Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
~xUMíW 4 1977. FEBRUAR 2., SZERDA Pártmunkájuk: a könyvterjesztés Pest megyében az érdeklődés forintban, több mint hárommillió A Dunaharasztiról induló életmű Demjén Attila emlékkiállítása a Nemzeti Galériában Adósságot kell törlesztetünk, méghozzá régit; az évek során a pártmunkások százait mutattuk be olvasóinknak, aiapszervezeti és pártvezetősé- gi titkárokat, tömegszervezeti felelősöket, pártcsoportbizal- miakat. Gyakran írtunk cikket kiemelkedően tevékenykedő p topa sand istákról, nőreferen- seknől, s ha nem is sűrűn, de hírt ad tunic a legkülönbözőbb pártmegbízatások teljesítéséről a KISZ-Összekötőktől a nép- fnontaktivistáki g. Am szinte sosem írtunk a politikai irodalom terjesztői- vek áldozatkész és népes seregéről. — Pedig csupán azoknak a szúrna megközelíti az ezret, akikkel rendszeres kapcsolatban állunk, s akik maguk is több-kevesebb alvállalkozót foglalkoztatnak — mondja Góbéi Károly, a Kossuth Könyvkiadó Pestj megyei kirendeltségének vezetője, majd így folytatja: — Az ő segítségükkel értük el, hogy tavalyi 3 millió 350 ezer forintos értékesítési tervünket 130 ezer forinttal túlteljesítettük! S ebben az összegben nincs benne az a 650 ezer forint, amit az oktatási tananyagokból forgalmaztunk. Meggyőződésből Mivel a Kossuth Könyvkiadó a párt kiadóvállalata, ezért a politikai irodalom terjesztése elsősorban nem a nyíltárusífásai üzletekben történik, hanem a saját terjesztőhálózat segítségével. E hálózat tagjai pedig nem hivatásos könyvárusok, sem pedig könyvügynökök, hanem olyan kommunisták, akiknek tevékenysége pártmegbízatás. A vállalat megyei kirendeltsége aszol a 65-tel együtt, amellyel tavaly teremtett kapcsolatot, a megye csaknem valamennyi pártszervével közvetlen ösz- szeköttetésiben áll. A terjesztők segítségével jutnak el az érdeklődőkhöz a marxista klasszikusok művei, sorozatban, válogatásokban vagy témakörök szerinti kiadásban, a társadalomtudományok különböző szakterü létéiről készült kiadványok — esztétikai. filozófiai, munkás- mazgalomtör+éneti, közgazda- sági, stb. művek —, az életrajzi regények, útirajzok, társadalompolitikai, pártpolitikai művek, és így tovább. Ugyancsak a terjesztők közvetítik a politikai folyóiratokat sz olvasókhoz, köztük a négy, legkeresettebb elméleti folyóiratot, a Társadalmi, Szemlét, a Pártéletet, a Béke és Szocializmust és a Nemzetközi Szemlét — A négy elméleti folyóiratból összesen 12148 példány talál gazdára Pest megyében, vagyis a megye párttagságának 28,3 százaléka tartozik az előfizetők, illetve példányonkénti vásárlók táborába. Azt a célt tehát, amit néhány éve tűzött elénk a megyei pártbizottság, hogy legalább minden negyedik párttaghoz jussanak el az elméleti folyóiratok, elértük. — Mennyit költünk vajon politikai irodalomra évente? Gőbel Károly fejből tudja a választ: — Tavaly Pest megye egy- egy keresőjére 11,50 forint jutott, ennyit fordított politikai művek, folyóiratok vásárlására. — Gondolom, ezzel nem elégedettek. — Ezzel sem, és azzal sem, hogy rendkívül nagy a szóródás. A Csepel Autógyárban például, amelynek terjesztője Bursits Tiborné, a művelődési központ igazgatója, tavaly 208 ezer forint értékű politikai könyvet, folyóiratot vásároltak, vagyis ha tízezer dolgozóval számolunk, akkor is több, mint 20 forint jut egy személyre. Ezzel szemben van olyan pártszervezet, amelynek kartonján évek óta 1,50 forint szerepel. Bizony, magam is jártam már olyan irodában, ahol szemlátomást hónapok óta porosodtak az eladatlan külpolitikai kiadványok s a fél éves Társadalmi Szemlék. Szinkronban az eseményekkel — Pedig néhány forintért szinte minden időszerű kérdésre választ kaphatnának az érdeklődők, csak meg kellene venni a kiadványainkat. Vállalatunk szüntelenül lépést tart a bel- és a külpolitika eseményeivel, minimális átfutási idővel adtuk közre a helsinki konferencia, a berlini tanácskozás. a külföldi kommunista pártok kongresszust anyagait; az új amerikai elnök még hivatalba sem lépett, amikor már kiadtuk a Carter útja a Fehér Házig című brosúránkat. Gyakran haliam taggyűléseken, hogy a párttagság sürgeti a tájékoztatás megjavítását, de helyenként nem élnek a lehetőségekkel. Pedig, elsősorban a partszervezetek feladata gondoskodni róla, hogv a párt kiadványai eljussanak a párttagokhoz. Ehhez pártmunkásokat kell megbízni a terjesztésükkel, a azokat időnként beszámoltatni tevékenységükről. Az utóbbira nagyon kevés alapszervezetben találni példát. Vegyük csak a beszámoló taggyűléseket: csaknem mindenütt szamot adtak a pártoktatásról, a beiskolázásról, de arról kevés helyen esett szó, hogy mi a helyzet a politikai irodalom terjesztésével, propagandájával. Mostanában történt, hogy a gazdasági vezetők tűvé tettek mindent az V. ötéves népgazdasági tervért, hls-zen szükségük llett volna rá idei terveik kidolgozásához. de sokan nem is tudták, hogy a Kossuth Kiadó megjelentette 10 forintos áron. Vannak persze, s egyre többen, pozitív kivételek. A Duna Kertészeti Tsz. ahol Vargac. Istvánná a terjesztő, a Sasad Tsz, ahol Klicsu László gondozza a politikai irodalmat, a MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Állomása, ahol Marglt- tay Lajos tavaly 57 ezer forintos forgalmat csinált, s az idén 74 ezret vállalt; jól végzi feladatát Bűz Lászlóné, a Nagykőrösi Konzervgyár, Baditz Béláné, a százhalombattai SZENTENDREI NYITÁNNYAL Mezőgazdasági könyvhónap Amint arról lapunkban máT beszámoltunk, a mezőgazdasági könyvhónap Pest megyei megnyitóját február 4-én délután 15 órakor a szentendrei megyei művelődési központi ban rendezik. Ünnepi köszöntőt mond Rozgonyi Ernőné dr., a szentendrei járási hivatal elnöke. A könyvhónap jelentőségét, a közművelődésben betöltött szerepét dr. Gaál Lajos, a megyei tanács élelmezésügyi és mezőgazdasági osztályának vezetője méltatja. Ezt követően dr. Gyúró Ferenc, tanszékvezető egyetemi tanár A háztáji és a ház körüli^ gyümölcstermesztés időszerű problémái címmel tart előadást Az egy hónapon át tartó programsorozat keretében huszonhat író—olvasó találkozót rendeznek a megyében. A többi között február 8-án a gyömrői könyvtárban Kuzsel Antal főkertész tart előadást a háztáji zöldségtermesztésről. Halásztelken február 9-én a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben a szakmunkásképzés problémáit vitatják meg a ráckevei járás termelő- szövetkezeteinek elnökei. Ugyanezen a napon Monoron, a könyvtárban Szabó Rudolf és Bán Sándor agronómusolc vezetésével vitát rendeznek a háztáji kisállattenyésztésről. Február 10-én szintén két eseményre kerül sor. Szent- mártonkátán, a községi könyvtárban Fekete Gyula gépészmérnök a mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetéséről, Maglódon pedig Kuzsel Antal főkertész a gyümölcsösök kora tavaszi munkáiról tart előadást. DKV. Marosi Györgyné, az MGM diósdi gyára és Bran- nauer Jánosné, a solymári PEMÜ társadalmi munkás terjesztője. Nagyobb megbecsülést — Vállalatunk évente 220— 240-féle művet gondoz, a zsebnaptártól a szakácskönyvig, a jogpropaganda kiadványoktól a marxista klasszikusokig. Ha a terjesztők nem segítenek, mégsem biztos, hogy épp a legnagyobb érdeklődésre számot tartó műveket juttatjuk el egy-egy munkahelyi vagy területi pártszervezethez. Mi itt, az íróasztal mellett kevésbé tudjuk, milyen képzettségűek a kommunista munkások, szakembereik, mint a terjesztők, mégis ritkán kapunk pontosan megjelölt, igényeket. E téren kellene már előbbre lépni, és a jól dolgozó terjesztők anyagi-erkölcsi megbecsülésében. Az ám, köztük is kevés az olyan, aki próféta lett saját hazájában! Demjén Attila Munkácsy-dí- jas festőművész emlékkiállítása február végéig látható a Magyar Nemzeti Galériában, hétfő kivételével, naponta 10-től IS óráig. Az ÖtVCnCS el élt nagy ígérete volt Demjén Attila. A hozzá fűzött reményeket beváltotta, sőt túl is szárnyalta, mivel nemcsak a portréban ért el mestere, Bcrény Róbert próféciája nyomán kitűnő eredményeket, hanem a tájképfestésben is. Életműve mégis hiányos; nagyon korán ment el, alkotó erejének teljében. Páratlan lendülettel rendelkezett. Nem voltak aggályai, megtorpanásai, ö rendre művekre összpontosított, mindig dolgozott, s ez a sok munka jelentette számára a pihenési 1926-ban született Dicső- szentmártonban a kétszeres Munkácsy- és VIT-díjas festőművész, szinte egész Európát bejárta. Művészetének forrásvidéke lett Taormina és Firenze, Svédország, Velence, Párizs, Cefalu és Tihany. Nyíri Éva Fél évszázad dokumentumai Új kiállításra készül a Munkásmozgalmi Múzeum A Munkásmozgalmi Múzeumban új kiállítás készül: a magyar munkásosztály kialakulását a Tanácsköztársaság ^idősz~'~4ig bemutató nagy sikerű tárlatok folytatásaként tavasszal történelmünk utóbbi fél évszázadát tárják a látogatók elé. Nagyszámú dokumentum, fotó, korabeli berendezés, viseleti és személyes tárgy — köztük sok új szerzemény — az 1919 augusztusától napjainkig terjedő időszakot idézi fel. Előtérben állnak a kiállításon az illegális kommunista párt, a legális szociáldemokrata párt harcának, a háborúellenes népfrontpolitika, a partizánmozgalom dokumentumai. Az ország újjáépítéséért, a demokratikus vívmányok védelméért vívott küzdelmet nagy méretű fotók, plakátok, emlékek tanúsítják. A történelmi idők felelevenítését a vasas-, a nyomdász- és más szakszervezeteik segítették : értékes dokumentumokat bocsátottak a múzeum rendelkezésére. A munkás- mozgalom veteránjai, egykori emigránsok féltve őrzött ereklyékkel gazdagították a múzeum gyűjteményét az utóbbi hetekben is. Első képeit, a Családot és a Gábor Aront azonban Duna- harasztin festette, ahol hosz- szabb ideig élt. E művek már jelezték erényeit, a kiváló ka- rdkterérzéket és valóságlátás pontosságát. Ezen belül valami különös finomságot és szemérmet is, rejtett elfogódottságot, mely valahány művének tartozéka. Nagy munkabírással és ajándékosztó tisztasággal rendelkezett. Ö adományozta minden ellenszolgáltatás nélkül még 1957- ben a ráckevei gimnáziumnak azt az Ady-festményét, amely a muzeális gyűjtemény alapja lett. Kétségtelen; bravúros arcképfestő. Önarcképén is érezhető a mozdulat és a lendület párhuzamos pontossága, mely minden portréjának alapja. Kitűnő megfigyelés jellemzi Misholczi Lászlóról, Szentiványi Lajosról, Soó Rezsőről és mindenekelőtt édesapjáról festett művét. Itt a fehér sávok Demjén bácsi méltóságait és dinamizmusát fejezik ki, aki népfrontveze- tóként sokat tett a dunaha- raszti gimnázium megvalósításáért. Manuális készsége páratlan volt. Villámgyors virtuozitással örökítette meg a fenséges zsámbéki romot, a nagymarosi panorámát, Visegrád látképét, a balatoni tájat. Száguldó festőriporter volt a szó Jó értelmében, kergette a vizuális eseményt Stockholmtól, Várnától, Prágától, Sienától a Bosnyák térig, a nagymarosi hajóállomás bensőséges látványáig. Alapos és érzékeny volt minden gesztusában, gyorsan szerzett élményeit — melynek bőségével rendelkezett — azonnal, minden vívódás nélkül növelte képpé a természetesség örömével. A szünet nélkül születő valóság megszállott krónikásaként alkotott, a félszegség és a kínlódás teljes hiányával. Ez a bőség és egészség iktatta ki művészetéből a szelekciót, melynek jelenlétét csupán utolsó műveiben érzékeljük. Nyilvánvaló, hogy váltani akart, bravúrok után a gazdag egyszerűségre törekedett. Többé nem a. tájak és arcok zseniális előadóművésze akart lenni, hanem maga törekedett a partitúra képjeleinek megragadására. Minden ízében időszerűség villan. Az ahtóroncsok prognózisa nem egy festőzsuma- liszta gyors feljegyzése, hanem elmélkedő kórnyomat az emberről, aki szüntelen előrelépésével is növeli problémáit, i Akaratlanul is. Ez a képi szociológia is valóságérzékéből származott, valamit megsejtett a holnap eredményéinek nehézségeiből is. Olyan látványfestő volt Demjén Attila, aki lélektani érzékenységgel vizsgálta a világot, s külső arculatában mutatta meg sok osztódású lényegét. A festészet artistájának, zsonglőrének nevezték, pedig éppen ezen a magas szinten akart túllépni. Tudott is, melyet legszebb képei igazolnak; a nagymarosi komp, Taormina, a faúsztatás. a tihanyi belső tó. Képes volt Csontváry es Egry után is valamit mondani a tájak és at. ember együttes varázsáról. Tudása teljében nagy elmélyülése előtt távozott, mintha megszökött volna saját remekművei elől, melyek már motoztak benne. Ami utána maradt, az is nagy érték, mely Dunaharaszti klasszikus hagyománya lehetne, ha a városiasodó nagyközségben felavatnák emlékmúzeumát. Életművének gazdasága megérdemelné ezt a figyelmet. Losonci Miklós Februári színháznaptár Kortárs magyar szerzők - új művek A februári színházi naptár figyelemre méltó eseményeket ígér a fővárosban. Különösen örvendetes, hogy a műsorválasztás három mai magyar szerző drámájára is esett. A következő két hátben a Vígszínházban, a József Attila Színházban és a Thália Színházban láthatunk új magyar bemutatót, melyek közül kettő eredeti bemutatónak számít. Versenynap és monodráma Időrendben a Vígszínházé esik legközelebb: február 11- én Versenynap címmel Csur- ka István új színpadi művét adják elő Horvai István rendezésében. A zenés darab (Darvas Ferenc szerzeményeivel) a galopp-pályát választotta cselekménye színhelyéül, s a szenvedélyes fogadók, lóversenyzők, drukkerek lelkivilágát igyekszik elénk tárni. No, persze, mindezen túl is mutatva és a szenvedély alappozíciójából súrolva az élet és a halál nagy gondolatkörét. A galopp-pályán hol megdd- csőülő, hol pedig csúfosan elbukó hősök sok mindent felmutatnak szenvedélyük tükrében az életből, a küzdésből, emberi magatartásformákból. Darvas Iván a főszereplője az előadásnak, melyben még fontos szerepeket kapott —a többi között — Mády Szabó Gábor, Benkő Gyula. Kozák László, Bárdi György, Béres Ilona, Egri Márta. E hónapban még egy érdekes újdonság lesz a Vígszínházban: február 25-én a neves NDK-beli szerző, a nálunk is jól ismert Peter Hacks Lotte című egyszemélyes darabját mutatják be Szántó Judit fordításában, Valló Péter rendezésében. A címszereplő Lőttét Ruttkay Éva játssza. Újrateremtett krónika A József Attila Színház a következő napon, február 12- én mutatja be Sütő András drámáját, Egy lócsiszár virágvasárnapja címmel, mely 1974- ben. volt a kaposvári színház évadnyitó darabja. Igazi színházi eseményként tarthattuk sz,. ..on akkor, s bizonyára az lesz most Sándor János rendezésében is. A Romániában élő Sütő András, a magyar drámai nyelv egyik jelenítő« élő mestere nagy erejű színpadi feldolgozásában klasszikus művet keltett új életre. Mint jelzi: Heinrich von Kleist krónikája nyomán íródott e mű, vagyis a Kolhaas Mihály című regényt dolgozta át. Nem egyszerű dramatizalásról van azonban szó, hanem alkotó újrateremtésről, csupán a .főhős személye azonos azzal a Kol- hasszal, aki a XVI. század elején élt szász lókereskedő volt és perbe keveredett földesurá- va!, .nert az törvénytelenül elkobozta két lovát. Sütő drámája azonban öntörvényű alkotás, amely nyilvánvalóan más szemléletmóddal közeledik a cselekményhez és más történelmi leckét állít elénk, mint a múlt századi szerzőtársa. Ez a dráma más erkölcsi rendről szól, mint Kleisté, s ebben a hősnek rá kell jönnie arra, hogy a nemesi világban, az urak világéiban a maga igazát — amely egyben osztályos társai igaza, a sértett polgárság igaza — csak akkor érvényesítheti, ha az egész elavult jogrend ellen lázad. Rá kell jönnie, hogy az általa oly nagyra értékelt úri törvényesség csak komédia, amely mikor igazságot szolgáltat számára, akkor egyben végez is vele. A napjaink magyar drámaterméséhez jogosan sorolható Sütő-darab történelmi témája időszerű mai gondolatokat hordoz. A címszerepet Kránitz Lajos alakítja, s a főbb szerepekben; Szemes Mari, Borbás Gabi, Szilágyi Tibor, Horváth Sándor, Káló Flórián, Láng József lép fel. Ókori monda, mai ember Mesterházi Lajos jó három esztendeje megjelent regénye, a Prométheusz rejtély már annak idején is sokakat meggondolkodtatott s egészséges vitára késztetett. Most színpadi változatban — Kazimir Károly és Kővári Katalin rendezésében — láthatjuk viszont február 18-án a Thália Színházban. Múltidejű sci-finek nevezték egyes kritikusai ezt a művet, mivel az ismert Prométheuszt monda továbbfolytatásáról, továbbköltéséről szól. Természetesen úgy, hogy a görög monda- és mítoszvilágot próbálja a szerző a mához közelhozni. A mai ember gondolatvilágával, politikai nézeteivel, felfogásával közelít' Mesterházi Lajos a mondához, amelyben — mint ismeretes — Prométheuszt azért láncolták az istenek büntetésül egy sziklához, mert ellopta a tüzet az emberek számára. E tűzzel sok mindenféle mesterséget is „ellopott” az embereknek — meséli a darab —, de egy igen fontosat elmulasztott megszerezni, mégpedig az államvezetés, a politikai tudás mesterségét vagy inkább művészetét. Hogyan küzd meg tehát ezért Prométheusz és az ember — tulajdonképpen erről szól. erről elmélkedik, erre keresi az igaz emberi magatartást Mesterházi darabja. Elbukások és felemelkedések szegélyezik ezt az utat, de egyetlen dolgot határozottan és eltökélten állít: az embernek mindenképpen cselekednie kell, hogy többre, hogy előbbre jusson. *Ezt a cselekvést, a tettrekészséget állítja írói mondanivalója középpontjába. A főbb szerepeket a Thália előadásán Kozák András, Nagy Attila, Esztergályos Cecilia, Buss Gyula, Harsányt Gábor, Inke László, Sáfár Anikó alakítja. Rejtő operettszínpadon A Fővárosi Operettszínházban ugyancsak február 18-án lesz bemutató. Ezúttal a regény, a filmvászon és a prózái színpad után itt jelenik meg Rejtő Jenő. Zenés darabot írt Az ellopott futár című munkájából Miklós Tibor, s Csuha Lajos és Dancsák Gyula szerzett zenét hozzá. A rejtőjenői fordulatokban és nem kevésbé sajátos humorban gazdag cselekményt, vendégként Sík Ferenc állítja színpadra Hegedűs László társrendezésében. Az igen népes szereplőjű előadásban többek között Várhelyi Teréz. Farkas Bálint. Felföldi Anikó, Suka Sándor. Mucsi Sándor, Hollai Kálmán, Medgyesi Mária keltik életre Rejtő halhatatlan figuráit. Donizetti cs Kodály Pest megyében is szerepe! majd több helyen új operabetanulásaival az Állami Déryné Színház, amely budapesti színpadán február 25-én mutatkozik be új műsorával. Huszár Klára fordításában Donizetti: Rita vígoperáját rendezi Kertész László, s a címszerepet Kálny Zsuzsa énekli. Ezzel egy estén adják elő Kodály: Székelyfonó című énekes játékát, ugyancsak Kertész László rendezésében. Barta Judit koreográfiájával. A főbb szerepeket Kocsis Katalin, Lenkefi Erika, Toldi Nagy Miklós, Nagy János, Zöld Ildikó, Andor Edit énekli. Mindkét operát László Endre vezényli. L.
