Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

ABONYI KRÓNIKA ZENEÉRTŐ IFJÚSÁG Szólt a hegedű, pengett a eitera Együttesek, zenekarok találkozója Százhatvan, zenét szerető úttörő részvételével rendezték meg a napokban az abonyi So­mogyi Imre Általános Iskola tornacsarnokában a Pest me­gyei úttörő és zeneiskolai ze­nekarok megyei találkozójának második részét, amelyen a vonószenekarok és népi hang­szeres együttesek mutatkoztak be, A fúvós és vegyes zeneka­rok bemutatójára korábban Gödöllőn került sor. A hang­verseny előtti ünnepélyes megnyitón Szarvas Erzsébet abonyi úttörővezető jelentést tett Lőrincz Andrásnak, a já­rási pártbizottság osztályveze­tőjének és engedélyt kért a verseny megkezdésére. Ezután a „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” dallamra bevonultak a gyerekek a tor­nacsarnokba, felvonták az al­kalomra készült úttörőzászlót. A versenyzőket és a vendége­ket ifjú Skultéty Sándor, járási úttörő elnök köszöntötte. A vendégek között volt Győré Sándor, az Elnöki Tanács tag­ja, országgyűlési képviselő, Boros János, a KISZ járási bizottsága titkára, Varsányi Lászlóné, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztályának fő­előadója, Skultéty Sándorné, az Országos Üttörőelnökség tagja, Jakab Béla, a járási hi­vatal művelődési osztályának vezetője. A járási úttörő elnök elmondta, hogy a zene szeretete és értése napjainkban örvendetes módon terjed. Az érdeklődők növekvő tá­borában mind többen vannak, olyanok, akik nemcsak hallgat­ják és gyönyörködnek bemre, hanem szeretnének vele köze­lebbi ismeretségbe kerülni, többet tudni róla. A zene meg­ismeréséhez az éneklésen át vezet az út. Az énekhangban ott vannak a zene elemei: a dallam, a ritmus, a tempó, a dinamika, hangszín és a több- szol amuság. De a zene elemeit, mint például a hangszerek sokféle hangsamét, a zenekar szép tömör hanghatását, hang­festését, a zenei stílusokat,, valamint a nagy alkotók hang­szerre írt műveit csak azok él­vezhetik igazán jól és azok értik meg könnyebben, akik maguk is meg tudják szólaltat­ni valamelyik hangszert. Az abonyiak számára megtisztel­tetés és öröm, hogy a rangos esemény rendezői lehettek. A verseny a népi-hang­szeres csoportok műsorá­val kezdődött. Fellépett a helybeli Somogyi Imre Általános Iskola és a Jó­zsef Attila nevelőotthon, vala­mint á bényei, bagi és monori úttörők citeraegyüttese. A vo­nószenekarok közül a monori járási, a körzeti és az állami zeneiskola vegyes úttörőzene­kara mutatta be műsorát, őket követték a ceglédi, a dunake­szi, a gödöllői, a nagykőrösi, a váci és az abonyi zeneiskolá­sok, valamint a fóti kihelyezett tagozat ifjúsági vonós zeneka­ra. Valamennyi együttes jól szerepelt és sok tapsot kapott. Az abonyi iskola zenekara előadásában hangzott el ősbemutatóként Váry Fe­renc „Hommage a Bihari” című zenekari műve. A darab sikert aratott, a kö­zönség a jelenlevő szerzőt és a zenekart egyaránt ünnepelte. Az öttaiglú zsűriben helyet foglalt Váczi Károly, a Buda­pesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola igazga­tóhelyettese, Répási György hegedű és Lengyel Endre gor­donka szakos tanárok, Körber Mária, a Kulturális Miniszté­rium főelőadója és Kocsár Miklós, a Magyar Rádió zenei főosztályának vezetője. A ver­seny végén Varsányi Lászlóné értékelte röviden a zenekarok és együttesek szereplését, majd értékes tárgyjutalmakat adott át a karnagyoknak, illetve a zenekarok vezetőinek. Gyuráki Ferenc Áldozat a közösségért Nap mint nap utazók Majdnem háromezer ember él Abonyban, aki vidéken ke­resi kenyerét. Kora reggel in­dulnak és az estébe nyúló órákban érkeznek haza, télen csak szombaton és vasárnap láthatják nappal az otthonukat. Várakoznak a vasútállomáson és az autóbuszmegállóban. Ha esik, ha fúj, menni kell, várja a munkahely őket. A községben töltött idő csak egy töredéke a napnak, a hétnek. Még eb­ből a kis időből is tudnak sza­kítani, hogy lakóhelyükért fá­radozzanak. Árvácskák Kovács Béla Abonyban a Bartók Béla utca 44-ben lakik. Sokan ismerik a nagyközség­ben. Foglalkozása kertész, de el­sősorban azt tudják róla, hogy jó zenész. Számtalan fiatal pár lakodalmán muzsikált már, jó hangulatot teremtve. Tizenhárom éves volt, ami­kor Sivó Ernő földbirtokosnál kertész-bojtár lett. Nyolcán voltak testvérek, ezért kellett korán munkát vállalnia. Ott barátkozott meg a virágokkal és a dísznövényekkel. A fel- szabadulást követően három évben Abony tereit parkosítot­ta, majd Ceglédre került a vá­rosi kertészetbe. — 1969 óta Cegléden a KÖZ- GÉP-nél dolgozom, szebbé te­szem a környezetet, füvesítek, van néhány virágágy is, azokat gondozom. Persze aki foglal­kozását komolyan veszi, azt otthonába is elkíséri a munka szeretete. Én is így vagyok ez­zel. Néhány melegágyat ké­szítettem otthon, és árvácská­kat nevelek bennük, 5—6 ezer darabot. Ezekből a palántákból ajándékozok minden évben az abonyi tanácsnak a község szé­pítéséhez. A maguk módján Az Országos Kőolaj és Gáz­ipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzeme Szolnokon működik. Abonyból legalább százan járnak oda dolgozni, köztük Fekete István és Varga Péter. Mindketten huszonkét évvel ezelőtt, amikor az üzem székhelye még a községben volt, akkor vállaltak munkát. Abonyban születtek, ott ne­velkedtek fel. Ha a mindenna­pos kötelesség el is szólítja őket otthonukból, akkor is a maguk módján és lehetőség sze­rint gondolnak szülőhelyükre. Mit csinálnak? Mindig van Dánszentmiklós, Micsurin Tsz A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1977. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Kőröstelétlen Vizet kap minden utca A járás települései közül most Kőröstetétlenen látnak hozzá a községi vízmű megépí­téséhez. A lakosság megfelelő ivóvízzel való ellátását a töb­bi között húsz közkút szol­gálja. Hat és fél kilométer csőhálózatot fektetnek le, s ez­zel a belterület minden utcájá­ba eljut az ivóvíz. Jelenleg négy közkifolyó van a község­ben, de ezek is korszerűtlenek. Előkészületben a gyümölcstelepítési program Albertírsán Kíváncsiskodó kélk cinkék, fekete sapkás széncinkék ta­vaszt csalogató hangoskodása veri fel a dánszent mikló si ha­tár csendjét. Ott zajongnak a csupasz ágú akácosban, a gyü­mölcsösökben. — Nyitnikék — figyelmez­tetik a gazdát. — Nyitni ám, s bokrot, fát telepíteni, nyesni is —, hajla­nak a gazdák a jó szóra. Sokasodik a munka a Mi­csurin Termelőszövetkezet dísznövény- és facsemete-ker­tészetében is. Évekkel ezelőtt többnyire csak dísznövénnyel, fákkal, bokrokkal, cserjékkel foglalkoztak. Ma a fő profilt a gyümölcsfacsemete jelenti. Az elmúlt öt év alatt nyolcszorosára nőtt a pro­duktumuk és az erre a célra használt terület 20 hektárról 100 hektárra bővült. Szaporítóanyagból az árbe­vételi tervük meghaladja a 10 millió forintot. Dísznövényekkel elsősorban a környezetvédelmi program megértése és szorgalmazása keretében foglalkoztak. Ezüst­fenyő-, tuja-, kamecipárisz- félék, kúszófenyők és egyéb örökzöldek csemetéit nevel­ték árusításra. Az utóbbi idő­ben mintha kicsit alább ha­gyott volna a dísznövény- ültetési kedv, pedig több évre előre gondolva továbbra is nevelik a csemetéket. A ha­zai piac mellett exportmeg­rendelésnek is eleget tesznek, nyugat-európai országokba, az NSZK-ba, Hollandiába, Belgiumba szállítottak gömb- aikáccsemetéket, úgy 30—40 ezer márka értékben. olyan tennivaló, amit a telepü­lés vezetői nem tudnak hely­ben megoldani. Ismeretségre, közbenjárásra van szükség, ök széles körű kapcsolataik révén többnyire tudnak segíteni. megoldják a lakóhely gondjait. A sportbarát Bálint Sándor 30 éve segíti a település sportmozgalmát. Munkahelye a Beton és Vas­betonipari Művek Szolnoki Gyára. Rajongója a sportnak, különösen a labdarúgásnak. 1946-ban kezdett el rendszere­sen sportolni és három évvel később ő is tagja volt az akko­ri NB III-as abonyi csapatnak. Három egymást követő évben szenvedett lábtörést és 1959- ben visszavonult a játéktól, de a sportmozgalomtól azóta sem szakadt el. Hosszú éveken át az abonyi labdarúgócsapat ed­zője és intézője volt, majd le­választották a labdarúgó szö­vetségbe, ahol azóta is képvi­seli Abony sportját. 1973-ban játékvezetői tanfolyamot vég­zett és gyakran lehet találkoz­ni vele a járás labdarúgó-pá­lyáin. Reggel 6 órakor indul ott­honról és a késő délutáni órákban tér haza. Szabad ide­jéből heti 10—12 órát fordít a sportmozgalomra. Emellett a községfejlesztés érdekében is sokat vállal magára. Gy. F. Itthon a gyümölcstermesz­tés — ebből is főként az al­ma — telepítési programjai határozzák meg, mit várnák tőlük. Az itt nevelődő szapo­rítóanyag nagy része alma­csemete. Ez a Micsurin Ter­melőszövetkezet és a már ki­alakult, több közös gazdaság­ból álló gyümölcstermesztési rendszer igénye és programja. Azt, hogy milyen fajtákra van szükség, időben elhatározták. Európa-szerte elfogadott és kedvelt alanyokkal fog­lalkoznak, gyorsan fejlődő és hamar termésre fordu­ló, vírusmentes tacskók­kal. Azért, hogy legyen elegendő tenyészanyag a fellendülő gyümölcstermesztés megala­pozásához, szinte az ország minden faiskolája fáradozik. A dánszentmiklósi facsemete­kertészetben is ez az elsődle­ges feladat. A gyümölcsfaolt­ványok előállítását gépesítet­ték. A munkaerő csökkenését tekintve is ez a jövő útja, hi­szen korszerű és gazdaságos. Géppel keverik a tápközeget, az töltögeti a termesztőedé­nyeket, gép hordja a konténe­Két versenyen Teke: A KÖZGÉP-nek si­került a negyedik fordulóban is nyernie, így pontveszteség nélkül vezet a bajnokságban. A Bem SE eddig a két vereség mellett két győzelmet ért el. Az NB II-ben: KÖZGÉP SE—Egri Spartacus 6:2 2431—2369 reket a fóliasátorba. S ami je­lentős: az eddigi, hagyományosan elterjedt nyári szemzés helyett ezt a munkát téli idényben is el lehet vé­gezni. A jobb eredmény és a bizton­ság érdekében hajtatnak fólia alatt. Bár az intenzív olt­ványelőállítás bonyolult és nem mentes a kockázattól, a jövő módszere ez lesz, ezt kell tökéletesíteni, biztonsá­gossá tenni. A dánszentmikló­si faiskolában 25—30 ember foglalkozik ezzel, javarészt lányok, asszonyok. Azok az alanyok, amelyeket ebben az évben telepítenek ki. már így készültek. Nyári almából 80 ezer oltványt készítettek. A tervek között szerepel, hogy az V. ötéves terv végére elkészülő hűtőház ellátásá­hoz, bogyós gyümölcsű ültet­vényekhez áld í tanaik elő alap­anyagot. Piros ribizli szaporí­tásához fogtak, melyet nagy területen, gépesítve akarnak termeszteni. Jövő évi saját telepítésüket már ebből az anyagból biztosítják. Eszes Katalin négy első hely Jók: Nyíri (417), Tornyosi (414), Zsámbéki (407), Király (406). Ez a találkozó is bebizonyí­totta, hogy a műanyag bábuk­kal — a Cegléd ilyennel játssza hazai mérkőzéseit — már a 400 fa fölötti eredmény is jó teljesítménynek számít. Ezt most a 12 versenyző közül hat érte el. A negyedik helyen álló Egert biztosan győzte le a KÖZGÉP SE. Az NB Ill-ban: EMSE-—Bem SE 6:2 2526—2188 Jók: Nagy (435), Horváth (432). Szoros mérkőzésen vesztettek a ceglédiek, az EMSE 38 fá­val ütött többet. Birkózás: A Ceglédi VSE birkózói két versenyen indul­tak, s ezeken négy első helye­zést értek el. Budapesten ren­dezték meg a 17—18 évesek kötöttfogású kiválasztó verse­nyét, mely eredmény döntően esik latba, hogy kik vehetnek majd részt a nyári, tatai edző­táborban. Eredmények: 56 kg-ban 1. Kecskeméti István, 70 kg-ban 1. Győri János, 3. Soltész 'Já­nos. Jól birkóztak a ceglédiek, Kecskeméti és Győri megérde­melten került súlycsoporjának élére. Szigetszentmiklóson 140-en álltak rajthoz az országos út­törő, „B” kategóriájú viada­lon, melyen budapesti szak­osztályok is képviseltették ma­gukat. Két ceglédi fiú kitett magáért, valamennyi ellenfe­lüket tussal győzték le. 35 kg- ban 1. Schaffanberger Csaba, 38 kg-ban 1. Gombár Dezső. Kézilabda: A KÖZGÉP SE lejátszotta soron következő mérkőzését a III. kér. TTVE által rendezett Óbuda Kupán. A fiúk fáradtan mozogtak, mérsékelt teljesítményt nyúj­tottak. A négygólos vereség főleg a sok eladott labda kö­vetkezménye. MTK VM—KÖZGÉP SE 23:19 KÖZGÉP SE: Zsiga—Enyedi, Jónás, Bálint, Malizs József, Szabó Z., Godó. Csere: Szabó L. — Szalisznyó, Tóth, Ma­lizs János, Ignácz. Atlétika: Az FTC a Népliget­ben rendezte meg a Szabad- kay Ferenc emlékére kiírt me­zei futóversenyt. A ceglédi Fekete Tibor az ifjúságiak kö­zött, a mintegy 4500 méteres távon, a második helyen vég­zett, 13:12,0 mp-cel. U. L. Gyakorta utazom és utazá­saim során több ízben igénybe vettem a MÁV ceglédi állo­másfőnökségénél a vasúti ven­dégszobát, amely olyan, hogy csak dicsérettel szólhatok ró­la. Gondozottak, szépek a ven­dégszobák, az ágynemű és a törülköző kifogástalanul tiszta. Ilyet gyakran még szálloda sem biztosit a vendégeinek. A Cegléden átutazó és itt megpi­henő vidéki vasutasok igazán otthonosan érezhetik magukat ezekben a korszerűen beren­Közclet, magánélet Az albertinsai Móra Ferenc Művelődési Ház rendezésében márciusban több ismeretter­jesztő előadás hangzik el. A hónap első napján a Dimitrov és a Szabadság termelőszövet­kezetben a téma a közélet és a magánélet kapcsolata lesz. A kismamák klubjában már­cius 3-án és 17-én előadással egybekötve mutatják be a Helga, majd a Helga és Michael című filmet. Ezekre a foglal­kozásokra természetesen szú ve­sén látják az érdeklődő férje­ket is. Segítő véradók Készenlétben A ceglédi kórház gyógyító, életmentő munkájában nagyon sokat segítenek a térítésmentes véradók. Szükség esetén külön számítani lehet egy-egy üzem készenléti véradó brigádjára, akik — ha kell — munkaidő­ben, vagy akár pihenő óráik­ban készen állnak segítésre. Cegléden eddig két munkahe­lyen, az ÉVIG kismotorgyár­ban és a KÖZGÉP 2. gyárában van készenléti véradó brigád. A PBNOMAH ceglédi gyára és a Május 1. Ruhagyár bejelen­tette, hogy szintén szerveznek ilyet. Vízilabda Értékes győzelem Ceglédi VSE—Budapesti Vasas 8:6 (0:1, 2:1, 4:2, 2:2) Cegléd: Sárközi, Kisfaludy, Papp, Beck I., Kelemen, Ko­máromi, Ungvári. Csere: Beck II., Tankó, Bóbis, Rátóti. Edzők: Paál — Kelemen. Góllövők: Papp (3), Komá­romi (2), Kelemen (1), Beck (1), Ungvári (1). Hosszú idő óta most játszott teljes csapatával a ceglédi együttes, a betegek felépültek, és az összeszokott gárda jó tel­jesítménnyel hozta el mindkét pontot a Komjádi uszodából. Papp Gyula, jó teljesítményt nyújtva, három gólt dobott. (beck) dezett szobákban és kipihen­ten indulhatnak tovább. Mind­ezt kiegészíti, hogy a vasútál­lomás épületében lévő Utasel­látó étteremben szintén tiszták az asztalok, udvarias és gyors a kiszolgálás. A konyhát sem érheti panasz a minőség és az ételválaszték miatt. A vidéki kollégákat barátsággal és elő­zékenyen fogadják az állomás­főnökség dolgozói, ez is min­dig jólesik. Farkas Béla, Kaposvár Erkel utca 20. Olvasónk levele Valóban vendégszoba Olcsó napok február 24-től március 12-ig a ceglédi fflfe kfezrnha' srjínvf szaküzletében: "saras» rs Cegléd, Kossuth L. tér 10/a. FÉRFI- ÉS NŐI TÉLIKABÁTOK, KÉSZRUHÁK 30—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents