Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
1977. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Pest megye hetedik városa: Dunakeszi (2.) A városiasodás kellékei Dunakeszi ipari nagyközség tanácsa, üzemei és egész lakossága, az újonnan betelepültek is, nagy erőfeszítéssel, sok odaadással igyekeztek (különösein az utóbbi évtizedekben) városiassá fejleszteni a községet. Hogy azonban a nagyberuházások megvalósulhassanak, ahhoz a megyei tanács anyagi és erkölcsi támogatása sem hiányzott. Hiszen a megye településhálózat-fejlesztési tervében az agglomeráción belül I. fokozatú szerepköre van, ami már eddig is csaknem azonos volt a városi jogállású középfokú központokéval. Meglevő és épülő közművek A lehető jó közellátottság elengehetetlen kelléke annak, hogy a városi rangot község elnyerhesse. Az áramvezeték mindenesetre behálózza egész Dunakeszit Alig van alagi részén néhány ház, ahol még nem villany világít. Főbb útvonalai közvilágítása teljes. A házi szemetet a lakások 77 százalékából elfuvarozzák, városok tekintetében azonban csak 70 százalék a követelmény. Vízmüve még jobb arányban, a megkövetelt 60 százalék helyett a lakások 86 százalékát látja el folyóvízzel. A szennyvizet viszont egyelőre csak az ipari üzemekből, középületekből és a több emeletes házakból vezetik a mostanáig megépült csatornák a tisztítótelepre, ami 1980-ig teljesen kiépül. Akkor naponta 12 ezer köbméter szennyvíz derítésére lesz alkalmas, és így, még a város további fejlődését is figyelembe véve, kapacitása elegendő lesz jóval később is. Amiben legtöbb a kívánnivaló, az kereskedelmi hálózata. Csaknem valamennyi bolt szűk és korszerűtlen. Már épül azonban Alagon a tágas, új élelmiszerbolt és az új lakótelepen még az idén megkezdődik az élelmiszert, iparcikket, ruházatot árusító, 3 ezer 200 négyzetméter alapterületű bevásárlási központ építkezése. Mindez sem lesz elegendő, de a közeli években még újabb boltok építését is tervezik. Dunakeszi egészségügyi hálózata viszont szinte városias volt eddig is. Szakorvosi rendelőintézete a váci járás déli részén levő több község járóbetegeit is ellátja. Kilencedik körzeti orvosa január közepén kezdett munkába, egy orvosi körzetre tehát átlag 2 ezer 600 lakos jut. Azaz még ennyi sem, mert három gyermekkörzeti orvos is működik. Belőlük viszont még legalább kettő kellene. Az utóbbi esztendőben évente átlagban 500 gyermek születik, sürgős szükség van tehát új gyermekintézményekre is. Két éve adtak át a járműjavító óvodája mellett még egy, 150 apróságot befogadót; másik 100 személyeset a tanács építtetett. Ez is kevés. Ezért azután még az idén megkezdődik a lakótelepen egy 100 személyes óvoda és mellette 80 csecsemőt befogadó bölcsőde építése. Mindkettő elkészültének határideje, a szomszédságukban emelendő 16 tantermes iskolával együtt, 1978 vége. Az iskola építésébe is az idén fognak bele. Jelenleg négy épületben, három általános iskolában nevelik a gyerekeket. Több tantermet építettek hozzájuk a közelmúltban, és a 3. számú iskola új szárnya négy tanteremmel, tornateremmel ez év végére készül el. Gimnáziuma is van Dunakeszinek. S a Gárdonyi Géza Ipari Szakmunkásképző Intézetben nemcsak helybeli fiatalok tanulnak tovább, kollégiuma is van. Hagyományos a munkáskultűra A munkáskultúrának régi hagyományai vannak Dunakeszin. A járműjavító dolgozóiból százfős szimfonikus zenekar, Sizalonzenekar, munkásÚjságírók országos ifjúsági parlamentje A tájékoztatás további javításáért, a sajtó lehetőségeinek színvonalasabb kihasználásáért érzett felelősség jellemezte a fiatal újságírók és kiadói alkalmazottak első országos parlamentjét, amelyet pénteken rendeztek meg. A tanácskozást dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Részt vett és felszólalt Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője és Barabás János, a KISZ KB titkára. Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, beszámolójában — figyelembe véve a helyi tanácskozásokon elhangzottakat — elemezte a fiatal újságírók helyzetét. Nyomatékkai szólt a sajtó fiatal munkatársainak feladatairól és felelősségéről a tájékoztatási munkában. A beszámolót követő vitában 28-an szóltak fel. A 'elvetett kérdésekhez kapcsolódva foglalkoztak az újságírás belső műhelyproblémáival és a fiatal újságírók és kiadói dolgozók munkakörülményeit, szakmai fejlődését elősegítő javaslatokat tettek. A tanácskozás után a küldöttek meghallgatták Bánffy György színművész Ékes-érdes anyanyelvűnk című előadóestjét kórus alakult, és szép eredménnyel szerepelt versenyeken már a húszas években. Színjátszó csoportjuk is volt, ez azonban megszűnt vagy másfél évtizede. A járműjavító művelődési háza a hatékonyabb kihasználás érdekében 1974 óta a tanács és a nagyüzemek közös kezelésében van. A József Attila Művelődési Központ régi épületét azonban jelenleg tatarozzák, korszerűsítik, év végére készülnek el vele. Akkor azután megint felpezsdül benne a munkás kulturális élet. Mialatt az átépítés folyik, klubjai és szakkörei, a munkásakadémia, a szocialista brigádvezetők klubja, a filmklub, a nők akadémiája, hogy a sok közül néhányat megemlítsünk, tovább működik. A fejlődés további útja A folyamatban levő és a közeljövőben tervezet dunakeszi építéseket megemlítettük. A várossá lett nagyközség fejlődése azonban hamarosan minden bizonnyal nagyobb és még lendületesebb lesz. Előreláthatólag rövidesen további ipari nagyüzemek is épülnek, mert Dunakeszi déli területét, a szélén levő lakóházak és a főváros határa között, 1987- ben kormányhatározat ipartelepítésre jelölte ki a Budapestről kitelepülő gyárak részére. így hát Pest megye mos: nemcsak új várossal lesz gazdagabb, de nemsokára az abban épülő új üzemek révén iparosodása is nagyobb lesz. Dunakeszi a megye legfiatalabb, de lakossága számát tekintve nem a legkisebb városa. E tekintetben az ötödik helyre kerül. Cegléd, Vác, Nagykörös, Gödöllő lakosságszámban megelőzik, de Százhalombattát és Szentendrét e téren máris maga mögött hagyja. Szokoly Endre (Vége.) Nagyobb bér csak többlet teljesitmenyre Karakas László tájékoztatója a munkaügyi aktívaéüelrez'eten Az Országos Vezetőképző Központ nagytermében pénteken munkaügyi aktívaértekezletet tartottak, ahol a megyei tanácsok elnökhelyettesei, továbbá a minisztériumok, főhatóságok és megyei tanácsok munkaügyi kérdésekkel foglalkozó vezetői vettek részt. Karates László• munkaügyi miniszter a tavalyi munkaügyi helyzetről és a további feladatokról adott tájékoztatást. — Az idén is a munka hatékonyságának emelése az egyik legalapvetőbb feladat — mondotta. — Az idén mindösz- sze 15—20 ezer új munkaerővel lehet számolni, erre azonban mindenekelőtt a szolgáltató ágazatokban, továbbá azoknál a vállalatoknál van szükség, ahol az alapanyagtermelés fokozása, az export növelése, a lakosság jobb ellátása, a termelőberendezések hatékonyabb, több műszakos kihasználása, a kiemelt fontosságú beruházások kivitelezése újabb munkaerők beállítása nélkül nem lehetséges. A vállalatoknak tehát folytatniuk kell azoknak a területeknek a feltárását, ahol a létszám csökkenthető. Az ésszerűbb létszámgazdálkodás leglényegesebb eszköze az üzem- és munkaszervezés, s ezzel összefüggésben a veszteságidő csökkentése, az anyagmozgatás gépesítése. A vállalatok fokozottan igyekeznek igénybe venni pályázat útján az anyagmozgatás gépesítésére nyújtott állami támogatást. A miniszter rámutatott, hogy még mindig sok a vállalatoknál az egésznapos és a törtnapi hiányzás, elsőrendű feladat tehát a fegyelmezetlenség, a liberalizmus felszámolása. Egyes vállalatok az 1976— 80-as évekre szóló kollektív szerződésben nem csökkentették, hanem éppen növelték a jutalomszabadságra jogosító -eseteket,. és különböző jogcí-i meken a jutalomszabadságok mértékét, ami tovább ronthatja a munkaidő-kihasználást. Indokolt tehát, hogy az ilyen vállalati jogszabályokat vizsgálják felül. A miniszter kitért arra is, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének a múlt évinél gyorsabb ütemével számolva, az idén a reálbérek és a reáljövedelmek is valamivel gyorsabban növekedhetnek, mint tavaly. Fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni mindenekelőtt azokat, akik az általánosnál kedvezőtlenebb munka- körülmények között, illetve akik folytonos, vagy több műszakos munkarendben dolgoznak. Az idén a műszakpótlék felemelését és egységesítését is tervezik az iparban, az élelmiszer kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban. Az ehhez szükséges adatfelmérés a napokban fejeződik be. A vállalati bértarifarendszer módosításáról szólva kifejtette; a bértételek fokozatosan érvényesítése során azt kell elérni, hogy a többletbér mögött többletteljesítmény is legyen. Felül kell tehát vizsgálni a besorolásokat, s végrehajtani a szükséges átsorolásokat. A teljesítménykövetelmények fe- ! lülvizsgálatával, az ösztönzőbb 1 bérformák szélesebb körű alkalmazásával is elő kell segíteni a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást — mondotta a miniszter. A jfigafkalmazásban niusenek szélsőségek A legfőbb ügyész Pénteken sajtótájékoztatón ismertette dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözés 1976. évi alakulását és az ügyészi munka során szerzett legfontosabb törvényességi tapasztalatokat. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az ország törvényességi helyzete továbbra is jó, a jogalkalmazásban nincsenek szélsőségek. Az ügyészség munkájának középpontjában a törvényesség maradéktalan biztosítása. az állam erősítése, a szocialista tulajdon és a szocialista szervezetek védelme, segítése, az állami és állam- polgári fegyelem szilárdítása, s még inkább a törvény- sértések megelőzésének elősegítése álL Hazánkban az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma az elmúlt 12 évben 1969-ben volt a legalacsonyabb (110 622) és 1976-ban a legmagasabb: 129 424. A tavalyi adat 1975-höz képest 7,1 Százalékos emelkedést jelent. A bűncselekményeket tavaly 83 655-en — a megelőző éviErősödik az állami és szövetkezeti tulajdon A földek hasznosításának új rendje Halász Péter, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője pénteken tájékoztatta az újságírókat a földtulajdon és a földhasználat időszerű kérdéseiről, s az idevonatkozó új szabályozásról. A január 1-én életbe lépett rendelkezések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megművelésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény összehangolása a hatályba lépése óta megjelent más (ingatlannyilvántartási, hasznosítás, földrendezési, földfelajánlási) jogszabályokkal. Az állami földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termeNem kampány — élet ünk része ÜLÉST TARTOTT A HNF BÉKE-BARÁTSÁGI ÉS TÁRSADALMI BIZOTTSÁGA — A nemzetközi agitációs és propagandamunkában, a népünket a szocialista országok hoz — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz — fűző barátság ápolásában sikerült leküzde- nünk a mozgalmi munka korábbi gyengeségét, a kampányjelleget — állapította meg az 1976. évi tevékenységet értékelve Zsebesi István elnök, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő béke-barátsági és társadalmi bizottság tegnapi munkaértekezletén. — Aktivistáink kezdeményezésein kívül hozzájárult ehhez belpolitikai életünk mozgalmassága is, az, hogy szinte minden hónap, de legalább minden negyedév tartogatott valami nagyobb eseményt, politikai feladatot: mindjárt a tavaszi békehónap után az országggyűlési választásokat, majd a Hazafias Népfront kongresszusát és az őszi szolidaritási akciót Az egyik községben a lakóterületi kiscsoportos beszélgetésre készültek, a másikban a megye 11. barátságvonata utasainak búcsúztatására; alighogy befejeződtek a szocialista brigádvezetőket előkészítő külpolitikai előadások, már a chilei szolidaritási hét szervezése adott munkát a béke-barátsági mozgalom aktivistáinak. Imponáló számok igazolják Zsebesi István igazát: a tavalyi békehónap során 335 rendezvényen méltatták a szövetséges hatalmak 1945. május 9-i győzelmének jelentőségét a hitleri fasizmus felett, mintegy 45 ezer Pest megyei résztvevő jelenlétében; csupán a váci járásbeli Törökmezőn összesen tízezer ember vett részt a békehónap eseményein. A Pino- j ehet-junta terrorjától szenvedő ] chilei nép, s a függetlenség útjára lépett afrikai országok melletti szolidaritásáról 40 ezer Pest megyei lakos tett hitet az őszi akcióprogram keretében; tíz alkalommal rendeztek megyénkben baráti találkozókat a testvéri szocialista országok kulturális intézetének, illetve nagykövetségének képviselőivel, és százakra rúg azoknak a baráti esteknek száma, amelyeken a megye dolgozói, lakosai a felszabadító szovjet nép katonáit, turistáit, hivatalos küldötteit látták vendégül. A múlt után a jövő került szóba: a megbeszélés részvevői megvitatták és elfogadták a béke-barátsági és társadalmi bizottság idei munkatervét. Valamennyi felszólaló egyetértett Kovács Antálnéval, a Hazafias Népfront Pest megyei titkárával abban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése az eddiginél itt több ötletet, kezdeményezést igényel a barátság ápolóitól, a mozgalom aktivistáitól. Ny. £. löszövetkezeti használatban levő állami föld január 1-től nem kerülhet szövetkezeti tulajdonba. A jövőben a termelőszövetkezeti használatban levő belterületi földet is csak az állam javára lehet megváltani, s a belterületi föld a jövőben csak az állam tulajdonába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulajdon védelme érdekében a téesz a tulajdonában levő földet a jövőben csak szocialista szervezet részére ruházhatja át. Hasonló meggondolásból a szövetkezeti földhasználat zavartalansága érdekében tiltják meg az új jogszabályok a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok tulajdonában levő, de a szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó, nem személyi tulajdonú földek elidegenítését. A jogszabályok arra kötelezik a téeszeket, hogy valamennyi földjüket megműveljék. Ez a kötelezettség a nagyüzemileg nem hasznosítható földjeikre is vonatkozik. Ezért, ha a téesz a tulajdonában levő földjét sem nagyüzemileg, sem háztáji vagy illetmény- földként, sem tagjai vagy alkalmazottai részére való tartós használatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nélkül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átadni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a földfelajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet lehetővé teszi, hogy a mező- és erdőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek földjeit az érdekeltek megegyezése alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tudnak megegyezni, de a széttagolt földek összevonása népgazdasági érdekből indokolt, akkor a földrendezést hatósági közreműködéssel is végre lehet hajtani. A január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állampolgárok részére való eladásának megtiltásával egy időben a tartós földhasználat bevezetésével lehetővé teszik a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek hasznosítását. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a tanácsok a zártkerti és zártkertté kijelölhető külterületi, más módon nem hasznosítható állami földeket magánszemélyek, szakcsoportok, üzemi és egyéb közösségek használatába adják tartósan, legalább 50 évre. A téesz a háztáji és illetményföldön kívül is engedhet át tagjainak és alkalmazottainak nagyüzemileg nem hasznosítható földet tartós használatra. A használatba adott földeket rendeltetésüknek megfelelően, mezőgazdasági, kertészeti termeléssel kell hasznosítani, és nem lehet lakó- vagy üdülőteleknek tekinteni. Ezért az a csak időlegesen mezőgazda- sági, kertészeti műveléssel hasznosítható belterületi földeket továbbra is csak rövi- debb időre lehet használatba adni. A tartós használatba adható külterületi állami földeket o helyi tanácsok jelölik ki, és az ezzel kapcsolatos ösz- szes tájékoztatásban ők illetékesek. Akik ilyen földeket kívánnak tartós használatba venni, kérelmükkel írásban a lakóhelyük vagy az érdeklődésüknek megfelelő községek, városok tanácsaihoz forduljanak írásban. A téesztagok és alkalmazottak igényüket a téesz vezetőségéhez nyújthatják be. Budapesten a földeknek csak rövidebb időre való haszonbérbe adására van lehetőség. Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetésszerűen hasznosítsanak, ezért a jövőben még szigorúbban megkövetelik a rendelkezés végrehajtását és következetesen eljárnak a föld művelését elmulasztókkal szemben. Az érintett üzemekben segítséget adnak a földhasznosítási tervek készítéséhez is. sajtótájékoztatója nél mintegy 3,5 ezerrel töb- ! ben — követték el; itt az ! emelkedés kisebb (3,2 sza- I zalék), mint a bűncselekme- ! nyék számának szaporodá- j sánál. Ismeretlen tettesek az I elmúlt évben 25,5 ezer bűn- cselekményt követtek el. A bűnözés krónikájában évről évre a vagyon elleni bűncselekmények jelentik a legnagyobb fejezetet. Tavaly az összes bűnözés 57,1 százaléka ilyen bűncselekményekből adódott. Az el- | múlt 12 év alatt a társadal- ; mi tulajdonban bűncselek- j menyekkel okozott kár 1976- j ban volt a legnagyobb; több { mint 260 millió forint, 43,4 ' százalékkal több, mint 1975- ben. Mintegy 400 ilyen bűncselekménnyel 100 000 forintnál nagyobb kárt okoztak. Még súlyosabb adat, hogy az 1975. évi 36-tal szemben 1976-ban 68 olyan bűn- cselekményt lepleztek le, amelyek esetenként (nemegyszer több év alatt folyamatosan elkövetve) félmillió forintnál nagyobb kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Elsősorban sikkasztással, csalással. hűtlen és hanyag kezeléssel. valamint jogtalan elsajátítással elkövetett bűncselekmények ezek. A vagyon elleni bűncselekmények után közlekedési bűncselekmények jelentik az ösz- szes bűnözésen belül a második legnagyobb kategóriát. Tavaly az összes bűncselekmények 16 százaléka volt a közlekedéssel kapcsolatos. Összesen 20 646 közlekedési bűncselekménvt követtek el, ebből 14 763 ittas állapotban történt járművezetés volt. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 5,3 százalékkal emelkedett tavaly a megelőző évihez képest. E bűncselekményi körön belül azonban csökkent a szándékos testi sértések, a nemi erkölcs és a hivatalos személyek elleni erőszakos bűncselekmények száma. Külön kiemelte a legfőbb ügyész, hogy Magyarországon az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények az 1965—1976 t-ö- zöttti időszakban minden évben az összes bűncselekményeknek csupán 0.2 százalékát tették ki. Ezekből az adatokból teljes bizonyossággal következtethetünk államrendünk szilárdságára. A törvényesség érdekében tett fontosabb ügyészi intézkedések kapcsán dr. Szíjártó Károly elmondta, hogy ügyészi vizsgálatók alapján a különféle szervek törvénysértő döntései ellen 878 óvást, panasz alapján 236 óvást, törvénysértő gyakorlat megszüntetése végett vagy valamely szerv mulasztása miatt 2340 ügyészi felszólalást nyújtottak be. Az állami fegyelem megszilárdításának és a törvénysértések megelőzésének is egyik hathatós eszköze a 'orvén vs értésért felelősök fe- 'eiiősségre vonása. Tavaly 313 ■Íven személlyel szemben büntető-, 342 ellen fegyelmi o1 iárást kezdeményezett az ügyészség. továbbá intézkedése nyomán 109 személlyel szomihen szabálysértési és Dl “"»n kártérítlési eljárásra ke5 rült sor.
