Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
1977. FEBRUAR 18., PÉNTEK v/ííjfím Portré helyett Nő a nőpolitikáról — a szocialista városban Ha hinni lehetne a történelmi igazságszolgáltatásban, azt mondanám: a sors keze van abban, hogy Pest megye — s az ország — egyik legfiatalabb szocialista városában, a nehézipar fellegvárában nő tölti be a pártbizottság első titkári funkcióját. A város neve Százhalombatta, az első titkáré pedig Balázs Gézáné. Friss diplomás pedagógusként követte mérnök férjét ide, a Duna mellett épülő olajvárosba 12 évvel ezelőtt, hogy aztán ezernyi szállal kötődjék ehhez a kamaszmódra növekvő városhoz. Mindenekelőtt: munkáspolitika Amikor most a pártbizottság nőpolitikájáról faggatom, az első mondata: helyesbítés. — Nem lenne sem célszerű, sem igaz, ha csak nőpolitikáról beszélnék, kiragadva egy részt a nagy egészből: a várospolitikából. Attól a pillanattól fogva, amint — 1973 júliusában — megjelent a Politikai Bizottság állásfoglalása a városi pártbizottságok helyzetéről, munkájuk továbbfejlesztéséről, nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy amit addig ösztönösen követtünk, az a legjárhatóbb út: olyan város- politika, 'amely a város jellegének megfelelően elsősorban munkáspolitika. Ennek rendeljük alá a rétegpolitikánkat éppúgy, mint a lakáselosztási koncepcióinkat. S ennek a munkáspolitikának szerves része az a messzemenő gondoskodás is, amit e város politikai, államigazgatási és gazdasági vezetői tanúsítanak az itt lakó és itt dolgozó nők iránt, élet- és munkakörülményeik javítása, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásuk fejlesztése érdekében. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat csak azért foglal- ' ták külön' tervezetbe, hogy egyszerűbb legyen a végrehajtás ellenőrzése. Erre legutóbb a városi párt-végrehajtóbizottság tavaly februári ülésén került sor. Iparban, szoláltatásban — Százhalombattán a keresőképes nők száma 3 ezer 717, ebből helyben dolgozik 2 ezer 566 leány és asszony, gyermekgondozási szabadságot élvez 319; a helyben dolgozóknak körülbelül 40 százaléka keresi kenyerét a város iparában: a DKV-ban, a DHV-ban, a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaságban, a Nagynyomású Kutató Intézetben, a MÁV-nál, a téglagyárban, és így tovább. Ha már a foglalkoztatottságról szólunk, hadd tegyem hozzá, hogy városunkra is jellemző bizonyos pályák elnőiesedése, az egészségügy, a pedagógia, a kereskedelem és a szolgáltatás 85—96 százalékban nőket fog; lalkoztat. Ezek után érthető volt a pártszervezeteknek az a ‘ örekvése, hogy a különböző ársadalmi és tömegszerveze- "i testületekben mindenütt lelyet kapjanak a nőfelelősök, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett, s a Hazafias Népfrontban alakuljon nőbizottság. Ezek a felelősök, illetve bizottságok legfontosabb dolga a nők érdekeinek képviselete mellett az, hogy ösztönözze őket általános műveltségük, politikai és szakmai képzettségük gyarapítására. Ez volt a feltétele annak, hogy mindig több és több nőt kapcsolhassunk be a közéletbe. Az idő igazolta a battai kommunisták elgondolásának helyességét. A nők tervszerű beiskolázása, ismereteik gyara- oodása oda vezetett, hogy minden testületben növekszik a számuk. A pártszervezetek nézető testületéiben 52, a tö- megszervezetekéban 73, a városi tanács testületéiben 44 nő visel valamilyen tisztséget. A párttagok közül 190 a nő. — Az ipari üzemekben az utóbbi években fokozottan igyekeztek bevonni a nőket a gazdasági vezetésbe, eddig huszonhármat sikerült, de még jócskán vannak kiaknázatlan lehetőségek. Minél több lakást Most gyors egymásutánban három telefonbeszélgetés szakítja meg a párbeszédünket. Figyelem: rövid, pontos, határozott. Utána hosszút kortyol a jéghideg narancsléből. — Más tekintetben is sok még itt a kiaknázatlan lehetőség — veszi fel újra a fonalat. — Mint minden hirtelen nőtt városban, itt is sok az ellentmondás. Miközben a DKV- ban jóformán gombnyomásra készülnek a legkülönbözőbb petrolkémiai termékek, az itt lakó asszonyoknak Pestre kell utazniuk egy matring kötőfonalért, vagy egy levél tűért. Gyönyörű köztéri szobraink vannak, de — hiába folyik itt a Duna —, nincs egy strandfürdő az egész városban. Nincs mozi, nincs ilyen üzlet, olyan bolt, mert nálunk mindent megelőz a lakás. És ez is munkáspolitika: mielőbb lakást adni a dolgozóknak! Amikor a két nagyberuházás elkezdődött, még csak készenléti lakótelepről beszéltek a tervezők. Aztán felépült az első. majd a második lépcső, a DKV I. és a DKV II.. s már túljutottak az ezredik összkomfortos, korszerű lakáson. Százhalombattán kevesebbet kell várni lakásra, mint a megye más városában. Az éoülő új lakások 60 százalékát fizikai dolgozók, s elsősorban fiatal házasok kapják. — Az utóbbi négy évben 55 nagy család — három-, vagy még több gyermekes — kapott megfelelő lakást a városban; az idén további 25 nagycsaládos költözik új otthonba. Ez is nőpolitika. Meg az is, hogy 1973—1977 között 27, az idén újabb 18 egyedülálló anya jut lakáshoz. A lakás után a gyermekintézmények következnek a sürgősségi listán. A város dolgozóinak nagy része fiatal, örvendetesen sok a gyerek; 1975- ben az élveszületések száma 250 volt, tavaly már 285-re emelkedett! — Az óvodai ellátottság nálunk jobb, mint a megyei átlag, 80 százalékos. Azt akarjuk, hogy a tervidőszak végére minden óvodáskorú gyereknek jusson hely a közösségben. Most épül egy 150 személyes óvodánk, s 1980-ig egy 16 tantermes iskolát építünk. Készül a város korszerű művelődési háza, s még az idén átadjuk a 17 munkahelyes orvosi rendelőt. Ez. ha úgy vesz- szük, munkáspolitika, ha úgy vesszük, nőpolitika. Hazaviszi a munkát Tegnap még lógott az eső lába, mára kisütött a nap. Melege kicsalta az utcára a lakótelepi óvodásokat. A Gesztenyés út túloldalán, nem messze a pártbizottságtól, játszótér ékelődik a házak közé. Mászóigömbök, forgók, csúz- dák csábítják az aprónépet. A titkárasszony az ablakból néz utánuk. — Az enyém még ekkora sem volt, mikor idejöttünk, s már 11 éves. Ma van a születésnapja. A húga is a nyolcadikat tölti be nemsokára. Iratokat rak a táskájába, hazavisz egy kis munkát. Jegyzeteket készít az országos nőkonferenciára, amelyen Pest megye leányait, asszonyait képviseli. Nyíri Éva rendelte eL Pest is alakul néhány Az ú} társközségekben Nem lesz tanácstagválasztás A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amint hírül adtuk, több községben közös tanács alakítását megyében új közös tanács. Eddig, ha közös tanács alakult, az érintett községekben időközi tanácstagválasztást írtak ki. Legutóbb tavaly, függetlenül az országgyűlési választásoktól, az egész országban tanácstagválasztás volt. Azóta azonban új jogszabály lépett életbe, amely szerint a •két választást a jövőben ismét egyszerre tartják, éspedig legközelebb a képviselői mandátumok lejártakor, 1980-ban. A megüresedett tanácstagi helyeket természetesen időközi választáson addig is betöltik. A most alakuló közös tanácsokban tehát helyet foglal a társközségek valamennyi megválasztott tanácstagja. Április elsejére összehívják a népes egyesített tanácsot, hogy ünnepélyes keretek között megtartsa első ülését. Évfordulón M etró ..., Zsiguli..., Orenburg ... S ki-ki sorolhatná még a fogalommá lett szavakat, amelyek a maguk módján tükrözik, hogy menynyire eleven valósága hétköznapjainknak a magyar—szovjet barátság és együttműködés. Az, ami — ma huszonkilenc esztendeje — két állam szerződésének indult, két nép kapcsolatává terebélyesedett. Ezzel is hangsúlyozva azt, ami az 1948. február 18- án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek legfőbb — s a történelmünkben példátlan — újdonsága volt. Azt, tudniillik, hogy egy kis országgal, amelyet nem is olyan sokkal korábban nemzetvesztő urai öngyilkos háborúba sodortak ellene, egy nagyhatalom — igaz, szocialista nagyhatalom! — egyenjogú partnerségre lépett. Valahányszor évfordulóra emlékezünk, arra is választ keresünk, hogy mit mond a mának ez a dátum. Mindenekelőtt ezt: csaknem három évtized — kis híján egy emberöltő — távlatából immár jól belátható, hogy ezzel a szerződéssel, s a majd’ tíz esztendeje megkötött újabbal —, a történelmi holnappal léptünk szövetségre. Az idei évfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi 60. esztendejében, jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy ez a testvéri kötelék ahhoz a Szovjetunióhoz fűz bennünket, amelynél többet senki nem tett és nem áldozott ebben a században a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a világ békéjéért. így lettünk, az idő előrehaladtával, magunk is része annak a szocialista közösségnek, amely döntő hatással van világunk fejlődésére. Ezért valljuk: szövetségünk szilárdításán, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködésünk erősítésén munkálva, nemcsak internacionalista elveinkhez vagyunk hűek, hanem — legsajátabb nemzeti érdekeinkhez is. Sorsfordulók időszerű krónikája Megírják a népírontmozgaiom Pest megyei történetét Megyénkben is gazdag múltra, szép eredményekre tekint vissza a honismereti és helytörténeti munka. Lelkes önkéntes kutatók, diákok és felnőttek, munkások és pedagógusok, amatőr és hivatásos szakemberek szorgos munkával gyűjtik és rendszerezik egy-egy község, település, üzem, szövetkezet múltjának és jelenének értékes dokumentumait, a , munkásmozgalom emlékeit, a történelmi sorsfordulók, események ismeret- anyagát. A megyei honismer.eA világon elsőként- életmentő táska Pest megye 370 orvosa használja majd Eddig nemegyszer megtörtént: szívinfarktus vagy tüdőembólia miatt sokkos állapotba került beteghez hívták az orvost, s tehetetlenül állt a szenvedő mellett, mert a legalapvetőbb életmentő eszközök hiányában nem segíthetett. Országszerte mintegy 30 ezer embert ér baleset egy esztendő alatt, közülük kétezren meghalnak. Ha az orvos ideiében beavatkozhat, s akár még a mentők megérkezése előtt megkezdheti a beteg újraélesztését, vagy a sokkhatás enyhítését, megszüntetheti a klinikai halál állapotát, a sérülteknek legalább 20 százaléka életben maradhat. Több mint négyszáz emberélet évente. Mindezt felismerve — a világon elsőként — hazánkban, az egészségügyi miniszter rendeletére a körzeti, üzemi és üzemi-körzeti orvosok úgynevezett sürgősségi táskát kapnak, egy éven belül ötezren. Mindezt az Egészségügyi Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján tudtuk meg, ahol dr. Najzer Alajos főosztályvezető ismertet az új rendeletet. A táska fekete műbőrből készült, mindössze 36 centiméter széles, a súlya 4 kiló 20 deka. Hazai használatra gyártotta a MEDICOR. Arát — ami csaknem 12 ezer forint — tartalma indokolja: speciális, korszerű műszereivel valóságos kis orvosi rendelő. Ez a felszerelés azonban önmagában nem volna elegendő az életmentéshez, használatát meg kell tanulni. Ezért az orvostudományi egyetemek tantervi anyaga lesz a sürgősségi táska ismerete, a benne levő eszközök alkalmazásának tudománya. A már gyakorló orvosokat is kiképzik, az Országos Mentőszolgálat szakemberei oktatják majd őket, csoportosan, háromnapos tanfolyamokon. • A táskában egyébként használati utasítás is található, valamint egy könyvecske, melynek címe: A sürgősségi betegellátás ABC- je. Hazánk orvosainak egyötöde, pontosabban 4200 körzeti és 800 üzemorvos ezek után többet tehet életünkért. Az első 2500 táska kiosztását már megrágd útjaikra is. Érthető ez, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb baleset a közutakon történik. A hétvégi gépkocsikaravánokban pedig — becslések szerint — tízpercenként elhalad egy-egy orvos is. Karambol esetén gyorsabb, zdték, júliusig be is fejezik. | A megyei orvosok közül Pest \ megyében kapnak legtöbben sürgősségi táskát, az év közepéig 260-at. Ebből harmincat a nagyüzemi egészségügyi szolgálatok orvosai. Az év végéig további 1X0 orvosnak lesz sürgősségi táskája a megyében. Az orvosok a táskát nemcsak munkahelyükön használják majd, hanem a rendelet értelmében kötelesek azt magukkal hordani gépkocsijukban, hétszakszerűbb lesz a segítség, addig is, míg odaér a mentőautó. S a többi orvos? A minisztériumban már fontolgatják: őket is föl kellene szerelni korszerűbb eszközökkel. A nagyobb rendelőintézetekben pedig olyan sürgősségi táskákat szeretnének elhelyezni, melyekben a legszükségesebb sebészeti műszerek is megtalálhatók. V. G. P. Az ÁFOR és a gödöllői egyetem együttműködése Mikrobák tisztítják az olajszeaayezett talajt Az ÁFOR környezetvédelmi százalékát. A nagyüzemi kí- programja szerint érdekes ki- j serietek sikeres befejezése lesérieteket végeznek a talaj és i hetővé teszi, hogy széles kör- a víz olajszennyeződésének ! ben alkalmazzák az új talajmegszüntetésére. A Phylaxia j tisztítási eljárást. Oltóanyag- és Tápszertermelő I Az AFOR-telepeken kelet- Vállalat és a Gödöllői Agrár- j kező olajos szennyvíznek az tudományi Egyetem szakem- j eddiginél hatékonyabb tisztíbereivel együttműködve, kidolgozták az úgynevezett mikróbás szénhidrogénemésztés nagyüzemi technológiáját. Az egyik szénhidrogén-tároló telep és az algyői olajmező talajából nyert olajfaló baktériumokat használják fel arra, hogy megtisztítsák a különböző kőolajtermékekkel szennyezett talajokat, tehát ismét hasznos mezőgazdasági területté alakítsák. Az eddigi kísérletek biztatóak. ugyanis a szennyezett talajmitából a „jó étvágyú’’ baktériumok öt nap alatt felfalták az olajszennyeződés 80 fása érdekében a III. számú csepeli olajtelepen újfajta szűrőberendezést próbálnak ki. Először fajsúly szerint választják el az olajat a víztől, majd a berendezésbe különleges pelyhes alapanyagot adagolnak, ami magába szívja az olajat, s így lehetővé teszi, hogy megfelelő szűréssel eltávolítsák ezt a szennyeződést. A hagyományos berendezésekkel a tisztítás után még literenként 20—30 milligramm olaj marad a vízben: az új megoldással a visszamaradó szennyeződés felére, egyharmadára csökkenthető. ti kutatás most újabb jelentős állomásához érkezett. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának kezdeményezéséI re, sok-sok társadalmi aktivista közreműködésével megírják I a népfrontmozgalom Pest megyei történetét. A Márciusi Front közelgő jubileuma Tegnap délután a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának székházában tanácskozásra gyűltek össze a megye helytörténeti kutatód, népfront, munkások, pedagógusok, mű- zeológusok, hogy az eddigi kutatások, helyi kezdeményezések eredményeiről beszámoljanak és megbeszéljék a további tennivalókat. A tanácskozáson megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is, valamint dr. Barna Lajos, a megyei népfrontbizottság elnöke, a Fóti Gyermekváros igazgatója. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd megemlékezett róla: az idén, március 15-én lesz negyven éve, hogy a Márciusi Front zászlót bontott. Megteremtette annak a lehetőségét, hogy a haladásért, a nép felemelkedéséért küzdő hazafiak közös, egységes mozgalomba tömörüljenek és harcoljanak a fasizmus, a háború ellen. Napjainkban — hangsúlyozta — a népfrontmozgalomnak az a feladata, hogy a munkásosztály pártjának vezetésével mozgósítsa a tömegeket a szocializmus felépítésére. E szerteágazó politikai munka egyik jelentős formája a honismereti, helytörténeti kutatás. A tanácskozáson Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom Pest megyei történetének megírása hasznos és az évforduló kapcsán különösen időszerű, feladat. Felhíytg.a figyelmet arra, hogy társadalmunk életének jelentős állomásait, az elmúlt harminc esztendő legfontosabb fordulópontjait, köztük a felszabadulás, a földosztás, az államosítás, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének emlékeit összegyűjtve történelmileg hiteles módon kell feldolgozni. Ebben segítenek a fellelhető dokumentumok, valamint a résztvevők, az emberek visszaemlékezései. Kállai Gyula azt is elmondotta, hogy a közeljövőiben a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenik A magyar népfront története dokumentumokban című kétkötetes gyűjtemény, amely nagy segítséget ad a munkához, hiszen a mozgalom legfontosabb emlékeit. az elmúlt negyven év jelentős állásfoglalásait, határozatait, vitacikkeit tartalmazza. Folytatás és új kezdeményezések Kottái Sándomé, a Pest megyei pártbizottság archívumának vezetője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a megyében jialentős hagyományai vannak a helytörténei, honismereti kutatásinak, de .megyei szintű, elemző, történeti feldolgozásra — kivéve a Tanácsköztársaság időszakát — eddig még nem került sor. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának a kezdeményezése jó lehetőséget teremt a munkához, hiszen a népfrontmozgalom történetének a megírása segíti majd a megye munkásmozgalmi múltjának további feldolgozását is. Alföldi Vilma muzeológus arról a váci kezdeményezésről számolt be, amelynek során honismereti bizottságot létesítettek és mintegy 40—50 . lelkes kutató látott munkához, hogy a város és a járás történetének jelentős eseményeit feldolgozza. Győré Pál, az abonyi tanács vb-tiitkára azt hangsúlyozta. megírni. Abonybain már régóta folyik ilyen munka. Békés György, a megyei könyvtár vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy sok értékes adatot találhatnak a kutatók a korabeli sajtó hasábjain. Példaként elmondotta, hogy napjainkban a megyei könyvtár adatai szerint havonta mintegy 300 cikk jelenik meg Pest megyéről a különböző újságokban, folyóiratokban. Ezeket is feltétlenül fel kell használni a feldolgozás során. Szabó Imre, a megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet munkatársa arról szólt, hogy megyénkben mindig nagyon sok pedagógus vesz részt a különböző helytörténeti pályázatokon és hangsúlyozta, hogy az úttörők Forradalmi Nyomolvasó Mozgalmának eredményeit. gazdag anyagát is célszerű lesz felhasználni a további kutatáshoz. A tanácskozás során még hogy még sok olyan idős em- J számos hozzászólás hangzott ' el, és a résztvevők sok jó ötletet adtaik a megyei népfrontmozgalom történetének megírásához. K. Gy. M. bér él köztünk, akiknek a visszaemlékezései alapján érdemes és szükséges történelmünk ielentős eseményeinek körülményeit felkutatni és
