Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
tarn. FEBRUAR 19., SZOMBAT ■xMídav MUNKAHELYI TESTEDZÉS » — Nemcsak munkaidőben, hanem a torna alatt is lazsál! CUKOR NÉLKÜL IS LEHET?... — Hoztam öt kiló élesztőt, mert cukrot tilos pálinkafőzésre használni! nyárrá elkészülnek — Nekem még a tavalyi bioló- giakönyv is újnak számít... Zsoldos Sándor rajzai CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Pihenni és dolgozni: meg keli tanulni Látszólagos ellentétet foglal magában a cím. Csak látszólagos az ellentét, hiszen a szervezet megkívánja az ingereket, a terhelést is. Ha valaki nem dolgozik, testileg- szellemileg tunyává válik és ez, sajnos, visszatükröződik arcán, testén, viselkedésén. Természetesen a munkával sem szabad visszaélni. Időnként egy-egy rohammunka alkalmával a szervezet tartalékereje kiegyenlíti a túlzott igénybevételt, de a pihenés és a munka egyensúlyát hamaKERESZTREJTVÉNY UJ KORSZAK r 1 f 4 5 9 H ' » fO i □ __ i9 * 1 44 1 fő ti * n fi i " Él \é2 #4 H ■ IMi •$ ifid 9« ■ n M " 47 99 9« 9ti * d 49 w wF 44 m1 st M n Ü m 99 » d * 7T • Jt * #4 SS m * 6# 1 99 t • n fc * L ti 'L. Srecko Kosovel szlovén kíiltő „Vj Korszak” című verséből idézünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet harmadik része (zárt betűk: S, E, R). II. Az idézet első része (zárt betűk: J, K). 12. Szárító. 13. Családi ősünk. IS. Mennyi az értéke (két szó). IS. Valamely szervezetben vesz részt. 18. Legnépszerűbb szerencsejáték. 1». INÉ. 2é. Valaminek bőségesen áramló sorozata. 23. Luxemburgi, norvég, osztrák és román gépkocsik jelzése. 24. Kopár, vízben szegény hegység. 26. A nemzetközi munkásmozgalom egyik vezéralakja. 28. Zenemű elején használatos rövidítés. 29. Kettős mássalhangzó. 3U. INM. 32. Görög mitológiai alak. 33. Névelő is, mutatószó is. 34. Lettország fővárosa. 36. Juhász Ferenc verseskötetének címe. 38. Szinaja része. 40. Kisebb ivóedény, népies alakja. 41. Végigflókos szekrény. 42. A hal petéje. 44. Budapesti patak. 46. Ismert osztrák labdarúgócsapat névbetűi. 48. Nátrium vegyiele. 49. Szóösszetételekbet „kettős” — „két” — a Jelentése. 51. Nagyobb kosár. 52. Mássalhangzó, fon. 53. Szög közepe. 54. Kelta pap. 57. Könyörtelen szigorúság Jelképe. 59. Spanyol, norvég, román gépkocsik jelzése. 60. Máshová helyező. 63. Belgiumi város (ZELD). 64. Eszak-Irország legnagyobb tava. 66. Becézett női név. 67. Irányít. 68. Munkálkodj! 70. Érdekessé, változatossá teszi. 72. Csomóz. FÜGGŐLEGES: 2. Egészen friss. 3. Duna ókori neve. 4. Rosszul néz. 5. A méh rokona. 6. Távolra. 7. Dal. 8. Szóösszetételekben nagy-, óriás- a jelentése. 9. Béla egynemű betűi. 10. EOL. 11. Cnos- •. •, örökösen ismételve (+’). 14. Verne. 15. Az idézet második része zárt betűk: M, O, M). 17. Duna menti község. 21. Részvénytársaság. 22. Személyes névmás. 25. Siófok közelében levő fürdőtelep. 27. Igevégződés. 30. Hajdan fejlett műveltségű indián nép. 31. Sütemény, tészta lehet ilyen. 35. ... -land, díszítésre használatos füzér. 36. A légiposta idegen nevének egyik része. 37. Tisztít. 39. Női név. 43. Fél-drágakő. 45. Alig olvashatóan ír. 47. Famegmunkáló gép. 50. Erre a helyre szállít. 52. Helyhatározó rag. 55. Uralkodik régies, irodalmi formája. 56. Rangjelző. 57. Fordítva véd. 58. GömbŐlyded. 61» •.. -da, fürtös virágú növény. 62. b! 65. Részben guggol! 67. Tudniillik. 69. Szó vége. 71. Mutatószó, ford. Beküldendő: a vízszintes 11., függőleges 15. és vízszintes 1. számú sorok megfejtése. Megfejtési határidő: egy hét. Február 5-i rejtvényünk helyes megfejtése: Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam; hanem a magyar paraszttól. Könyvutalványt nyertek: Gál József (2300 Ráckeve, Mentőállomás), Baranyai Ferenc (2750 Nagykőrös, Béke u. 38.), Kárpáti Mátyásné (2600 Vác, Liszt Ferenc u. 3.), Mezei Gézáné (2100 Gödöllő, Stromfeld S. u. 9.), Darányi Nándor- né (2637, Diófa u. 1.), Szabó József né (2000 Szentendre, Vöröshadsereg u. 44.), Vajcik Ferenc (2151 Fót, Kinizsi u. 1/a.), \ > 3 4 5 b e> 3 10 H Oi»> w 15 <£> if lő 10 11 n V} Kravicz László (2721 Pilis, Dózsa György u.), Nagy Dezső (2143 Kis- tarcsa, Arany J. u. 8.), Mészáros László (1078 Budapest, Landler J. u. 38., n/3.). GYERMEKREJTVENY Pajtások! Mai rejtvényünkben újabb gyógyfürdőket és gyógyvizet adó helységeket keresünk fel. VÍZSZINTES 1. Felsőoktatási intézmény. 8. A Schelde egyik mellékfolyója (LYS). 7. Már a rómaiak korában is jól ismert volt ez a dunántúli község, melynek gyógyvize a reumatikus betegségekre nagy hatású. 9. Fél darab buci! 10. Hidegebbé válik. 11. Csak félig mond! 12. Forma. 13. ... -degél, kényelmesen sétál. 14. Hatalmas fürdőtelep és reumakórház van itt, gyógyvize kénes. 15. Pártfogás, védelem — közhasználatú idegen szóval. 17. A Balaton is ez. 18. Főleg len- vagy kenderfonalból szövik. 20. Lekvár. 21. Amivel a ruhadarab bélelve van. 23. Kisebb-nagyobb gödrök az úttesten. FÜGGŐLEGES 1. Hamburg folyója. 2. Ősparkjában áll a Várfürdő. Termálvize mozgászervi, reumás betegeket gyógyít. 3. YS. 4. Szovjet sakkozó, i960—6l-ben világbajnok volt. 5. Eltávozott. 7. Mátrai község, amelynek gyógyvizét Salvus néven ismerjük. 8. Az itt feltárt magas szénsavgáz-tartalmú savanyúvizet a helyszínen palackozzák. 10. Harsogó hangú, sötét tollazatú költöző madár. 13. Vajon kontár módra fest? 14. Az ország legnagyobb gyógy- és üdülőhelyei közé tartozik. Gyógyvizét már a középkorban felismerték. 16. A levegőn kívül minden légnemű anyag. 19 A nénike egyik fele! 21. Bokor Karcsi névjele. 22. A csőr belseje: Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra, és február 28 -:g küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a februári jutalomsorsolásban. A január 22-i rejtvény helyes megfejtése: Kám. Szarvas. Zsennye. Alcsúti. Vácrátót. Január 29-i rejtvény helyes megfejtése: Katajev. Toscanini. Veres. Vajda. Önindító nélküli indulás A korszerű gépkocsiknál az indítóberendezés — ha az akkumulátor is jó — teljesen megbízhatóan látja el feladatát. Az autósnak mégis tudnia kell, hogy ha mégis zavar támadna, miképpen indíthatja meg a motort (utána ugyanis — még töltetlen akkumulátorral is — elérhet céljához, ha útközben nem engedi leállni a motort.) Egyes autógyárak következetesen meghagyják kocsijaikon a jól bevált kurblizás, azaz a kézi indítás lehetőségét, s ezt nagyon jól teszik. Nem árt, ha az új kocsitulajdonos — ismerkedvén az autójával — még a kezdet kezdetén megpróbálja a kurblivas használatát is. Kezelésében tulajdonképpen nincs semmi ördöngösség, ha betartjuk a szabályt: mindig alsó helyzetből kell hirtelen, gyors mozdulattal felrántani az indítóvasat (természetesen ügyelve rá, hogy a sebességváltó ne legyen kapcsolásban, és hogy a szivató az indításnál megfelelő állásban legyen.) Amennyiben nem sikerül a kézi indítás (előfordulhat, ha a motor már nagyon megszívta magát), vagy ha nincs lehetőség a végrehajtására, meg- tolással, vagy vontatással (be- rántással) lehet elindítani a motort. Mindkét esetben a kocsi tömegének lendületéből adódó forgatóerőt jutattjuk el — fordított úton — a motorhoz. Lendületet egyébként a lejtőn gurulóssal is adhatunk a kocsinak. Az ekkénti indítás akkor is előnyös, ha kímélni akarjuk az akkumulátort, vagy — ami gyakran előfordul a nem sík úton álló autóval —, hogy az úszószintváltozás miatt sok vagy kevés benzint kap a motor, s ezért nehezen indul. A kocsi lendülettel történő indításának az a lényege, hogy olyan fokozatba kapcsoljuk a sebességváltót, amelynél nem csúszhatnak meg a kerekek. Sikos, havas úton a harmadik sebesség, száraz úton általában a kettes a megfelelő. Ezután nyomjuk be a kuplungpedált, kapcsoljuk be a gyújtást, s ha hideg a motor, húzzuk ki a szivatógombot. Megfelelő lendület elérése után hirtelen engedjük vissza a tengelykapcsoló pedált (ha lassan csináljuk, előfordulhat, hogy lefékeződik a kocsi anélkül, hogy a motor forgásba jönne.) Amint érezzük az első robbanásokat, azonnal nyomjuk le a kuplungot, mert különben leállhat a motor, vagy esetleg olyan nagy lendületet kap a kocsi, hogy beleszaladunk a vontatást végző autóba. A szabadonfutó berendezéssel ellátott kocsiknál (például a Wartburgnál) a lendülettel való indítási kísérlet előtt ki kell kapcsolni a sza- badonfutót, enélkül ugyanis nem jön létre kapcsolat a kerekek és a motor között, tehát nem is sikerülhet az indítás. Még egy tanács: a kupiungpe- dál gyors felengedésekor síkos úton vigyázzunk, nehogy a gépkocsi, megcsúszva, nekicsapódjon valaminek! B. I. Amire a jersey alkalmas A korszert kelmék közül elsősorban a kötszövött, hurkolt termékeiket lehet kiemelni. Jó tulajdonságaik számosak; kezdve attól, hogy viselésük kellemes érzést kölcsönöz, hogy nem gyúródnék, s tisztításuk könnyű, általában máról-holnapra történik, mert jól moshatók, gyorsan száradnak. Vasalást nem igényelnek. A jersey ruha pl. minden alkalomra megfelelő és a legkülönbözőbb zsánerű, divatos ruhadarabok készíthetők belőle, kezdve a nadrágos összeállításoktól a blúzokig. A rajzainkon látható modelleket úgy válogattuk össze, hogy azok részben ötleteket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrásához, részben pedig hasonló zsánerű jersey ruhák készen is kaphatók a szaküzletekben. 1- es modellünk a Richards gyár önmagában mintázott jersey Trevira kelméjéből a legcsinosabb. A tunika szoknyával külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrésszel variálni. A rajzon látható zsinórból készült övét, az ügyeskezűek figyelmébe ajánljuk: házilag is elkészíthető a RÖLTEX-boltokban nagy választékban kapható zsinórfélékből. 2- es modellünk egyszínű, sima jerseyből készült kötényruha (régi ruhából is alakítható), hozzá elütő színű se- lyem jersey blúzt rajzoltunk, amely legtöbbször készen is kapható az üzletekben, 120— 150 forint közötti áron, a Hatxselyemgyár terméke. 3-as modellünk a divatos „V”-kivágással készült, tavaszra is ajánlható, simavonalú, mintás jersey ruha. 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér vagy sötétkék-fehér csíkos jersey ruha, széles lakövvel, fehér jerseyből készült gallérral és kézelővel. 5. Duplafalú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből készült kosztüm, a szoknyája elől mély hajtással, hozzá pulóvert vagy ingblúzt lehet viselni. 6-os modellünk divatos kis- komplé. A megkötött nyakú ruha széles revert kabátkával van kiegészítve Nádor Vera rosan helyre kell állítani, mielőtt károsodás, leromlás lépne fel. Arra a kérdésre, hogy mi a jó arány, nem lehet felelni. Általában 8 óra munkaidő, vidéken a mezei munka idején több. De ezt a többletet kiegyenlíti, hogy köziben természetesen kisebb-nagyobb pihenőszakaszok vannak. A lényeg, hogy a pihenőidőt jólés teljesen használjuk fel. Nyolc óra körüli alvás az átlagszükséglet Éppen vidéken szokták a természetes beosztást megtartani. Az éjszakai álom az egészséges. A nappal és éjjel ütemes váltakozása szerint követeli az élő szervezet az álmát, nem pedig ahogy a szervezet gazdája éppen jónak látja. Éjfél előtt a legmélyebb és legüdítőbb az ákxm. Hiába alszik valaki nyolc órát hajnaltól délig, idegesen, kialvatlanul ébred. Mindig jól szellőzött szobában aludjunk, lehetőleg kevés párna és nem túlságosan puha derékaljon. Ha nehezen tudunk elaludni, lefekvés előtt vegyünk meleg lábvizet, vagy tegyünk könnyű párakötést a lábszárra, azaz vékony, nedves harisnyára húzzunk száraz gyapjúharis- nyót (persze, zsíros kenőcscsel védett lábra). Mindkét módszer bővérűséget idéz elő az alsó végtagban, és ennek megfelelően vérszegénységet az agyban, ami az elalvást megkönnyíti. Semmi esetre se szokjunk rá altatókra, mert, igaz, hogy egyes esetekben nagyszerűen hat, de huzamosan használva egyre több kell belőle, valóságos rabjává válunk. A nehezen alvó ember ne egyék sokat este. Inkább sétáljon egyet lefekvés előtt. Az alváson kívül pihenőidőnket sokféleképpen felhasználhatjuk. Nagyon üdvös és csodálatosan pihentető, ha a nap bármely szakában, amikor van néhány peré időnk, megpróbálunk kikapcsolódni. Nem könnyű feladat ez. Üljünk le teljesen elernyesztett testtartással, lecsüngő karokkal, előrebillent fejjel, csukott szemmel. Ne gondoljunk semmire sem. Nem is képzeli az ember, hogy milyen nehéz semmire sem gondolni. Tessék csak megpróbálni! Ha nem megy, gondoljunk valami megnyugtató képre, mozdulatlan tó tükrére, nádasra, vagy sima mezőre. A lényeg, hogy teljesen elengedjük magunkat. 4—5 perc alatt teljesen felüdítve állhatunk fel. Odahaza, vagy akár mezei munka közben, tíz percet mindig el tudunk lopni szépségünk, egészségünk érdekében. Ezt a tíz percet töltsük egy számunkra idegenszerű helyzetben. Ügy feküdjünk lejtős helyen, vagy otthon feltámasztott, pokróccal párnázott vasalódeszkán, hogy a fej lejjebb, a láb följebb kerüljön. Amerikában ezt az egyszerű berendezést szépségágy néven nagy reklámhadjárattal jó drágán hozzák forgalomba. Tagadhatatlan, hogy csodálatosan jó pihentető és frissítő hatása van A kifáradt agy erőre kap, a sajgó hát megpihen, az esetleg duzzadt láb leapad, és újból munka- vagy akár táncképes lesz. Ezek a nappal el* csent pihenőpercek százszorosán megtérülnek. Évekkel meghosszabbítják a fiatalkori munkabírást, és a napi teljesítményt is jócskán megemelik. Nem utolsósorban pedig frissen tartják a dolgozó embert, hogy a szórakozás, pihenés óráit élvezni tudja. Ez nagyon fontos. A leghatásosabb pihenés a megszokott munkával ellentétes jellegű szórakoztató foglalkozás. Nem véletlen az az évezredes népszokás, hogy nagy munkaidején, vacsora után fiatalok, öregek leülnek és énekelnek. A ritmikus, nyugodt lélegzés egyfelől, másfelől pedig az egész napos testi munka után a lelki, szellemi felüdülés kettős pihenést jelent. Az elsősorban testi munkát végző ember könnyű szellemi munkával szórakozzék szabad Idejében. Vegyen elő egy jó könyvet, hallgasson zenét, vagy előadásokat, csak ne az alvás idejéből csípjen le időt. A művelődési programok pihenést, üdülést és kikapcsolódást jelentenek. Természetesen pihenésnek számít —ha nem visszük túlzásba — a mulatság, a tánc, móka és a játék is. Még egy féle pihenésről szólunk. Nálunk mindenkinek jár az évi szabadság, sőt gyakran üdülőben töltött szabadság. Ezt utolsó percig fel kell használnL Senki se sze- gyellje, hogy kikapcsolódva gyermek lesz újra, labdázik, játszik, vagy akár zálogosdi- val járó társasjátékba kapcsolódik be. A gyermekké válás nevetsége helyett valóban éveket fiatalodik az üdülés pár napja alatt. Meg kell tanulná a pihenés művészetét, otthon kell hagyni a gondokat, a mindennapi élet apró- cseprő tüskéit és amint már mondottuk, a munka időszakával ellenkező, tehát gondtalan, csaknem céltalan, kötetlen, felszabadult pihenésnek és szórakozásnak kell élni. _________ A íánksütés titkai A farsang hagyományos süteménye a fánk. Nagy bosszúságot jelent azonban, ha nem jól sikerül. Különösen fiatal háziasszonyoknak okoz problémát a fánksütés. íme a recept: 50 dkg lisztet, (a lisztet előzőleg kályha közelébe tegyük, hogy ne legyen hideg!) 4 tojás sárgáját, 5 dkg olvasztott vajat, pici sót, 2 evőkanál rumot egy tálban összedolgozunk annyi cukrozott, 2 dkg élesztővel felfuttatott langyos tejjel, hogy gyönge, de azért nem folyós tészta legyen. Fél óráig meleg helyen letakarva pihentetjük. Utána jól meglisztezett gyúródeszkára öntjük, tetejét is meglisztezzük, hogy ne ragadjon a nyújtóiéhoz és kinyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk. A fánkokat lisztezett abroszra helyezzük és köny- nyedén letakarjuk. Meleg helyen háromnegyed óráig pihenni hagyjuk. A kiszaggatás után megmaradt darabokkal nem bajlódunk tovább, pihentetés utón úgy sütjük majd ki, jó lesz teához, vagy reggelihez. Ha letelik a háromnegyed óra, zsírt vagy olajat forrósí- tunk. A fánkokat felső részével lefelé fordítjuk, miközben mutatóujjunkkal a közepét könnyedén benyomjuk, úgy dobjuk a zsírra. Csak annyit, amennyi kényelmesen elfér, mert a tészta megnő. Aztán a lábast befedjük. Ha már szép színt kap, villával megfordítjuk a másik felére, ezt a felét már fedetlenül sütjük rózsaszínre. Ha zsírból kiszedjük a fánkokat, szitára rakjuk, hogy a felesleges zsír lecsöpögjön és még forrón vaníliás cukorral meghintjük. (A szita alá tegyünk egy tálcát vagy itatóspapírt.) ízlés szerint pikáns. vagy édes lekvárral tálaljuk, de kitűnő túrókrémmel is. Túrókrém: 1/4 kg túrót, két evőkanál tejfölt, 1 vaníliás cukrot, 5 dkg mazsolát, ízlés szerint (kb 10 dkg) cukrot és 1 tojássárgáját kikeverünk.