Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
1977. FEBRUÁR 2., SZERDA ~xMtap Heti jogi tanácsok # Milyen beosztású építőipari dolgozónak jár munkahelyi pótlék? Több építőipari dolgozó keresett fel, és sérelmezte, hogy nem kap munkahelyi pótlékot, pedig tudja, hogy részére is jár. Kérték, hogy válaszoljunk kérdéseikre, mert többjüket érinti. Az irányadó rendelkezés szerint, amelynek utánanézhetnek olvasóink, a Magyar Közlöny múlt évi, 58. számában kimondja, hogy a dolgozó havi alapbérének 10 százalékát kitevő munkahelyi pótlékot kell fizetni az állami kivitelező építőipari vállalatok építési munkahelyeit közvetlenül irányító műszaki dolgozók részére. Azt is kimondja a rendelkezés, hogy a munkaügyi szabályzatban meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékot kitevő munkahelyi pótlékot lehet fizetni az építőipari ágazatba tartozó ipari szövetkezeteknél. Tehát az egyik helyen kötelező, a másik helyen csupán lehetőség, minderre figyelemmel kell lenniük olvasóinknak. Olyan különbségek is előfordulnak, miszerint két, ugyanazon beosztású dolgozó közül, aki kinti munkahelyen van, az kapja meg a pótlékot, viszont, ha központi helyen van az építésvezetőség, az ottani dolgozó már nem kapja. Mi ezzel kapcsolatban a helyzet? — ezt is kérdezték. Kedvező választ adhatunk, mert a pótlék attól függetlenül megilleti a dolgozókat, hogy az építésvezetőség az építési munkahelyen vagy a központi helyen települt-e le. e Ha a vállalati lakásépítési kölcsönszerződést a vállalat felmondja a dolgozó hibájából, követelheti-e a kölcsön kamatát is? Sokan talán azt gqndolják, hogy a vállalati lakásépítési kölcsön igénybevétele esetén csak a vállalatnak vannak kötelezettségei. Akik így képzelik, azok tévednek. A kölcsönszerződésből mindkét félre hárulnak jogok és kötelezettségek. Ha a vállalati dolgozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét, így például, mint egyik levélírónk is, aki idő előtt felmondta állását, nem jogosult már a kamat nélküli kölcsönre, mert a munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített részét visszakövetelheti, és a visszakövetelt összeg után megilleti a kamat is. A Polgári Törvénykönyv szerint, a kamat mértéke öt százalék. A felek tehát a megállapodásban ennél magasabb összegű kamatot nem köthetnek ki, illetőleg az ezzel ellentétes megállapodás semmis, helyette a jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni. Éppen így nem volt joga a vállalatnak P. Z. ácsai olvasónkat arra kötelezni, hogy a már visz- szafizetett kamatmentes kölcsönösszeg után is kirótta reá az öt százalékot. Joga van olvasónknak a volt vállalata munkaügyi döntőbizottságához fordulni. • Mikor megfelelő a szolgálati lakással rendelkező szerv által felajánlott lakás? Olvasóink leveleiből kitűnik, hogy akik szolgálati lakásban laknak, nem tudják; munkaviszonyuk megszűnése esetén mikor jogosultak másik megfelelő lakásra? _ Erre adunk most tájékoztatást. Az 1/1971. Korm.-rendelet — röviden lakásrendelet — szerint, a szolgálati lakás esetében az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya — nem fegyelmi és nem a bíróság büntető ítélete folytán — megszűnik, a lakásrendelet 117. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a szolgálati lakás bérlője meghal, akkor a visszamaradó és azzal együttélő házastársa vagy hozzátartozója is jogosult a megfelelő másik lakásra, feltéve, ha más állami lakásban a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult. Ilyen eset például az egyeneságbeli rokon. Amint tapasztaltuk, többször vita van a vállalatok és az elhelyezkedő személyek között a felajánlott lakás milyensége tekintetében. Vitatják és nem fogadják el a kisebb alap- területűt, vagy azt, hogy a szolgálati lakásban volt fürdőszoba, a felajánlott lakás pedig komfort nélküli. Azzal kapcsolatban, hogy mikor megfelelő a felajánlott lakás, szeretnénk utalni a Legfelsőbb Bíróságnak egyik ügyben kimondott döntésére, állásfoglalására. Eszerint, a szolgálati lakással rendelkező szerv által felajánlott másik lakás akkor megfelelő, ha ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő szolgálati lakás, és rendelkezik annyi lakószobával, mint amennyi a szolgálati lakásban van. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha komfort- fokozata a szolgálati lakásnál eggyel alacsonyabb, legalább azonban komfort nélküli. Ilyen esetben azonban a kiköltözésre köteles személy részére a két lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj közötti különbözetet kell megtéríteni. Egyértelműen következik ebből, hogy nem a volt szolgálati és a felajánlott lakás adottságait kell egybevetni, hanem azt kell vizsgálni, hogy a felajánlott lakás rendelkezik-e azokkal az adottságokkal, amelyek az ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a felajánlott lakásban van-e fürdőszoba, ha a felajánlott lakás komfortfokozata éppen a fürdőszoba hiánya miatt — mint ahogy ez S. P. gyáli levélírónk esetében van — eggyel alacsonyabb. Ilyen esetben a két lakás használatbavételi díjának különbözete illeti meg az alacsonyabb komfortfokozatú lakás miatt levélírónkat. Dr. M. J. A szakvéleményeket a tanácsnak kell beszereznie Új rendelet az építési engedélyezési eljárásról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete az építési engedélyezési eljárásról. Az új rendelet elsősorban az állampolgárok építkezéseinek engedélyezési eljárását könnyíti, egyszerűsíti. Ennek érdekében meghatározta azoknak a létesítményeknek a körét, amelyre korábban építési engedélyt kellett beszerezni számos melléklettel, hosszadalmas eljárással, de most már elegendő az is, hogy bejelentsék az építésügyi hatóságoknak, s a bejelentéshez mindössze — akár sajátkezűleg elkészített — vázlatrajzot csatoljanak a helyszínről. E szabályszerű bejelentést az építésügyi hatóság határozattal veszi tudomásul, de megtagadhatja, ha a tervezett munka nem felel meg az általános hatósági előírásoknak. Az építési engedély helyett tehát a bejelentés tudomásulvétele is elegendő ahhoz, hogy a lakó- és üdülőtelken az országos építésügyi szabályzat szerint elhelyezhető mellék- épületet és melléképítményt hozzanak létre — többek között nyárikonyhát, barkácshelyisé- get, tüzelőtárolót, fészert, növényházat, pincét, istállót, derítőt, ólakat, ásott kutat stb. — valamint bővítsék, helyreállítsák, átalakítsák ezeket a létesítményeket, feltéve, hogy a munkák következtében nem jön létre lakás, üdülőegység vagy a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség. A községekben — kivéve az üdülőterületeket — a rendelet tovább egyszerűsíti az állampolgárok építkezéseit azzal, hogy az egyébként csak bejelentés alapján végezhető munkálatokat sem kell bejelenteni, s természetesen ezekhez építési engedélyre sincs szükség. Az országős építésügyi szabályzatban előírt műszaki és egyéb feltételeket azonban mindenképpen teljesíteniük kell. A műemlékvédelmi, a városképi és idegenforgalmi érdekek érvényesítését szolgálja az új rendeletnek az az előírása, amely szerint a tanácsok a városokban, a nagyközségekben és a községek üdülőterületén külön rendelkezésükben építési engedélyhez köthetik az egyébként bejelentés alapján végezhető építési munkákat s szigoríthatják a követelményeket azzal is, hogy a községben meghatározott közutak, terek mentén bejelentési kötelezettség alá vonhatják az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását is, amit más helyeken bejelentés vagy építési engedély nélkül elvégezhetnek. Az új rendelet szerint az állampolgároknak továbbra is építési engedélyt leéli kérniük a lakó- és üdülőépület, a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség — tehát a különböző kiskereskedelmi, kisipari és szolgáltatóüzlet, műhely, elárusítóhelyiség stb., orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi- és motorkerékpártároló — építésére, átalakítására, bővítésére, emeletráépítésre, toldaléképítésre, tetőtérbeépítésre, műszaki megosztásra, szerkezeti, változtatással járó felújításra, helyreállításra és lebontására. A szomszédok közötti polgári peres ügyek keletkezésének megelőzésére építési engedélyhez kötik a terep szintjének a telekhatároktól három méteren belüli bármely, a telek belsejében pedig 1,5 métert meghaladó megváltoztatását, leásását, feltöltését, kiegyenlítését. A rendelet sok fáradságtól kíméli meg az építtető lakosokat azzal, hogy kérelemnyomtatványt rendszeresített, ami részletes tájékoztatást ad az engedélykérelemhez csatolandó mellékletekről, tehát nem a kérelem benyújtásakor derül ki, hogy még milyen újabb melléklet beszerzése után kell szaladgálnia. Ugyancsak az építtető lakosság érdekeit szolgálja az is. hogy a rendelet szerint most már nem az állampolgárnak, az engedélykérelmezőnek. hanem a tanácsnak kell beszereznie a különböző szakhatóságok véleményét. A közművek nyilatkozatának beszerezése azonban továbbra is a tervező feladata. Könnyebb lesz az építési jogosultság indokolása is. mert ezentúl az építésügyi hatóság az ingatlannyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolata — a telekkönyvi szemle — mellett elfogadja a jogerős hagyatékátadó végzést vagy azt a szerződést, amely alkalmas arra, hogy a tulajdonjogot bejegyezzék az ingatlannyilvántartásba. Az új előírások szerint az építésügyi hatóságok csak az építési, engedély jogerőre emelése után adja ki az építtetőnek az engedélyezési záradékkal ellátott helyszínrajzot és műszaki terveket. Ezzel csökkentik az engedély nélküli építkezések lehetőségeit, hiszen amikor az építtető kéz- hezkapja a záradékolt terveket, bizonyos lehet abban, hogy építési engedélye jogerős, s így nyugodtan megkezdheti a munkálatokat. Az engedélyezési eljárásról szóló új jogszabályokkal egy- időben jelent meg az épületek és egyes építmények használatba vételének engedélyeze- sével kapcsolatos eljárásokat szabályozó rendelet is. Eszerint a bejelentésre kötelezett munkálatok után nem kell kérni használatbavételi engedélyt, csak a befejezést kell bejelenteni az építésügyi hatóságoknak. Mindkét új rendelet április 1-én lép hatályba. A Legfelsőbb Bíróság döntése Az asszony írta férje nevét a szerződésre Ráírhatja-e az asszony férje nevét — annak tudta nélkül — adásvételi szerződésre? Ez a nem mindennapos probléma merült fel egy perben a Váci Járásbíróság előtt. Az ügy előzménye az, hogy évekkel ezelőtt egy váci családi ház emeletén levő szoba- konyhás-kamrás helyiséget fiatal házaspár albérletben használt. Később a háztulajdonos felesége a lakást megvételre felkínálta nekik. Sikerült megegyezniük, majd adásvételi szerződést kötöttek, amelyre az asszony anélkül, hogy erre házastársától felhatalmazást kapott volna, a vevők tudta nélkül, férje nevét is aláírta. Ariinál naígyobb volt a fiatal pár megdöbbenése, amikor megtudta, hogy a társtulajdonos fó ; fizetési jneghagyás kibocsátását kérte ellenük, mert — nem fizetik az albérleti díjat. Természetesen ellentmondással éltek. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a vevők albérlői minősége megszűnt. Ilyen előzmények után a háztulajdonos férj újabb pert indított, amelyben a bíróságtól annak kimondását ' kérte, hogy az albérlőkkel kötött adásvételi szerződés semmis, mert azt nem írta alá, feleségének az ügylet megkötésére felhatalmazást nem adott és az egész ügyről csak évekkel később értesült. Ezenkívül a lakás feleségére eső tulajdonjogára elővásárlási igényt jelentett be. A vevők viszontkere- setükben annak megállapítását kérték, hogy a lakás tulajdonjogát érvényesen szerezték meg. A Váci Járásbíróság a háztulajdonos keresetét elutasította, stjt, a vevők tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése felől is intézkedett. Az ítélet indokolása szerint az asszonnyal kötött üzletet — a vevők jóhiszeműségére való tekintettel a férj hozzájárulásával történtnek kell tekinteni. Az elővásárlási jog iránti igény alaptalan. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a férj keresetének részben helyt adott, megáli’iapítva, hogy közte és a vevők között érvényes adásvételi szerződés nem jött létre. A fiatal pár azonban a lakást, mint albérlő, tovább is használhatja, ehhez nincs szükség a tulajdonjog megszerzésére. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amelyik mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása szerint tévedtek az eljárt bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a férj a vevőkkel szemben elővásárlási jogát nem gyakorolhatja. A Polgári Törvénykönyv ugyanis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a házastárs, mint társtulajdonos, elővásárlási jogát gyakorolhassa. Ilyen esetben azonban a bíróságnak vizsgálnia kell a nyilatkozat komolyságát, a teljesítőkészségnek és képességnek \ valódiságát. Ezúttal még azt is fel kell den"tani, hogy az életközösségben együttélő tulajdonosok az asz- szony által felvett vételárat közösen használták-e fel, s mennyiben helytálló a vevők állítása, amely szerint az ügylet megkötéséről a férjnek tudomása volt. Tény, hogy a társtulajdonos férj aláírásának hiánya miatt az adásvételi szerződés részlegesen érvénytelen. Ilyen esetben általában az egész szerződés megdől, kivéve, ha a felek a megállapodást az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. Egy másik lakásperben arról volt szó, hogy egy Pest megyei községben egy házaspár házat vásárolt. Az eladó kötelezte magát, hogy a vételár lefizetése ellenében a lakást kiüríti és beköltözik a telken levő szoba-konyhás épületbe, amelyre életfogytig tartó ingyenes lakáshasználati jogot kötött ki magának. Bár a vevők az összeget kifizették, sem a volt tulajdonos, sem a lakásban volt albérlő nem volt hajlandó a házat elhagyni. , Ezért a vevők a ház kiürítése iránt pert indítottak, amelynek mindt a Pestvidéki Járásbíróság, mind a fellebbezésre a Pest megyei Bíróság helyt adott. Ezekután karhatalmi eljárással nemcsak az eladót, hanem az albérlőt is a melléképületbe költöztették. Törvényességi óvásra azonban az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: az álbérlő karhatalmi kihelyezése törvénysértő, mert az ítélet csak az eladóra vonatkozott, az albérlőre nem, ellene ilyen per nem is indult, tehát jogerős bírói határozat nélkül költöztették ki. Ezekután a vevőknek az albérleti jogviszony felmondása érvényességének megállapítása iránt indított keresetére a Pestvidéki Járásbíróság az albérlőt kötelezte, hogy a ház új tulajdonosai által felajánlott, s ugyanabban a községben levő házba albérlőként költözzék be. Ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság helybenhagyta. Az albérlő még ezekután sem volt ha jlandó kiköltözni. s megindult ellene a végrehajtási eljárás. Ennek során az illető arra hivatkozott, hogy a felajánlott szoba nem megfelelő, s bár nemcsak a háztulajdonos, hanem az ügyészség is indítványozta karhatalmi kihelyezését, a Pestvidéki Járásbíróság, majd a Pest megyei Bíróság a végrehajtási indítványt elutasította és az eljárást felfüggesztette. E végzések ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — Az alsófokú bíróságok végzése alapján a jogerős bírói ítélet rendelkezése gyakorlatilag nem kényszeríthető ki — hangzik a határozat. — Az albérlő igényt tarthat arra, hogy a háztulajdonosok megfelelő albérleti szobát biztosítsanak részükre. Más kérdés, hogy az általuk felajánlott albérleti szoba mennyiben megfelelő. A perben az albérlő arra is hivatkozott, hogy a felajánlott szoba olyan lakásban van, amelyet házaspár bérel, de a befogadó nyilatkozatot csak a férj írta alá, az asz- szony nem és nem is hajlandó hozzájárulni beköltözéséhez. Egyébként a szoba azért sem alkalmas, mert bútorai nem fémek ed benne. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az életközösségben együttélő házastársak egyike által kiállított befogadó nyilatkozat esetén vizsgálni kell, hogy a másik házastárs egyet- ért-e azzal. A csak egyikük által aláírt nyilatkozat alapján karhatalmi kihelyezésnek nem lehet helye. Ezért mindkét bíróság végzését hatályon kívül kellett helyezni és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítani. Az új tárgyaláson szükséges a befogadást megtagadó asszony meghallgatása és annak tisztázása, hogy az albérlő bútorai a szobában el- helyezhetők-e. Ezenkívül adat merült fel arra, hogy a házaspár, amelynek lakásába az albérlőnek be kellene költöznie, időközben a szobát már másnak bútorozottan albérletbe adta. Ezt is az új eljárásban tisztázni kell. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a jogerős végzés megalapozatlan. H. E. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár MIT NEVEZ A KÖZGAZDA- SAGTAN TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK? önálló termelési egységek rendszeres és kölcsönös együttműködése, amelynek keretében közösen állítanak elő valamilyen terméket. A termelési együttműködés létrejöhet azonos és különböző ágazatba tartozó vállalatok között, országon belül, de lehet nemzetközi is. A termelési együttműködés — munkamegosztás. Elősegíti és fejleszti a termelés specializálódását, a végtermékek s azok alkatrészeinek nagy sorozatú, esetleg tömegméretű gyártását. A munkamegosztás, a termelés specializálódása lehetővé teszi a legmodernebb technika-technológia alkalmazását. E fogalmat leginkább a KGST-országok közötti együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatban használhatjuk. Az 1971-ben elfogadott komplex program szellemében ugyanis az egyszerű árucsereforgalom bővítése mellett törekedni keld a tagországok vállalatai közötti két- és sokoldalú termelési együttműködések bővítésére és Elmélyítésére. Forgács Katalin közgazdász Tíz nap rendeletéiből Az egyes közművelődési tevékenység szakképesítéséről és foglalkoztatásáról az 5/1976. (X. 26.) K. M. sz. rendelet intézkedik, amely a Művelődés- ügyi Közlöny ez év januári, 1. számában jelent meg. A köz- művelődési tevékenység díjazásáról a 6/1976. (X. 26.) K. M. —MüM. együttes rendelet és a 101/1977. (M. K. 1.) OM. számú utasítás az Országos Diáksport Irodia és Diákszállás létesítéséről ugyanott jelent meg. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszerének módosításáról az 1039/1976. Mt-ha- tározat intézkedik. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 1. számában.) A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és fel- használásáról ugyanitt jelent meg a 36/1976. MÉM-rende- let, és a szesz jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról kiadott 52/1976. PM-rendelet. Építőipari vállalatokat érintő rendelkezés az 54/1976. (XII. 31.) PM. számú rendelet, amely az építőipari vállalatok termelési adójáról intézkedik. A Pénzügyi Közlöny ez évi 1. számában található. A munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző bérformák alkalmazásáról az. építőiparban az 1/1977. (I. 10.) ÉVM-rftidelet intézkedik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 1. számában talál- naky meg. Magasnyomó nyomdagéphei GÉPMESTERT azonnali belépésre FELVESZ a Pest megyei Nyomda Vállalat Vác, Dózsa György út 53.
