a Szent István telepi fiókkönyvtár részére is. hogy az eddigi 100 kötetes állományt 500-ra bővítsék. A mendedeknek sokat jelentenek ezek az intézkedések, hiszen mindannyian tudjuk — akik egy kicsit ismerjük a múltat —, hogy régen szinte egy fillér sem jutott a dolgozók művelődésére. ★ örvendetesen fejlődik hazánkban a vasúthálózat, néhány évvel ezelőtt például a mendei pályaudvart átépítették, korszerűsítették. Akkor az öreg állomás épületében maradt a pénztár. Sajnos, problémát okoz, hogy a vonatok beérkezéséig sokszor nem jut idő a váróteremből az aluljárón át a peronra menni. A felszállóperon is távol esik a váróteremtől, s ezért kevesen használják, sokszor üresen kong. Olyan megoldás volna jó, mint Gyomron. A két helyiséget át kellene helyezni az új pályaudvarra, pontosabban a felszállóperonhoz. Jelenleg négyezer ember él a faluban, s a lakosok legnagyobb része Budapestre jár dolgozni, úgyhogy az intézkedés sok gondot, problémát oldana meg. Kővári József Mende A tiszta és a rendes faluért Nemrégiben napirendjére tűzte Tökölön a Hazafias Népfront községi bizottsága a falu szépítésének, utcái gondozásának legfontosabb tennivalóit. Ismét meghirdetik a Tiszta udvar, tiszta ház mozgalmat — figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait —. amely jól segítette a község arculatának szebbé tételét. Bundies Péter Tököl Fiatalos lendülettel Farkas István, nyugdíjas tanító, immár 30 éve kezeli a rábízott könyvtár köteteit. Amikor munkáját kezdte, még megfelelt az egyetlen helyiség, ahonnan a helybeliek érdekes történeteket, regényeket, verseket és útleírásokat kölcsönözhettek. A közelmúltban a Hazafias Népfront fórumán tették s-’óvá, hogy időszerű lenne a könyvtár bővítése — legalább még egy olvasóteremmel. A könyvállomány gyarapításához évente jelentős összeggel járul hozzá a tanács, de segít a járás és a megye is. Farkas István pedig fiatalos lendülettel látja el teendőit, segíti a látogatókat a megfelelő választásban. Hetvenkilenc éves, de három évvel ezelőtt újból jeEgy levél - három témában RÁCKEVE A ráckevei Ady Endre gimnázium tanulóinak körében nagy hagyománya van a színháziba járásnak. Problémát okoz azonban az, hogy az utóbbi időben csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik színházakba látogatnak, hangversenyeket hallgatnak, vagy megtekintenek egy-egy érdekes kiállítást. Az iskola vezetése a gimnázium KlSZ-bizott- ságának segítségét kérte, s úgy tűnik: ismét sikerült felpezsdíteni a tanulók kulturális életét. A fiatalok már meghallgatják az Országos Filharmónia ifjúsági bérlethangversenyét, a tanév első felében Hangok birodalma címmel bemutatót tartott a Budapesti Madrigál Kórus. Éppen a közelmúltban hallgathatták Mozart, Haydn és Rossini műveit a Filharmónia fúvósötösének tolmácsolásában. Bejárnak a tanulók Budapestre is — például a Madách Színház öt előadásból álló bérletsorozatára —, s már megtekintették az Én, Bertolt Brecht című darabot, Februárban újabb közös színházlátogatást szerveznek, Radnóti műveivel ismerkednek. SZIGETSZENTMIKLÓS A szigetszentmiklósi 4507-es József Attila úttörőcsapatnak csaknem ezer tagja van. Nem csoda hát, ha a tavaly ősszel rendezett csapatszintű, majd járási és megyei úttörőparlamenten sok mondanivalójuk volt a küldötteknek. Elhangzottak, akkor értékes ötletek és javaslatok is. Kevesellték például a túrákat, a kirándulásokat. Ez a problémájuk már megoldódott, hiszen Pelsőczi László rajvezető személyében jó túravezetőt kaptak. Javasolták, hogy a legjobban dolgozó és tanuló úttörők ingyen — jutalomként — mehessenek színházba. A közelmúltban negyvenhárom színházjegyet kapott az úttörőcsapat vezetője e célra. Sok szó esett a sportról is. Délutánonként úttörő tömegsportfoglalkozásokon vehetnek részt a pajtások. ★ Folyamatosan beszerelik Szigetszentmiklós lakótelepén a vezetékes földgázfűtést. Sok otthonban már működnek a gázkészülékek, de el kell azt is mondani, hogy egyes berendezések gyakran elromlanák. Ilyen például a Hévíz típusú fürdőszobai vízmelegítő, amely sok helyen nem működik. Hónapok óta nem javítják, és nem cserélik a készülékeket. A szigetszentmiklósi kirendeltség nem kap alkatrészt, s ezért nem tudja kijavítani a hibát. Ifj. Váczi Károly, Szigetszentmiklós Válaszol az illetékes A lapukban megjelent Kérés a BKV-hoz című cikkükben foglaltakat kivizsgáltuk és tájékoztatásul az alábbiakat közöljük: a Budapest köz- igazgatási határán kívül fekvő területek tömegközlekedési ellátása nem tartozik vállalatunk elsődleges feladatai közé. Mindazonáltal 1976 novemberétől az Űjligeti lakótelepen élők segítésére, munkanapokon — a forgalmi csúcsidőkben — a 188-as (88/Y) jelzésű autóbuszt indílentkezett a katedrára, s mivel hivatását rendkívül szereti, azóta is törekszik, minél több tudást plántálni az érdeklődő gyerekfejekbe. Iszlai Albert Bag Eláztak a képeslapok Postánknak eddig jó híre volt. A küldemények pontosan megérkeztek, s az ember mindig hozzájuthatott mindazokhoz a postán beszerezhető dolgokhoz, amire szüksége volt. A karácsonyi ünnepek idején azonban olyan képeslapokat kaptunk, amelyekről hiányoztak a bélyegek, s annyira eláztak — még a levelek is — hogy olvasni is nenezen tudtuk azokat. Azért tesszük ezt szóvá, mert jó lenne. ha a jövőben . nem fordulnának elő ilyen problémák. Sipőcz Ferencné Albertirsa Működik, nem működik — miért? A százhalombattai Duna- menti Hőerőmű Vállalat mellett működött korábban egy szolgáltatóház, amelyben fodrászüzlet, vegyesbolt és kisvendéglő is helyet kapott. Nagyon kényelmes üzletek voltak ezek. A dolgozók először arra lettek figyelmesek, hogy megszűnt a fodrász, aztán a vegyesbolt, majd pedig tavaly év végével a vendéglő is bezárt, ahol meleg ételt és italt lehetett kapni. Szeretnénk tudni az okát ezeknek az intézkedéseknek, már csak azért is, mivel a környékbeliek egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy hamarosan megszűnik a Bentavölgye Termelőszövetkezet pecsenye- sütője is. Kaposváry Béla, Százhalombatta Olvasónk panasza nyomán megkerestük az illetékeseket, Jánky Zoltán, a Százhalombattai Tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának vezetője elmondta: az 1961- ben megkezdett DHV-beruházások idején létesítették az előbb említett fodrász- és a további üzletet. Ezeknek célja az volt, hogy a beruházásokon dolgozó több ezer ember ellátását segítse. A boltokat különböző barakképületekben —■ ideiglenes jelleggel — rendezték be. Mint ismeretes, az építkezésekről elvonultak a közeli munkásszálláson lakó dolgozók. Az üzletek kihasználtsága csökkent, amit az is igazol, hogy a fodrásznál naponta, mindössze 3—4 ember fordult meg... Ugyancsak megkerestük a Bentavölgye Termelőszövetkezet illetékeseit, akik arról tájékoztatták lapunkat, hogy a termelőszövetkezet működtette pecsenyesütőt is hasonló okok — a kihasználatlanság miatt — szüntetik meg. Hi va tás tu da ttal A közelmúltban felkerestem dr. Tankó Géza Kartal községi orvost Magam is beteg voltam. A rendelő várójában már sokan voltak, 20—30-an. Szokatlan volt ez, mert reggelente már 9-kor megkezdődik a rendelés. Most azonban már fél 10 is elmúlt. Az orvos amikor megérkezett, azonnal azt kérdezte, van-e szüksége valakinek mentőre. Minthogy nem volt, az orvos először a kisgyerekekkel várakozó anyákat, majd a fáradtabb, idős embereket hívta be. Mint kiderült azért késett, mert egyik orvostársát helyettesíti Aszódon, ahol szintén sok a beteg. Dr. Tankó Géza valóban jól érti feladatát. Rohan egyik helyről a másikra, fáradhatatlanul siet a betegekhez. Áldozatkész munkájáért valóban sok elismerés illeti. Lengyel Imréné Kartal Tízóraira: szikkadt kenyér Vdcszentlászló nem nagy község, ötven személyes óvodájában általában 60 gyereket veszünk fel. Gondoskodunk ellátásukról, élelmezésükről, de sajnos el kell mondanunk, hogy sokszor csak igen nagy nehézségek árán oldhatjuk meg feladatunkat, öt év alatt szinte egyetlen esetben sem tudtunk a gyerekeknek friss kenyeret, vagy péksüteményt adni tízóraira, örülünk, ha fél 12 előtt megjön a kenyér, mert ezután az üzlet bezár, s csak délután 2 óra után juthatunk harapnivalóhoz. A faluban sem piac, sem zöldségüzlet nincs. S ezért kénytelenek vagyunk konzervet rendelni. Ám akkor sem biztos, hogy a megrendelt áru megérkezik. Problémát okoz még az üvegek viszaváltása, s gyakran előfordul, hogy nem kapunk lisztet és cukrot. Kérjük a Pest megyei Hírlapot, hogy tegye közzé panaszunkat, mert talán ez is segít a gyerekek jobb ellátásának megoldásában. Pulai Istvánné vezető óvónő Másfélszáz esztendő története A ceglédi Kossuth Múzeumban január 30-án kiállítást nyitottak meg. Előtte ünnepélyesen leleplezték azt a máirvány- táblát, amely annak a küldöttségnek az emlékét idézi fel, akik hajdanán az emigrációban élő Kossuth Lajost keresték fel Turulban. Kocsis Gyula, a múzeum igazgatója bevezetőjében felidézte Cegléd városa fejlődésének történelmi állomásait, s hangsúlyozta, hogy az itt élő emberek mindig fogékonyak voltak a haladó eszmék iránt. A látogatók számos történelmi emlékkel ismerkedhetnek meg a kiállításon. Képek és dokumentumok vallanak a városban élők hétköznapjairól, munkájáról. A kiállítást két hónapig, április 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Maczelka Tibor, Cegléd Mesteremberek kiállítása A KIOSZ ráckevei körzeti csoportjának 1040 tagja van. Ezenkívül Dömsödön, Duna- harasztiban, Kiskunlacházán és Szigetszentmiklóson működik helyi csoport. Legutóbb a ráckevei tanács kistermében rendeztek kiállítást, ahol 6ok régi szakma összetevőit ismerhették meg a látogatók. A legtöbb kiállítási tárgy Du- nahanasztiban, Szigetszentmiklóson és Kiskunlacházán élő iparosok munkája. Említésre méltó például Bata Imre dömsödi szíjgyártó több készítménye, de sok érdeklődő figyelmét felkeltette Mayer Ferenc másodéves ráckevei asztalos tanuló gyufaszálakból és hurkapálcikákból készített Eiffel-tornya és lakóházmakettje. Ugyancsak elnyerte az érdeklődők tetszését Valovics Ferencné Dutna- harasztin élő kisiparos több — textilhulladékból készített — táskája. Kántor Józsefné szigetszentmiklósi mester kötöttáru-kollekciója és Varga Istvánné színes népi hímzése. A kiskunlacházi Mizik József kézifaragású hintaszékei, s a szintén helybeli Tóth Miklós ácsmester miniatűr háztetőszerkezetei bizonyították az iparosok szakmaszeretetét és tudását. A helyi csoportok ezenkívül tablókon mutatták be, miként dolgoznak. Asztalos Imre Ráckeve Szerkesztői üzenetek V. M. aszódi olvasónk türelmét kérjük, Ügyének kivizsgálása valamivel elhúzódik. Problémájának megoldásáról értesítjük. N. I. nyársapáti olvasónk panaszát továbbítottuk az illetékesekhez. Ügyének elintézése az elkövetkező napokban esedékes. Geriátriai tanácsadás nyugdíjasoknak Nem fáradság — öröm tottuik 15 perces időközönként. A közlekedési idő a következőképpen alakult: 4 óra 30 — 7 óra 30, 12 — 14 óra 15 óra 30 — 18 óra 30, szombati napokon 4 óra 30 — 7 óra és 11 — 15 óra. Egyéb forgalmi változásokat nem tervezünk, mivel a járművenként! 5—10 fős utasszám nem teszi ezt indokolttá. Sáfrán Andrásné, panasziroda vezető, BKV Budapest határában éles kanyarba hajlik az országút. Hirtelen ér véget a főváros, szinte átmenet nélkül, s hirtelen kezdődik az újabb település — Budakeszi. A fővárostól né- hányszáz méterre fekvő községben 12 ezer ember él, egy- hatoduk nyugdíjas. A munka a nyugdíjkorhatár elérésekor rendszerint hirtelen fejeződik be. Az ember még hallotta a gépek megszokott zúgását az üzemben, aztán elmúlik a nap és soha nem érezte még, hogy mennyi ideje marad. Frissítő torna — időseknek A nyugdíjas-, az időskorban szaporodnak az ember problémái. A magányt, a gondokat igyekszik azonban Itt Budakeszin elűzni egy maroknyi, de lelkes kollektíva. A Budakeszin élő nyugdíjasok közül sokan tartják a kapcsolatot volt munkahelyükkel, számol be erről levélírónk Wiedermann Gábor, a művelődési ház igazgatója. Ám többségüknek nincsen lehetősége erre, magukra maradnak. A művelődési ház dolgozói jó kapcsolatot építettek ki az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet egyik szocialista brigádjával, amelynek tagjai rendszeres geriátriai szaktanácsadáson fogadják a nyugdíjasokat, vagyis mégis, mertetik őket az időskori betegségekkel és azok orvoslási módjával... E társadalmi tevékenységet dr. Lakatos Mária főorvosnő irányítja. A levél olvasásakor azt gondolná az ember: az említett szocialista brigád tagjai maguk sem tartozhatnak a legfiatalabbak közé. — Pedig nem így van — magyarázza a művelődési ház igazgatója Wiedermann Gábor. — Többségük még a harmincadik életévét sem töltötte be, s csak néhányukra mondhatjuk: középkorúak. Talán ezért is van, hogy az idős emberek megbíznak bennük, hallgatnak tanácsaikra. A nyugdíjasok pedig elmennek a rendszeresen megtartott foglalkozásokra. Eddig — minthogy a szocialista brigád tevékenysége még csak féléves — az időskorban felbukkanó betegségekről, azok megelőzéséről, gyógyításuk lehetőségéről és módjairól, a helyes gyógyszerfogyasztásról hallhatnak előadást. — Brigádunk tagjainak többsége gyógytornász, lányok és asszonyok. Szeretik a munkájukat. Nemcsak foglalkozást, hanem a hivatásukat látják benne — folytatja a témát a főorvosnő a kórház orvosi szobájának fehér falai között. — Az összejöveteleket frissítő tornázással fejezzük be. Ez tulajdonképpen a fizikoterápiás kezelés része. Munkánkban gondot okoz, hogy nincsenek megfelelő gépeink és felszerelésünk, de a községi tanácstól már ígéretet kaptunk, s reméljük e gondok is megoldódnak előbb, utóbb. Megbeszélik gondjaikat A Budakeszi művelődési ház valóban nem a legalkalmasabb a tornázásra, sőt még a nívósabb kulturális rendezvényeket is nehéz itt elképzelni. Az utcáról szemlélődő maga Is láthatja, mint éktelenkednek az épület üszkös ablakkeretei (a művelődési ház néhány évvel ezelőtt leégett), s a belső kép sem különb ... Bíztató, hogy már elhatározták egy új kultúrközpont kialakítását. — A megfelelő környezet bizonyára segítené munkánkat — fűzi tovább a szavakat Nagy Mária, aki szintén a brigádban dolgozik, s mint később kiderül huszonkét éves. — Az idősebb emberek és a közöttünk kialakuló szoros kapcsolatot tartom a legértékesebbnek. Talán a jó kontaktus az. amire a legbüszkébbek vagyunk. A beszélgetésbe Urbán Istvánné, a brigád egy másik tagja is bekapcsolódik. Két gyereke van, Budapestről jár ki nap, mint nap, de a nyugdíjasok segítésére, támogatására mindig jut ideje. — A legnehezebb időszak ez, amely a munkásévek befejezését követi, s a nyugdíjas évek kezdetét jelenti — mondja. — A legtöbb ember úgy érzi: nincs már szükség erejére, ismereteire, tapasztalatára. Az idejével sem igen tud mit kezdeni. Nem kell pontosan kelnie, munkába sietnie... Persze másfajta gondok is vannak, hiszen a foglalkozásokra eljövő nyugdíjasok között jócskán vannak, akik már elmúltak hetvenévesek. Pénzt ad a tanács Budakeszin egy tucatnyi lány és asszony valóban szívügyének tekinti az öregek gondjait és problémáit. Fáradságot, munkát nem kiméivé segítik az idős embereket, mert mint mondják: nem is igazi fáradság ez, hiszen egy- egy örömteli, boldog nyugdíjas arca láttán maguk is együtt örülnek az öregekkel. A brigád kezdeményezésének híre eljutott a községi tanács vezetőihez, akik nemcsak az eredményekről értesültek, hanem a gondokról is. — Már korábban is sok intézkedéssel segítettük a községben élő Idős embereket — kezdi Varga Ernő vb-titkár. •— Napközi otthont alakítottunk ki az időseknek, ahol az ellátásukról, hétköznapjaik elfoglaltságáról gondoskodunk. A mostani kezdeményezést, amely a kórházi szocialista brigád tagjainak hivatástudatát dicséri, sok szempontból több ennél. Szakemberek irányítják az időseket és ha szükséges, szakszerű tanácsokkal láthatják el őket. Röviden gondolkozik, majd még hozzáteszi: — Ismerjük a lányok és az asszonyok gondját, s ezért mi is megpróbálunk segíteni. Éppen az elkövetkező napokban tárgyaljuk tanácsülésen az idősek helyzetét, ahol —■ a brigádtagok társadalmi munkáját segítő — berendezések, felszerelések vásárlását szavaznánk meg. Ügy 8—10 ezer forintot tervezünk e célra. Megoldódik hamarosan a helyiségprobléma is, minthogy a körzeti orvos hajlandó egy szobát az idős emberek részére biztosítani... Virág Ferenc t