Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
1977. FEBRUAR 25., PÉNTEK vA/rf«n 3 Pest megye hetedik városa: Dunakeszi (1.) Kertészkedő faluból gyárváros Az elmélet és a gyakorlat jegyében A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata értelmében várossá nyilvánítják Dunakeszit. T/i a hetedik város Pest megyében. Száz éve 1400, ma 24 ezer lakos Városok néha szinte máról holnapra addig nem lakott területen, vagy kisebb település mellett épülnek fel — többségük azonban megjárja a fejlődés lassú útját, régi faluból lesz azzá. Dunakeszi is lakott hely volt ősidők óta. Leletek bizonyítják mór az őskorban is. De ha visszapillantunk 300 évszázaddal előbbre, megállapíthatjuk, hogy Dunakeszi azóta a semmiből lett várossá. A török időkben teljesen, elnéptelenedett, és még 1715-ben is mindössze 18 benne lakó családot írtak össze, tehát száz lakosa sem volt. Száz esztendeje, 1877-ben sem élt benne több, csupán 1387 ember. Ma pedig lakossága eléri a 24 ezret. Holott 1975 január elsején még csak 21 ezer 100 ember lakta, 6 ezer 433 lakásban. 1976. december 31-ig tehát lakossága 3 ezerrel, a lakások száma pedig 669 darabbal, 7 ezer 102-re nőtt. Dunakeszi nem csupán a természetes szaporulatnak köszönheti lakossága gyors és nagy növekedését, hanem a századforduló óta állandó, és az utóbbi évtizedekben, mind tömegesebb bevándorlásnak. Sok tényező tette máshová való emberek szemében kívánatossá a letelepedést Dunakeszin. Jöttek a múlt század végén és ennek az elején az ország minden részéről munka- keresők, hogy a munkaalkalmakat kínáló főváros közvetlen közelében telepedjenek le. Az iparosodás kezdetei Nemcsak ezek a bevándorlók, az őslakosságból is egyre többen jártak be dolgozni újpesti és Váci úti gyárakba. Minden helybeli már nem talált otthont, megélhetést. Útjukat megkönnyítette, hogy az ország legelső vasútvonala, a pest—váci, 1846 óta ott haladt el a falu határában. A Budapest felé jövő vonatnak akkor Dunakeszi volt az első és Vácig eleinte egyetlen állomása. Ma a vonatnak Újpestig öt perc, a Nyugati pályaudvarig 20 perc a menetideje. Bár most már inkább autóbuszjáratok is viszik, hozzák az ingázókat. Dunakeszit, Budapest közvetlen szomszédját besorolták a főváros agglomerációs övezetébe, de maga is gyakorol vonzást saját környékére, főleg Gödre, Fótra és Csornádra, ahonnan sokan jönnek dolgozni, a dunakeszi iparba. Sőt Budapestről is kijárnak jó néhány százan. S bár csaknem négyezer helybeli lakos indult naponta fővárosi munkahelyekre, a minden irányból Dunakeszire ingázók számának napi átlaga is háromezer. Munkaképes korú lakosságának zöme azonban helyben talál munkát, ahol mintegy 12 ezer, túlnyomórészt ipari munkahely várja a dolgozni akarókat. Annyi az ezreket foglalkoztató ipari nagyüzem, hogy ez új város igazi gyárváros. Első gyárának, a mai nagy konzervgyárnak, akkor még kicsi elődje 1910-ben létesült. Alapítói figyelembe vették Dunakeszi nagy kertkultúráját. Elsőnek az egész országban 1870-ben idevaló kertészek ültették az első paradicsomtöveket. Manapság is kertészkednek, de inkább csak a házuk táján; a mezőgazdasági lakosság erősen megfogyatkozott. Bár kevés a földje a határban, itt a központja az egész váci és még a szomszéd járásokiban is birtokos Alagi Állami Tangazdaságnak. Helybeli fizikai dolgozóinak létszáma már a kétszázat sem éri el, és a határ nagyobb részét művelő Gödi Egyesült Dunamenti Tsz- nek Dunakeszin még annyi tevékeny tagja sincs. Ellenben a másodiknak létesült, 1926 óta működő gyár, a még ma is fejlődő MÁV Járműjavító munkáslétszáma, háromezer körüli. Másik nagyüzeme a Mechanikai Laboratórium — továbbá a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára, és a 3. számú házgyár. Ez utóbbiról el kell mondani, hogy nemcsak a fővárosi építkezéseket, hanem a nagyszabású dunakeszi lakásépítkezést is szolgálja. Megakadályozták a gépek elhurcolását Tekintsünk most vissza az új város régi munkásmozgalmi múltjára. Ma munkaképes lakosságának 72 százaléka ipari munkás. Az első világháború előtt és alatt helyben még nem működtek nagyüzemek, természetesen jóval kisebb volt az arány. De kevesebben is elegendően voltak a munkásmozgalom megindításához, megerősítéséhez. 1918- ban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, a kommunista eszmék terjedtek közöttük. Jobbjaik részt vettek a 18-as polgári forradalomban, még többen és még öntu- datosabban 19-ben a tanácskormány helyi és járási intézményeiben. A Vörös Hadseregben is sokan harcoltak. A Tanácsköztársaság megdöntése után Dunakesziről 69 embert hurcoltak börtönbe, intemálótáborba. Előbb azonban a csendőrök embertelenül megkínozták őket. De a dunakeszi kommunistákat sem félemlítette megafehérterror; elveik mellett kitartottak, sejtekbe tömörülve titokban szervezkedtek tovább. Még a néhány évvel később megnyílt Járműjavítóban is. Amikor azután a kormány megüzente a hadat a Szovjetuniónak, onnan sok kommunistát és sok kommunistagyanúst vittek el a pesti toloncházba. Egy idő múlva hazakerültek, s bár csendőri felügyelet alatt állottak, tovább szervezték a pártot és a háború ellen agitáltak. Röpcédulákat terjesztettek, plakátokat ragasztottak ki. Sőt megnehezítették a német tankok útját is. A háború vége felé bátor fellépésüknek volt köszönhető, hogy sikerül t megakadályozni a járműjavító gépeinek Németországba hurcolását. És az is, hogy Dunakeszi kiürítése csődöt mondott. Egyetlen munkáslakosa sem hagyta el. A felszabadulás után pedig a kommunista munkások vezető szerepet vállaltak az élet újraindításában, az új rend kialakításában. A község munkástörténeti múltjáról beszélve szólni kell arról is, hogy a Gödi Fészek közigazgatásilag Dunakeszihez tartozó területen alakult és működött. Erre méltán büszkék a dunakesziek, ápolják is a Fészek emlékét. Három felhőkarcoló A Népköztársaság úton a Járműjavító felé haladva három, az alacsony házak után valóságos felhőkarcoló tűnik szembe. Az új lakótelephez tartoznak, amely az út és Du- na-part között 1970-ben kezdett épülni. Három, egyenként négyemeletes házaiban többnyire szövetkezeti és öröklakások, de tanácsi rendelkezésűek is épülnek. Az Ifjúsági Lakásépítő és Lakásfenntartó Szövetkezet szintén ezen a helyen épített és folyamatosan épít lakásokat. Csak az utolsó két esztendőben a telepen 700 lakást foglaltak el tulajdonosaik. Köztük 50 Budapestről kiköltözött család. A három tízszintes épület 258 lakásába tavaly költözködtek be a lakók. Mellettük máris másik négy hasonló magas ház épül, összesen 335 lakással. Folyik azonban több alacsonyabb emeletes lakóház épíMűvelődéspolitikai megállapodás Együttműködési szerződés a megyei pártbizottság propaganda-, művelődési osztálya és a Politikai Főiskola művelődéspolitikai tanszéke között tése a telepen, ahol az V. ötéves terv végén a háromezres lakásprogram keretében 1400 új lakás épül. A többi 1600 azután, részben már újabb lakótelepen, a következő ötéves terv időszakában készül el. S természetesen a magánépítkezések is állandóak. Évenként átlag 300 családi ház építésére ad engedélyt a tanács és tavaly 152-be engedélyezte a beköltözést. . Sem a lakosság nagy száma, sem a városias jellegű építkezések nem elegendőek azonban ahhoz, hogy egy községből város legyen. Megvan-e ehhez Dunakeszin a többi követelmény is — erről is be kell még számolnunk. Szokoly Endre (Következik: A városiasodás kellékei) Huszonhét felsőoktatási intézmény szakszervezeti bizottságának felmérését és a fiatal oktatók parlamentjeinek tapasztalatait tekintette át a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Megállapította: az intenzív oktatási formák elterjedése miatt emelkedett az intézményekben a tanulócsoportok száma, több az előadás, a szeminárium, a gyakorlat, a vizsganap. Több intézményben jobbára a fiatal oktatók vállára nehezednek a levelező tagozat gondjai. Ennek ellenére nagy részt kémek a tudományos diákköri mozgalom irányításából, támogatásából és elismerésre méltó a munkájuk a kollégiumi nevelésiben, a patronálásban is. Nélkülözhetetlen — a fiatal szakemberek többsége szerint is — a' folyamatos szakmai továbbképzés,''' éhh'éz " á ‘ Segítsé-í get a tanszékvezetőktől a legtöbb helyen megkapják. Nem mindenütt fedezhető azonban fel tervszerűség a kutatási téNőiesedik a pedagóguspálya. A most végző fiatal tanárok mintegy 40 százaléka nő. Az oktatási intézményekben dolgozók között ez az arány még szembetűnőbb. Pest megyében a tavaly januári adatok szerint az óvodákban, az általános és középiskolákban tanító pedagógusok 73,5 százaléka nő. Ez a szám a jövőben csak növekedni fog, mert az egyre bővülő óvodai hálózat is a nők létszámát gyarapítja. Nem tükröződik viszont ez a feltűnő arány a vezetői munkakörökben. Pest megyében 389 nő dolgozik pedagógiai vezetőként, ez a szám a vezetői létszámnak csupán 58 százaléka. Tovább romlik az arány, ha figyelembe vesszük, hogy a 389 nő közül 232-en óvodák élén állnak, tehát olyan munkahelyeken, ahol nincs férfi a pedagógusok között. Bár a nőpolitikái határozat megjelenése óta egyre több nő kerül vezetői munkakörbe, mégis a fejlődés, az .arányok változásának folyamata lassú. Az sem helyénvaló, hogy a női vezetők nem mindig kapják meg munkájukhoz a megfelelő segítséget. A munkáltatói, esetleg bérgazdálko- dási jogkörrel felruházott munkakörökben a pedagógiai képzettség mellett közgazda- sági ismeretekre is szükség van. s ennek hiánya nehézséget okoz, indokolt talán az ilyen beosztásban dolgozók segítése. A nőpolitikái, valamint az ifjúságpolii/kai határozat megjelenése óta a Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága már többször vizsgálta a nők, valamint az ifjú pedagógusok helyzetét. Azért egyszerre, mind a kettőt, mert Az elmúlt években már rendszerré vált, hogy az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájáról a művelődéspolitikai tanfolyamok hallgatói hosszab-rö- videbb tapasztalatcserére, tanulmányútra jönnek Pest megyébe. Rendszerint a megyei pártbizottságon kezdődött ez a találkozó, amely a megye egy-egy művelődési intézményében folytatódott. Az értékelések szerint mindig igen nagy haszonnal és eredménynyel az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásában. Most ezt a kialakult együttműködést tovább szélesítette lésében, inkább a helyi adottságok és lehetőségek a meghatározóak. A fiatal oktatók többsége szakít időt arra is, hogy aktívan bekapcsolódjék a közéleti tevékenységbe. Kiemelkedő a munkájuk a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésében, az egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamok lebonyolításában. Megvitatta az elnökség a tizenegy napos tanítási ^ciklus tapasztalatait is. Megállapította, hogy az elmúlt év szeptemberétől az iskolák alsó tagozatainak többségében bevezetett új tanítási rend ösz- szességében eredményes. Általános tapasztalat, hogy a tanulók a szabad szombat után pihentebben mennek az iskolába, aktívabbak a tanítási órákon, lényegesen csökkent ■az egynapos- mulasztások és- a késések száma is. Az elnökség áttekintette a tizenegy napos tanítási rend szélesebb körben történő bevezetésének lehetőségeit. az ifjúságpolitikai tennivalók gyakran egybeesnek a nőpolitikái intézkedésekkel. Statisztikai adat is érzékelteti ezt az egybeesést: a Pest megyében dolgozó pedagógusok 33 százaléka, tehát egyharma- da 30 éven aluli fiatal és többségük nő. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának tegnapi ülésén most újabb összegezésre került sor: az írásos beszámoló, és az azt követő hozzászólások az utóbbi évek tapasztalatait, a fejlődés, a változás eredményeit rögzítették. A pedagógusok munkakörülményeinek javítására jelentős intézkedéseket tettek a helyi tanácsok. Ennek ellenére eléggé kedvezőtlen körülmények között dolgoznak a nevelők az általános iskolákban, különösen az agglomerációs övezet oktatási intézményeiben. A tanulói létszám növekedése következtében egyre nagyobb a zsúfoltság. Az említett övezetben nem egyedülálló jelenség, hogy három műszakban tanítanak az iskolákban. E témakör tárgyalásakor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az összefogással épülő óvodák mintájára célszerű lenne mozgósítani a társadalom erőit, üzemeket, vállalatokat egyaránt tantermek, iskolák építésére is, mert az iskolák zsúfoltsága egyre nyomasztóbb. Van olyan iskola, ahol már a tanári szobában is tanítanak. Az ülésen szó volt a pedagógusok bérezéséről, a férfiak és nők keresete közötti aránytalanságokról is. Statisztikai adatok szerint a vezetőknél 280 és állandó alapra helyezte a Pest megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya, valamint a Politikai Főiskola művelődéspolitikai tanszéke. Megállapodást írtak alá, amely szerint tervszerű munkakapcsolatot építenek ki. Ez a megállapodás — amelyet Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára és Bíró Vera, a főiskola művelődéspolitikai tanszékének vezetője írt alá — egyrészt célozza a megyei pártbizottság művelődéspolitikai munkájának javítását, a tanszék által biztosított elméleti, szakmai ismeretek segítségével, másrészt emeli a Politikai Főiskola tanszékén a művelőd és pót litikai oktatás színvonalát, a Pest megyében gyűjtött gyakorlati tapasztalatok segítségével. Az együttműködés keretében a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya biztosítja a tanszék tanárai és hallgatói részére a pártbizottság művelődéspolitikai tárgyú (közoktatáspolitika) döntéseivel kapcsolatos írásos anyagok tanulmányozását, előzetes megvitatását. Meghívják a tanszék vezetőjét olyan tesértékelte a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a tegnap délelőtti ülésén. Meghívottként részt vett a tanácskozáson Lakatos Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyet- ,tese; dr. Major. Miklós megyei főügyész és dr. Csöppentzky Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztály- vezetője. A megyei NEB munkáját a vizsgálatok általános forinttól 850 forintig, a beosztottaknál 300 forinttól 550 forintig terjedő eltérés mutatkozik a férfiak javára. Szintén érdekes adat, hogy az egyetemet végzett férfi vezetők — 81 vizsgált személy — alapbérének átlaga 4730 forint, 28 női vezető átlaga pedig csak 3867 forint. Természetesen a teljes és helyes kép kialakításában még számos tényező — szolgálati idő, tanulói létszámtól függő vezetői pótlék — játszik fontos szerepet, ennek ellenére az eltérésekből számos következtetést, megoldásra váró feladatot lehet kiolvasni. Az alsó tagozatokban dolgozó pedagógusoknak — többségükben nőknek — kedvező intézkedés volt a 11 napos oktatási ciklus bevezetése. A megszűnt túlórák ugyan egyes pedagógusoknál jövedelemkiesést eredményeztek, de megyei intézkedés alapján a túlórákat alapbéresíteni lehetett. Kevés kivétellel az intézmények vezetői éltek is ezzel a lehetőséggel. Természetesen előfordult olyan eset is, hogy megfeledkeztek erről. A bizottság megállapította, hogy a meglévő gondok ellenére a nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáért Pest megyében sokat tesznek a különböző állami és társadalmi szervek és a megtett intézkedések alapján a fejlődés nyomon követhető. A helyenként tapasztalt lassúbb előrehaladás nagyobb körültekintéssel, jól összehangolt munkával gyorsítható hiszen a szakszervezeti és állami szervek egyaránt a határozatok maradéktalan végrehajtásán munkálkodnak. K. Gy. M. tületi ülésekre, amelyeken a napirendi művelődéspolitikai előterjesztés szerepel. Megtervezik és megszervezik a tanszék hallgatói számára a szükséges művelődéspolitikai gyakorlatokat. Meghívják a tanszék képviselőjét az osztály mellett működő művelődéspolitikai társadalmi munkacsoport üléseire. A Politikai Főiskola művelődéspolitikai tanszéke ugyanakkor vállalja, hogy részt vesz a különböző testületi anyagok kidolgozásában, segíti a megyében tervezett művelődéspolitikai továbbképző tanfolyamok tematikáját, bevonja a pártbizottság képviselőjét az aktuális művelődéspolitikai témák kidolgozásába, lehetőséget biztosít az érdekelt munkatársak számára a művelődés- politikai szakosító előadások, osztályfoglalkozások, elméleti kérdésekkel foglalkozó tanszéki értekezletek látogatására, s rendelkezésre bocsát irodalomjegyzéket, jegyzetet, s más szükséges írásos anyagot. A máris életbe lépett megállapodás bizonyára igen előnyösen segít mindkét részről, s teszi hatékonyabbá az elméleti és a gyakorlati munkát egyaránt. tapasztalatairól, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok ügyintézéséről készített részletes beszámoló alapján vizsgálták. Megállapították, hogy a NEB és a megyei pártbizott- “ság, ' y'áláihjjfli r'í&’ állami ' szervek közötti kapcsolat a korábbi évekhez hasonlóan nagyon jó és hasznos. Szerényebbek az eredmények a megyei KISZ-bizottsággal és a Hazafias Népfronttal, illetve az országgyűlési képviselőkkel kialakított kapcsolatok fejlődésében. Van még javítanivaló a járási bizottságok és a járási hivatalok együttműködésében is. Tavaly a NEB összesen 122 vizsgálatot tartott, ezek közül is kiemelkedő jelentőségű volt a zöldségfélék értékesítésének elemzése, az élelmiszerek szállításának vizsgálata, a lakosság ellátása építőanyagokkal és épületgépészeti cikkekkel, az általános és középiskolák tanévkezdése. -* A megyei tanács végrehajtó bizottságának véleményét tolmácsolva Lakatos Tibor elmondta, hogy javult a NEB-vizsgálatok hatékonysága. A jegyzőkönyveket a megbízható adatok sokrétű elemzése alapján készítették, ezzel sok segítséget adtak a párt- és az állami vezetés munkájához. Elismeréssel szólt a NEB munkájáról Major Miklós főügyész is, hangsúlyozva, hogy a népi ellenőrzés jó munkája is hozzájárult, hogy a népgazdaság elleni bűncselekmények száma Pest megyében jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Dr. Csöppentzky Ferenc a lakossági bizalom javulásának értékelte, hogy a korábbi évekhez viszonyítva emelkedett a közérdekű bejelentések és panaszok száma. Az értekezlet résztvevőinek egybehangzó véleménye volt, hogy a jogos egyéni érdekek megsértéséből származó panaszok orvoslása segíti az állami szervek munkájának javítását is. Bori Rudolf, a megyei NEB elnöke hangsúlyozta: tavalyi munkájuk kedvező értékelése elismerést jelent a megyében dolgozó mind az 1777 népi ellenőrnek, akik tavaly több mint hat és fél ezer óra társadalmi munkát végeztek. Kr. Gy. A munkásgyerekek továbbtanulását segítik Hivatástudattal dolgoznak a fiatal egyetemi oktatók mák kiválasztásában és muveA Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának tervei A bejelentések a lakosság bizalmát tükrözik — állapította meg a Pest megyei NEB ülése Saját munkáját vizsgálta és Több tantermet - a társadalmi erők mozgósításával
