Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

1977. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP “kJHMod 5 A gyógyítást szolgál ja Húszezer gyálin segít az új rendelő Már az új rendelőben vizsgálja kis betegét dr. Nagy Attila körzeti orvos. Halmágyi Péter felvétele Minden lakosra számítanak A szigetszentmiklósi falugyűlés krónikája Másfél esztendeje még telek volt csupán. Most a megyé­nek talán legmodernebb négy­munkahelyes orvosi rendelője áll, ezen a földdarabon. Az épületben vakító fehérre me­szelt falak, modern váró — benne már a pálmát is helyé­re rakták a gondos kezek — s még mindenütt érezhető a festékszag. — Nagyon szép, és nagyon kellett már — így Szuróczki Istvánná az új rendelő egyik betege. — A négy orvos eddig a község négy távoli részén rendelt. A falu több kilométer hosszú, s ha az egyik orvost nem találtuk, bizony sokat kellett kutyagolni, míg a másikhoz értünk. Itt most állandó ügyelet van, csak a nőgyógyászati szakren­delés hiányzik. Legalább há­rom óra az út Kispestre és vissza. No meg a várakozás ... — A körülmények rengete­get változtak — veszi át a szót dr. Fa Ferenc körzeti orvos. Régebben a lakásunkon ren­deltünk. Itt tökéletesen kultu­ráltak a körülmények: hideg­meleg víz, központi fűtés, össz­komfort. S ami a gyógyítás szempontjából nem mellékes: egy helyen rendelünk, kon­zultálhatunk egymással. A be­teg jár jól. A régebbi orvos­keresgélés valóban megszűnt. A község évente ezer la­kossal gyarapszik, s gyakorta még a tősgyökeres gyáliak se tudták, melyik or­vost keressék. Sajnos, a mű­szereinket hoztuk magunkkal — ezek közül már nem egy eléggé kopottas. De mindenre nem futotta... Nem így a fogorvos, dr. Kör­mendi László — Látja, a fog­orvosi rendelőben minden új. A községfej 1 esztési verseny tavalyi eredményiéit mosit érté­kelte a ráckevei járási hivatal. Megállapította, hogy a járás 19 községében összesen 19 mil­lió 700 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítette elő a lakosság lakóhelye fej­lődését, szépítését. Az egy lőre jutó társadal­mi munka tehát 231 forin­tot tesz ki. Ez a szép eredmény összegsze­rűségében némileg meghalad­ja az 1975. évit, nagyobb je­lentősége van azonban annak, hogy az V. ötéves terv egy év­re beütemezett átlagát ezáltal 18 százalékkal túlteljesítették. Ahogy a közelmúlt évek­ben mindig, ezúttal is sokkal Járultak hozzá az eredmény­hez minden községben a ter­melőszövetkezetek, az ÁFÉSZ - ek, a vállalatok és főleg szo­cialista brigádjaik. Jelentős segítséget jelent mindig és most sem volt benne hiány, hogy a tsz-ek például útépíté­sek földmunkáiban gé­peikkel vesznek részt. más munkáknál pedig az anyagfuvarozást vállalják. A nagyközségi kategóriában egyébként Kiskunlacházáé a legjobb eredmény. Az elvég­zett társadalmi munka értéke 1 millió 973 ezer forint, és ez annyit Jelent, mintha a cse­csemőket is beleszámítva, minden egyes lakos 231 forint értékű munkával járult volna hozzá a községfejlesztéshez. A társadalmi munka legnagyobb részét két rendkívül fontos folyamatban levő építkezéshez adta a lakosság, éspedig az új iskolához, meg a gyermekin­tézmények korszerű, közös konyhájához. Mindkettő az idén fejeződik be. Csináltak azonban társadalmi munká­ban parkokat is. A második helyezésit Rácke­ve érte el 1 millió 600 ezer fo­rinttal. Minden egyes lakosa 224 forint értékű munkát for­dított a közterületek karban­tartására, járdák építésére, ár­kok kialakítására. A községek közül Sziget- ' szentmárton 3 millió 100 ezer forinttal lett az első. Egy emberre 2 ezer 16 forint tár­Én is. De ez a turbinás fúró­gép is, amely több százezer fo­rintba került. Ennek magasabb a fordulatszáma, mint a régi­nek. Fájdalommentesen lehet vele dolgozni. A szék egy láb­nyomásra emelkedik-süllyed... — Az én munkám is köny- nyebbé vált — mondja dr. Fa Ferencné, orvosírnok. Átte­kinthetőbb a kartotékrendszer, modernebbek a bútorok — szóval ez már munkahely... Azért van még ésszerűsíteni való: például, ha az ajtóra egy tolóablakot szerelnének, gyor­sítani lehetne a rendelést. Egyszerre tíz beteg adhatná be iratait, s mire a várakozó az orvosihoz jut, már a karton is ott lenne. A betegek, az orvosok, az új rendelőintézet dolgozói magu­kénak érzik a rendelőt Már azon törik a fejüket mit tehet­nének, hogy még jobb legyen az eredménnyel messze megelőzte Lórévet a ta­valyi községfejlesztési és szépítési verseny megyei győztesét. De azért a lórév iák idén sem fukarkodtak társadalmi mun­kával, egy-egy lakosra 1082 forint jut. A múlt évi verseny megyei második helyezettje, Délegyháza lakossága, fejen­ként mindössze 1 forinttal ke­vesebb, tehát 1081 forint érté­kű munkát végzett községéért A megyei verseny eredmé­nyét április 4-én, a felszaba­Egy esztendeje szóvá tettük, hogy Szentlőrinckátán a fóliás faluban nagy a panaszuk a primőrt termelő kistermelők­nek. Megoldatlan a termésük értékesítése, senki sem hajlan­dó velük a szerződést megköt­ni. Csak a szomszédos megye­beli jászfény szarui ÁFÉSZ vesz át tőlük valamennyi zöldsé­get. Cikkünk megjelenése után és a nagykátai járási pártbi­zottság, meg a járási hivatal közbelépésére azután a MÉK nagykátai kirendeltségének képviselője megjelent Szentlő- rinokátán, felvásárlási telepet nyitottak és számos kisterme­lővel kötöttek szerződést, de anélkül is átvették a felkínált termést. Az idei évadra pedig a múlt év végén megkezdte a szerződéskötést, januárban azonban megszüntette. Addig még a kistermelők felével sem kötötte meg, ami rossz hangu­latot keltett a községben. Még a községi tanács végre­hajtó bizottsága is foglalkozott a szerződések ügyével. Érthető, hiszen jóformán a község egész lakossága foglalkozik évek óta fóliás kertészettel. Legalább ötszáz ház udvarán feszül a műanyagsátor. A fóliás kerté­szek gondja tehát valóban az egész községé. A tanács közbelépésére az­ez a munkahely. Tudják — s erről számolt be Domanits Fe­renc, a nagyközségi tanács el­nöke is —, hogy a két hete avatott egészségügyi intézmény sokba került. Nyolcmillió fo­rintba. Azt is tudják, hogy csak így vált lehetővé az orvo­si munka szakosodása Gyálon. Most a körzeti orvos mel­lett gyermekgyógyász és fogorvos is rendel. Az egészségházban van egy háromszobás orvosi lakás is; még gazdára vár. De az anya- és csecsemővédelmi tanácsadás, akárcsak a rendelés, kulturál­tabb. Húszezer gyáli f érdeke mindez. — Igyekszünk szép térfoga­tú, puha kenyeret sütni min­dennap. Nyolc pékünk közül hat helybeli, ketten Tóalmás­ról járnak át. Higgye el, nincs annál nagyobb öröme az em­bernek, mint ha hazafelé me­net az utcán megállítják és csak annyit mondanak: ma megint jó kenyeret csinálta­tok ... Falcszerte ismerik A Pest megyei Tanács IlI-as számú Sütőipari Vállalatának 215-ös tápiószecsői üzemében a 47 esztendős Papp István szavait jegyeztük. Immár há­rom évtizede pék, s egy év hí­ján negyed százada Tápiósze- csőn süti naponta a kenyeret Dinasztia sarja: rajta kívül ugyanis 43 éves öccse a da- gasztók csoportvezetője, an­nak 18 éves fia pedig szintén pék, ugyanitt S azonos mun­után a MÉK-kirendeltség új­ból megkezdte a szerződéskö- I téseket. Egyéb kívánságaik is vannak azonban a termelők­nek. Elsősorban az, hogy a MÉK elegendő fóliát szerezzen be és adjon át nekik. A kistermelők munkájának elősegítésére elvállalta a MÉK, hogy a jövőben job­ban szervezi meg az értékesí­tést a szállítást. Sőt magvak­kal is ellátja a termelőket. Az idei termés átvételét az érdekeltek biztosítottnak látják és a régi lelkesedéssel dolgoz­nak a fóliatakarók alatt Mástól is kapnak támogatást. A tsz ad helyt a MÉK felvá­sárlótelepének és megfelelő nagyságú területet ajánlott fel arra, hogy azon új, korszerű átvevőhelyet építhessen. A kistermelők legtöbbje tagja a tóalmási Egyesült Le­nin Tsz-nek, amely a szentlő- rinckátai fóliás kertészeket, ahogy egyéb kistermelő tagjait is sokoldalúan segíti. Önkölt­ségi áron ad nekik műtrágyát, szerves trágyát és előneveli számukra a paprika- és para­dicsompalántákat. A szamóca­dugványt maguk a kistermelők nevelik, a retket pedig magról vetik. Szamócájuk már szépen zöldell, s bíznak benne, hogy április végére bőven hoz gyü­mölcsöt. A MEGHÍVÓ falugyűlésre invitált. Délután öt órakor ott álltam a lakótelepi iskola dísz­termének ajtajában, s arra vol­tam kíváncsi, kik jönnek el a szigetszentmiklósiak közül, hogy meghallgassák a nagy­község vezetőinek tájékoztató­ját a múlt évi eredményekről és az idei tennivalókról. Néhány perccel a meghirde­tett időpont előtt még keve­sen voltak. Azután szinte egy­szerre érkeztek az érdeklődők. Olyan emberek jöttek el fa­lugyűlésre — megtöltve az ál­talános iskola dísztermének széksorait —, akik általában mindig ott vannak az ünnep­ségeken, a társadalmi, politi­kai rendezvényeken, szükségét érezve a közösségi munkának. Ott voltak a nagyközség ve­zetői, tanácstagok, pedagógu­sok, nyugdíjas kommunisták — és néhányan azok közül, akiknek immár krónikus pa­naszaik vannak, vízellátással, gázbekötéssel és más egyéb ügyekben. A jelenlevők figyelmesen hallgatták a tanácselnök be­számolóját a múlt évi költség- vetés felhasználásáról, amely nagyságrendjét tekintve nem kicsiny, de nem túlságosan nagy, egy 17 ezres lélekszámú község igényeihez viszonyítva. Tavaly 28 millió forint volt Szigetszentmiklós nagyközség költségvetése, s ezt 102 száza­lékra teljesítették, magyarul, valamivel többet költöttek a rendelkezésükre álló összegnél. A legtöbbet a kulturális ága­zatra áldozták, mintegy 11 millió forintot. kahelyük, foglalkozásuk nyo­mán faluszerte csak így ne­vezik őket: a három Papp. Papp István még jól emlék­szik a kezdetre is: — Hosszú ideig a Rákóczi úti pékségben készítettük a kenyeret. Az idősebbek jól tudják, hogy ez a mi hőskor­szakunknak számított, mert nehéz körülmények között, régi, elavult berendezésekkel bajlódtunk nap mint nap. Amikor három éve megnyílt ez az új, korszerű sütőüze­münk, nyugodtan mondhatom, mindannyian fellélegeztünk. Modem dagasztógépeket kap­tunk, jó az alapanyag is, és a technológia pontos betartásá­val finom kenyeret tudunk sütni. Nemes vállalás A tápiószecsői sütőüzemben harminckilencen dolgoznak — két szocialista brigádban: az egyikben a termelők, a má­sikban a szállítók, raktárosok. A tizenhárom tagú, Kossuth Lajos nevét viselő kollektíva tagjai — közéjük tartozik Papp István is — nemcsak a munkában álltak helyt becsü­lettel, hanem nemes vállalás­ként tavaly az egyik helyi óvodát patronálták, és lebeto­nozták a kicsinyek homokozó­medencéjét A tápiószecsői pékek mun­kája nemcsak helyben gyako­ri beszédtéma. Az üzemben ezekben a hetekben naponta 45—50 mázsa kenyeret, vala­mint 17 ezer darab péksüte­ményt készítenek. Nemcsak helybelieknek, hanem Tóal­másra, Kákára és Tápióságra is jut az itteni termékekből. A szállítás hajnali négy órakor kezdődik és déli 12 órára be­fejeződik. Papp Istvánék te­hát jól tudják, hogy a szom­szédos községekben is figye­lemmel kísérik munkájukat Ez a tény még inkább arra kötelezi őket, hogy a jövőben is tartsák a jelenlegi színvo­nalat Szigorú vásárlók Búcsúzóul tömören csak ennyit mondott a legidősebb Papp: — Szeretnénk továbbra is ízletes kenyeret sütni A mi legszigorúbb ellenőreink ugyanis mindig a vásárlók. S e vásárlói „meózás” ered­ményével Tápiószecsőn járva lépten-nyomon találkozhat­AZ IDEI FELADATOKRÓL is szólt a tanácselnök, melyek közül nem valószínű, hogy meg tudják oldani a nagyköz­ségen keresztül vezető út fel­újítását, pedig, ha valaki Szi- getszentmiklóson jár, tapasz­talhatja, milyen elviselhetetle­nül rosszak a főútvonalak. A MÁVAUT-buszok, szinte csak lépésben közlekedhetnek raj­tuk. De ez az év sok újat is hoz: a lakótelep tovább terebé­lyesedik, s a növekedéssel együtt az ellátási gondok is szaporodnak. Próbálják meg­oldani az ellátásban jelentke­ző zavarokat. A leendő áru­házak tervei már megvannak, a lakosok azonban csak a na­pi problémákat érzik. A zöld­ségüzletben nincs minőségben és mepnyiségben megfelelő áru, s ha jól akarnak vásá­rolni, Csepelre kell bemenniük. BESZÁMOLT a falugyűlésen a jelenlevőknek Orosz Albert- né népi ülnök arról, hogy az alkotmány 46. paragrafusa értelmében hogyan vesznek részt az állampolgárok a bí­rósági munkában. Dr. Becz Miklós, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára a közművelődés, a sport és a környezetvédelem fejlesztésé­ről szólt. A vélemények tükrözték mindazokat az ellentmondáso­kat, amelyek Szigetszentmiklós nagyközség állandóan fejlődő életében tükröződnek. A nagyközség már hosszú ideje városiasodni szeretne. Van ehhez új lakótelepe, gyá­ra, meglehetősen nagy területe, de manapság még nincsenek tunk: akárkit kérdeztünk, csak dicsérte a pékek munká­ját S ami mindennél többet bizonyít: a szecsőiek java ré­sze ingázó, naponta vonatra száll, s fővárosi munkahe­lyükre indul. De amikor a délutáni órákban Budapestről beérkezik egy-egy vonat, a szatyrokban aligha találni ke­nyeret Azt ugyanis mindenki Tá­piószecsőn vásárdíja meg. TUDÁLÉKOSAN magyaráz­za a fejleményeket egy bőr- kalapos úr a tárgyalás hallga­tóságának. „Kérem, ez az In­ges Jóska egy dúvad volt. Nem fért a bőrében. És most tessék, itt van. Én már nagyon régen megjósoltam, hogy ez lesz a vége.” Mindenről tud, mindenkit ismer, egyszemé­lyes bíróságként nyilatkozik az összeverődött kis csoportnak a folyosón, ö a szóvivő. A tárgyalóteremben nincs üres hely. Fejkendős nénik, csizmás bácsik meredten fi­gyelnek. A Pest megyei Bíró­ság legnagyobb helyiségében még a lépcsőn is kuporognak. Ök azok, akik fél kilenc után érkeztek ide. A többiek már a kora reggeli órákban ott ácsorogtak a bejárat előtt. Szentmártonkátaiak. Van, aki ismerte személyesen Ingesé- ket, mások csupán a bűntény után szereztek pontos értesü­léseket az ügyről. Egyformán van véleményük, undorodva tekintenek a vádlottakra, fel­háborodottan elítélik az élet­társához húzó anyát. Heteken keresztül utaztak Szentmár- tonkáta és Budapest között, hogy egyetlen percet se mu­lasszanak el a nagy perből. Hideg élelmet is hoztak ma­gukkal. S a szünetben, miköz­ben megbeszélik a tárgyalá­son lezajló eseményeket, és sajnálkoznak a hatéves írónké sorsán, csomagolópapírból ki­terítik a szelet kenyeret, s a hozzávalót. A VÉLETLEN furcsa össz- játéka, á megyei bíróság a gyermekgyilkosság után tár­gyalta a vámosmikolai Schnei­der János ügyét. A családi kis­király egyszersmind idült al­koholista, korábban két kistá­meg hozzá a legfontosabb adottságai. Rosszak az utak, ha esik, sártengeren gázolnak át az autók, a gyalogosok. Sok­helyütt nem megoldott a víz-, a gázellátás, hiányzik a csa­tornamű. Amolyan felemás helyzet alakult ki. Csak néző­pont kérdése, hogy kinek fáj jobban a vízvezeték hiánya, kinek a csatorna nemléte. Szinte minden felszólalás ekö­rül forgott a falugyűlésen is. Persze elmondták azt is, hogy rossz a zöldségkínálat, de el­sősorban a helyi kereskedel­met hibáztatták, majd szó esett postai mulasztásokról is, de ami a leglényegesebb: nem egyéni problémáikról beszéltek a falugyűlés részvevői, hanem közös ügyüknek tekintették, hogy Szigetszentmiklóson ja­vuljanak a lakosok életkörül­ményei. ÉPÜL a községben egy szol­gáltatóház. Mindenki örül ne­ki. Csak annak nem örülnek, hogy az eredetileg tervezett mosodai átvevőhely nem nyí­lik meg, helyette fotó-optika üzletet alakítanak ki. A községért sokan ajánlottak társadalmi munkát. Nem kis dolog, mert Szigetszentmikló­son a közösségi ügyekben ma még kevesebben vesznek részt, mint ahogy azt a nagyközség lélekszáma indokolná. Az azonban örvendetes, hogy ezen a falugyűlésen is egyértelműen fogalmazódott meg: a szűkebb pátria fejlődéséért nemcsak a felettes szervek anyagi támo­gatására kell támaszkodni, ha­nem mindazokra, akik itt él­nek. MUNKÁSLAKTA település Szigetszentmiklós. A tervidő­szak végéig mintegy ezer mun­káslakás épül fel. El kell ké­szülnie a harmadik iskolának, egy közepes nagyságrendű áru­háznak. sok kisebb létesít­ménynek. A falugyűlés mint­egy százra tehető alkalmi kö­zössége is hozzájárult éhhez a fejlődéshez. A feladatot azon ham csak százszoros erővel le­het megoldani. Tehát: az aránv egy a százhoz. A falugyűlé­sen nem lehet ott tízezer em­ber, tehát a száz kötelessége, hogy hirdesse és terjessze mindazt, ami eddig megtör­tént, s mozgósítsa a többieket mindarra, amit majd meg kell tenni. Baumann László nya sérelmére szemérem elle­ni erőszakot követett el, majd néhány hónap leforgása után, kést és metszőollót vett magá­hoz, hogy levágja egyik gyer­mekének a fülét Amikor fele­sége a két kislánnyal elmene­kült hazulról, 220 voltos ára­mot vezetett az ajtókilincsbe, hogy így bosszulja meg élet­társa távozását. Tizenkét esz­tendős lánya nyitott be az a; tón, de szerencsére csak nyo napon belül gyógyuló sérülé seket okozott a családfő újabb randal írozása. Schneider Jánost a bírósár nyolcévi szigorított börtön büntetésre ítélte, szemérem el­leni erőszak és emberölés kí­sérlete miatt. Ezenkívül, el rendelték a vádlott kénysze. alkohol-elvonókúra kezeléséi. MIÉRT kapcsoltam össze a két bűncselekmény krónik ját? Inges Józsefnek é Schneider Jánosnak nem az első bűne volt az a bizonyos drámai nap. Mindketten hu­zamosabb ideje rettegésben tartották szűkebb környezetü­ket. A szomszédok tétlen ü nézték végig a „cirkuszt”, a, ablakból, függöny mögé hú­zódva szemlélték a eseménye két. Másnap a utcán a falu­beliekkel megtárgyalták Inge- sék, vagy Schneiderék kibon­takozóban levő családi tragé­diáját. Mi lett volna, ha a ha­tóság megkeresésével közbe­avatkoznak? Véleményüket, felháborodásukat nem négy- szemközti témaként kezelik? Most már jól tudjuk. Irénka sorsa másként alakul, még ma is élhetne. S a Schneider kis­lányok brutálisan okozott lelki sérülés nélkül cseperedtél! volna fel. Kamarás Péter Kiskunlacháza és Szigetszentmárton az élen A községfejlesztési verseny a ráckevei járásban sadalmi munka jutott. Ezzel dulás ünnepén hirdetik Sz. E. Lesz új átvevőhely Szent mártonkát án Támogatást kapnak a fóliás kistermelők Vasvári G. Pál Kenyeret süt a három Papp F. G. Családi drámák és közönségük Nincs hangjuk, mikor beszélni kellene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents