Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM 1D77. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Hagyományok, kísérletek Rossz adottságok, jó eredmények Sikeres évet zárt a vasadi Kossuth Szakszövetkezet A járás mezőgazdasági kö­zös gazdaságainak sorában sajátos helyet foglal el a vasa­di Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet. Adottságai, lehetőségei a legtöbb ágazaton belül elmaradnak a környék­ben gazdálkodó valamennyi termelőszövetkezet gazdálko­dási feltételeitől. Ennek elle­nére, a közelmúltban megtartott j közgyűlésén már a tizen- ! hatodik gazdasági évet zárta sikerrel. A közgyűlésen Kovács Gyu- láné elnök örömmel olvasta fel azt a levelet, amelyet az MSZMP járási bizottsága ne­vében, Cselényi Dezső első tit­kár intézett a szakszövetkezet kollektívájához. A levélben egyebek közt ez áll: „Munkájuk, a párt XI. kongresszusán megfogalma­zott célokkal összhangban, elő­segítette járásunk gazaságpoli- tikai feladatainak megvalósí­tását. Elért eredményeikhez nagy mértékben járult hozzá az a társadalmi felajánlás és munka, melyet a szövetkezet kollektívái részéről tapasztal­tunk. Az 1977-es esztendő gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtásához az elvtársak­tól hasonló helytállást, példa- mutatást várunk, melyhez jó egészséget, további munkasi­kereket kívánunk.” A vasadi Kossuth Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet köz­gyűlésén jelen volt Ko­zák Sándorné, a járási párt- bizottság titkára, Setényi Já­nosáé, a TOT személyzeti főta­nácsosa, Muhari Károly, a TESZÖV szövetkezetpo’itikai munkatársa és Kovács Pál, a járási hivatal élelmiszergazda­sági és kereskedelmi osztály­vezető-helyettese, valamint részt vettek Vasad község poli­tikai, tanácsi, vezetői, a helyi tömegszervezetek és üzemi kollektívák képviselői is. — Szövetkezetünk összes te­rülete 1976-ban 2 ezer 242 hektár volt — mondta beszá­molójában Kovács Gyuláné. — Ebből ezerkéíszázki- lencvenkilenc hektárt művel­tünk közösen. Rendkívül laza homoktalajunkon, a szélsősé­ges időjárás következtében, nem minden növény hozta a várt termést. Búzából 21,4, rozsból 13, szemescirokból pedig 21.7 mázsa termett egy hektá- j ron. Az utóbbi rendkívüli tápértékű takarmánynö­vényt, első ízben, az ócsai Hybor termelési rendszer tagjaként vetették olyan területen, amelyet eddig még táblában nem műveltek. Az eredmény ennek ellenére, viszonylag jó. A szakszövetke­zetben és az úgynevezett tagi gazdaságban is termeltek spár­gát. Az átlagtermés 30 mázsa volt hektáronként. Megsínylet­te viszont az időjárást a lucer­na és a paradicsom. A szakszövetkezeti tagok Érdeklődéssel hallgatták a beszámolót egyébként összesen 244 hektá­ron termeltek zöldségféléket, főleg paradicsomot, sárgarépát, dinnyét, uborkát, káposztát. A termés 80 százalékát szabad­piacon értékesítették, a többit a szakszövetkezet, illetve a MÉK közvetítésével juttatták el a vásárlókhoz. A termőterüle­tek és a hozamok növelése ér­dekében, a szakszövetkezet ve­tőmag és műtrágya beszerzésé­vel. gépi munkával és szállító- eszközökkel segítette tagjait. Nemcsak a zöldségtermelő­ket támogatta azonban 1976- ban a szakszövetkezet: a ked­vezményes akció során 59 anyakoca került a háztáji, ki­segítő és tagi gazdaságok óljai­ba. Segítette a szarvasmarha­tenyésztőket és -hizlalókat is. A szervezett, céltudatos mun­ka eredményeként 1976-ban Vasadról ezer sertés került a vágóhidakra, majd a hentesüz­letekbe. Értékesítettek 80 hí­zott szarvasmarhát és átadtak 332 ezer 900 liter tejet. Jelen­leg is 106 tehenet fejnek és 192 szarvasmarhát hizlalnak a községben. Lassan a nyúltenyésztés is hagyománnyá válik Vasadon. Jelenleg 114 tenyésztővel áll a szakszövetkezet szerződéses kapcsolatban. Tavaly összesen 15 ezer 315 nyulat adtak el, egyijiillió 248 ezer forint érték­ben. Az ágazatot az idén a Környei Állami Gazdaság se­gítségével továbbfejlesztik. A Kossuth Szakszövetke­zet 1976. évi árbevétele 26 millió 77 ezer, termelési értéke 15 millió 498 ezer forint volt. Eredményes, jó gazdasági esztendő mérlegéről adhatott tehát számot a beszámoló. A közgyűlésen egyetértettek vele a hozzászólók, is, akik azonban felhívták a figyelmet egy-két hiányosságra, még megoldat­lan feladatra. Az elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a szakszö­vetkezet kollektívája csak to­vábbi becsületes, jó munkával tud eleget tenni a helyi, járá­• • Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26.), Monoron és Mono- ri-erdőn: központi ügyelet, dr. Burzuk Valéria (Monor, Petőfi Sándor u. 30-, telefon 407.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Écser), Pilisen, Nyár­egyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Honti János (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Üriban és Mendén: dr. Józsa András (Mende), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Hal- my-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Czeglédi László, Csévharaszt, állami gazdaság. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 16-ig (13-tól 15-ig ebédszünet) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. Villa György tanácselnök is felszólalt Mutnéíalvi Zoltán felvételei sí, népgazdasági elvárásoknak. A kitűzött célok, tervfeladatok végrehajtása érdekében, a ter­melési és pénzügyi terven kí­vül, elkészült a szövetkezet cselekvési programja is, amely­nek három fő szempontja a szervezettség, a takarékosság és a hatékonyság. V. J. ÚSemes fejlődés Teljesítették feladataikat a sülysápi üzemek Felülvizsgálják a termékszerkezetet és a hatékonyságot Az MSZMP KB 1976. de­cemberi határozatai alapján értékelte legutóbbi ülésén a nagyközség gazdasági egysé­geinek tavalyi munkáját a sülysápi pártbizottság, egyben megjelölte azokat a fontos teendőket, feladatokat is, me­lyek teljesítésére megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani. A nagyközség gazdasági éle­te az 1976-os évben a korábbi esztendőkéhez hasonló mér­tékben fejlődött. A Tápióvöl- gye Tsz és az Alsó-Tápiómen- ti ÁFÉSZ az egyesülések utá­ni első teljes évet zárta. Az előbbi a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem statiszti­kai tanszékével készíttette el középtávú termelési és terme­lésfejlesztési tervét, annak alapján gazdálkodott a múlt évben is. A terv 60 hektár zöldségféle és 200 hektár nap­raforgó termesztését írta elő, mint többlettermelést. A növénytermesztés szer­kezetét a szövetkezet adottságainak, s a népgaz­dasági érdekeknek megfe­lelően alakította ki, döntő szerepet szánva a búza- és kukoricatermesztésnek. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében, a borsó, a kukorica és a zabos bükköny termelése valamelyest elmaradt, e nö­vényfélék termésátlaga nem érte el a tervezettet. Az állattenyésztésben foko­zatosan tér át a szövetkezet a Hús- és Tejhasznú Szarvas­marha-tenyésztő Termelőszö­vetkezetek Közös Vállalkozá­sa rendszerének technológiá­jára, eredményesen igyekszik a háztáji gazdaságokban az ál­lattartást megkedveltetni. A gépi beruházások tervét túlteljesítette, építési tervé­nek megvalósításában azonban elmaradt. Mindent összevetve: a szövetkezet árbevétele, nye­resége — részben a kisebb ter­méshozamok miatt — az elő­irányzott értékeket nem érte el. — Az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ bolthálózata állandó javításra, korszerűsítésre szo­rul. A változtatások érdeké­ben erőfeszítéseket tesz a szö­vetkezet igazgatósága — álla­pítja meg a párt-vb jelentése. Az ÁFÉSZ kiemelt beruhá­zásai, fejlesztési feladatai kö­zött a legsürgetőbb a maglódi ABC kisáruház építésének befejezése, majd a süly-j sápi ABC kisáruház fel­építése. A sülysápi TÜZÉP-telepen, amely központi fekvése miatt, több község tüzelő- és építő­anyag-ellátására hivatott, csaknem másfél millió forin­tot fordítottak a rakodást, szállítást megkönnyítő gépesí­tésre. Annyi bizonyos, a szövetke­zet múlt évi áruforgalmi ter­vét nem tudta teljesíteni, ezért a vártnál kisebb lesz nyeresé- 'ge is. Ennek ellenére az a ta­pasztalat, hogy a TÜZÉP-tele- peken, vas-műszaki boltokban ma már nagyobb gondot for­dítanak a lakosság jobb áruel­látására, mint korábban, ami­kor a magasabb árbevételt je­lentő tranzitforgalmat növelő közületek kiszolgálása volt az elsődleges. Az UNITECHNIKA Ipari Szövetkezet sülysápi részlege jelentős fejlődés előtt áll, megkezdte az ezer négyzetmé­ter alapterületű gyártócsar­nok építését, amely üzembe helyezése után, az eddigi 12 millió helyett, várhatóan 40 milliós termelési értéket telje­sít majd. A VISZÉK Ipari Szövetke­zet 1976-os tervfeladatát 102 százalékra teljesítette. A he­gesztőgépeket gyártó sülysápi részleg nem valósíthatta meg múlt évre tervezett beruházási feladatát, erre az évre húzó­dott át a szerelőcsarnok épí­tése, üzembe helyezése. Megfelelő mértékű a bér­színvonal-emelkedés, de még aránylag alacsony az átlagbér. A magyarázat: sok a szakképzetlen, beta­nított munkás a szövet­kezetben. A pártbizottság a tanács fel­adatai közé sorolta a község­ben található számos, kis lét­számot foglalkoztató kihelye­zett részleg termékszerkeze­tének, termékgyártásuk haté­konyságának felülvizsgálatát, népgazdasági szükségességük tisztázását, s olyan javaslatok kidolgozását, amélyek lehető­vé teszi a gyors ütemű fej­lesztést. A végrehajtó bizottsági je­lentésben, a pártbizottság gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramja alapján, külön hang­súlyt kapott, hogy a központi célokat figyelembe véve, na­gyobb mértékű, a járási érde­keknek megfelelően, mintegy 7.5—8 százalékos ipari, illetve mezőgazdasági termelésemel­kedést kell ebben az évben el­érni. J. I. Várják a törvény megjelenését Részközgyűlések — később A korábbi években rendsze­resen márciusban szervezte meg a szokásos részközgyűlé­seket a Monorvidéki ÁFÉSZ igazgatósága. Az idén, kény­szerből, szakít a hagyomány­nyal, mivel meg akarja várni az új szövetkezeti törvény megjelenését. A részközgyűlések időpont­járól minden szövetkezeti tag külön kap majd értesítést. HAT TELEPÜLÉSEN Beszámolnak és válaszolnak a vezetők Márciusban a járás további hat településén tartanak falu­gyűlést. Üllőn március 4-én, este 6 órakor tájékoztatják a lakos­ságot a település községpoliti­kai helyzetéről, az V. ötéves terv helyi feladatairól. Ecseren március 5-én, szintén 18 óra­kor adnak számot a Pest kö­zeli kisközség eredményeiről, gondjairól, terveiről a helyi tanács vezetői. A március 7-én, 18 órakor megtartandó maglódi falugyű­lésen Kiss László tanácselnök tájékoztatja a falubelieket a közérdekű teendőkről s vála­szol kérdéseikre. E falugyűlé­sen ismertetik a község járás­bírósági népi ülnökeinek te­Levelesláddnkból A vasútállomás története Tallózás a múlt emlékei között A Monor és Vidéke február 17-i számában. Fúrógép a sí­nek alatt címmel megjelent, írás a gyömrői Tótfürdőről tesz említést. Ez nyomdai hi­ba következménye, tévedés. Minthogy a vidék történetével foglalkozom, közEéteszek né­hány adatot, ami talán máso­kat is érdekel. ★ Az 1920-as években Gyömrő vasútállomásának a neve Gyömrő-Kóczánpuszta volt Nevét az évszázadok alatt kü­lönféleképpen írták. Például Györeu, Gemereú, Gewmerew, Gyemreő, Gyemril, Giömrö, Dyenreö, Gömrő. Az állomás nevének második részét pedig a közeli Kóczán-ur adatomról kapta. A vasútállomás mind az öregfalusiaknak, mind pe­dig a gyorsan fejlődő telepen lakóknak nagyon messzire esett. Dr. Okolicsányi Kuti Dezső megvette a téglagyári tavat és strandfürdővé alakította át. A téglagyár kéményét ledöntöt­tek. Gyermekkorunkban ne­künk jutott az a megtisztelő feladat, hogy a téglatörmelé­ket hordjuk el valahová, töl­tésnek, ha akarjuk a rongy- labdát rúgni, mert a helyén sportpályát építenek. A kihűlt kazánt a mendei téglagyárba vitték, ökrösszekerek húzták át a mostani gépházba. Mivel annak idején a gyömrői pol­gári iskolába jártam, közvet­len közelről szemléltem az eseményeket. A község az első világhábo­rú után gyors ütemben ter­jeszkedett, sorra alakultak a telepek, melyeken gyári mun­kások építettek családi háza­kat. E munkások főleg Pesten vagy Kőbányán dolgoztak, ök fordultak azzal a kéréssel a MÁV igazgatóságához, hogy a távoli régi állomás helyett, építsen az Erzsébet-telepi őr- ház helyére újat. Kívánságu­kat 1923-ban teljesítették. Az új vasútállomás neve Gyömrö- Tójürdő lett. A létesítmény az akkori vi­szonyok között nagyszerű eredmény volt. Pestről vasár­naponként kirándulók érkez­tek, és Gyomrot felfedezték. A község vezetősége még azt is elérte, hogy a faluba, amely már akkor járási székhely volt, különvonat is járjon. A különvonatok valóban meg­teltek. A strandfürdőben va­sárnaponként 1500—2000 em­ber is megmártózott. ★ Persze, nemcsak a tófürdő kezdődött a munka, a mun­kásság egyre inkább ráeszméli erejére. Később bekövetkezett z világgazdasági krízis. Ez ií olyan fogalom volt, amin vi­tatkoztunk és válságnak ke­reszteltük át. Nem is csoda, hiszen Pesten a gyárakat egy­más után állították le, egyik napról a másikra, ezrével bo­csátották el a munkásokat, a Ganz-ban, a MÁVAG-ban, Csepelen, a Váci úton, az Oetli-nél, a gumigyárban stb. Ki tudná felsorolni azt a sok­sok munkahelyet, ahol a mun­kapadok gazdátlanná váltak, a műhelyek kongtak az üres­ségtől. Azok a falvak, melyek­ben gyári munkások éltek, azonnal megérezték a változá­sokat, mert munkanélküliek ezrei kezdtek falun kenyérke­reseti lehetőséget keresni. Gyomron akkor már műkö­dött az általános fogyasztási szövetkezet, a Hangya Szövet­kezet, s később életrehívták a takarékszövetkezetet is. Az emberek keresték a gaz­dasági válságból kivezető utat, és megtalálták. Munkaalkal­mak teremtésével voltunk ak­kor elfoglalva. ★ Elnézést a kitérőért, de ennyi minden jutott eszembe egy névelírás kapcsán. Kővári József Mende vékenységét is. Vasadon 9-én, 18 órakor tájékoztatják a hely­belieket a kis település legfon­tosabb gazdasági, társadalmi és kulturális feladatairól, illetve a tanács tavalyi munkájáról. Úriban március 12-én, 18 órakor kezdődik a falugyűlés. Az ott elhangzó tájékoztató kiemelten foglalkozik a keres­kedelmi ellátottság színvona­lának értékelésével. A mendei falugyűlést március 18-án tart­ják, szintén 18 órakor. A ta­nács vezetőinek beszámolója után tájékoztató hangzik el a népi ülnökök tevékenységéről. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Halhatatlanok. Gyömrő: Kilenc hónap. Maglódi: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Mende: Vadvizor- szág. Monor: A négy testőr. Pilis: Óz, a csodák csodája. Sülysáp: Gawein és a zöld lo­vag. Üllő: De hova tűnt a 7. század? Vecsés: Péntek 13. Éj­szakai előadáson: Üvegház. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, 13.30 órától: ba­lett-tanfolyam, 18-kor: id. Pá! Mihály Munkácsy-díjas szob­rászművész kiállításának meg­nyitója, 19-től 23-ig: discó. Maglódon, 14-től: az irodalmi szakkör összejövetele (a 2. szá­mú általános iskolában). Men­dén, 14-től 17-ig a gyermek-, 18-tól 21-ig az ifjúsági klub foglalkozása. Üriban, 17-től: a Piramis együttes koncertje. Vasárnapi labdarúgó-mérkőzések MNK-SELEJTEZÖK, A LEGJOBB 32 KÖZÉ JUTÁ­SÉRT: Vecsés—Vácszentlászló, Mende—Nagykáta, üllő—Ceg- lédhercel. Valamennyi találkozó 14 óra 30 perckor kezdődik, az elöl- állók otthonában. VegytiszMtö Monor. Bem utca 50. szám alá költözött Pilisről. Min­denféle tisztítást vállalok irhabun­dát, festettet is. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, özvegy Baranyi Sándornét utolsó útjára elkísérték és részvétnyilvánításuk- kal osztoztak gyászunkban. Gyer­mekei. miatt jártak ki sokan Gyöm- rőre, hanem számos pesti munkás kereste meg a község­ben élő ismerősét, munkatár­sát. A találkozások alkalmá­val, borozgatás, sörözgetés közben politikai kérdések is szóba kerültek. Alighogy az első világháború után meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents