Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ara 80 fillér 1977. FEBRUÁR 22., KEDD Együttműködés zöldségtermesztésre Társulásra léptek a Pest megyei kertész-termelőszövetkezetek, a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok Pest megyében tavaly 500 hektárral emelkedett a zöld­ségtermő terület, az idei ter­vek további másfél ezer hek­táros zöldségtérfoglalást tűznek ki célul, s így a termőterület meghaladja majd a 18 ezer 500 hektárt. A primőrtermő, fó­liaborította terület 800 ezer négyzetméter lesz az idén, há­rom év múlva pedig eléri az egymilliót. Minderről Lakatos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyettese számolt be azon a tanácskozáson, amelyet a megyei tanács épületében rendeztek. A szakember-talál­kozón a megyei pártbizottság, a tanács és a tsz-szö vétségek meghívására a kertészet él­mezőnyéhez tartozó gazdasá­gok vezetői vettek részt, és amelyen megjelent Kovács Sándor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára is. A résztvevőket Olajos Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte, majd Lakatos Tibor terjesztet­te elő az eszmecsere kezdemé­nyezőinek javaslatát: a témá­ban érdekelt 24 termelőszö­vetkezet, továbbá a felvásárló és a feldolgozó vállalatok ala­kítsák meg — Budapest kör­nyéki Zöldségtermelési Együtt­működés néven — azt a testü­letet, amelynek a feladatát írá­sós tájékoztatóban '■ körvona­lazták, s bocsátották jó előre a gazdaságok, vállalatok veze­tőinek rendelkezésére. Mint a tájékoztatóban le­szögezik, az együttműködés célja egyebek között a népgaz­dasági igények kielégítése, az élelmiszeripari nyersanyagter­melés fokozása, az export-áru­alap növelése, a termelő, a felvásárló, a feldolgozó és a forgalmazó vállalatok érdekei­nek összehangolása. A Pest megyei gazdaságoknak mind nagyobb mértékben kell kiven- nioK részüket a megye és a főváros lakosságának friss zöldségelátásából. Az együtt­működéssel szemben támasz­tott alapvető követelmény; a tervszerűség, a lakosság és az ipar igényeinek folyamatos egyeztetése a termelőkkel. Kü­lönös figyelmet kell fordítani a kertészeti termőtájak megte­remtésére. Az előterjesztés sze­rint az együttműködés vezető testületé javaslatot dolgoz ki az anyagi eszközök célszerű koncentrációjára, magyarán egyeztetik majd, hol építsenek tárolókat, feldolgozó üzemeket, esetleg közös beruházással. Évenként értékelik a kerté­szeti termelési rendszerek mű­ködését, megvizsgálják, me­lyek a közös műszaki-techni­kai fejlesztés lehetőségei, együttműködve a kutatóinté­zetekkel, közreműködnek a ta­lajművelő, növényápoló, beta­karító gépek, géprendszerek ki- fejlesztésében, üzemi próbái­ban. Az együttműködés terveze­tét több gazdaság vezetői írás­ban véleményezték, s jó néhá­nyat a tanácskozáson fűztek hozzá szóbeli kiegészítést. Élénk vita után a szakemberek megszavazták az együttműkö­dés életrehívását, megválasz­tották a vezetőséget, s négy szakbizottság felállításáról döntöttek. Hamarosan elké­szül a gazdaságok és a válla­latok együttműködési megál­lapodása, s az új szervezet már a tavasz elején akcióba léphet. A. Z. A NAGY OKTÓBER TISZTELETÉRE Jubileumi munkafel ajánlások a KGST közös beruházásain A Pest megyei fiatalok is kommunista műszakokkal és radarőrjáratokkal segítenek A csepeliek kezdeményezéséhez a KGST közös be­ruházásokon dolgozó magyar munkások és műszakiak is csatlakoztak, s vállalták, hogy szervezettebbé, hatéko­nyabbá teszik munkájukat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az orenburgi gázvezeték, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, és az uszty-ilimszki fa- és cellulózipari kombinát építésének munkamentét tovább ésszerűsítik, s az építkezés vala­mennyi szakaszán kifogástalan minőségű munkát végez­nek. VINNYICA—ALBERT­IRSA TÁVVEZETÉK A Vinnyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos villa­mosenergia-távvezeték 268 ki­lométer hosszú magyar szaka­szán 36 vállalat vesz részt a munkában különböző berende­zések, termékek szállításával és szerelésével. Tizenegy nagy- vállalat már szocialista együtt­működési szerződést kötött a beruházást irányító és az épí­tésben is részt vevő Országos Villamostávvezeték Vállalattal. A távvezeték építésében 1977. a döntő esztendő, ebben az évben kell elvégezni a mun­kák dandárját, mert jövő szep­temberben meg kell kezdeni az üzemi próbákat, októberben pedig már az üzembe helyezés­re is sor kerül. Megengedhe­tetlen tehát a késés, ezért vál­lalták az együttműködő válla­latok, hogy a jubileumi ver­senyben növelik a szállítások, szerelések ütemét. A magyar szakaszon az OVIT dolgozóinak 11 ezer tonna vas­szerkezet összeszerelésével 687 nagy távvezetékoszlopot kell fölállítaniuk, ennek 80 százalé­kát még az idén helyére emel­ni, és ugyanakkor elvégezni áz összes vezetékszerelési munka 45 százalékát is.. A jubileumi versenyben azt vállalták, hogy az új szerelési módszerek gyors és alapos elsajátításával, a munkához szükséges sok új­fajta gép és szerszám helyes kezelésével a múlt évihez vi­szonyítva 10 százalékkal növe­lik a termelékenységet. Vállal­ták, hogy a nagyon pontos és szűkre szobott ütemtervet ké­sés nélkül teljesítik. A szocia­lista brigádok ugyanakkor a munkaszervezés fejlesztésével segítik, hogy a tervezett 2 he­lyett 4 százalékkal növeljék a hasznos munkaidőalapot, USZTY-ILIMSZKI CELLULÖZKOMBINÁT Az Angara-parti Uszty- Ilimszkben a KGST tagorszá­gok közös beruházásával épü­lő cellulózkombimát nemzetkö­zi' ifjúsági építőtáborában dol­gozó Kun Béla magyar ifjúsá­gi építőbrigád — melyben szá­mos Pest megyei fiatal is dol­gozik, s akiknek életéről, mun­kájáról rendszeresen beszámo­lunk olvasóinknak — a jubi­leumi versenyben vállalta, V agontételben A Hungarocoop Baromfifel­dolgozó Társulás hernádi üze­méből évi 1350 vagon húsárú kerül ki. A hernádi Március 15 Termelőszövetkezet 35 társ­gazdasággal van kapcsolatban, s az utóbbi időben a háztáji gazdaságokkal is szerződést kö­töttek baromfinevelésre. Ta­valy a község, a háztáji gazda­ságaiban 110 vagonnyi csirkét neveltek, idén mintegy 160 va­gonra számítanak. A tsz napos­csibét és takarmányt biztosít, valamint 50 ezer forint kamat­mentes hitelt nyújt a szerződő háztáji gazdaságoknak. hogy idei feladatait december 31 helyett november 7-éré tel­jesíti. E felajánlás szoros össz­hangban áll a hatalmas beru­házáson dolgozó szovjet mun­kások, komszomolisták és bol­gár fiatalok internacionalista jubileumi versenyével. A csak­nem 300 tagú magyar ifjúsági építőbrigád KlSZ-akcióprog- ramja szerint társadalmi mun­kával is hozzájárulnak a vá­ros szépítéséhez, kulturális lé­tesítményeinek építéséhez. Kommunista műszakot tarta­nak a. komszomolistákkal kö­zösen. Az Alkotó ifjúság pá­lyázat során a magyar fiatalok nyolc KISZ-alapszervezete egy-egy újítás kidolgozását vállalta és KlSZ-radarőrjára- tokkal tárják fel a munkaszer­vezés fejlesztésének lehetősé­geit. ORENBURGI GÁZVEZETÉK A csaknem 2800 kilométer hosszú orenburgi földgázveze­téken a magyar építők az uk­rajnai szakaszon dolgoznak, a földgáz továbbításához szüksé­ges hatalmas kompresszorállo­mást és hozzá lakótelepet épí­tenek Bogorodcsányban, Husz- ton és Guszjatyinban. Tavalyi feladataikat már december 5- ére teljesítették, s a csepeli kezdeményezésre kibontakozott internacionalista ' jubileumi versenyben is újabb munkasi­kerek elérésére tettek felaján­lásokat. A legfontosabb feladat a bogorodcsányi kompresszor- állomás építése, mert ezt a munkát kell leghamarabb be­fejezni a tagországok vezeték- szakaszain meghatározott má­sik öt állomással együtt, hogy 1978 III. negyedévének végé­től megkezdődhessen a szov­jet földnáz szállítása. Az épí­tőknek tehát még az idén meg­felelő munkahelyet kell átad­niuk a szerelőknek, hogy azok a télen már zavartalanul dol­gozhassanak. Bogorodcsányban a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat dol­gozik az első félévi feladatok egyeztetésekor már megtették jubileumi felajánlásaikat. A huszti kompresszorállomásnál elsőként a Kelet-magyarorszá­gi' Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat dolgozói csatlakoztak a csepeliek kezdeményezéséhez, s vállalták, hogy a tervezett­nél korábban adják át a kar­bantartó üzem, a kenő- és üzemanyagraktár épületét, és az előirányzottnál több héttel hamarabb fejezik be a komp­resszorállomás vízellátó háló­zatának építését. A ceglédi járásban a legnagyobb a belvízveszély Családok szükséglakásban, segítők a helyszínen Az idén szokatlanul korán beköszöntött az enyhe időjá­rás, s vele a gond: a belvíz. Az Országos Vízügyi Hivatal hét­fői tájékoztatása szerint a bel­vízzel borított terület a múlt héten meghaladta a 162 ezer hektárt. E tetőzés óta mintegy 25 ezer hektárról sikerült le­vezetni a vizet. A mezőgazda­sági szakemberek véleménye szerint még nem okozott je­lentősebb kárt a vetéseken ál­ló víz. Pest megyében főként a ceglédi járás területén ve­szélyezteti az idei termést a belvíz. Bárány Pál, az abonyi nagy­községi tanács csoportvezetője arról tájékoztatta munkatár­sunkat, hogy Abonyban má­sodfokú belvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el, a köz­ség három pontján működnek szivattyúk. Segítenek a víz el­vezetésében a helyi önkéntes tűzoltók, akik több lakóépület pincéjéből szivattyúzták ki a vizet. Abonyban eddig egyet­len ház sem dűlt össze és sen­kit sem kellett kilakoltatni. A legfontosabb feladat most a Jókai és a Csiki Gergely utca környékén a víz elvezetése. A ceglédi városi tanács mű­szaki osztályára már a hónap elején több bejelentés érkezett: a mélyebben fekvő területe­ken gyűlik a víz, és több ház pincéjét is elöntötte. Valószí­nű, fel kell készülni a belvíz elleni védekezésre. Az osztály munkatársai megkezdték a helyszíni szemléket és az első jelentést február 7-én küldték a Pest megyei tanácsnak. Mi­vel szükséges volt, a követke­ző napokban az első intézke­dés meg is történt Cegléden, az Aranymeggyesszélen és a Csíkosszélen. Február 15-től a Pest megyei Tanács műszaki osztálya is elrendelte a har­madfokú belvízkár-elhárítási készültséget. Mivel Cegléden a szükség úgy hozta, a helybeli illetékesek napokkal előbb megkezdték az éjjel-nap­pali ügyeletet. A város mélyebben fekvő területein alapos munkához kellett látni, hogy a vizet el­vezessék. A vízügyi igazgató­ság szivattyút küldött, amely percenként 3 és fél köbméter vizet távolít el. Az Arany- meggyesszél és Sáska utca ta­lálkozásánál a helybeli Lenin Termelőszövetkezet szivattyú­ja dolgozik éjjel-nappal. A veszélyeztetett, bezárt terüle­ten munkában a Dél-Pest me­gyei Vízgazdálkodási Társulat gépe. Több ízben szükség volt a tűzoltóság segítségére is, hogy a vízben álló épületeket megmentsék. A veszélyezte­tett, illetve az összeomlott épületekből a családokat és ingóságaikat menteni segített Volán 1. Vállalat helybeli üze­me, a honvédség és a Város­gazdálkodási Vállalat. A hét elejéig beérkezett je­lentés szerint Cegléden 18 ház és 23 melléképület dőlt össze, 9 házat alá kellett dúcolni. Várhatóan ezek közül több épületet bontásra ítélnek. A bajba került házak vertfalú, szigetelés nélküli vályogépít­mények. A városi tanács átalakításra váró épületekben, valamint a Vigadóban eddig 13 családot helyezett el, mások rokonhoz, ismerőshöz költözve, elszállá­solásukat ideig-óráig maguk meg tudták oldani. A bajba jutottak több helyen gyakorla­tilag önmagukat okolhatják a károkért, mert a vízelvezetés érdekében szinte egy kapavá­gást sem tettek. A tanács a belvízkárosultakat szükség- lakással támogatja. Számolni kell sajnos azzal is, hogy né­hány épület még összedőlhet, mert száradáskor megreped­hetnek a falak. E. K. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mirnilzter a szovjet közlekedés és hírközlés veze­tőinek meghívására hétfőn hi­vatalos baráti látogatásra Moszkvába utazott. Dr. Gergely István államtit­kár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke vezetésével haza­érkezett a magyar küldöttség Csehszlovákiából, a KGST víz­ügyi vezetők értekezletének 23. üléséről. nak megértetése, hogy a testnevelés, a tömegsport, a turisztika fellendítése sze­mélyes érdekünk és nemze­ti ügyünk! A nemzeti ügyért nem elég csak a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövet­ségnek munkálkodnia. A tömegsportmozgalom kiala­kításában, irányításában, működtetésében, céljainak valóra váltásában szövet­ségesekre van szükség. A szövetségesek: az Oktatási Minisztérium, az Országos Testnevelési és Sporthiva­tal, a szakszervezetele, a szövetkezeti érdekvédelmi szervek, a Hazafias Nép­front és az MHSZ. A rendszeres testedzésre mozgósít, az egészséges életmódért száll síkra, a mozgáskultúra fejlesztését szolgálja, a szabad idő hasznos eltöltéséhez ad programot a KISZ, amikor ez év tavaszán meghirdeti az Edzett ifjúságért moz­galmat. A mozgalom a 6— 26 éves korú fiatalok szá­mára dolgoz ki követel­ményrendszert, nemek és korosztályok szerint fogal­mazza meg a feladatokat. Szent-Györgyi Albert No- bel-díjas tudós írta le a kö­vetkező sorokat: „Meg va­gyok győződve, hogy az ember teste épp olyan tö­kéletes, mint állattársaié, és látványos hiányosságai a felépítése és a környezete közötti diszharmóniából erednek. A civilizációnk újkeletű és még nem nyom­ta rá a bélyegét a testünk­re, Ha egészségesek aka­runk lenni, testünket visz- sza kell helyeznünk abba a környezetbe, amely számá­ra kialakult”. Ami annyit jelent: ha a jövő embere egészséges akar maradni, újra fel kell fedeznie a testkultúrát. \I apjaink információzu­1' hatagából nehéz kibá­nyászni a valóban elgondol- koztatót. De azért emelke­dett az ember a természet fölé, hogy meg is tudja vé­deni magát az ártalmaktól. Az ifjúság egészségének ügye sohasem volt ennyire napirendi kérdés, mint nap­jainkban. A KISZ most új programot hirdet. Az ered­mény attól függ, hogy mi­lyen támogatást kap majd a különböző szervektől és szervezetektől. Mert az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalom sikerét csakis a közös összefogás, a közös erőfeszítés hozhatja meg! Kő András A közelmúltban ülést tartott a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Meg­tárgyalta az ifjúsági tömeg­sport és turizmus helyzeté­ről szóló jelentést, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladatait határozza meg az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesz­tésében. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban írjuk jegyzeteink, kommentár­jaink fölé ezt a szót: napi­renden. S folytatjuk ily módon: napirenden az if­júság testnevelésének és sportjának ügye. Napiren­den az ifjúsági turizmus je­lene és jövője. A párt és az állami szerevek, a társa­dalmi szervezetek közel­múltban hozott határozatai elősegítették az iskolai test­nevelés, az ifjúsági tömeg­sport feltételeinek javítását. Statisztikai adatok sora bi­zonyítja, hogy hány torna­szoba, tornaterem, iskolai sportudvar, uszoda épült az elmúlt években, hányán vettek részt a különböző sportrendezvényeken, ak­ciókon, táborozásokon, egy­szóval mennyire megmoz­dult a fiatalok tömege. Léptünk előre, vannak eredményeink, de az általá­nos kép mégsem megnyug­tató. Az eredmények, a fej­lődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még mindig nem kap társadalmi jelen­tőségének megfelelő figyel­met, az egyéni és a társa­dalmi szemlélet további formálására van szükség. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottságának ülésén kö­zépiskolások, honvédek és egyetemisták számoltak be arról, hogy az ifjúsági tö­megsportmozgalom ma még csak nevében éri el a kí­vánt rendszerességét. A kü­lönböző felmérések és ered­mények kedvezőtlen képet mutatnak. A sportolás sze­mélyi- tárgyi és anyagi fel­tételei ma is jórészt a mi­nőségi, a versenysportot szolgálják. Elhangzott az ülésen, hogy a KISZ-es sportmunkát is javítani kell: a tapasztalatok sze­rint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fon­tosságát, figyelmen kívül hagyja a sport személyi­ség- és közösségformáló erejét. 1\/| egfogalmazódott, hogy a KISZ fontos felada­ta a szemléletformálás, an­A fiatalok sportja

Next

/
Thumbnails
Contents