Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

%MAqp 1977. FEBRUAR 22., KEDD Színvonalasabb ismeretterjesztés — szélesebb körű közművelődés Küldöttértekezletre készül a TIT Pest megyei szervezete Az idei esztendő országosan a számvetés éve a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat számára. A TIT Pest megyei szervezete is készül a szám­vetésre, amelynek kiemelkedő állomása májusban lesz. A já­rási és a városi szervezetek közgyűlései után ugyanis ek­kor rendezik meg a VII. me­gyei küldöttértekezletet, ame­lyen az elmúlt öt esztendő tu­dományos ismeretterjesztő munkáját értékelik, és megha­tározzák a következő időszak legfontosabb feladatait. A minőség fejlesztése Az átfogó feladatok alapve­tően továbbra is az MSZMP XI. kongresszusának szellemé­ből adódnak, légióként abból, hogv „szocialista céljaink meg­kívánják a munkásosztály, a dolgozók műveltségének és szakképzettségének további nö­velését, állandó megújítását”. Ezzel együtt az egész társada­lomban jelentkező céltudato­sabb, következetesebb ideoló­giai munka is újabb követel­ményeket támaszt, hiszen az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés. Eh­hez kell sajátosan alkalmaz­kodnia a TIT munkaprogram­jának is. A tennivalók új meg­közelítését igényli népünk mű­veltségének gyarapodása, a munkásosztály tudatának gaz­dagodása, ezen belül is a szo­cialista brigádok hármas köve­telménye: a „szocialista módon dolgozni, élni, művelődni” jel­szó elve és gyakorlata. Amikor a TIT Pest megyei szervezete most számbaveszi az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit és gondjait, akkor egy­ben ezekre az átfogó tenniva­lókra is fölkészül, kidolgozva az adott, konkrét helyi felada­tokat. A szervezeti munka, a közgyűlések, a megyei kül­döttértekezlet eseménysorozata ugyanis csak akkor tölti be igazán rendeltetését, ha nem vonja el a figyelmet a tudo­mányos ismereterjesztés köte­lezettségeitől, hanem éppen el­lenkezőleg: valamennyi TIT- szervezet számára újabb len­dületet ad, hogy megszilárdít­sa az eddig elért eredménye­ket, s az eddiginél fejlettebb szintű eszmei-politikai, világ­nézeti, szakmai és módszer­tani előkészítéssel fokozza a tudományos ismereterjesztés hatékonyságát. Ennek jegyé­ben készült el a TIT Pest me­gyei Szervezetének idei mun­kaprogramja, amely minde­nekelőtt az ismeretterjesztő te­vékenység minőségi fejleszté­sét, tartalmi színvonalának emelését tűzi ki célul, termé­szetesen úgy, hogy egyúttal fo­kozzák a magas színvonalú, ha­tékony társulati rendezvények mennyiségi eredményeit is. Ezt a dicséretes célkitűzést csak akkor lehet sikeresen el­érni, ha a minőségi szemlélet megfelelően a munka közép­pontjába kerül. A sajátosságokhoz igazodva Nem kis erőfeszítést igényel ez éppen Pest megyében, amely közismerten az ország legné­pesebb megyéje és itt van a legtöbb nagyközség is, emel­lett nagy tanyavilág, 52 ezer­nél több tanyai lakossal. Az összlakosság létszáma évente mintegy tízezer fővel növek­szik, az ország különböző ré- szeioől való betelepülés követ­keztében is, s ebből adódóan nagyfokú a differenciálódás az emberek műveltségi szintjében. Mindez nyilvánvalóan spe­ciális feladatokat ró az isme­retterjesztő munkára. Hasonló­képpen Pest megye más jel­legzetessége is bizonyos sajá­tosságokat követel meg. így az agglomerációs övezet, amely­ben egyébként a lakosság szá­ma magasabb, mint például akár Heves, vagy Komárom vagy Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Zala megyében. Nem is szólva arról, hogy agglomerá­ciós övezetben különösen ne­héz az ismeretterjesztő mun­ka, főként a sok bejáró dol­gozó miatt. Sajátos tennivaló­kat követel meg a megye gaz­dasági szerkezetének a felsza­badulás óta végbement — egyébként igen előnyös — fej­lődése, miszerint a korábban agrár jellegű megyéből ipari­lag fejlett terület vált. Már csupán számarányánál fogva is fokozottan összpontosulnia kell a tevékenységnek a mun­kásokra, közöttük nagy tömeg­ben olyanokra, akik nemrégen még a mezőgazdaságban dol­goztak. Sajátossága a megyének az is, hogy három nemzetiség — német, szlovák, délszláv — él nagy számban a különböző te­lepüléseken. A nemzetiségi kultúra ápolásában és fejlesz­tésében, német, szlovák, szerb- horvát nyelvű ismeretterjesz­tésben is fontos teendői van­nak a TIT szervezeteinek. Ezt a munkát az eddigieknél széle­sebb körben kívánják folytat­ni. Bevált és új módszerekkel A minőségi és a mennyiségi munka helyes összhangjáról van tehát szó minden részkér­désben is, előtérbe helyezve a színvonal emelését. Ezért nem lehet mellékes az sem, hogy a változó körülményeknek, a növekvő igényeknek megfelelő újabb és még jobban aktivizá­ló módszerek kidolgozásán is fáradjanak és juttassák azokat érvényre. Jól bevált hagyomá­nyokra is támaszkodhatnak e téren, ezért helyes az a törek­vés, amellyel nagyobb teret kívánnak biztosítani a kerek- asztal-beszélgetéseknek, konfe­renciáknak, ankétóknak, vita­esteknek, vitafórumoknak és komplex előadásoknak. Melyek azok a legfontosabb területek, amelyeket most ér­tékelőén vesz majd számba a tudományos ismeretterjesztő társulat? Mindenkor a dolgozók poli­tikai és világnézeti nevelése, a termeléssel összefüggő szak­ismeretek terjesztése, az álta­lános műveltség színvonalá­nak emelése alkotja a munka gerincét. Az eszmei-politikai nevelőmunkát, az általános műveltség gyarapítását, a ter­melést közvetlenül és köz­vetetten egyaránt segítő is­meretterjesztő tevékenységet egységes egészként kezelik. Minden területen konkrét politikai, gazdasági és mű­velődéspolitikai feladatokat szolgál a társulat, ezen belül is kiemelten kezelve a szocialis­ta hazafiságot, a proletár in­ternacionalizmust, a szocialis­ta erkölcsi nevelést. Fontos feladatok közé tartozik a ter­mészettudományi és a műsza­ki ismeretterjesztés bővítése, a technikai ismeretek fejleszté­se. Elválaszthatatlan az egész tevékenységtől a szocialista tudatformálás, a szocialista életmód jellemzőinek tudato­sítása, a tudományos világné­zetre nevelés. Még jobban, még többet Ezeket teszi majd mérlegre májusban — s már az addig lezajló helyi közgyűléseken is — a társulat. Az ezekben elért eredmények vagy lemaradá­sok tükrében vizsgálják meg ugyanakkor, hogy mit tehet­nek a jövőben még jobban és még többet. Mit tehetnek pél­dául azért, hogy még jobban hozzásegítsenek a munkásmű- veltség — az általános, a szak­mai és politikai műveltség egy­ségének — a fejlesztéséért az ipari, a mezőgazdasági, fizikai dolgozók politikai öntudatá­nak, általános és politikai műveltségének fokozásáért, vagy miként fejleszthetik az ismeretterjesztő munkát a fia­talok és a dolgozó nők köré­ben. A magya- —szovjet ba­rátság további elmélyítése ugyancsak része a TIT fel­adatkörének is. Különösen az idén, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából az ér­deklődés megélénkültén fordul a Szovjetunió társadalmi, gaz­dasági, tudományos és kultu­rális vívmányai félé irányul. A számvetés és a felkészü­lés ad majd módot arra, hogy szélesítsék a közreműködők körét is, újabb értelmiségie­ket, s más szakembereket vonjanak be a megyei szerve­zet tagjai sorába, összhangban az újonnan jelentkező társa­dalmi igényekkel és szükség­letekkel. Ebben is szem előtt tartva természetesen a minősé­gi követelményeket, vagyis azt, hogy tudományáganként a té­mák legjobb ismerői, szakem­berei tartsák az ismeretterjesz­tő előadásokat. Ehhez azonban végeredményében nem is le­het elegendő pusztán a TIT ereje és lehetősége, azért na­gyon helyes az éves munka- programjukban megfogalma­zott törekvés, hogy az e mun­kában érintett társszervekkel, közművelődési intézményekkel továbbfejleszteni és hatéko­nyabbá tenni kívánják az együttműködést, a munkakap­csolatokat. A tömegmozgalom útjára lépve Remélhető, hogy az össze­hangolt törekvések és a TIT megyei küldöttértekezletével összefüggő körültekintő mun­ka meggyorsítja azt a folyama­tot is, amelyben a tudomá­nyos ismeretterjesztés széles tömegmozgalommá válik. En­nek elősegítése elsőrendűen a TIT szerveinek, munkatársai­nak, aktivistáinak a feladata, de nem nélkülözhetik hozzá a társadalmi segítséget. Már csak azért sem, mert céljaik is társadalmunk egészének érde­kében valók és a műveltség színvonalának emelkedése, a szocialista tudat formálása ál­talános fejlődésünk fontos fel­tétele. L. Z. A Hét. Vasárnapról vasár­napra izgalmasabbak, a szó legteljesebb értelmében közér­dekűek a Hét belpolitikai anya­gai. Korábban inkább a kül­politikai riportokra, tudósítá­sokra mondhattuk, hogy szen­zációs, most egyre inkább a határainkon belül forgatott képsorok veszik át a vezető szerepet A legutóbb már csak egyet­lenegy nem magyarországi té­ma került terítékre — Sugár András gondolatokban és lát­ványban egyaránt gazdag co­lumbiai tájékozódása —, a többi ötven percben itteni és mostani dolgokról esett szó. Mindjárt a tartalomjegyzék lepergetése után rendkívül fon­tos dolgokról beszélgetett Huszár Tibor szociológussal Wisinger István: miért nem vonzzák a magyar fil­mek a közönséget, úgy, mint vonzották 1969—1970 táján? Hiába lett jobb a tech­nika, hiába gazdagodtak any- nyit a megjelenítő, a kifejező eszközök, csak nem akar visz- szaszokni a moziba a publi­kum. Az ok? Az bizony inkább a mit mondásban, mint a ho­gyan mondás formai bravúrjai­ban keresendő. Míg az emlí­tett évek táján a nemzeti önis­meret alapkérdéseit feszeget­ték, értelmezték a magyar fil­mek, manapság ezt már alig- alig teszik. Sok az áttét, az ilyen, olyan értelmezés. Huszár Tibor szavaival: sok a csinál- mányl Jó volt ezt az igazságot a legnagyobb nyilvánosság előtt haliam, s ha már a ma­gyar filmművészet jelenlegi helyzete ilyen fehéren-feketén megfogalmazódott, jó most bi­zakodni is: fontosabb dolgok­ról szólnak majd a kevésbé ra­finált eszközökkel készülő új magyar filmek. A mozi után egyebek között a mozijegyek ára került szóba a Hét vasárnap esti adásában Szó szerint értve, meg képle­tesen is, hiszen dr. Békési László, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese Budapest közös kasszájáról, e közös kassza fo­rintjainak elosztásáról beszélt rendkívül meggyőzően, impo­náló ténygazdagsággal. Petress István riporter kérdéseire vá­laszolva elmondta, hogy óriási összeg, 30 milliárd forint jut Budapesten évente a lakosság ellátására, a különféle szol­gáltatások dotálására. A 2,1 milliós főváros minden lakója 13 ezer forintot kap anélkül, hogy ez az összeg a család költségvetésben megmutatkoz na. Szép summa! S ami a leg furcsább, alig-alig tudunk róla. Az a kedves kelenföldi család, ahova — mintegy típusfamilió- hoz — becsöngetett a riporter, bizony hallotta is, nem is, hogy hány meg hány forint társul a családi bukszákból a mozi-, a színházjegyre, a buszbérlet­re vagy éppen az óvodai, böl­csődei térítésre kifizetett össze­gekhez. Amilyen közérthető, olyan hasznos volt ez a tanulságos betétriportokkal meg-megsza- kított beszélgetés! Bizony kevesen gondolnák, hogy hány pörben kénytelenek paragrafust paragrafus ellen szögezni a vállalati jogászok. Mint egy 1976-ban végzett — s ugyancsak a Hét műsorában ismertetett— felmérés mutat­ja: összesen 24 ezer gazdasági perben kellett Budapesten bí­rósági eljárást indítani. Óriási szám! S javarészt inkább em­beri, mint gazdasági okai van­nak. Szerződések, vállalások be nem tartása; mint a vita egyik résztvevője mondta: az inkorrektség. Szerencsére most már jóval ritkábban lehet „inkorrekt” az egyik vállalat a másik válla­lathoz, mert 1976 óta a bank egyszerűen átutalja a tartozást. Az adós — akar, nem akar — fizet. Remek riport, közgazda- sági telitalálat volt ez is! Radnóti. Szokatlan, felzak­lató, műfaj kategóriákba be nem erőltethető képsort lát­hattunk vasárnap késő este Radnóti Miklósról. A műsor készítője, Lányi András nem verseket monda­tott, hanem képre váltotta, lát­ványként idézte meg azt a kort, amelyben Radnóti élt, írt, s amely a haláltáborba juttatta. Biztosan rámondják majd er­re az emlékműsorra, hogy tú­lontúl szabad kézzel készült, hogy nem eléggé tisztelte a költői szöveget, s, hogy amúgy egészében felliniesen szürreá­lis volt. Egy azonban biztos: aki látta, — Radnótit látta; a költő élete vetett lángot a né­ző előtt. Nagyon merészen, ám annál hűségesebben idézte meg kedves poétáját Lányi András. Akácz László Koncert szakmunkástanulóknak Vácott, a művelődési központban rendszeresen tart kon­certeket a szakmunkástanulóknak a Musica Humana kamara- zenekar. Képünk a legutóbbi hangversenyen készült. Nagy Iván felvétele Olvasnivaló gyerekeknek, fiataloknak A Bölcs Bajoktól az Én és a világig A közelmúltban vékonyka füzetek kerültek az iskolákba, a könyvesboltokba és a me­gyei könyvtárakba a Móra Kiadó jóvoltából. Címoldalu­kon Híradó felirat vonzza a szemet, az emblémán pedig egy könyvet kinyitó gyík lát­ható, egyetlen szóval: Olvass! ISMERTETŐK, SZEMELVÉNYEK____________ A füzeteket az elmúlt esz­tendő végén, a kiadón belül létrehozott Gyermek- és Ifjú­sági Könyvszolgálat jelenteti meg, külön-külön az alsó gs felső tagozatos általános isko­lások, valamint a tanuló és dolgozó fiatalok számára. A negyedéves tájékoztató egy­millió példányban lát napvilá­got, eljut a gyermekek és fia­talok legkisebb csoportjaihoz. Célját a szerkesztők az első számban így összegezték: a Híradóval a könyvek rengete­gében való kalauzoláson túl alapvető feladatunknak te­kintjük az olvasási kedv fel­keltését és fokozását is. Tehát eligazít, informál. Rövid könyvismertetések, írók bemu­tatása, szemelvények művek­ből. pályázatok, hírek kapnak helyet minden alkalommal ezekben a tizenhat oldalas, il­lusztrált füzetekben. S hogy a gyermek, a fiatal se maradjon magára a válogatásban, a ki­adó az óvónőkre, kisdobos-, úttörő- és KISZ-vezetőkre is gondolt. Részükre szintén kü­lön-külön módszertani füzetet adnak ki, mintegy javasolva, hogyan segítsék, orientálják 5k is a megfelelő korosztály olvasási igényét. KIÁLLÍTÁSOK, TALÄLKOZÖK A Gyermek és Ifjúsági Könyvszolgálat tájékoztató és nem kereskedelmi jellegű szervezet. Ennek ellenére a hozzáérkező könyv igényeket továbbítja a terjesztő vállala­tokhoz, elősegíti, hogy vala­mennyi olvasó hozzájusson a kért kötetekhez. A szolgálat tevékenységét mindenekelőtt kiállítások, író—olvasó talál­kozók, rendhagyó órák szerve­zése jelenti. A Móra Könyv­kiadónak előreláthatóan az esztendő, végére elkészülő új épülete — Budapesten, a Vi­dám Park szomszédságában — ad majd otthont a különböző rendezvényeknek. Addig is azonban igyekeznek kielégíte­ni a kéréseket, kívánságokat, mint például Vácott, ahol nem is olyan régen Kiss Dénes költő találkozott gyermekolva­sóival, akik még a kiadói mű­helymunkára is kiváncsiak voltak. A szolgálatot a gyermek- és ifjúsági könyvek iránt meg­élénkülő egyre nagyobb igény hozta létre. Az ifjúságpoliti­tatással, propagandával lehet eljuttatni az olvasókhoz. SOROZATOK________________ A szolgálat mindennapos tevékenységével kedvezően befolyásolhatja a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás ma még fellelhető hiányosságait. Bár az utóbbi három-négy eszten­dőben több műszaki, technikai ismeretterjesztő művel talál­kozhattunk a megjelent köte­tek között, számuk még ma sem kielégítő. (Más lapra tar­tozik, hogy kevés szerző vál­lalkozik megfelelő színvona­lú ismeretterjesztő könyvek írására ezekben a témakörök­ben!) Ennek ellenére javultak a műfaji és a kiadványok jel­lege szerinti arányok. A kiadó jobbára életkorok szerint csoportosítja kiadvá­nyait Közismertek a betűkkel most ismerkedők számára megjelenő Már tudok olvasni. Jó játék sorozat darabjai, a nagyobbaknak szánt Bölcs Bagoly. Delfin. Így élt.... Bú­vár Zsebkönyvek, Képes törté­nelem, Képes Földrajz jobbnál jobb kötetei. A régebbiek mel­lett bizonyára sikert aratnak majd az új sorozatok is, ame­lyek közül ezúttal a Gyere ve­lem címűt említjük, amelynek kötetei az óvodásoknak mutat­ják be az őket körülvevő vi­lágot. A Messziről jött mesék a kisebb népcsooortok folklór­kincséből nyújt át válogatást a nyolc éven felülieknek. KÉK KÖNYVEK A következő évek terveiben többek között olyan címek :erenel,'ek. mint a Hétszínvi- rág, amely a távoli népek élet­kai határozat előtt egy eszten­dővel 157 mű jelent meg a Móránál, négymillió-hétszáz- negyvenezer példányban; 1976-ban már 319 alkotás, ösz- szesen tizenötmillió példány­ban. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy 1980-ban 360 mű kiadását tervezik ti­zennyolcmillió példányban, akkor máris természetesnek tűnik, hogy ekkora könyvten­gert csakis céltudatos tájékoz­módját. szokásait mutatja be az alsó tagozatosoknak. A He­tedhét Magyarország tájegysé­genként csoportosítja hazai népmeséinket. Az Óvodások könyvespolca neves költők verseiből, régi és mai mesék­ből nyújt át egy csokorrava- lót. A Hogyan készül? feleim­mel ellátott riportkötetek gyá­rakba. üzemekbe vezetik el az alsó tagozatosokat. Az Ezer­színű Magyarország tizenkét kötete hazánk tájait, jellegze­tességeit, népünk történelmét és mai életét mutatja be sok képpel. Természetesen gazdagodik a Kozmosz-könyvek tématára is. Én és a világ címmel olyan sorozatot indítanak, amelynek egyes kötetei a felnőtt ifjúság világnézeti, ideológiai, etikai, emberi, mindennapi problé­máira adnak választ érdeke­sen, írói eszközökkel. A LEGÚJABBAK ____________ Eg yúttal érdemes megemlí­teni egy-két olyan művet, amely a napokban került vagy kerül a könyvesboltokba. G. Beke Margit Bárdok, mese­mondók című fotókkal illuszt­rált könyve a walesi bárdok világába kalauzol el. Fábián Zoltán novelláskötetében — A vízipálma — a közelmúlt és a jelen jelképes erejű mozzana­tait közel félszáz évre vissza­nyomozva, mai fiataljaink külső és belső »világát állítja olvasói elé. Lengyel Déne- Kossuth Lajos öröksége cím­mel 18. és 19. századi mondá­kat tesz közzé Ismét megjelentették az is­kolai színpadoknak szánt A forradalom születésnapja című műsorfüzetet a felsőtagozato­soknak. A nyolc éven felüliek­nek pedig Kiss Tamás mutat­ja be első nemzeti parkunk. Hortobágy életét Az Amiről a puszta mesél című kötetet Berki Viola szebbnél szebb művészi rajzai díszítik. M. Zs. TV-FIGYELŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents