Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

4

%M{*an

1977. FEBRUAR 2G., SZOMBAT

Kevés az információ Budakeszin

Tapogatózás a pályaválasztásban

Országszerte a közeli napokban kell a továbbtanuló nyolcadikosok jelentkezési lapját az iskolaigazgatóknak továbbjuttatni. Az általános iskola elvégzése után vannak, akik középfokú iskolába jelentkeznek, olyanok is, akik szakmát tanulnak majd, mások pedig azonnal dolgozni mennek.

Budakeszi általános iskolájában az idén 105 nyolcadikos végez. A továbbtanulókról Szabó Gyula igazgató elmondta:

Mindenki továbbtanul

— Iskolánkból valamennyi diák tovább tanul. Erre rendkívül büszkék vagyunk. Az, bogy gimnáziumba 32-en, szak- középiskolába 36-an, szakmunkásképzőbe pedig 37-en jelentkeztek, pedagógiai munkánk eredményességét mutatja. Szerettük volna, ha szárnyaik alól felkészült, az életet komolyan vevő fiatalok kerülnek ki. Ügy hisszük, a százszázalékos továbbtanulási jelentkezés bizonyíték erre. Nem ment azért minden olyan egyszerűen. A gyerekek között akadt, akinek semmilyen elképzelése nem volt, hogy milyen szakmát, illetve iskolát válasszon. Az osztályfőnökök a tanulók pályairányításában igen sokat fáradoztak. Volt olyan diák is, aki már beadta jelentkezési lapját, aztán hirtelen változtatott elképzelésein, és végül máshová megy majd.

Bizonytalanul

Szabó Gyula igazgatóval közösen három tanulót kerestünk meg azok közül, akik bizonytalankodtak pályaválasztásukban.

Adám Tibor apró növésű, sovány gyerek. Kicsit félszegen vállalkozik a beszélgetésre:

— A családban a bátyám és az apukám is autószerelő. Példa volt tehát, én is ez akartam lenni. Nem volt túl jó a bizonyítványom, így középiskolára nem is gondolhattam. Szüleim azt mondták, hogy az autószereléshez gyenge fizikumú vagyok, nézzek valami más után. A faluban ismerek egy bácsit, aki nagyon kedves, és a szakmája kelmefestő. Jelentkeztem hát kelmefestővegytisztító ipari tanulónak.

— Mit tudsz erről a foglalkozásról?

— Tulajdonképpen semmit, de azért valahova jelentkezni kellett.

Ahogy elnézem ezt a vékonyka fiút, kicsit felelőtlennek tartom felnőtt környezetét. Vajon miért engedik, hogy gőzben, párában dolgozzon, nehéz vizes ruhákat emelgessen? Talán nem ez volt a legjobb pályairányítás sem az otthon, sem az iskola részéről.

Vidám szemű, szép arcú lány, Bartalics Erzsébet. Iparcikk kereskedelmi szakmunkásképző intézetbe akart menni. Választását nem tudta megindokolni, a szakmáról annyi az ismerete, hogy eladó lehetett volna, bár nem tudja, milyen boltban. Szülei tanácsára a Földes Ferenc szak- középiskolába ment, így érettségit és egyben szakmát is kap a kezébe. Arról, hogy milyen szakmát tanulhat majd ott, fogalma sincs.

Farkas Sándor szákácstanu- lónak megy. Sokat segít otthon a háztartásban, és nagyon megszerette a főzést. Vágya az, hogy majd jövendőbeli iskolájában megtanulja az ételrecepteket és ismereteit az üst fölött a gyakorlatban felhasználja. Neki sincs semmiféle elA közművelődési törvény értelmében azokban a termelőszövetkezetekben is sorra alakulnak. a közművelődési bizottságok, amelyekben eddig nem voltak, sőt néhol egy-egy személyt a közművelődés felelősévé tesznek. A dömsödi Du- natáj Tsz-ben már régebben működik egy háromtagú bizottság, most pedig közművelődési felelőst iá kinevezett a szövetkezet vezetősége.

— Én ajánlkoztam fel erre a posztra — halljuk Decsov Lajostól, a dömsödi általános iskola nyugalmazott igazgatójától. — A sok évtizedes nevelői munkába belefáradva, ennek a tanévnek a kezdetétől nyugalomba vonultam, de csak hetekig bírtam a tétlen pihenési Elhatároztam, hogy tapasztalataimat a műveltség terjesztésében hasznosítom.

A tervet Decsov Lajos már elkészítette, a közművelődési

képzelése az iskoláról, ahová

jelentkezett, ténylegesen arról a pályáról sem, amit maga választott.

Néhány prospektus

Elgondolkodtató dolog, hogy milyen pályaválasztási tanácsadásban részesültek a budakeszi gyerekek. Megkérdeztem a pályaválasztási felelőst, miért ilyen hézagos a tanulók szakmai ismerete? Azt a választ kaptam, hogy a pályaválasztási tanácsadótól összesen két könyvet kaptak. Ezek csak az iskola megnevezését és címét tartalmazzák. Több tájékoztató adattal nem szolgálnak. A tanárok érthető módon ezt az egy példányt nem adják oda a gyerekeknek. Ha elveszne, nem tudnák pótolni. Néhány gyártól ugyan kaptak ■ prospektus szintű tájékoztatót, ez azonban kevésnek bizonyul, hiszen számos szakmáról így sem nyernek információt. A gyárlátogatások sem vitték közelebb a gyerekeket az egyes szakmákhoz. Ilyen felvilágosítás birtokában nem is csoda, ha a tanulók nem tudják, mit választanak későbbi hivatásuknak.

ge is elfogadta. Valóságos füzet terjedelmű, sűrűn gépelt oldalokból áll. Teljes egészében hosszú lenne közölni, de ha szűkén is, érdemes ismertetni a .tartalmát Az elképzelések szerint a szakmai művelődés fejlesztését tervszerűbbé teszik. Akadnak szakkönyvek a Duna táj Tsz-ben, de megszervezik a rendszerezett tárolást is. A szépirodalom iránti érdeklődés fejlesztése érdekében író—olvasó találkozókat tartanak majd.

A községi művelődési ház fenntartásából részit vállal a tsz. Ott, vagy a Dunatáj által rendelkezésre bocsátott helyiségben megvalósul a tsz fiatalságának régi óhaja, a bábszakkör. Gondolnak a barkácsolókra is, a tsz-tag anyáknak pedig rendszeres tanácsadás segít a gyermeknevelésben.

Sz. E.

Kra.szn.ai Éva

A tsz közművelődési felelőse — pedagógus

I

Bizottság is segít a dömsödi Dunatájban

bizottság, majd a tsz vezetőséÜJ KÖNYVEK

A nőkről a nőknek

„A nők kezében van a világ" — jegyzi meg egy helyütt Illyés Gyula. Szerinte „az egész világ a modern mat- ri'archátus felé halad”, és az asszonyok majd „józanabbak lesznek a vüág megtartásában”, mint mi, férfiak voltunk. A nők helyzetével foglalkozik majd a március 5—

6-án összeülő országos konferencia, és őket köszöntjük március 8-án, a nemzetközi nőnapon is. Ezért e heti recenziónkat a nőkről írt könyvekre szántuk, a Kossuth Kiadó terméséből ismertetünk néhányat.

NŐK MAGAZINJA

— ALMANACH *77

' Már az elsőt, a tavalyit is nagy érdeklődés kísérte. A mostani még bővebb tematikájú, még többet nyújt az olvasóknak. A fő kérdés, amely- lyel a magazin foglalkozik, hogy keli-e, érdemes-e politizálni a nőknek? A választ politikus asszonyok adják meg, akik arról vallónak, hogy miként tudják összeegyeztetni az otthoni és a munkahelyi elfoglaltságukat, és hogyan iut idejük közéleti szereplésre is.

A nő és a szépség című írásban ismert színésznők — Almási Éva, Káldi Nóra, Moór Mariann, Ruttkai Éva, Szemes Mari és Tordai Teri — mondják el a szépség megőrzésének titkát. A könyvet elbeszélések, versek teszik még

színesebbé, de találhatunk benne tanácsokat a divatról, a diétás étkezésről, a sportról. s mindezt képek, rajzok, ábrák szemléltetik. A szerkesztő Remete Tiborné, az illusztrációkat Kass János készítette, a borító és kötésterv Erdélyi János munkája.

ASSZONYOK TÜKÖRÉ

A szép és formás kivitelű antológiát Földes Anna válogatta. A kötet verseket, novellákat, cikkeket, leveleket és interjúkat tartalmaz. Szép írások, gyönyörködtető történetek és helyzetfeltáró elemzések váltakoznak a könyvben, Megszólal múltunk: Bethlen Kata, Zrínyi Ilona, Mikes Kelemen, Szendrei Júlia, Petőfi Sándor, báró Eötvös József, Mikszáth Kálmán és Móra Ferenc, a női lélektanba nyújtanak betekintést. A Jönnek a nők és a Régi hétköznapok című írások azt mondják el, hogy a nők miként álltak helyt a háborúban. a munkában, s milyen gondokkal, problémákkal küszködtek.

Az Asszonyok, lányok fejezetben Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig gz írók egész sora vall az asszonyi hűségről, a női bájról, a hitves, az anya szerepéről, örök, megtartó erejéről.

A legtöbb írás mégis a máról, jelenünkről szól. A szocializmus 6okat könnyített,

már a nők helyzetén, dé a teher, amely a váíMukra nehezedik, még mindig nagy. A munka utáni második műszakot kevés családban sikerült megszüntetni, illetve megosztani a férjjel. Ma is a nőkre hárul a háztartás, a gyermeknevelés szinte minden gondja, amellett, hogy a munkában és a közéletben is egyre nagyobb szerep jut nekik. Valóban, korunk ideálja a dolgozó nő. Ez a jelen azonban nem mentes az ellentmondásoktól sem. Illyés Gyula mondja interjújában: „Éveken át a férfijogok megadásával kívántuk őket boldoggá tenni. Most már ideje megadni nekik a női jogokat is. Van asszony, akinek az a boldogság, hogy vegyészmérnök lehet, és van, akinek a pelenka- mosás, vagy, hogy vasárnap délben nyolc gyermek ül az asztalnál

Az Asszonyok tüköré tartalmas írásait Kass János rajzai illusztrálják. A borító tervét is ő készítette, szerkesztő Jankó Ágnes és Vig Vilmos- né.

CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

Gál Erzsébet és Ortutay Zsuzsa munkája a gyermekek otthoni és iskolai családi életre való nevelésével foglalkozik. Ismerteti a család érdekében hozott határozatokat, a családi életre nevelés tartalmát. A korszerű család, a ’szexuális élet, a modern kapcsolatok fogalmát is tisztázza. Hogyan neveljen a szülő, a pedagógus? Ezekre) a kérdésekről olvashatunk a füzetben, amely a szülők és | nevelők együttműködésére I

kiállítótermekbe n

A portré mai hivatása

Jakab Károly festményei, Kelemen Kristóf szobrai a magyar tudományos, irodalmi és művészeti életből

I Pogány ö. Gábor a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója

nyitotta meg a Fővárosi Művelődési Házban Kelemen Kristóf és Jakab Károly portrétárlatát, mely március 13-ig tekinthető meg naponta. A Műcsarnok, a Fővárosi Művelődési Ház és a Fészek művészklub közös égisze alatt nyílt kiáUítás-t Kovács Béla rendezte. A budapesti bemutatkozás után Kaposvárott, Sárospatakon és Szegeden kerül majd közönség elé.

Az arckép a képzőművészet állandó műfaja az egyiptomi fáraószobroktól napjainkig. A görög portrészobrászat és a reneszánsz táblakép célul tűzte ki, hogy a mű a modell külső arculata mellett a hangulatot és a lelkületi tényezőket is örökítse meg. Ez az indokolt összetettség jellemezte a barokk portrét, ez az árnyaltság követendő ma is.

A mai magyar portré rendkívül változatos. Az egyik megoldás Jakab Károlyhoz és Kelemen Kristófhoz kötődik. Ök ketten a portré megszállottjai évtizedek óta. Szemléletük rokon abban, hogy mindketten elsősorban a tárgyi pontosságra törekednek. Ezzel nagyon fontos társadalmi megrendelést teljesítenek, hiszen színészek, politikusok, írók, festők, orvosok arcát örökítik meg a jövőnek. Az külön újdonság, hogy Szíj Rezső okos tanácsé-' ra évek óta párhuzamosan több azonos arcot formálnak szoborrá, képpé.

Jakab Károly festményei kedves iróniával, együttérzéssel közelítik meg a különböző emberek lényegét. Az arc mindig más, de a megközelítés ugyanaz. Jakab Károly azon műveiben éri el lehetőségeinek magaslatát, ahol a portré a saját lelkűidével rokon. Ezért tűnik a sok hű kép közül meggyőzőnek édesapja és saját arcmásán túl Klinkó József képi megörökítése. Találó, hogy Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Szandai Sándor, Búza Barna, Mikus Sándor szobrá- szi, festői világát az arc látta- tása mellett művészetükből választott motívummal jellemzi a háttérben. Másutt arra törekszik, hogy valamit kiemeljen, s ez maga a karakte- rizálás. így érkezik hozzánk Jakab Károly hatékony közreműködésével Bilicsi Tivadar beppós mosolya, Czine Mihály jellemző nyaktartása, Pogány ö. Gábor áthatóan meleg tekintete, Szokolay Sándor kisfiús vidámsága, Varga Mátyás belső mértéktartása. Azonos eszközökkel, azok szinte alig érzékelhető módosításaival így ér el pontos változatokat.

építve nyújt átfogó tájékoztatást az általános iskolások, a középiskolások és a szakmunkástanulók szüleinek a népesedéspolitikai határozatok, a családi nevelés legfontosabb alapelveiiről.

A kötetet — amely a Hazafias Népfronttal közös gondozásban jelent meg — Majoros Ferencné és Vig Vilmosáé szerkesztette, a borító Lengyel Lajos munkája.

SZABÁS-VARRÁS

Az ismertetésből nem maradihat ki Cser Ferencné könyve sem, amelyet 500 oldalon adott ki a kiadó. Sok tanácsot tartalmaz ez a harmadik és bővített kiadás a szabadidő hasznos eltöltésére. Több új minta került a könyvbe, hiszen a divat nem áll meg, állandóan változik, s a két- három évvel ezelőtti szabás ma már idejétmúltnak tűnik. Más a szoknyák hossza, a szabásvonala, a formája és változik az alapanyag, a díszítőelem is.

Ezt a változást tükrözi a könyv, de ezen kívül segítséget ad ahhoz is, hogy minden nő az egyéniségének, 'a testalkatának, az életkorának és természetesen az alkalomnak megfelelően tudjon öltözködni. Megtalálható benne az egyszerű háziruhától kezdve a sporthoz, kirándrlához szükséges esyüttesig minden amire a korszerűen öltözködő mai nőnek szüksége lehet.

A modelleket Vörös Irén "sjrolta, a szaklektor Faragó Gitörgyné. a szerkesztő Lé- nárt Istvánná és Vig Vilmos- né.

Gáli Sándor

Kelemen Kristóf szobrai markánsak, a teljes embert látjuk a temperamentum és a sors sűrítettségében. Lepergeti az életet az arcban; ez műveinek igazsága. Pontosan hangsúlyoz. Így Barcsay Jenőben a célul kitűzött életmű maradéktalan megvalósítását emeli ki a fej nyugodt tömbjében, Bilicsi Tivadarban a mosoly fájdalmát sem hallgatja el. A tolsztoji szakáll külsőségében ragadja meg Csepeli Szabó Béla patétikus robusztusságát. Remek megfigyelés Hincz Gyula szemárka és lobogó haja; benne képzelete vibrál, tüneményes megújulása.

Kelemen Kristóf több szólamban játszik szobrászi eszközeivel. Lörincze Lajos pedantériáját a frontális beállítás jelzi, Radnai György operaénekes duhaj bőségét a vaskos szemöldök érzékelteti. Hol ebbe, hol abba az arcrészletbe

Juhász Ferenc megrendítenek nevezi Varga Magda alkotásait, melyek március 13-ig tekinthetők meg a Műcsarnokban. Valóban azok: megrendí- tőek, viharosak, szenvedélyesek, fájdalmasak. Minden mérlegelés, józanság , hiányzik belőle, teljes önátadás jellemzi. Ez az önátadás a lelkűiét belső hangját figyeli, mely zaklatott magány, nem harmónia. Maradéktalanul őszintét azonban — élete állandó dráma, ahol művészi lénye a konfliktus középpontjában áll emlékezéseiben és a valóságban is. Semmi nem áll tőle távolabb az egyenletességnél és a meggondolásnál, ezért formavilága Kondor Béla totális sziemléletének rokona. Valóban megrendítő, ahogy József Attilát láttatja sínekre vasalva, ahogy az emberség megcsúfolását kottázza egy. felakasztott szárnyasban és a Keresztrefeszített-sorozatban. Megrendítő, ahogy, amilyen fájdalommal állít emléket a fasizimus ártatlan áldozatainak; megrendítő, felejthetetlen. Ez az apokaliptikus görcs azonban múlt, a jelen elé- gikusra gyógyítja az emberi távlatokat — a társadalom általános harmóniája van születőben, melyet milliók építenek millióknak. Ezt a vonulatot nem veszi észre Varga Magda, mert a múlt örök jelenében él, azt tartósítja látomásaiban.

Bencze László nyitotta meg Varga Magda kiállítását. Az a Bencze László, aki rajzait a Helikon Galériában nyújtja át a nézőknek. Rendet, megküzdőit, kivívott rendezettséget adományoz — szemnek, értelemnek. Megnyugvást és nem feszültséget — mást, mim Varga Magda, ugyanolyan fontosat. Bencze László enciklopédikus alkat. Rajzai a valóság összetett mozgását ábrázolják, s ez a mozgás nemcsak az emberek sajátos magatartását, hanem egymáshoz kapcsolt viszonyát is kifejezi.

Barcsay Jenő Kossuth-dijas

festőművész.

kapaszkodik attól függően, ahol képes megtalálni az egyéniség mibenlétét. Reális portréi ezért sokoldalúak, önmagát és Ruttkay Évát finoman archaizálja, máskor a fei tömbje érvényesül. Időnként az arcvonások fürge futkáro- zásót örökíti meg, máskor a szemek villámló ereje vagy az enyhe roskadtság dominál. Ezek az apróságok lényegi megfigyelések; egyszerre jellemeznek egy embert, építenek szobrot. Egyikről sem feledkezik meg Kelemen Kristóf, ezért kiváló portréista, ezért művész.

Ősz a hegytetőn

így jut el a mélységhez is, melynek érlelt lapjain Kondor Béla emlékét idézi, azt a tanítványt, aki a mesterekre is visszahatott remeim ű vei vei.

azok szigorú irányával. Ez a szerkesztett, őrzött rend, gazdagság Bencze László vallomása a művészet etikájáról. Meggyőződése, hogy a művészet szolgálat, s a legnemesebb értelemben vett hasznossága a rend és harmónia szívós építésében rejtőzik.

Ez a társadalmi hasznosság érződik Papp Albert festményein, aki a Fényes Adolf-te- remben mutatkozik be március 13-ig közönségének. Miről van szó? Arról, hogy Papp Albert a maga értékeivel, a maga küzdelmével egy tája; mutat be. népet szolgál. Szolgál olyan eszközökkel, melyek elmét és szívet mozdítanak. Ö Tatabányán él, de a zalai táj üzenetét tolmácsolja. Ö a festészet egy másik ágához tartozik, nyugtatja idegzetünket, bekapcsolja érzékelésünk a kovácstműhelyek. nyári mezők, szénhordók, tar- dosbányai emberek hangulatába. Hegyre menők belsi csöndjét, nyikorgó szekereket Rozi néni rendezetten rendetlen udvarát hordozzák az érzékeny tónusok, melyeknél, alapos felderítője, ö ugyanúgy önmaga, mint Varga Magda é Bencze László. S ha festészetük különbözik, akkor az elsősorban a sors és a lelküle eltéréseiből adódik. Papp Albert művészete megnyugvásokkal alakítja nézőit. Felmutatja a kapáíóket, a diófáka és a havas reggeleket, favágókat és a régi házat, pince előtt várakozókat, dombra telepített szőlőt, kazlakat. Ökrök ballagnak enyhe lejtőn tömött szekerükkel — csöndet, derűt, békességet szállítanak kucsma alakú házak és indázó fák között; az egészséget, az élet pompáját és bőségét. Ilyennek óhajtjuk látni, építeni a hol-' nap összetett valóságát.

Losonci Miklós

Látomások és harmónia

Varga Magda, Bencze László, Papp Albert látóhatára

Papp Albert;