Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

I9T7. FEBRUAR 3., CSÜTÖRTÖK Veteményeskert a sarkkörön Paradicsomot, uborkát. szed* rét, ribizlit és virágokat egy­aránt találhatunk ma azon a vidéken, amelyet az arra uta­zók még nem is olyan régien csak mint leges sivatagot em­legettek. A Nyugat-Szibéria északi részén elterülő Szab hard — a sarkkör láthatatlan vonalén fekvő egyetlen város — pere­mén épült fel a Jamalszkaja kísérleti telep. Több mini száz különböző növény ter­mesztésével foglalkoznak itt. A telep látja el zöldséggel az északi vidék lakosait. Az 500 négyzetméteres meleghá­zakban uborkából 50 mázsa terem, s a burgonyatermés meghaladja a 250 mázsát hek­táronként. nova A munkaszervezés nem ördöngösség Betartják a maguk alkotta szabályokat Mentádon A Nova Diósdon Üj olasz Nova gyártmányú automata furatköszörűgép ér­kezett az MGM diósdi gyárába. A hárommillió forint értékű berendezést Csatlósi Borisz gépbcállító kezeli. Nagy Iván felvétele Diákok és tanárok társadalmi munkában Épül a sportpálya Kákán Harminc kipirult arcú diák vonul be a helyi művelődési otthonba. Izgatottan készülőd­nek a tornaórához. A mozgás­vágy buzog valamennyiükben. A tanár felsorakoztatja növen­dékeit a színpadon, ám lépni is alig van helyük, mert minduntalan egymásba üt­köznek. A tornaórát egy mindösz­sze 10 méter hosszú te­remben tartják. Az általános iskola épületéből — ötszáz méterről — járnak át. Mindig magukkal cipelik a tornaszekrényt, a dobbantót, a gerendát és a labdákat. Ezek a tornaszerek azonban feles­legesnek bizonyulnak. A mennyezet alig két méter ma­gas, az ablakot nem védi rács, a labdákkal bármikor kiver­hetik az üveget, leüthetik a csillárt. A parkettát a közel­múltban megjavították — ré­gebben szálkás és gödrös volt — azonban most sem ugrán­dozhatnak rajta. Nem erre a célra készült és a nagyobb megterheléstől hamar tönkre­mehet. A kókai általános iskolában 430 gyereknek nincsen tomá- zásra alkalmas helyisége. — A jó időben sem rózsá- sabb a helyzet — mondta Kiss Imre testnevelő. — Bár az iskola udvarán szoktunk tornázni, ha az idő felmelege­dett, állandó összeütközésünk van az osztályokban tanító ta­nárokkal. Tulajdonképpen tel­jes mértékig igazuk van. Tan­termek veszik körbe az ud­vart, s ha belemelegszenek a gye­rekek a játékba, nagyon zavarják a tanítást. A mi diákjaink pedig óriási lelkesedéssel tornáznának. Mindenféle társadalmi mun­kát elvállalnának, csak hogy végre korlátok nélkül mozog­hassanak. Valamennylüket felvilla­nyozta az, hogy megkapták a kókai tanács udvarának a fe­lét. Ott lesz majd a sportpá­lyájuk. Adott már hozzá 10 ezer forintot a járási sportel­nökség. Sokat segít a dányi termelőszövetkezet is: a szükséges földmunkákat társadalmi munkában el­készítették. Ebben részt vettek az iskola pedagógusai és a helyi sport- szervezet tagjai is. Nagyon várják, hogy a hiányzó 50 ezer forintot a községi és a megyei tanács rendelkezésükre bo­csássa. Jelentősen megváltoz­nának az eddigi sportolási le­hetőségek, ha lenne röplabda, kézilabda és labdarúgópálya. A diákok elhatározták már, hogy élősövénnyel ültetik kör­be a pályát, melyet az úttörő- csapat gondoz majd. Sajnos, rossz idő esetén még mindig nem tudják megoldani a tornaórát. Fedett épülettel nem bővül az iskola. Változat­lanul marad az, hogy minden óra után átcipelik egy másik épületbe a tornaszereket. Ilyen mostoha körülmények között megtartott foglalkozá­sok ellenére is érnek el eredményeket. Tavaly a járási és megyei szin­ten megtartott versenyekről az iskola tornacsapata okleve­lekkel és emlékérmekkel tért haza. K. É. Amikor megkérdeztem a Budapestkörnyéki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gén; melyik közös gazdaság példamutató a munkaszerve­zésben és a létszámgazdálko­dásban, szinte gondolkodás nélkül hangzott a válasz: Her- nád, Március 15. A miértre is egyértelmű volt az Indoklás: ahol lehetett, bevezették a teljesítménybért. Mindenki tudja milyen munkáért mennyi pénzt kap. Az eredményektől függően — Igen, ez az egyik bevált ösztönző formánk — mondta Kapányi Imre, a közös gazda­ság főkönyvelője. — A másik, a meghatározott feltételekhez kötött premizálás. A növény- termesztést 1968-ra teljes egé­szében gépesítettük. Az új gaz­daságirányítási rendszer lehe­tővé tette, hogy azt termeljük, amihez a talajadottságaink a legmegfelelőbbek. így aztán maradt a jól gépesíthető ga­bona, kukorica és lucerna. Saj­nos egyik termelési rendszer, hez se csatlakozhatunk, mert itt elsüllyednének a nagy tel­jesítményű, de nehéz gépek. A Zetorokat még elbírja a talaj. Ezekre dolgoztuk ki a megfe­lelő technológiát, hozzá a bére­zési rendszert is. A fizikai dol­gozók szinte kivétel nélkül tel­jesítménybérben dolgoznak, a termelésirányítók jövedelmé­nek pedig egy részét az elért eredménytől tesszük függővé. Az ágazatvezetők prémiumá­nak például fele, az üzemágve- zetőkének 40 százaléka az eredményhez kötött. A gazda­ság vezetői se kivételek, az 1975-ös eredmények alapjan az elnök és az elnökhelyettesek 40, az előző évben 30 százalé­kos prémiumot kaptak. Az év végeztével nyereség- részesedést is adnak? — Adunk, de ebből se része­sedik mindenki egyenlő arány­ban. Az igazolatlan hiányzás például eleve kizáró tényező. Szerencsére alig van ilyen. Alapkövetelmény például az is, hogy minden tagnak legalább 250 napot kell dol­goznia egy évben. Az admi­nisztrációt gépesítettük, így itt sem szubjektív elemek a meg­határozók. E területen erősíti a munkafegyelmet, hogy nem tudunk illetményföldet adni az alkalmazottaknak, hanem évenként 2 ezer forint megvál­tást fizetünk. Ha valaki igazo­latlanul hiányzik megvonjuk. Fegytiázban a hétvégi házak betörője ÉLETÉNEK FELÉT BÖRTÖNBEN TÖLTÖTTE HASZNÁLJA Ki AZ ALKALMAT Március 31ig /0%-os OTP-előleg befizetésével vásárolhat bútort a DOMUS áruházakban és bútorboltokban Zalánfi Vilmos ekkor ott­hagyott csapot-papot, és el­jött a fővárosiba. Visszahúzta a múltja, nem vállait még al­kalmi munkát sem, bűncse­lekményekből tartotta fenn magát. Később kiterjesztette „működési körét” a Dunaka­nyarra. Dunabogdányban be­törte egy hétvégi ház ablakát, bemászott, és 1600 forint ér­tékű ruhaneműt vett magá­hoz. Szentendrén hasonló bűncselekményt követett el. ahonnan 5000 forintnyi érté­ket: két rádiót és villany- melegítőt lopott. A csövező betörő mindent eltulajdonított, ami csak a ke­ze ügyébe került. Hol egy Minivizor televíziót, hol egy horgászfelszerelést. Portyája i során ellátogatott a Velencei­tóra is. Ott szintén betöréses lopásokat követett el, s az így szerzett holmikat rövidesen értékesítette. A oik+nlHpr 8-án tartóztatta le Zalánfi Vilmost. Kétrendbeli. többszörösen visszaesőként elkövetett lopás bűntette és közveszélyes mun­kakerülés vétsége miatt von­ta felelősségre a szentendrei járásbíróság. Ezért négy évi - feeyházban töltendő — szabadságvesztéssel büntette és mellékbüntetésként öt esz­tendőre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság egyben elrendel­te Zalánfi Vilmos szigorított őrizetét is. Az intézkedés azt lelenti. hogy az elítélt — többszörös visszaesőként — már nem szabadulhat négy esztendő letöltése után a fegyházból. A jogszabály adta lehetőséggel élve, legalább két ővet köteles szigorított őri­zetben tölteni. Az ítélet jog­erős. Kamarás Péter Súlyosabb munkafegyelemsér­tés esetén szabadságmegvonás­sal, vagy fizetéscsökkentéssel is élhetünk. Ezeket a szank­ciókat a tagság léptette életbe, s meg is követeli, hogy ha szükség van rá, éljünk vele. Tartalék a háztáji M. Tóth József, a baromfi- feldolgozó üzem főmérnöke. — Nálunk a szalag diktálja az ütemet Az egyhangúság fel­oldására fél óra reggeli- és ebédszünetet iktáttunk be. Ezen kívül van két csoportve­zetőnk, aki minden munkafo­lyamatot ismer. Ha valakinek ki kell szállnia a szalagról, ők ülnek be helyette. Volt olyan elképzelésünk, hogy több mun­kafázisra tanítjuk be az asz- szonyokat, hogy ezzel is old­juk a monotóniát, de szíve­sebben maradnak a megszo­kott műveletnél. Amikor el­kezdtük — 1972-ben — a fluk­tuáció elérte a 20 százalékot. Most már szinte büntetésnek vennék, ha valakit ehelyez­nénk. Tizenheten most végzik az általános iskola VII—VIII. osztályát, hogy majd jelent­kezhessenek a szakmunkáskép­ző tanfolyamra. Naponta több mint 40 ezer csirkét dolgoznak fel. Mi tör­ténik, ha valamelyik kocsi nem ér be időre a 84 közül? — Mindennap 1—2 ezres rá­tartással tervezünk. Ha vala­melyik gépkocsivezető telexe- zik, hogy például Veszprém környékén elakadt, mozgósít­juk a háztájit és fél órán belül itt a csirke. Ez a mi legfőbb szervezési tartalékunk. A gépkocsijavító műhelyben mindig nagy a sürgés-forgás 34 szerelő dolgozik itt két mű­szakban. A feladatuk 84 gép­kocsi állandó üzemben tartása. A kisebb javításoknál a gép­kocsivezetők is a műhelyben serénykednek, mert érdekük. A javítás idejére csak 8 fo­rint órabérrel számolják el őket. Az irodában Bábel Sándor művezető asztala fölött egy polcon különös könyvek sora­koznak. — Nézze meg — emeli le az egyiket. — Minden kocsinak van egy ilyen javítókönyve. Ebben szerepel, hogy mikor hozzák be. mit kell javítani rajta, ki csinálta és mennyi ideig. Minden szerelő szemé­lyes felelősséget vállal a mun­kájáért. A tudást elismerik Kalota Ernöné, a számviteli osztály vezetője, főkönyvelő- helyettes. ön szerint mi ösztönöz a munkafegyelem megtartására az adminisztrációban? — A szakmai előmenetel és a jó munkakörülmények. Itt van akar az én példám. 1963- ban pénztáros adminisztrátor­ként kerültem a szövetkezet­be. Minden segítséget megkap­tam ahhoz, hogy tanuljak. Mérlegképes könyvelő lettem, elvégeztem a főiskolát, s köz­ben a fizetésem is ötszörösére emelkedett. Jelenleg is sokan tanulnak. A fiataloknak szinte kötelező a továbbképzés. Most hárman végzik a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Jelen­leg középgépesített adminiszt­rációval dolgozunk, de átái- lunk az elektronikára. Tizen­három év alatt körülbelül ezer­szeresére nőtt a bizonylatfor­galmunk, a létszámunk viszont csak 12-szeresére; 4-ről 48-ra. Végül egy fiatalember, Ko­vács István munkavédelmi elő­adó véleménye. — 1972 októberében kerül­tem ide munkavédelmi előadó­nak. Kissé féltem, mert sok he­lyen feleslegesnek tartják ezt a munkakört. Itt a négy év ta­pasztalata alapján elmondha­tom, hogy a vezetőség nemcsak elfogadja, hanem szinte meg is követeli, hogy a fiatalok segít­sék a gazdaságot az ötleteik­kel, fiatalos lendületükkel és ezért meg is kapják az elisme­rést. Ez nemcsak fizetést je­lent, hanem például az épülő új lakótelep támogatását, to­vábbképzési, szórakozási lehe­tőséget stb. Nem véletlen, hogy mi is igyekszünk lelkiismere­tesen elvégezni azt amit vál­lal tunic. T. Ágoston László Irodai és zsebnaptárak, nyugatnémet rajzkihúzók bő választékban kaphatók váci szakboltunkban (Vác, Köztársaság út 7.) (jA tffiSry J Papír- és írószer-szakboltunk hívja és várja önt is! PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT *«'»«*> / A V% SZIGETHALMI „SZIGET" RUHAZAffi S KISARUHAZABAN. m RÁCKEVEI RUHÁZATI BOLTJÁBAN, TOVÁBBÁ A MEGYE TERÜLETÉN l£VŰ KIJELÖLT RUHÁZATI BOLTJAIBAN 80 40 / .engedmény I a ” • JANUÁR 31 -töl FEBRUÁR 12-igi á i A szentendrei járásbíróság büntető tanácsa előtt nemrég egy páratlan bűnözői múlttal rendelkező férfi állt: Zalánfi Vilmos. A 48 éves ember éle­tének felét különböző bünte- tésvégréha j tási intézetekben töltötte. Lopás, sikkasztás, közve­szélyes munkakerülés miatt ítélték el „pályafutása” során. Először 1947-ben, legutóbb 1972-ben állt lopás miatt bí­róság eié. Tavaly januárban szabadult négy esztendei sza­badságvesztés büntetéséből. Zalánfi Vilmosnak nincs senkije. Se családja, se ro­konsága, lakóhelye — a hiva­talos adatok szerint — a fő­városban volt. Albérlet. Sza­badulása ttán Székesfehér­várra utazott, hogy az ottani KÖFÉM-ben elhelyezkedjen mert a hosszú börtönévek so­rán mesterségre tett szert, ki­tanulta a vasesztergályos szakmát. A vállalatnál megismerke­dett egy elvált asszonnyal. Udvarolt neki. már-már úgy látszott, nem lesz többé ma­gányos. Az asszony úgy val­lott a férfiről: rendes, becsü­letes embernek ismerte meg. De a pletyka szájról szájra járt. A munkatársak nem mulasztották el kipellengé­rezni a kapcsolatot, no meg azt sem felejtették el, hogv Zalánfi Vilmos börtönviseli ember. Ettől kezdve a férfinek nem volt maradása. A KÖFEM-ből átment a székesfehérvári SZIM-be dolgozni. Az asz- szonnyal szeretett volna együtt maradni, de a munka­társak csípős nyelve továbbra sem hagyta őket. Végül az e’- vált asszony kiadta az útját Zalánfi Vilmosnak, mert nem akart állandóan a pletykák­ban szerepelni.

Next

/
Thumbnails
Contents