Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

FALUGYŰLÉS TÚRÁN A távollevőket is jól képviselték A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1977. FEBRUÁR 19., SZOMBAT A határozatok igényesebb végrehajtásáért Ülésezett a városi pártbizottság elás élvonalához való tartó­A két százalék nagyon kevés. Még akkor is, ha Túra ki- lincezres lakosságához viszo­nyítjuk. Márpedig körülbelül ennyien gyűltek össze hétfőn este a Hazafias Népfront által szervezett falugyűlésen, a mű­velődési ház nagytermében. A többiek talán nem tudtak ró­la? Hétszáz meghívó, a köz­ségi hangos híradó, a Gödöllő és Vidéke hívta a lakókat az eseményre. Miért voltak mégis ilyen kevesen? ★ A színpadon a helyi veze­tőkön kívül Bozsó Lászióné, országgyűlési képviselő, Laka­tos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyettese, Túra megyei tanácstagja; Krisár Miklós, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának főelőadója, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnök- helyettese várta a kérdéseket. Takács Gyula tanácselnök a tavalyi évet értékelte, majd az idei feladatokról beszélt, mint­egy vitaindítóként. Bozsó Lászlóné országos kérdésekről, Kuti Andrásáé népi ülnök bí­rósági tevékenységéről beszélt. A két százalék mégsem ke­vés: valamennyien azért jöt­tek, mert szívügyük a nagy­község sorsa, fejlődése. Meg­oldandó gond is akad bőven, s jó volt érezni: a cél közös. ★ A legnagyobb tetszést a gyermekszakorvosi rendelő építésének terve aratta. Az idén kezdik, jövőre adják át. Az orvosi ellátottság fokozato­san javult az elmúlt években. Ma már három körzeti orvos, két fogorvos vigyáz a turaiak egészségére. ★ Lapunkban is olvashattak róla, <3e itt ismét élesen vető­dött fel (Köles Péter, Tóth Já­nos, Csányi István, id. Mácsai István felszólalásában), a köz­utak rossz állapota. A tanácsi úthálózat karbantartására 100 ezer forint jut. Kevés, ismer­ték el a vezetők és kérték a lakosság nagyobb segítségét. Az egyik felszólaló javasolta, hogy a tekereselőüzem szocia­lista brigádjai a Thököly utat — házuk táját — tegyék rend­be, s volt foganatja a szónak: mire e sorok megjelennek, már hozzáfognak a munkához. Jó példa — lehet követni! A ré­gebbi utcákban (Alvég, Trincs, Tabán st'o.), hagyományos a rend, tisztaság, virág — jó volna, ha az új településrésze­ken is azzá válna. Takács Gyu­la tanácselnök tájékoztatta a Január elsejétől 6 ezer 200 hektáron, 132 millió forintos állóeszköz-állománnyal kezdte a gazdasági évet a Szilasmenti Egyesült Mező-gazdasági Ter­melőszövetkezet. A cinkoíai Aranykalász, a kerepesi Szi- lasimenti és a csömöri Hala­dásból alakult, Gödöllőtől Pestig húzódó közös gazdaság tervét együtt tárgyalták meg a még külön-külön rendezett zárszámadásokon. Legutóbb Csömörön adtak számot az el­múlt év eredményeiről. Kedvező termésátlagok Fábián Ferenc, a volt Hala­dás elnöke, az új termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, a növénytermesztésről szólva el­mondta, hogy az aszály elle­niére jó volt a gabonafélék át­lagtermése, s az előző években sok gondot okozó cukorrépa- termesztésben is sikerült elő­re lépni. A homokos területe­ken, 137 hektáron több mint ezer vagon tőzeges fekáliát terítettek szét. A talajjavítás hatása a kedvezőtlen időjárás miatt néhány növény termelé­sében 'nem mutatkozhatott meg. A szántóterületek na­gyobbik felén az elmúlt év­ben is kalászosokat termel­tek, takarmányellátásukat a lucerna vetésterületének nö­velésével javították, s arról, különösen az első kaszálás­nál szép termést takarítottak be. A csapadékhiány elsősorban falugyűlést, hogy útügyben megkeresték a KPM illetéke­seit, de gyors jávulást nem ígértek. ★ A fölújított művelődési ház tetszett, de annál elkeserítőbb a tevékenysége alapján a me­gyében is számottevő könyv­tár helyzete. Többen is meg­említették (Köles Péter, Sen­ke István, Gólya István), Fogy nem szabadpolcos könyvtár­nak, de raktárnak is kicsi a meglévő terület. Az ismeretter­jesztő irodalomban még a másfél évtizede itt*dolgozó ve­zető sem tud eligazodni, a zsú­foltság miatt. Pedig nagyon kellene a hely, egyre többen jönnek kutatni, anyagot gyűj­teni, ám ilyen körülmények között a kölcsönzés is nehéz­kes. holott ezernél több beirat­kozott olvasót és családtagjai­kat kell ellátni. Nem hiszem, hogy a megoldás az volna, amit a vezető testület egyik megbecsült tagja jelentett ki nemrég: „Ne vegyenek annyi könyvet, akkor majd lesz hely!" ★ Bírálták a vendéglátó egysé­gek állapotát, a kiszolgálás hibáit. Szó esett az omladozó Ybl-kastélyról. Sajnos arról nem, hogy a romlásért az arra lakók is felelősek. ★ A társadalmi munkát nagy­ra becsülte a tanács, hiszen tavalyi értéke kétamlMó forint. A legtöbbet szocialista brigá­dok, szülők, végezték az új óvoda építésénél. Munkájuk nagyban hozzájárult, hogy re­kordidő alatt adhatták át az új gyermekintézményt. A szép utcák, rendezett udvarok is a dolgos kezeket dicsérik. Talán a mozgósítást keltene jobban megszervezni... ★ Négy órán keresztül folyt a vita a hiányosságokról, a hiá­nyosságok ellen, a község fej­lődéséért. Szilágyi Péter, a köz­ség pártbizottságának titkára, a kis érdeklődés ellenére hasz­nosnak minősítette a falugyű­lést. „Megbeszéltünk mindent, most már cselekedni kell a ve­zetőknek, lakosoknak egy­aránt.” Ez volt a válaszok lé­nyege is: a község fejlődése valamennyiünk ügye. S, ha a két százalék, mely nagyon jól képviselte a távolmaradókat is, ezt,terjeszti el, akkor jövőre nagyobb eredményekről szá­molhatnak be egymás örömé­a 17 hektárnyi burgonyát érintette, s nem használt a mag termesztésű növények­nek sem, különösen a salátá­nak. Teljesítették tervüket az asszonyok munkacsapatai. An­nak ellenére, hogy keveseb­ben vannak, mint eddú?, hat­van hektárnyi paradicsom termesztését vállalták. Az ál­lattenyésztés árbevételi tervét 13 százalékkal túlteljesítették, 5 millió 490 ezer forintra. A tejtermelés viszont elmaradt a tavalyitól, a tehenenként há­romezer literes évi átlag 2 ezer 800 literre csökkent Er­re a tavaszi vírusos megbe­tegedés ad magyarázatot. Segítették a háztáji és kis­gazdaságokat, támogatták az állattartást, szervezték az ér­tékesítést és szaktanácsokat adtak a tenyésztőknek. Kétmillió forintot költöttek mezőgazdasági gépekre, kom­bájnt, lánctalpas traktort, erő- és munkagépeket vásá­roltak. Sürgős javítanivaló akad a géppark karbantartá­sánál. Vannak, akik nem a jó gazda gondosságával kezelik a rájuk bízott eszközöket. Melléküzemek Az alaptervékenység fejlesz­tését évek óta jól segíti a mel­léküzemekben végzett ipari munka. Az üzemek terveiket túlteljesítették. A legeredmé­nyesebb a kavicsbánya és a műanyagüzem volt. Kibővített ülést tartott teg­nap délután Gödöllő város pártbizottsága. Az ülésen, amelynek munkájában részit vettek a pártbizottság tagjain kívül a közvetlen irányítással működő alapszervezetek tit­kárai, megvitatták és elfogad­ták a Központi Bizottság 1975 októberi, a tagkönyvcserére vonatkozó határozat városi végrehajtásáról szóló jelentést, és az intézkedési terveit a párttagokkal folytatott beszél­getéseken elhangzott javasla­tokra és az értékelő taggyűlé­seken elfogadott állásfoglalá­sokból adódó városi felada­tokra. Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára el­nökletével lezajlott ülésen megjelent Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetője. A beterjesztett írásos anyag­hoz Kerek László, a pártbi­zottság párt- és tömegszerve- zetek osztályának vezetője fűzött szóbeli megjegyzéseket. A kettő alapján foglaljuk ösz- sze a határozatot. Gödöllő város kommunistái­nak életében a mostani határo­zattal fejeződött be az a mun­ka, ami a tagkönyvcsere elő­készítésével kezdődött, ki­emelkedő eseménye volt a párttagsággal való beszélgetés és az ai a pszer vezet ekben az összegző taggyűlésekkel, az új tagkönyvek ünnepélyes kiosz­tásával zárult. Kiemelkedő esemény A határozat végrehajtásá­nak kiemelkedő fontosságú politikai eseménye volt a párttagsággal folytatott be­A termelőszövetkezet tagsá­ga összességében jól 'dolgo­zott. Arbevéte'li tervüket 12 százalékkal teljesítették túl, összes jövedelmük csaknem 20 millió forint, ebből 7 mil­lió 725 ezer forint a nyereség. A termelőszövetkezet tiszta vagyona tavaly elérte a 45 millió forintos értéket. Van tehát mit vinni az egyesült gazdaságba! A vezetőség beszámolója után Vértesi Nagy László, az ellenőrző bizottság, Paulovios József, a döntőbizottság tava­lyi munkájáról beszélt Ördög Istvánná, a nőbizottság elnö­ke elmondta, hogy a nehéz munkát végző asszonyok, nők között egyetértés volt. A kö­zösség erejét dicsérik a színvo­nalas kulturális programok, kirándulások. Legutóbb Szlo­vákiában jártak, s ez nagy él­mény volt, hiszen a termelő- szövetkezet tagságának több­sége szlovák nemzetiségű. Kovács Istvánná ország- gyűlési képviselő köszöntötte a közgyűlést, Paulovics Mi­hály, a községi tanács, a párt- szervezet s a társadalmi szer­vezetek nevében kívánt to­vábbi jó munkát a tagság­nak. A csömöri Haladás utolsó, 29. közgyűlése a vezetőség, a tisztségviselők lemondásával ért véget. Ezután az egyesült szövet­kezet idei tervét tárgyalták meg. Dr. Elekes István Ismer­tette a célkitűzéseket. Há­szélgetés — állapítja meg a pártoizottság határozata. Nyílt, elvtársi véleménycsere, őszinteség, politikai felelős­ségtudat jellemezte. Az alap­szervezetek vezetőségei na­gyon alaposan, fegyelmezetten készültek fel, kialakították ér­tékeléseiket a párttagok mun­kájáról, írásba foglalták és a beszélgető csoportok rendelke­zésére bocsátották. Az értéke­lések döntő többsége reális volt, mint a párttagok kife­jezték, segítik őket a további munkában. I Felkészültek a párttagok Is. Többségük előre megfogal­mazta véleményét; reagáltak az értékelésre, elmondták ja­vaslataikat, kérdeztek, bírál­ták a negatív jelenségeket, megfogalmazták a politikai és gazdasági vezetés iránti igé­nyeiket. Az elhangzott vélemények legnagyobb része a helyi fel­adatokat elemezte, szem előtt tartva, hogy egy-egy párttag miként segítheti a politikai célok gyorsabb elérését. Ki­nek és hogyan kell jobban dolgoznia, hol és milyen tarta­lékok vannak, hogyan lehetne és kellene kihasználni a tár­sadalom, valamennyiünk ja­vára. Feladat és felelősség A párt tagjai valamennyi kérdésben igent mondtak az MSZMP politikájára, azok­ra a módszerekre, amelyekkel hoszú évek óta dolgozunk. Tá­mogatják a politikai célokat, azok teljesítésében cselekvőén részt vesznek. Ezért vállalták a párttagsággal járó követel­ményeket, a társadalmi hala­romszáznyolcvanötmillió fo­rintos árbevételt, negyven­nyolcmillió forint nyereséget terveznek. Az elképzelések tükrözik az országos terveket, arra törekednek, hogy 8—10 százalékkal nagyobb hozamo­kat érjenek el. Már az egye­sülés első évében nagyarányú fejlesztést valósítanak meg a kijelölt üzemágakban, a fej­lesztési alap 70—75 százalékát fordítják az alaptevékenység, az élelmiszeripar, a kereske­delem és a feldolgozás növe­lésére. Egyesülve Z. Molnár Mihály, az új termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában az egész tag- ség bizakodását fejezte ki, s felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesült közös gazdaságban csak összefogva, egymást se­gítve érhetnek el jó eredmé­nyeket. Mielőtt a részvevők hozzá­fogtak volna az ünnepi ebéd elfogyasztásához, elmúlt évi jó munkájukért többeknek nyújtottak át kitüntetéseket, jutalmakat. A mezőgazdaság kiváló dolgozója lett Agárdi István, Krizsán Györgyné, Ör­dög Istvánná, Zsuppos László, Kiss Györgyné, Paulovics Jó­zsef, Svirzsovits Pálné, Holbis Iajos, Bagyánszki György és Fábián Ferenc. Nyolcán kap­tak elismerő oklevelet és pénz­jutalmat, Michel Pál és Ve- reszki Pálné szocialista or­szágba szóló utazáson vehet­nek részt. Húszéves termelő­szövetkezeti tagsága alkalmá­ból Vértesi Nagy Lászlót kö­szöntötték, ketten 15 éves, ti- zenketten 10 éves tagságukért részesültek jutalomban. G. Z. zásit. Meggyőződéssel vallották, hogy a párt kitűzött céljai, a hozott határozatok reálisak; esz előrehaladásit azonban olyan objektív és szubjektív tényezők akadályozzák, ame­lyeket meg kell szüntetni. A párttagok érzik, hogy a kommunista közösségeknek nagy a feladata és felelőssége. Ennek csak úgy tudnak meg­felelni a pártszervezetek, ha a pártfegyelem szilárd, a mun­ka célszerűen megosztott, és következetes a feladatok meg­jelölése és ellenőrzése. A párttagság igényli a bővebb és célszerűbb tájékoztatást, helyi kérdésekben és a várospoliti­kában egyaránt. Többen úgy fogalmaztak, hogy munkaterü­letükön hiányos a helyzet és a célkitűzések reális ismerete, önkritikusan értékelték saját munkájukat is, amiből arra le­het következtem, hogy a tag­könyvcsere folyamata ösztön­zően hatott egyéni munkájá­nak, magatartásának felülvizs­gálatára, fejlődésére. Az ipari üzemekben dolgo­zók kritikusan elemezték az üzem- és munkaszervezés, a munkahelyi demokrácia hiá­nyoságait. Visszatérő gond a termelésben az anyagellátás rendszertelensége, a termelési folyamatok kampányszerűsége, az év végi túlmunka. Élénk érdeklődéssel figyeli a párttagság városunk fejlődé­sét. Elismerik, nagy jelentősé­gűnek tartják a városfejlesz­tés, városépítés eredményeit és a távlati célokat. Nem tart­ják kielégítőnek azonban a la­kásépítés ütemét, a kereske­delmi ellátás színvonalát, az oktatási intézmények számát és állapotát. Pedagógus, okta­tó és kutatással foglalkozó párttagok úgy látják, munká­jukban növekedett az admi­nisztratív tevékenység aránya, ami negatív hatású a nevelés­re, a tudományos munkára. A tömegszervezetekben dolgozó párttagok szükségesnek tart­ják feladataik konkrétabb és folyamatos meghatározását, ér­tékelését A párttagokkal folytatott eszmecsere kedvező hatással volt a cselekvési egység erősí­tésére, a pártfegyelem szilár- d'ulására. Segítette a XI. kong­resszus határozatainak megis­merését, a mozgósítást, a belő­le adódó helyi feladatok meg­valósítására. Nagyobb tekintély A pártból kilépettek és tö­röltek aránya —, álapítja meg a határozat — nem befolyá­solta a teljes párttagság eddigi arányát, összetételét. A kilépé­sek indokai családi körülmé­nyek, vagy a meggyengült egészségi állapot. A törlés okai: tagdíjfizetés, pártélet elhanya­golása, illetve az átjelentkezés elmulasztása. Politikai okok miatt senkinek sem szűnt meg a párttagsága városunkban. A párttagsággal folytatott tanácskozás segítette a városi pártbizottságot, az üzemi párt- bizottságokat az alapszervezeti pártmunka mélyebb megisme­résében. A határozat növelte a párt tekintélyét. Nem volt befelé fordulás, az élet minden területén jelentős előrehaladás történt. Ezt bizonyítja a ter­melési tervek kiemelkedően jó teljesítése, a városban, a vá­rosért végzett társadalmi- és tömegpolitikai munka javulása — szögezi le befejezésül a pártbizottság határozata. K —P omoati jegyzet Ünnep Baráti beszélgetéseken gyakorta vitáztam már az ünnep mibenlétéről. Lett légyen e vita fehér asztal melletti vagy csak amolyan hétköznapi. S ahogy az ünnepnek, a vitának is megvan a maga természetrajza. Hevében jobb meggyőződés ellenére is elsodródik az ember. Azért, hogy érvei meggyő­zőbben hassanak, kiélezi álláspontját, akaratlanul egysíkúvá teszi gondolat- menetét. így aztán, ha csak nem ügyelünk különös gonddal, többnyire senki­nek sincs igaza a végén Egyvalamiben megegyez­tünk: az ünnep alkalom. Alkalom emlékezésre, visszaborongásra, számve­tésre. Alkalom a hétközna­pok sűrítményére, s aligha­nem ilyenkor tartalmas igazán. Alkalom lustálko­dásra, pihenésre, ámbár ez valószínűleg nem is ünnep. Alkalom búra, borra, viga­lomra. Ünnep: hagyomány és előítélet. Józan idegen­kedés és borgőzös belefe­ledkezés. Aztán megfor­dulhat; nem az ünnep az alkalom, hanem az alkalom az ünnep. Ünnepnek titu­láljuk, hogy megkülönböz­tessük, hogy emlékezetessé tegyük, még ha meg sem érdemli. Ünnepelhetünk nyakra- főre. Ünneppé nyilvánítha tunk minaen különöset, minden szokatlant, minden visszatérőt. Hajlok a gon­dolatra: így kell lennie. Ünnepek szaporodván el kellene hagyni a nem ün­nepeket. Persze egy felté­tellel. Nevezetesen azzal, Hogy lényegét — s ebben megint csak nincs nézetel­térés vitázó társaim között — közösségi mivoltát ne­mesítjük mindennapivá. Mert ha az ünnep lénye­ge nem az, hogy közösségi, akkor eddigi fejtörésünk hiábavaló volt. S minden eddigi ünnepünk is. Ünnep-e egy termelőszö­vetkezeti zárszámadás? Nem feltétlenül az, mégha százszor annak minősítjük, akkor sem. Egyszerű ösz- szegzés, rutinos és fáradsá­gos számvetés, törvényes keretek szabta igazgatási, hatalmi, politikai aktus. Ahhoz, hogy ünnep legyen, ennél több kell. Nem sok­kal, de több. Nem vagyok igazán isme­rője a közgyűléseknek. Az ünnepeknek sem. De amit a minap Csömörön láttam, az bennem közelíti egy­máshoz a két fogalmat, s a fogalmak közös lényegét: a közösségit. A kistermek és a nagytermek közösségét. A zárszámadás utáni fehér asztalok meghittségét. Helyszín a művelődési ház nagyterme. Hosszú asz­talok mellett ülnek az asz- szonyok, a férfiak. Előttük a fehér abroszokon evőesz­közök, tányérok, poharak, süteményestálak. Így hall­gatják a vezetőség beszá­molóját, a hozzászólásokat. Fejkendős, bőszoknyás asz- szonyok dugják össze a fejüket a hosszú gyűlés alatt. Egymás között nevet­gélnek, vitatkoznak, mér­gelődnek. A süteményeket ők maguk hozták, abból kínálgatják egymást, a ven­dégeket. Aztán a gyűlés véget ér, az elnökség elvo­nul. Átmegy a kisterembe. Ott is terítékek, ugyanúgy, mint a nagyban. S ugyan­azt szolgálják fel nekik is, mint amit odabenn, a tag­ságnak. Nem mindenütt ugyan­így. A szokások különbö­zőek. A kisterem min­denütt megvan, s van ahol ingyen kultúrműsor jár, van ahol sör és virsli a tagságnak, van ahol évköz­ben terítik a nagyasztalo- Icat. Nekem ez tetszett leg- iobban. Azért is, mert nem ■"Mt messze enumástól a két helyiség Könnyű volt az átiárás. fgv lenne iobb mindennap. A munkában is. Minds"káhh együtt. Kö­zösen. Ünnep*”". Gáti Zoltán Szarvas László Zárszámadás Csömörön Dicséretes az assz %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents