Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Olló, Vecsés Klsál'aííanyésztök zárszámadása A Monorvidéki ÁFÉSZ kis­állattenyésztési szakcsoportja zárszámadó értekezletre ké­szül. Február 19-én, szombaton, 18 órakor az üllői művelődési házban, február 21-én, hétfőn, 18 órakor a vecsési művelődési házban ismertetik a mérleget a szakcsoport tagjaival, s meg­beszélik az idei felad a tokai is. Válasz cikkünkre Szolgálati mulasztás miatt késett a busz A lapunk január 27-i számá­nak, Menetrend és pontosság című cikkében közöltekkel kapcsolatban az alábbi írásbe­li tájékoztatást kaptuk: „Január 16-án, a Gombáról munkaszüneti napokon közle­kedő 2510/547. számú járat gépkocsivezetője nem jelent­kezett szolgálatra, a járat pót­lására ezért a forgalmi szol­gálattevő Monorról küldött ki autóbuszt, amely 55 perces ké­séssel érekezett vissza a mo- nori állomásra. A szolgálati mulasztást elkövető gépkocsi­vezetőt fegyelmileg felelősségre vontuk. Ez úton is szíves elnézést kérünk utasainktól az okozott kellemetlenségért.” VOLÁN 20. sz. Vállalat (MAVAUT) forgalomirányítási osztály dr. Pártay Tivadar forgalmi főosztályvezető Sohár István forgalomirányítási osztályvezető XIX. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Betét- és hitelforgalom Előnyben a munkások és a nagycsaládosok Sokan kapnak áruvásárlási és személyi kölcsönt Kazatsay Istvánná, az OTP vecsési fiókjának vezetője, e héten tájékoztatta a helyi párt- és tanácsi vezetőket a fiók múlt évi tevékenységé­ről. A megbeszélésen jelen volt Nagy Gyula, az OTP Pest megyei hálózati osztályá­nak vezetője is. A betétállomány decem­ber 31-én 86 millió 723 ezer forint volt, de ez az összeg azóta több mint kétmillióval emelkedett, ben a fiókban elhelyezett gép- kocsinyenemény-betétkönyvek tulajdonosaihoz, szinte min­den egyes húzás alkalmával került egy-egy autó. Jelenleg 10 millió forintnyi, gépkocsi­nyereményre elhelyezett be­tétet tartunk nyilván. Az 1971 óta rendszeresen fizetett ifjúsági takarékbeté­tek 1976-ban lejártak. A betétek tulajdonosai közül heten társas-, ket­ten családi ház építésére, noha a vecsésiek közül sokan még ma is Budapesten helye­zik el a pénzüket, a helyi fiók korszerűtlensége miatt. — A vecsésiek szerencsés emberek — mondotta Kaza­tsay Istvánná —, mivel az eb­hatan pedig kedvezmé­nyes áruvásárlásra kap­tak kölcsönt. Ez a betétforma igen kedvelt. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt eszten­dőben kereken százzal emel­Falugyűlés Monori-erdőn Épül a villanyhálózat, javulnak az utak IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK kedett az ifjúsági takarékbe­tétkönyv-tulajdonosok száma, és jelenleg több mint ötszázat tartanak nyilván. A január elsején beveze­tett, a legújabb pénzelhelyezé­si lehetőség, a takaréklevél, mely háromévi lekötés után, 6 százalékkal kamatozik, máris népszerű. Három hét alatt 700 ezer forintnyi értékben vál­tottak takaréklevelet. Tavaly 308 család kapott építési kölcsönt. Közülük 91 munkást és hét nagycsaládot előnyben és kedvezményben részesítettek az elbírálás al­kalmával. A 4-es műút menü OTP- társasházak annyira kedvel­tek, hogy az igényeket már megközelítően sem tudják ki­elégíteni. A múlt év végéig 313 lakást értékesítették. Az áru- vásárlási és a személyi köl­csönöket évről évre egyre töb­ben veszik igénybe. Mezőgazdasági kölcsö­nöket 1975-ben tizenöten, A nap kulturális programja MOZIK Gombán: Cimborák. Mono- rom: A Chariot-k bejárják Spanyolországot. Üriban: Menyasszony a zsákban. Ve- csésen: Quebracho. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 16 órától: zene­tanfolyam. Maglódon, 14-től: a kézimunka-szakkör foglal­kozása (a 2. számú általános iskolában). Mendén, 17-től 19- ig: a gyermekpávakör próbá­ja. Vecsésen, 17 órakor: a me­zőgazdasági könyvhónap ren­dezvényeként, könyvkiállítás, filmvetítés, előadás a szőlőte­lepítésről; előadó: Pólyák De­zső egyetemi tanár. Monori-erdő járásunk egyik legszebb települése. A fák kö­zött megbúvó víkendiházak látványa az errefelé utazónak rögtön megtetszik. A telepü­lés az utóbbi időben egyre jobban felkapott hely lett, te­rületén ma már elég nehéz te­lekhez jutni. Persze, aki itt lakik, azt nem a vfkendházak szépsége érdekli elsősorban. A gyakran szinte járhatatlanul sáros utak. a villamosítás hiá­nya. a nagyon gyenge szolgál­tatás. a drága szállítás: ezek a mindennapi témák. Érthető, hogy a legtöbben róluk be­széltek a monori-erded falu­gyűlésen is. Nagyon sokan jöttek el. töb­ben. mint Monoton. Az érdek­lődés közéleti aktivitást is je­lenthet, meg jelentheti azt is, hogy nagyon sok még a meg­oldatlan probléma. A tanács vezetői ezúttal jó­val óvatosabban bántak az ígéretekkel, mint korábban, de ez így van rendjén. Bizony. előtti panaszok is, amelyek­nek orvoslását már régóta ígérgetik. A legfontosabb feladat, a villanyhálózat teljes kiépítése, úgy tűnik, rövidesen teljesül. Akadnak olyan utcarészek, ahol 25 család és csaknem 40 iskolás gyermek vár rá. két- háromszáz méterre az ország főútvonalától és a vülanymoz- danv vontatta vasúttól. Az utcák állapotát a tanács kőtörmelékkel próbálja javí­tani. a szállítmányok már megérkeztek Monori-erdőre. Sók-sok bosszúságot okoz a gázlerakat hiánya is, de ma­gánerőből, tanácsi támogatás­sal. várhatóan még ebben az évben hely teremtődik, ahol kis mennyiségben fűtőolajat is árulnak majd. Az új zöldsé­gesbolt szintén megnyitásra vár. egy-két héten belül, vár­hatóan. az is az elintézett ügyek listájára kerül. Persze, azért akad még ten­nivaló bőven. A legfontosabb: a Monorí Monori-erdővel ösz- szekötő út kiépítése, befejezé­se. Költsége körülbelül 9 millió forint. 1976-ban pedig már negy­vennégyen kértek és kap­tak. A tanácsok pénzügyeit több éve az OTP-fiókok kezelik, a bankok helyett. Kazatsay Ist­vánná e tevékenységükről is számot adott, majd a totó és a lottó forgalmának ismerte­tésére tért át. Pest közelsége és a bejárók nagy száma miatt ez az üz­letág nem fejlődik a kívánt mértékben, noha a Vecsésen vásárait szelvények tulajdo­nosai közül sokan nyertek 1976-ban, például öt nagy nye­reményt fizettek ki, de már ebben az évben is akadt a helyben vásároltak között két négytalálatos. ' Az OTP vecsési fiókjában, egyetlen szűk helyiségben, 17 ezren fordulnak meg havon­ta, ezért igen nehéz felada­tokkal küzdenek meg napon­ként az ott dolgozók, s mégis 1975-ben a megyei fiókok ver­senyében ők lettek az elsők. K. Gy. akadnak már 4—5 evvel ez­A zsűri egyhangú döntésével Faltól falig szőnyeg, faburkolat Társadalmi ünnepségek Önálló iroda ? Fúrógép a sínek alatt A gerincvezeték legfontosabb szakasza Gyomron tavaly júniusban fogott hozzá a Pest me­gyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat a Gyömrő—Üllő nagyközségek ivó­vízhálózatának megépítéséhez, s az év végéig 20 millió forint érté­kű munkát végzett el. A téli hónapok­ban sem szünetel a munka. Az elő­ző hetekben került sor a Felvidéki és a Csokonai utcá­ban a csövek le­fektetésére. Ha­marosan a Tán­csics Mihály utca egy részén is a földbe kerülnek a csövek. A napokban kü­lönös feladat telje­sítéséhez fogtak hozzá a vízműépí­tők: a volt Tótfür­dői állomás mel­lett, speciális, nagy teljesítményű fú­rógépbe! nekilát­tak a vasúti sínek alatti rész átfúrá­sának. Ott halad majd a gerincve­zeték egyik leg­fontosabb szaka­(Dankó Emil felvétele) sza, összekötve az Erzsébet-telepet a község többi ré­szével. A több hé­tig tartó munka nemcsak nehéz, hanem érdekes is: naponta a járóke­lők sokaságának árgus tekintetétől kísérve haladnak a fúrással a vállalat dolgozói. (g) Gyomron, a tanács legutób­bi végrehajtóbizottsági ülésén egyebek között beszámoló hangzott el a társadalmi ün­nepségekről. Mint a beszá­molóból is kitűnt, a névadók száma egyre emelkedik a községben: 1974 óta 65 társa­dalmi névadó ünnepséget ren­deztek a tanácsházán. Még szembetűnőbb a társadalmi esküvők számának emelkedé­se: 1974-ben 37, 1975-ben 33, tavaly már 51 ifjú házas csak a tanácsházán eskü­dött örök hűséget egymás­nak. Gyomron a tanács vezetői a közelmúltban 17 ezer forintot fordítottak a házasságkötő te­rem szépítésére, csinosítására. Faltól falig szőnyeget kapott a padló. Az idén tervbe vették, hogy faburkolattal borítják be a falakat. A társadalmi esküvők, név­adók színvonala megfelelőnek mondható, az általános isko­lák úttörői műsorral járulnak hozzá az események sikeréhez, meghitté tételéhez. A jelenlévők javasolták, hogy a tanács vegye fel a kapcsolatot a monori társadalmi ünnep­ségeket szervező irodával, s bízza rájuk a társadalmi ünnepségek lebonyolítását. A végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek a javaslattal, s határozatot hoztak, hogy az erre vonatkozó megállapodást még ebben a hónapban meg­kötik az irodával. A későbbiekben szó lehet egy önálló iroda létrehozásá­ról is a községben. G. J. Megjavítják a tetőszerkezetet Régi gond Gyomron: a mű­velődési ház tetőszerkezete esőzés idején állandóan be­ázik. A könyvtárban a becsor- dogáló víz már a parkettát is tönkretette. A tanács most tervbe vette, hogy megjavít- tatja a tetőszerkezetet. A munkálatokkal a Rákos­mezeje Tsz-t bízza meg, s az ígéret szerint, még az idén Kitúnően tud zongorázni KÉSZÜL AZ ÉRETTSÉGIRE Péntek este a tévé nagy nyilvánossága előtt szerepelt Pleszkán Frigyes, a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola IV/B. osztá­lyos tanulója, tegnap a gim­náziumban találkoztam vele: kék köpeny, a hóna alatt is­kolatáska. — Mióta zongorázik? — Nyolc esztendeje kezd­tem, kilencéves koromban. Apám ültetett először a feke­te-fehér billentyűk elé, ő is zenekedvelő. Aztán dr. Péter- ffy Gusztávné zenetanámő ta­nított. Jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépisko­la dzsessz tanszakára járok, hallgatási engedéllyel, tanárom Gonda János. — Érettségi előtt nyilván sokat kell tanulnia, mennyi időt gyakorol? — Általában napi két órát. — Van-e más hobbyja, ked­venc időtöltése? — Csak a zene. — Hol lépett fel eddig? — Játszottam az Erkel Szín­házban, a nagykanizsai dzsesszhéten. A múlt év nya­rán, Finnországban, Poriban, egy nemzetközi dzsesszfeszti- válon, világnagyságokkal sze­repeltem együtt. — További tervei? — Hát — mosolyodik el —, sikeres érettségi, utána hiva­talosan járni a dzsessz tan­szakra. Később szeretnék a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerző és hang­szerelő szakára bekerülni. A televízió pénteki Ki mit tud? című műsorában egy Oscar Peterson szerzeményt játszott, s a zsűri egyhangú, elismerő döntésével, tovább­jutott. Kívánunk további sikert. Irta és fényképezte Péter László • • Otven éve — és ma Mit reggeliztek? Egy megismételt kérdés válaszai Mint ismeretes, egy korábbi rendelet a lovas kocsikat nem engedi a 4-es műúton közle­kedni, ezért aztán sáros, ten­gelyig merülő utakon hozzák a tüzelőt, építőanyagot Mono- ri-erdőre Monorról, ha hozzák. Előfordult, hogy 600 forintért sem vállalta a fuvaros a szál­lításit. Egy háromgyermekes család majdnem tüzelő nélkül maradit. Egyre súlyosabb az iskola- bővítés problémája is. Már va­lóban minden lehetőséget ki­használtak, mindent beépítet­tek, de a mind több gyermek néhány éven belül megoldha­tatlan feladat elé állítja a ne­velőket A kitűnő sportered­ményekkel dicsekedő isko­la nem rendelkezik tornalehe­tőséggel, de a településen sincs egyetlen labdarúgópálya. A pályaépítésre ebben az évben sor kerül. A lakosság — joggal — elé­gedetlen a strand kihasznált­ságával, sokkal jobban lehetne élni az általa nyújtott lehető­séggel. Ugyancsak lassúnak találja a lakosság a camping építését is. Az elvárások és a lehetősé­gek nincsenek szinkronban, és bizonyára sokáig még nem is lesznek, de a sok gond felve­tése ellenére, jó hangulatú fa­lugyűlés volt a monori-erdei, józanul érvelő és kérő lakosok, valamint a lehetőségek isme­retében korrektül ígérő taná­csi vezetők értelmes párbeszé­de. Sz. A. Róder Imre, az egykori ve­csési néptanító, a község tör­ténelmében kimagasló érde­meket szerzett. Az ő kezdemé­nyezésére vezették be a helyi iskolákban a magyar nyelvű “oktatást, ő alapította meg a gazdakört és a vecsési temet­kezési egyesületet. A hálás utó­kor szobrot állított neki. Most az egyik, kereken ötven év­vel ezelőtt, 1927. február 20-án írt dolgozatát lapozgatjuk, amelyben a vecsési gyerekek silány táplálkozásáról kesereg. Harmincegy iskolással íratott dolgozatot az egyik reggel. A kérdés így hangzott: — Mit reggeliztél? A válaszok meghökkentőek és szívfacsaróan szomorúak. Bereg Mária ezt írta: — Egy fél krumplit. Frühwirt László bővebb tá­jékoztatást adott: — Semmit, mert édesapám csak holnap kap fizetést. Az utolsó darab kenyerünket teg­nap ettük meg ... Stász Antal, dolgozata sze­rint, zsíros kenyeret evett, de olyat, amelyiknek csak a fe­lére jutott zsír. Tejet egyetlen gyerek sem ivott, kávét egy. Varga János így fogalma­zott: — Nem szoktunk reggelizni, mert így több jut ebédre... A bőséges felsoroláshoz Ró- der Imre csak ennyit fűzött: — Vecsés a leggazdagabb község a Pest környéki telepü­lések között, de mégis ennyi­re szegény a nép. A gazdáktól ingyen tejet kértem az alsóbb sorban élő gyerekek részére, de nem szavazták meg. A gyü­mölcs pedig fogalom Vecsésen ilyentájt... Vajon mi lesz itt ötven év múlva? ★ Két iskolában, a Vörös Had­sereg útiban és a felsőtelepiben jártunk a napokban, s az egyikben a felsős, a másikban az alsó osztályok diákjait kér­deztük meg: — Mit reggeliztetek? A válaszadó 79 kisdiák kö­zül mindössze öt olyan akadt, aki ezt felelte: — Semmit — de azonnal hozzátették —, nagyon siet­tünk, nehogy elkéssünk az is­kolából. A legtöbben kakaót ettek, kiflivel vagy kaláccsal. Sokan felvágottat, párizsit, turista­szalámit és többen téliszalá­mit. A legszerényebb reggeli a tea volt, zsíros vagy vajas kenyérrel. A másodikos Nagy Erika ezt felelte: — Azért ittam kakaót, mert már unom a szalámit. Mongel Katinak fogynia kell, ezért csak kekszet kapott a tejeskávéja mellé. Szakái György bundáskenyeret kért, de a .nagymama téli szalámit adott neki, mondván, a bun- dáskenyér szegényes eledel. A gyerekek 80 százaléka evett tejet vagy tejterméket. Szalonnát ketten ettek, de ők is ittak rá teát. Amikor nyolc olyan gyerektől, akik teáztak, külön is megkérdeztük, cit­rommal vagy pótlóval fogyasz­tották -e el az italt, ugyanazt a választ kaptuk: citrommal. Páran a táskájukat is meg­mutatták. Mindegyikben volt gyümölcs. A legtöbben alma, de láttunk narancsot, banánt és iraki datolyát is. Ez lett ötven év múlva. Kovács György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents