Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

1977. FEBRUÁR 18., PÉNTEK 5 m Több lesz o fémlömegcikk Csütörtökön a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban a fém­tömegcikkipari vállalatok igaz­gatói értekezletén dr. Betlej Sándor miniszterhelyettes Is­mertette az ágazat előtt álló feladatokat. Az idén a fémtö­megcikkek termelését a gép­ipar átlagánál valamivel na­gyobb ütemben, 9 százalékkal kell növelni. A belföldi ellátás javításán túl, több mint 16 százalékos szocialista és 32 százalékos tőkés export növe­kedést kell elérniük a vállala­toknak. Ehhez azonban a tar­talékok alaposabb feltárására van szükség. A minisztérium támogatja a vállalatok további hitelkérelmeit is, amennyi­ben azok a gyors megtérülésre garanciát adnak. A fémtömeg­cikkipari vállalatok eddig több mint kétmilliárd forint hitelt vettek fel a magyar nemzeti banktól exportbővítő beruhá­zásokra, fejlesztésekre. Az értekezleten több válla­lat vezetője számolt be azok­ról a tervekről, intézkedések­ről, amelyeket a termelés nö­velése, a kivitel, különösen a tőkés export fokozása és a gazdaságos gyártmányszerkezet gyorsabb ütemű kialakítása ér­dekében hoztak. A határban és a községben Lakásokat is veszélyeztet a belvíz Nagykátán Még mindig csak dereng a világosság, pedig már reggel nyolc órára jár, de fekete fel­legek borítják az eget és esik az eső. Csendesen, nem is sű­rű cseppekben, de szünet nél­kül. És ezen a februári napon csak úgy délután kettő felé állt el. Munkában a szivattyúk Amerre kocsink halad, csu­pa latyak az út és az út men­tén, szántón, meg legelőn ta­vak csillámlanak a laposabb fekvésű helyeken. Néhány perc múlva azonban a nagykátai járási hivatalban megnyugtat­nak, a belvíz ez idáig a járás területén nem okozott kárt a mezőgazdaságnak. Egy-két he­lyen ugyan nagyobb darabon is elborítja a vetést, de ott a gaz­daság sikeresen igyekszik le­vezetni az összegyülemlett vi­zet. — Négy-ötévenként szinte rendszeresen ismétlődik Nagy­kátán a belvízveszély — mond­ja Magos György, a nagyköz­de hozzáteszi: — Idős emberek szerint ennyi bajt még soha sem okozott, mint az idén. Sze­rencse, hogy a központ ve­szélymentes, körülötte azon­ban mindenütt ott a sok víz. A község negyedrészén, hol itt, hol ott kell megküzdeni vele. Két hete jóformán mindennap szivattyúzásra kell mozgósíta­ni a tűzoltókat. Tisztítják az árkokat Ott, ahol a műszaki előadó­val beszélünk, a Viola utcá­ban. a borforgalmi telepe mel­lett két ház udvaráról is szi­vattyúzzák az önkéntes tűzol­tók dél óta a magasan álló vi­zet. Nemcsak a házakba való ki-be járást akadályozza a víz, félő az is, hogy alámossa a fa­lakat. Az előző napokban is itt, meg a szomszédos Mária utcában kellett többször be­avatkozni, szivattyúzni! Ezúttal ebben a két udvar­ban makacs a víz, a szivattyú­zás ellenére sem nagyon apad. Itt van Pocsai István nagyköz­ségi tanács műszaki előadója, ségi párttitfsár is. Indítványé­Csak a felszólalás maradt el... A Nagy Október tiszteletére: elkészül a 100 ezredik szervokormány ZSÚFOLÁSIG TELT terem­ben tartotta meg a napokban tanácskozását a szocialista brigádok klubja, amelynek a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére in­dított jubileumi munkaverseny nagy eseményére gyűlt egybe több száz brigádvezétö. A cse­peli munkások, kommunisták felhívásához csatlakozott bu­dapesti és vidéki nagyüzemek nevében itt jelentették be konkrét versenyfelajánlásai­kat. V. V. Sztahov, a magyar- országi beruházásokon dolgozó szovjet munkások, kommunis­ta brigádok képviseletében pe­dig a csepeliek felhívásához való csatlakozásukat. A teremben a Magyar Hajó- és Darugyár, a Csepel Vas- és Fémművek, a Fékon. a Május 1 Rphagyár, a Közlekedési és Metróépítő Vállalat, a Tiszai Vegyikombinát, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szociális ta brigádvezetői között ott szorongott a Csepel Autógyár képviseletében Sebestyén Béla, a hajtóműgyáregység szervo- üzemi forgácsolóbrigádjának vezetője is. Türelmesen vár­ta, majd csak bemondják a nevét, s a mikrofonhoz lépve eleget tehet dolgozótársai meg Autógyár kollektíváinak jubi­leumi munkaverseny-vállalá- sáról. Ám a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának elnök­sége nevében egyszercsak zár­szót mondtak, azután szünet következett. Sebestyén Bélá­nak több sem kellett. A szü­netben nyomban megkereste a rendezőket, és szemükre ve­tette, hogy bizony korai volt a zárszót elmondani. Bocsá­natkérésben nem volt hiány, de mit lehet tenni, a jelentke­zési lap becsúszott az asztalon heverő egyik dosszié alá ... Nos, ezen a fórumon így maradt el egy hozzászólás, ép­pen az autógyáriaké. Beadták hát írásban. Mert ezúttal csak egy ünnepi bejelentés maradt el, de nem így a vállalások. Hiszen azokról a Csepel Autó­gyár szocialista brigádvezetői­nek küldöttei tanácskozáson döntöttek s ott határoztak ar­ról is, hogy a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére el­készítik a 100 ezredik szervo­kormányt. Ezt akarta elmon­dani Sebestyén Béla, sőt még egyebet is. AZT PÉLDÁUL, hogy a Csepel Autógyárban hatezer szocialista brigádtag nagy­gyűlésen vállalt kötelezettsé­get: az idei jubileumi munka- . verseny egyik eredményeként bízásának; szólhat a Csepel i december 20-ig teljesítik az A biztosítás olyan biztosíték, amely megóvja Önt attól, hogy egy pillanat alatt tönkremenjen. alakás- hiztosítás “biztosíték éves tervüket. Ésszerűbb mun­kaszervezéssel, takarékosabb anyag-, energia- és munkaerő­felhasználással kívánják elér­ni, hogy határidő előtt, a kí­vánt ütemben hagyják el gyá­rukat az elkészült autóbusz­alvázak. Az ötéves terv végéig 12 ezer 700 hidromechanikus sebességváltó alkatrészeit kül­dik a Szovjetunióba, a két or­szág közötti államközi egyez­mény szellemében bővítve a kooperációs tevékenységet. A termelésben 2 százalékkal sze­retnék növelni a hasznos mun­kaidőalapot, vagyis csökkentik a felesleges gépi és egyéb ál­lásidőket, s a tervezettnél 3 százalékkal nagyobb megtaka­rításra törekednek az anyag- és energiafelhasználásban. Sebestyén Béla mást is sze­retett volna elmondani a bri­gádklubban. Azt például, hogy a Csepel Autógyárban egyre szorosabb az együttműködés az autógyári MSZBT-tagcsoport s a szocialista brigádok között. Növekszik az érdeklődés a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza színvonalas rendezvé­nyei iránt. Csak egy baj van: általában kevesebb meghívót kapnak, mint ahányat szeret­nének. Egyre több szocialista brigád lép a szovjet lapok elő­fizetői sorába, s így mind töb­ben ismerkednek meg a Szov­jetunió műszaki-technikai és kulturális eredményeivel, né­pei életével. Ezért is érezték otthon ma­gukat a ház brigádklubjában s vették rossz néven, hogy megfeledkeztek róluk. Persze, nem történt végül is semmi jó­vátehetetlen. A MUNKAVERSENY ered­ményeiről még bőven lesz al­kalom itt szót váltani. Mert most csak egy felszólalás ma­radt el, de a felajánlások tel­jesítése az év minden napján megfeszített munkát, nagy lel­kesedést követel. Az autógyá­riak pedig sokkal inkább a tetteknek emberei, mint a szó­nak ... K. Gy. A. ra kölcsönkérik az építőszövet­kezet markológépét, azzal ás­nak árkot, és csak így sikerül megtisztítani úgy-ahogy a két udvart. Ezen a környéken, a Tele­fongyár közelében már kora reggel óta ásóval, kapával fel­szerelt emberek jelentek meg. Megteltek az útszéli vízlevezető árkok, az átereszek pedig eldu­gultak hordalékkal. Azt tiszto­gatják egyébként több más ut­cában is. Mégpedig minden nap máshol és több utcában, néhol már harmadízben is. Egy ház nem bírta Honnan kerültek elő ezek az emberek? A költségvetési üzem építőmunkásai tették le a vakolókanalat és fogtak ásót, hogy megmentsék a belvízve­szélytől a házalóit. Néhány napja egy öreg nagy­kátai ház nem tudott ellenállni a víznek, összedűlt. Merő vé­letlen, hogy ebből nem lett tragédia. A ház lakói, egy há­romgyermekes házaspár, reggel 6 óra tájban recsegésre,,ropo­gásfa riadtak fel. Látták^ repe­dezik a fal is. Felkapkodták, amit a holmijukból csak tud­tak, és kimenekültek az utcá­ra. Nem sokkal utóbb a házuk összeroskadt. A tanács nyom­ban szükséglakásban helyezte el őket. Az ég erősen borús volt még késő: délután is Nagykáta fe­lett. Északi szél kerekedett, elég heves, de nem tudja el­oszlatni a sötét felhőket. Az emberek mégis reménykedtek — s nem hiába —, talán a kö­vetkező napokban már nem lesz eső és csökken a belvíz­veszély. Sz. E. Egy napot Tápiőgyörgyéért! Hogy eltűnjön a sár és legyen gyermekjátszótér Falugyűlés volt a héten Tá- piógyörgyén. Az utcákat el­borító nagy sár ellenére is szép számmal jelent meg a la­kosság. Örömmel vették tu­domásul, hogy a nyár elejére megépülnek a vízmű tárolói, . elkészül a szivattyúház, s at- | tói kezdve a község 1364 há- j zárnak mindegyikéhez a ta- J valy kiépült vezeték oda viszi ] a jó ivóvizet. Készen lesz júliusra a fog­orvosi lakás, amihez még ta­valy, az év végén fogtak hoz­zá. S idén kezdték az ifjúsági ház és könyvtár építését, melyben helyet kap a községi pártbizottság, valamiint egy 300 személy befogadására al­kalmas előadóterem is. A gyűlés résztvevői közül többen szóvá tették, hogy a községben sok helyen járha- tatl-amul sárosak az utcák. A Hazafias Népfront és a közsé­gi tanács képviselői bejelen­tették: hajlandók megszer­vezni az utcák és parkok ren­dezését, a társadalmi mun­kát, amennyiben a lakosság vállalja. Egyhangúan elhatá- i rozták, hogy Egy napot Tápiógyör- gyéért jelszóval a község minden lakosa felajánl egy munkanapot. A társadalmi összefogás ere­jéből azonban gyermekját­szótér építésére is jut. Ezért a helyi Zöldmező Tsz szocialis­ta brigádjai kívánnak legtöb­bet tenni, s a Kohászati Gyár­építő Vállalat tápiószelei üze­mének egyik szocialista bri­gádja vállalta: játékszereket készít a térre. A .társadalmi munkák szer­vezése a napokban kezdődik, az utcák rendezése és a gyer­mekjátszótér építése pedig ta­vasszal. Hároméves volt... Újsághír: Érden, Kassay László 49 éves budapesti gazdasági vezető figyelmet­lenül vezette személygép­kocsiját és elütötte Klajko Krisztina 3 éves csengődi lakost. A kislány kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. ★ A halál mindig megrázó esemény, különösen akkor, ha egy hároméves kislány az ál­dozat. Ilyenkor szokás meg­kérdezni: ki a hibás? A súlyos felelősségben ezúttal ketten osztoznak. Egyrészt a jármű­vezető, aki alapvető szabályt megszegve vezette autóját. Láthatta a kisgyermeket, mégis elmulasztotta azt az óvatosságot, amit elvár a tár­sadalom íratlan szabálya a forgalom minden részesétől. Ismerjük a KRESZ-ből a „Gyermekek” elnevezésű, ve­szélyt jelző táblát S ha nincs az úton ilyen tábla?7 Legyen bárki is a gyalogos, hibája — legalábbis erkölcsileg — nem adhat felmentésit az autósnak. Ezúttal egy hároméves kislány akart átszaladni az úton. Az ilyen eset a reflexeket alapo­san próbára teszi. Ám a jogo­sítvánnyal rendelkezőnek szá­molnia kell váratlan szituá­cióikkal is. Másrészt elgondolkodtató, hogyan történhetett meg a szerencsétlenség? Talán nem vigyázott senki a hároméves csöppségre? Elvileg igen. Egy húszesztendcs fiatal lány gondjaira bízták. Hol volt ez a lány, amikor legnagyobb szükség lett volna rá? Köny- nyelmű felelőtlenség engedte szabadjára a kislányt az érdi forgalomban. Vajon mit tud mondani a húszéves gondviselő a gyerek szüleinek? K. P. Házaspár az egységben Százhalombattai arcképek egy esküről SOKOLDALÚ SZERVES ÜVEG A fűzfőd Nitnokómia egyik legnépszerűbb terméke a szer­ves üveg, amely jó optikai tulajdonságai mellett, lényege­sen nagyobb ütést és nyomást bír el, mint a hagyományos üveg. Éppen ezért a modern építkezésekhez egyre nagyobb mennyiségben használják fel. Szerves üvegből készült töb­bek között a müncheni olim­piai csarnok kupolája, ebből üvegezik be a repülőgépek ab­lakait is. A Nitrokémia első­sorban lemezeket és lámpates­teket gyárt metilmetakrilát nevű alapanyagból — amelyet szintén helyben állítanak elő. A budai járási Siziklai Sán­dor munkásőregység tagjai az elmúlt napokban ünnepi gyű­lésen emlékeztek meg a testü­let megalakulásának 20. év­fordulójáról. Ez alkalommal bejelentették: önálló egység lett a százhalombattai. A kél nagyüzemből Az esemény szünetében Horváth Rezső, a százhalom­battai munkásőrök újonnan kinevezett parancsnoka öröm­mel újságolta: — Szép feladat áll előttünk. Remek gárda a miénk, már háromszor egymás után el­nyertük a budai járásban az egység legjobb százada címet. A mi munkásőreink döntő többsége a két nagyüzemben, a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál és a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál dolgozik, és nyu­godt lelkiismerettel kijelent­hetem, hogy a hétköznapi munkában is becsülettel helyt­állnak. Közösségünk összetar­tó ereiét bizonyítja az is, hogy lentős változás történt az éle- korában — érkezett szüleivel tében. vissza: Erre így emlékezett Jó választások a jubileumi egységgyűlésen az úionnan esküt tevő munkás- őrök között ott volt egy száz­halombattai házaspár... A véletlen szülötte A parancsnok jóvoltából pe­dig gvorsan megismerkedhet­tünk Karakas Istvánnal és fe­leségével: ezen a napok első alkalommal öltötték magokra az acélszürke egyenruhát. Tör­ténetük pedig szorosan kap­csolódik a rohamosain fejlődő ipari város életéhez. Karakas István a Dunai Kő­olajipari Vállalat 37 éves he­gesztőié. Véletlenül került Százhalombattára, csakúgy, mint akkoriban megannyi tár­sa. Tősgyökeres mezőkovács- hízi. az édesapja is ott élt mezőgazdasági munkásként. Nemigen gondolt arra. hosv ha is el hág" is faluiét. Kilenc évvel ezelőtt mégis je­— A mezőkovácsiházi gépja­vítóból áthelyezéssel kerültem Százhalombattára, a DKV- hoz. Szorongó érzésekkel jöt­tem a városba, de egy pillana­tig sem gondoltam arra, hogy megváltoztassam szándéko­mat. Mindig vonzott, érdekelt az új feladat, s ma már örömmel mondhatom: jól vá­lasztottam. Itt igazi társakra leltem a munkában és a ma­gánéletemben is. Szocialista brigádunk — November 7. a neve — a vállalat legki- váilóbbjai közé tartozik. A fe­leségemmel már itt ismer­kedtem meg, 1972-ben háza­sodtunk össze. A lakótelepen élünk, s mi már egyértelműen százhalombattainak valliuk maminkat. Igazi otthonra lel­tünk. Természetesnek tűnik számunkra, hogy a munkásőr­ségbe is együtt léptünk be. Igazságosan megosztva Karakas Istvánná figyelem­mel kísérte férjg szavait. Az asszony 1963-bain — 23 éves Dombóvárról Százhalombattá­ra. A Budavidéki Vendéglátó­ipari Vállalat büfóvezetője- ként keresi kenyerét. A tele­pülés minden gondját és örö­mét jól ismeri, a két hely: ipari üzem a szeme láttára vált gyáróriássá. S ha valaki megkérdezi, hova tartozónak érzi magát, ma már gyorsan válaszol ő is, százhalombattai- nak. — Tizenöt éve párttag va­gyok, s úgy érzem,, a munkás­őrségben jól hasznosíthatom majd eddigi tapasztalataimat. Egyébként őszintén el kell mondanom, hogy már fiatal koromban vonzott, érdekelt a fegyveres testületek fegyelme­zett életritmusa, naprakészsé­ge. Most egészen közelről én is megismerkedhetek ezzel. lesz az otthoni — S mi munkával? — Ez nálunk korábban sem okozott semmiféle gondot, mert igazságosan megosztot­tuk odahaza a háztartási teendőket. Együtt leszünk sza­bad időnkben a férjemmel to­vábbra is. Csak éppen mun- kásőr-egyenruhá^fin ... Falus Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents