Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
Falugyűlés Búgon és Hévízgyörkön Együtt a közösség dolgáról Amikor a késő esti órákban kiürültek a bagi Dózsa György művelődési központ nagytermének széksorai, Görög László. a nagyközség közös tanácsának elnöke elégedetten és joggal mondhatta: mind a háta. A szavakból a tenniakarás, a cselekvés vágya csendült ki, ezért nem lehet kétséges, hogy az elkövetkező évek elképzelései, tervei megvalósulnak. Jó volt hallani, hogy az itt élők kéréseikben nem maximalisták, figyelembe veszik a tényleges lehetőségeket, s ezek bővítésére nem fentről várnak segítséget, hanem vállalják a társadalmi munkát. Az egyének apró kapavágásai nagy községi gondok megoldását segíthetik. A tervek Ez is biztosíték arra, hogy belátható időn belül kőburkolatot kap a Vörösmarty utca, még ebben az évben felépül az orvosi rendelő, gyűlik a pénz az új, hattantermes iskolára, befejeződik a vízvezeték építése, árkok, vízátereszek készülnek. A bagi tanácskozás hangulata semmivel sem különbözött a hévízgyörkiekétől. Itt is találkozhattunk a felszólalásokban bujkáló egészséges türelmetlenséggel, de ezeket is a tenniakarás jellemezte. Felcsattant a taps, amikor Görög László arról beszélt, hogy többé nincs szükség az óvodai felvételekről döntő társadalmi bizottságra, ugyanis minden apróságot fel tudnak venni. Nem kell, mint évek óta, patikamérlegen eldönteni, ki a rászorul tabb. A Sport utca és környéke, akár balatoni vagy más divatos fürdőhelyen is elnyerné a legszebb kitüntető címet. A vízvezetékhálózat építése is befejeződött tavaly. Szélesíteni kéne a vasúthoz vezető gyalogjárdát; az Aszód—Bag közötti salakos úton, pedig ha a kismamának Aszódra kell vinnie beteg csecsemőjét, nagy bajba jut, hiszen gyermek- gyógyászat csak ott van. A lakosság 80 százaléka utazik naponta munkahelyére és vissza, a 421-es és 422-es számú vonatok mégsem állnak meg. Javasolták a háztartási szemét és hulladék összegyűjtésének és elszállításának megszervezését, s a felsoroltakon kívül még számos megoldandó feladatot adtak a tanács vezetőinek. Tettek De itt sem hiányoztak a tetteket ígérő és vállaló szavak. Iszlai Zoltán az utak, járdák építésénél kialakult bagi specialitásról beszélt: megszüvízgyörki, mind a bagi falugyűlés résztvevőinek hangulata, a hozzászólók higgadtsága, a kérésekben megmutatkozó józanság, a járás vezetőinek figyelme azt bizonyítja, hogy a két község dolgozói közösen akarnak tenni céljaik és elképzeléseik .megvalósításáért. A hévízgyörkiek falugyűlésén megjelent Bozsó Lászlóné országgyűlési' képviselő, Frankó Jánqs, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára, ár. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. , Számadás Beszámolójában a tanács elnöke először arról beszélt, mivel gazdagodott a falu tavaly. Bővítették az Úttörő utca és a Vasúti újtelep villanyhálózatát, feltöltötték salakkal a Sallai és az Alsókért utcát, beszerezték a Béke utcára kerülő járdalapokat, védőláncot szereltek fel az Ady Endre utca egyik életveszélyes szakaszán, felújították a szeszfőzdét, a szakorvosi rendelőintézet kialakítására megvásárolták a volt termelőszövetkezeti irodát, elkezdődött a vízvezetékhálózat építése, átadták az új élelmiszer-áruházát, berendezték a művelődési házat, korszerűsítették, nagyobbítot- ták a könyvtárat. Okos, elemző szavak következtek a hévízgyörkiek társadalmi munkájáról, a’tapasztalt hiányosságokról, s arról az erőről, amit a közönség jelentett az eddigiekben és jelenthet a jövőben is. — Gondoljunk és cselekedjünk együtt — hívta fel a jelenlevők figyelmét a tanácselnök. S a kérést sokan megfogadták. Egymás után jelentkeztek szólásra. Homoki Tibor, Bolbás János, Kustra Pál, Réti István és a többiek is javaslattal kezdték és ígérettel fejezték be: a munkában ott leszünk, mert mindennel, amit teszünk, falunkat gazdagítjuk. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke nagyra értékelte a hévízgyörkiek 1976-ban végzett munkáját, elismeréssel szólt az elhangzott javaslatokról. — A hévízgyörkiek falugyűlése igaz, tartalmas és építő párbeszéd a falujukért felelősséget érző és a faluért tevékenykedők között — mondotletett a nagymamától az unokáig mozgalom, ami annyit jelent, hogy mindenki dolgozik a községért, ha jól és okosan megszervezik a munkát. Joggal fogalmazott tehát Novák László, a járási hivatal osztályvezetője így: Akik itt ma este véleményt mondtak, kértek, javasoltak, nem lakóként, gazdaként tették. A tanács vezetői, a község politikai, társadalmi és gazdasági szervezetével együtt ezt a gazdaszemléletet akarják elmélyíteni a két település szépülésére, fejlődésére. Tervezik ezt azért a hétezer emberért, akik Bagón és Hévízgyörkön élnek — mondta a falugyűlés után is együtt maradt csoportoknak Könczöl János vb-tit- kár. Fik Koszorúzás! ünnepség A szovjet hadsereg és hadiflotta születésének 59. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősök városi temetőben levő emlékművénél. Gödöllő lakossága, az üzemek, intézmények dolgozóinak nevében a politikai és gazdasági vezetők helyeztek koszorút az emlékműre. A PEST MEGYE. HÍRLAP IV. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1977. FEBRUÁR 25., PÉNTEK Növénytermesztés, állattartás Iníenzíveöb gazdálkodás, magasa!]!] hozamok Tunáss&úzés az idei is Metáné! — A tavalyi gazdasági év kiemelt feladatai közé tartozott a járás termelőszövetkezeteiben és a tangazdaságban a szarvasmarhatenyésztés, a tejtermelés, a sertéstenyésztés, a zöldség- és burgonyatermesz- tés, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatása. E feladatok az idei, feszítettebb tervekben is fontos szerepet kaptak. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg tegnap délelőtt a mezőgazdasági üzemek veztőinek beszámoló tanácskozását Fehér Béla, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára. Az értekezleten a szövetkezetek elnökein és párttitkárain Lábrácsok, vegyi üzemekbe A Városgazdálkodási Vállalat asztalos műhelyében vegyi üzemekben használatos lábrácsokat készítenek a Finommechanikai Vállalat megbízásából. Majoriís János és Varga László szalagcsiszoló gépen dolgozik. Ifj. Fekete József felvétele Mos1 minek a példaképe ? Galgahévlzi változások R iáiéi újfajta hutásai Szentendrén hallottam jómúltkorjában, hogy amikor a művelődési házban az úttörők a citeraegyüttesek országos döntőjére készültek, a galga- hévizi iskolásokat autókaraván hozta. Sok kocsiban nő vezetett. (Mint megtudtam, 180 autó és 50 motor van a faluban.) Ebben még nincs aemmi rendkívüli, hiszen lassan megszokottá válik az ilyesmi. Annál inkább kedvderítő volt, ami ezután történt. Ugyanis a galgahéviziek — míg a gyerekek a művelődési házban próbáltak — idegenvezetővel körbejárták a várost. Azt' mondották, már sokat hallottak a Dunakanyarról, a hangulatos kisvárosról. A tv-ben látták, dehát mégis más az útjain járni, közvetlenül ismerkedni a szépségeivel. Tíz év előtti arcuk Egy időben Galgahévízt a jóléttel bánni nem tudó falu mintaképének tartották. Volt is benne valami. Akkoriban, a hatvanas években ők kezdték meg először az emeletes családi házak építését, mert tellett rá. Csakhogy a szokások lassabban változnak. Tíztizenöt éve még a nagyház fürdőszobástól, modern berendezéstől napszám üresen állt, csak aludni jártak fel. Az élet az udvari nyárikonyha Dán zajlott. Mindinkább vége ennek az időnek. Nem mintha a faluban lelassult volna a fejlődés. Éppen ellenkezőleg. Alaposan megnőtt a boltok forgalma, a több mint 800 ház nyolcvan százaléka már közművesített. Nem dísz többé a fürdőszoba, a mindennapok tartozéka. A pedagógusok már nem fogadják meglepetéssel, ha egy.-egy gyerek beszámol róla, hogy külön szobában alszik a szüleitől, új bútorral neki rendezték be. A család légköre Most már nem pusztán külsőségekkel adják tudtul a világnak, hogy a szorgalmas munkának van látszatja. Egyre inkább felfedezik, hogy a szellemiek is megérdemlik: beszerezzék őket. A szorgalom és a munkakedv sem csökkent, csak az eredmény ölt lassan más formát. Különösen a fiatalok igyekeznek értelmesebben, jobban a külvilág felé fordulva élni.' A majdnem háromezer lakosból a középiskolásokkal együtt naponta nyolcszázan utaznak a környező városokba, vagy akár Budapestre dolgozni. A város, a tv-rádió, az újságok, a sajtó és a következetesebb kultúrpolitika hatása mindinkább érződik itt is. A változást sok műiden jelzi. Például az. hogy a családokban változott a légkör. Míg a gyerek régen gondot jelentett, majd, a körülmények javulásával, átmeneti időre jobbára dísztárgyat, mára kialakult a helyesebb arány. Az még mündig az előtérben áll, anyagiak megadása ugyan azonban a szülők nevelési kultúrája fokozatosan teljesebbé válik. Bizonyíték erre, hogy az iskolai értekezletekre mind több fiatal apa is elmegy, vagy maguk hordják-viszik óvodába a kicsinyeket, tehermentesítik a dolgozó anyát. Régen erre alig volt példa. Változás az is, hogy a felszabadulás előtt és után a föld egybentartására dívott az egyke. A mai középkorúak még ilyen családból származnak. A fiatal házasoknál gyakoribb vendég a gólya. A község mezőgazdasági jellege a néhány kisebb ipari üzem és a bejárás ellenére megmaradt. Két éve egyesült a túrái Galgamente és a Gal- gahévizi Rákóczi Tsz Lévai Ferenc vezetésével. A változás mindenkor némi megtorpanással jár. itt sem volt ez másképp. Hogy ma már nagyobb területtel, magasabb gépesítéssel beérik az előbbi gazdasági szintet, abban a nőbizottságnak is sok része van. Harcoltak a rendért, a szervezettségért Péli Andrásnéval az élen. Pontos munka tervet kértek, a dolgozókról való gondoskodást. Elérték, hogy gépkocsival menetrendszerűen szállítsák a földekre a munkacsapatokat, velük együtt érkezzenek oda a ládák s ne kelljen vízre, ételre várni. Nekik köszönhető, hogy az iskolai napköziben 100 gyerekre főznek, vagy hogy javult az üzletek áruellátása. Ami jellemző A jólét kézzelfogható jeleként valamicskével többet isznak a férfiak, mégsem jellemző a részeg duhajkodás. Annál inkább az, hogy minden házban van rádió s csak néhányban hiányzik a tv. Hétvégeken hosiszú sorban húznak ki az autók a faluból. Dívik az országjárás, viszik az öregeket is, hogy megfáradt csontjaikat' gyógyfürdőn áztassák. A tanácstitkárnő természetesen nem ismeri pontosan a számát, de tudja, hogy nagyon sok gajga- hévizinek van színházbérlete. Ugyancsak a posta bizonyítja, hogy naponta kötagszámra érkeznek a községbe a napilapokon kívül a különböző képesújságok, a magazinok, az utánvétel küldött könyvcsomagok. Az iskola, a művelődési ház szerepe, nagy jelentőségük a tudatformálás, a közművelődés feladatainak végrehajtásában már egy másik, mélyrehatóbb, alaposabb vizsgálatot érdemel. k. m. kívül megjelent Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Gál Lajos, a Pest megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, dr. Világos Imre, a Budapest környéki termelőszövetkezetek szövetségének titkárhelyettese, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Frankó János, a járási párt- bizottság titkára vitaindítójában összefoglalta a járás mezőgazdaságának tavalyi eredményeit, s a zárszámadások, illetve az év végi mérlegek alapján értékelte a termelés legfontosabb mutatóit. A gazdaságok munkája összességében megfelelt a kívánalmaknak. Ágazati bontásban és egy- egy részterületet tekintve azonban eltérő eredmények születtek. A kenyérgabona átlagtermése valamelyest csökkent, annak ellenére, hogy a termés 60 százalékát adó négy gazdaságban jó termésátlagokat értek el. A tejhozam tehenenként 2 literrel több a megyei átlagnál, de ez az eredmény az átlagnál jóval nagyobb hozamokat teljesítő néhány gazdaságnak köszönhető. Az idei tervek egyeztetése megtörtént. Búzát tízezer hektáron termelnek, cukorrépát 740, napraforgót több mint 500 hektáron. A zöldség termőterületét mintegy 450 hektárral növelik, burgonyatermesztésre 415 hektárnyi területet szánnak, de ezt még emelni kell. A gazdaságok vezetői beszámoltak az idei tervekben kiemelt feladatok jellemző mutatóiról. Számot adtak arról, miként teszik lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés 1975-höz viszonyított átlagosan 7—8 százalékos növelését megvalósíthassák. így többek között a zöldség- és burgonyatermesztést nagyobb területekkel és magasabb termésátlagokkal szolgálják. A gödöllői agrártudományi egyetem tangazdaságában növelik a korai borsófajták vetésterületét és hektáronként 38 mázsás termésátlagot terveznek. Harminc hektáron paradicsomot ültetnek, s az új feladatot hatékony szocialista összefogással oldják meg. A gáigamácsai összefogás Termielő?zövetkezetben 1980-ra 250 hektárra növelik a burgonya vetésterületét. Az idén 120 hektárra szükséges vetőburgonyát szereztek, illetve szereznek be. Körültekintő munkát igényel a tejtermelés fokozása is. A tehenek számának emelése, a fajlagos tejhozam növelésére és a takarmányellátás meny- nyiségi és minőségi javítására van szükség. A valkói Zöldmező Termelőszövetkezetben a magyartarka tehénállomány tejhozamának tervezett alakulását kedvezőbbé kell formálni. A szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fokozását célozza az összefogás; négy szövetkezet — a bagi, az ikladi, a galgamácsai és a vérségi — közös tehenészetet épít 1980-ra 1200 férőhellyel. A szövetkezetek részesedési és fejlesztési alapjainak aránya általában megfelelő, van azonban olyan gazdaság, ahol a fejlesztésre többet kellene előirányozni. A tanácskozáson megjelent megyei küldöttek hangsúlyozták, hogy előbbre lépni csak a tervek és a feltételek pontosításával, a lehetőségek mind jobb kihasználásával lehet. Ezért van szükség a termelési rendszerek technológiáinak szigorúbb alkalmazására, a termelési színvonal emelésére, a beruházások terv szerinti végrehajtására. Közügyek Sómmá mm* A különböző osztályok és rétegek közös érdekeltsége a fejlett szocialista társadalom felépítésében címmel hallgathatnak előadást az érdeklődők ma este 6 órakor a közügyek fórumán. A gödöllői művelődési házban tartandó rendezvényen az előadást vita követi. Mezei futóverseny E íegQíeűméíifssshts: Maiiul Gödöllőn az idén rendezték meg először a járási bajnokságban részt vevő labdarúgó- csapatoknak a mezéi futóversenyt. Az I. és II. osztályban szereplő felnőtt-, valamint ifjúsági játékosoknak a részvétel kötelező volt. A ta- vaszias, napsütéses időben 339-en álltak rajthoz az Alsó- parkban. A felnőttek 3000, az ifjúságiak 2000 métert tettek meg. Az I. osztályú csapatok között Kartal végzett az első helyen, második \ Zsámbok, harmadik Galgahévíz Egyéniben: 1. Rab Zoltán, Zsámbok: 2. Száraz Zoltán, Kartal. 3. Kiss Mihály, Kartal. Ifjúsági csapatok: 1. Kartal, 2. Veresegyház, 3. Galgahévíz. Egyéniben: 1. Angyal István, Bag; 2. Lados József, Kartal, 3. Be- reczki János, Kartal II. osztályú felnőttcsapatok: 1. Kerepes, 2. Szada, 3. Domony, Egyéniben: 1. Szabó Mihály, Kerenes; 2. Tamás Ottó, Szada; 2. Varga Sándor, Szada. A legeredményesebben szerepelt Kartal egy garnitúra felszerelést kapott; a többi első helyezett egy-egy futball-labdát. Kovács Tibor járási-városi sportfelügyelő és László László, a labdarúgó-szövetség járási titkára elmondotta, még nem született döntés a távolmaradókról. A versenykiírás szerint bajnoki pontokat vonnak meg tőlük. cs. j. Győztes: a gimnázium Labdarúgó teremkupát rendezett a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ az Agrártudományi Egyetem tornatermében. A résztvevők az isaszegi kispályás bajnokság csapatai és a péceli gimnázium együttese. Eredmények: KTSZ —Öregfiúk 6—5; ÁFÉSZ— Aradi tér 7—2; Péceli Gimnázium Erdőalja 7—3; KTSZ— Aradi tér 3—10; öregfiúk— Erdőalja 4—1; Péceli gimnázium—ÁFÉSZ 5—3; KTSZ— Erdőalja 4—0; Gimnázium— Aradi tér 8—5; ÁFÉSZ—öregfiúk 4—2; Gimnázium—KTSZ 3—2; Aradi tér—öregfiúk 0—0; ÁFÉSZ—Erdőalja 6—2; Gimnázium—Öregfiúk 7—1; ÁFÉSZ—KTSZ 2—1; Aradi tér —Erdőalja 5—2. Az ÁFÉSZ által felajánlott kupát a gimnázium csapata nyerte.
