Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

1977. FEBRUAR 2., SZERDA A lábbelieüáfásról — népi eílenőri vizsgálat kezdődik A lakosság lábbeliellátásá- val kapcsolatban — az el­múlt két évet felölelően — vizsgálatot végez a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A helyszíni felmérésre a fővá­rosban és hét megyében már­ciusban kerül sor. A témával kapcsolatban korábban próbavizsgálatot tar­tott a népi .ellenőrzés. Megál­lapítható volt, hogy évek óta sok a panasz a lábbelik vá­lasztékára és minőségére. A kereskedelem nem mindig rendel megfelelő körültekin­téssel, a lakosság keresleté­hez igazodva, s az ipar sem gyárt mindig a kereskedelem igényeinek megfelelően. Gyak­ran szállítanak rossz minősé­gű lábbeliket, és sok a fi­gyelmetlen csomagolásból ere­dő panasz. A fogyasztói rek­lamációk száma az utóbíii években nem csökkent, a for­galom mintegy 5—6 százalé­kát teszi ki. Az árukínálat több vonatkozásban nem ta­lálkozik a kereslettel. Az ipar és a kereskedelem kapcsola­tában több tervszerűtlen elem tapasztalható. Pulóverek az új üzemből Tavaly novemberben adták át Albertirsán a Budapest Kötőipari Szövetkezet új üzemcsarnokát. Két műszakban 144 dolgozó évi nyolcmillió forint értékben 120 ezer darab puló­vert állít össze. Zömét — mintegy 75 százalékát — a Szov­jetunióba exportálják, de nagy mennyiségben szállítanak belföldre is. Nagy Iván felvétele Négy hónap alatt kilencvennégy alakult íj szakszervezeti alapszervezetek a tsz-ekkn A termelőszövetkezetek al­kalmazottai és a.tsz-eknél fog­lalkoztatott, korábbi munka­helyükön szakszervezeti tag­ként dolgozók régi sérelme volt, hogy a közös gazdasá­gokban nem részesülhetnek ebben az érdekvédelmi for­mában. Az igényt felismerték a szakszervezet vezető szervek is, s 1976 januárjában a SZOT elnöksége határozatot hozott sl termelőszövetkezeti szakszer­vezeti alapszervezetek létre­hozására. Pest megyében tavaly, az év elején kezdődött meg a szer­vezés, s alig négy hónap alatt 94 alapszervezet és 2 szakszer­vezeti csoport alakult. A szö­vetkezetektől beérkezett sta­tisztikai lapok alapján a 22 ezer alkalmazott közül majdnem 8 ezer lépett be a szakszervezetbe, ami 36,2 szá­zalékos szervezettséget ielent. A választások során 476 bi­zalmit és 209 bizalmihelyettest s összesen 1415 tisztségviselőt választottak. Összefogástól, segítséggel Kivették részüket a szerve­zésből a járási pártbizottsá­gok, helyi pártszervezetek és a MEDOSZ megyebizottság irányításával működő előké­szítő bizottsága mindenben tá­maszkodhatott a régi, nagy ta­pasztalattal rendelkező alap­szervezeti vezetőkre, tisztség- viselőkre. Szükség is volt erre a társadalmi összefogásra, hi­szen a régi alapszervezetek választási előkészületeire majdnem egy év állt rendel­kezésre, s jó) felkészült, nagy gyakorlattal rendelkező társa­dalmi munkások hajtották végre a feladatot a 74 alap- szervezetben. Az újakban a lelkesedés, no meg a segítség- nyújtás pótolta a tapasztala­tot. A rendelkezésre álló idő is alig négy hónap volt. Elis­merést és dicséretet érdemlő munkát végeztek a szervezők, aktivisták. Ez az eltelt ríéhány hónap arról tanúskodik, hogy az új alapszervezetek életképesek, sőt a mindennapi munka so­rán egyre népszerűbbekké válnak, hiszen a taglétszámuk azóta is szinte napról napra nő. A legeredményesebbek közé tartozik például a kere­pest Szilasmente, a dunaha- haraszti Ezüstkalász, a dányi Magvető, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság, a pátyi Zsámbéki Medence Lenin, a hernádi Március 15. tsz alap- szervozete. Nők, fiatalok a vezetésben A korábbi évtizedekben ne­héz lett volna elképzelni, hogy a magyar falu bármilyen ve­zető tisztségére nőt válassza­nak. Még a nyelvünk is a ve­zetőt elsősorban férfira vo­natkoztatja. Vezetőnő? Még kimondani is szokatlan, hát még meghonosítani a köztu­datban. A termelőszövetkeze­tek megerősödésével lassan meghonosodott az elnöknő és a főkönyvelőnő fogalma. Kezdjük megszokni, hogy a nő, az asszony nemcsak a fa­kanál mellett tud helytállni, hanem árra is képes, hogy kö­zös ügyeinket intézze, irányít­sa. Az új szakszervezeti alap­szervezetek tisztségviselőinek — beleértve a szakszervezeti bizottságokat, reszortfelelősö­ket és bizalmiakat is — a fele nő,a fiatalok aránya meghalad­ja az egyharmadot. A statiszti­kából az is kiderül, hogy az összes új tisztségviselő majd­nem 83 százaléka először ka­pott ilyen funkciót, s így még nem is vehetett részt semmi­féle oktatáson. Ez meghatá­rozza a megyebizottság, és a járási felelősök feladatét: minden lehetséges formát ki kell használni az új tisztség­viselők képzésére. Gondos felkészítés Már a választásokkal egy időben 1—1 napos előlkészítő, továbbképző mumkaértekezle- oet tartottak a tsz álapszerve- ziHi titkárok számára, melyen a nagy tapasztalattal rendel­kező szb-titkárok látták el őket, gyakorlati tanácsokkal. A választás után a reszortfelelő­söket felkészítették új társadal­mi munkájukra a megyebi­zottság vezető munkatársai. Sz azonban még nem elég ah­hoz, hogy valóban tájékozot­tak legyenek és megfelelően helyt tudjanak állni választott funkciójukban. Ez év első ne­gyedévében 2 hetes titkári tanfolyamot szerveznek a MEDOSZ elnöksége által ösz- •»zeállított tematika felhaszná­lásával az SZMT oktatási köz­pontjában, majd ugyanitt folytatják a képzést a reszort- felelősök részére. Ha itt nerc jut elég hely mindenkinek, Halásztelken is tartanak elő­adásokat. Az a céljuk, hogy minél előbb megismerjék a szakszervezeti munkások a te­vékenységükhöz szükséges rendeleteket. határozatokat, s ezeket alkalmazni is tudiák. Közben, ha némi segítség­gel is. folyamatosan végzik a napi teendőket. Sportverse­nyeket. kulturális vetélkedő­ket rendeznek, összegyűjtik a íelentkezőket a központi ren­dezvényekre. ' elkészítik a munkaterveket, s mindenben a régi, tapasztalt alapszerve­zetek színvonalára szeretné­nek emelkedni. Az elbírálás­nál a megvebizottság sem tesz különbséget köztük, legföljebb annyiban, hogy az újaknak ma még több segítséget ad­nak, s a járási felelősök több­ször fordulnak meg ezekben a gazdaságokban. Érett elképzelések S hogy mit terveznek az idén? Többi között azt, hogy a jelenleg 38 százalékos szerve­zettséget 80 százalékra emelik. A munkaverseny- és újító­mozgalom kiszélesítésével, az üzem. és munkaszervezés ja­vításával segítik a népgazda­sági terv végrehajtását, haté­konyabbá teszik az együttmű­ködést a gazdasági vezetők­kel, javítják a munkavédelmi tevékenységet, kiszélesítik az olvasó-i klub-, tömegsport- mozgalmat ★ Az új alapszervezetek tevé­kenységének tapasztalataival és a további feladatok meg­határozásával foglalkozik az SZMT február 4-i ülése is, melyen részletesen elemezni fogják az alapszervezeti mun­ka további kibontakozásának lehetőségeit. T. A. L. Tervek és lehetőségek (22.) Vizsgáljuk meg a cseppet Kérdéses aligha lehet: a népgazdaság sorsa a nagy- üzmekben dől el. Ott, ahol nagy teljesítményű gépeket gyártanak, fogyasztási cikkek gazdaságos termeléséhez. Ott, ahol külföldön jó áron elad­ható termékeket készítenek, melyek ellenértékeként nél­külözhetetlen nyersanyagokat hozunk be. Ott, ahol hatalmas táblákon kifizetődő a drága mezőgazdasági gépek haszná­lata, s a korszerű agrotechni­kai esizközö'kkel nagy termés- eredmények érhetők eL Apró dolgok Életünkhöz azonban sok olyan apró dolog kell, amely­nek előállítására nem rendez­kedhet be a nagyipar, olyan szükségleteink is vannak, amelyeknek kielégítéséhez kis­üzemek is alkalmasak/ Akár egyszemélyes üzemek. A szol­gáltatásokról van szó. Ma már nem stoppolunk zoknit, nem­igen foltoztatunk lábbelit, de a sarokvasat valakinek csak fel kell erősítenie; elvárjuk, ha bozontos hajzatunkat mégis csak meg akarjuk iga- zíttatni, legyen a közelben fodrász; ha elromlik tévénk, rádiónk, hűtőszekrényünk, hajszárítónk, legyen, aki meg­javítja. Gödöllőn a Vegyesipari Szö­vetkezet hivatott ilyesmire. Munkaerőgondok ott is van­nak. Milyen gondok ezek? Előbb ismerkedjünk meg va­lamelyest tevékenységükkel. A városon kívül Kistarcsán. Mo­gyoródon, Szadán és Veres­egyházon van szolgáltatási egységük. Ezek közül a kis- tarcsai és a veresegyházi cipé­szet és fodrászat a jelentő­sebb. az egy főre jutó bevétel is Kistarcsán a legtöbb. Mivel foglalkozik, miért ve­gyesipari ez a szövetkezet? A már említetteken kívül a legváltozatotabb háztartási gé­pek; tévé és rádió, olajkályha és centrifuga, mosógép javítá­sával. Fotóüzletet is működ­tetnek. Ezenkivül konfekció- és lakatosüzemük van; de mo­tortekercseléssel is foglalkoz­nak. Az első érdekesség, a 192 fős kollektíva majdnem 60 százaléka a szolgáltatásban dolgozik, bevételük nagyobbik hányada azonban az ipari üzemekből származik. Kategóriák Ismeretes, a vállalatokat nemrégen kategóriákba sorol­ták. A szövetkezet szolgáltató részlegei az A csoportba tar­toznak, ide vehetnek fel mun­kásokat. Az elnök — Szávai Tibor szerint — itt nincs szük­ség új dolgozókra. Jelenlegi kapacitásuk elegendő a 25 ezres város igényeinek kielé­gítésére. Sőt! Fodrászüzleteik nincsenek kihasználva. Ahol pedig kellene munkáskéz, oda nincs jelentkező; ha így foly­tatódik, a cipészmesterség kihal. Az utóbbi néhány év­ben egy szem tanulójuk akadt, az is otthagyta őket A lakatosüzem bővíthető volna, a kooperáció szélesíté­sével, vagy akár saját profil kialakításával. Létszámukat azonban nem növelhetik. En­nek ésszerűségéhez kétség nem férhet. Nyilván több hasznot hajt a népgazdaság­nak — mindnyájunknak tehát — az a néhány tucat szakem­ber — akit itt foglalkoztatni tudnának — a nagyiparban. Mit tehetnek hát, ha — mint minden valamirevaló cég — évről évre növelni akarják nyereségüket? Mivel a jelenlegi konstrukcióban a konfekció és a lakatosüzem a nagyobb üzlet, elsősorban itt lehet valamit keresni. Már csak azért is, mert itt jobban mérhetők a teljesítmények, le­hetőség van jobb gépek beál­lítására. Tavaly 1,8 milliót költöttek nem új, de saját, ko­rábbi gépeikhez viszonyítva termelékenyebb esztergapa­dokra, marógépekre. A laka­tosüzemben bevezették a má­sodik műszakot, 10 százalékos bérpótlékkal. Még mit tehetnek? Jobban megszervezhetik a munkát, szigoríthatják a nor­mákat, aminek előfeltétele az alaposabb műszaki előkészí­tés. Mostanában kezd divatba jönni a mondás: nem okvetle­nül többet, jobban kell dol­goznunk. Igazságát persze mindig a konkrét helyzethez kell mérni. Az elnök szerint a szövetkezetben hat, hat és fél óra a tényleges munkaidő. Az előbb idézet jelmondat itt te­hát egy az egyben nem érvé­nyes. Összefüggések Sorozatunkban már szót­tunk az üzemek, gyárak, ipar­ágak kölcsönhatásáról, egy­másra utaltságáról. Egyetlen gyár hiába határozná el, már­pedig holnaptól kezdve üte­mesen termel, ha teszem azt, a kooperációs partnerek — vagy csak egy részük — nem Felmentés, választás a dabasi járási pártbizottságban Kedden ülést tartott az MSZMP dabasi járási bizottsá­ga. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára is. A pártbizottság megtárgyal­ta és elfogadta a párttagsági könyvek cseréjének tapaszta­latairól szóló jelentést, majd személyi ügyekben döntött. Csipái Ferencet, a járási pártbizottság titkárát, a párt- és tömegszervezetek reszortve­zetőjét — a pártapparátusban végzett munkájának elismeré­sével — felmentette tisztségé­ből a pártbizottság, mivel a gyál—felsőpakonyi Búzaka­lász, a budapesti Szabadság és Dimitrov egyesült mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben megválasztották a tsz pártbi­zottsága titkárának. A dabasi járási pártbizott­ság titkárának, valamint párt­ós tömegszervezeti reszortve­zetőnek a tegnapi ülésen meg­választották Rócz Sándor ta­nárt, aki két évtizeden át az ifjúsági mozgalomban tevé­kenykedett, 1973-tól pedig Bu­gyi nagyközség tanácselnöki tisztét töltötte be. szállítanak időben. Megvan ez az összefüggés a munkafe­gyelemben, munkaerkölcsben is. A vegyesipari szövetkezet elnöke többször hangoztatta: elődjénél jóval keményebb kezű. Nem retten vissza a ha­nyagok elbocsátásától. Két éve ketten, tavaly egy ember ju­tott erre a sorsra. Arra azon­ban gondolni sem mer, hogy egy csapásra elérhetik a nyolc óra teljes kihasználását. Ez is csak úgy képzelhető el, ha legalábbis az üzemek többsé­gében megkövetelik. Aki elég idős hozzá, tanúsíthatja: a mai, gyakran laza munkamo­rál sem egyik napról a másik­ra vált ilyenné. Helytelenül gondolkozik persze az a veze­tő, aki arra hivatkozva, hogy másutt sincs nagyobb rend. szemet hunyt a tengés-lengés felett. Milyen mértékű ife szövet­kezetben a vándorlás? Két éve ötvenketten kilép­tek. negyvenhatén be. Tavaly Valamivel romlott az arány: negyvenhetén jöttek, ötvenné­gyen mentek. S ami mögötte van? Homály. Mint már any- nyiszor, aninyi helyen, most is azt a választ kaptam, jellemző ok nincsen. Egy biztos, a ki­lépők többnyire nem a bérük miatt mondanak fel. Az is tény, a szolgáltatásban dolgo­zók alig mozognak. A magya­rázat kézenfekvő: ha nem akar Pestre menni. Gödöllőn más, hasonló helyet nem talál. A lakatos, esztergályos persze helyben is válogathat. , Vagyis a kényszer tartja vissza az embereket? Mielőtt még túlzó következtetésekre ragadtat­nánk magunkat, árnyaljunk: a törzsgárdatagok sem hagyják ott szíre-szóra a szövetkezetét. Igaz, megbecsülik őket, aki hat éve ott dolgozik, legalább egy forinttal többet kap, mint rövidebb ideje ott levő, ha­sonló beosztású társa. Ezenkí­vül is számos kedvezményt él­veznek. Látható,' egy ilyen kis cég­nél is számos lehetőség kí­nálkozik létszámnövelés nél­kül emelni a termelést, fellel­hetők a sokat emlgatetett tarta­lékok. Ma még talán tétován, de a körülmények szorításával okvetlenül nagyobb lendület­tel fogják ezeket kihasználni. Cseppben a tenger — szoktuk mondani. A mi csöppünk is mintha nagyobb összefüggé­seket sejtetne. Kör Pál 7+6 millió Eredményes esztendőt zártak Veresegyházon Minőségre ösztönző bérformák Az ÉVM 16 budapesti és vi­déki kivitelező és építőanyag­ipari vállalatánál két éven át folytattak kísérleteket a mi­nőség javítására ösztönző bér­formák kialakítása érdeké­ben. A legjobb tapasztalatok összegzésének eredményeként megformált elképzeléseket a minisztérium egyeztette más érdekelt tárcákkal, országos hatáskörű szervekkel, az épí­tők szakszervezetével és a kí­sérletekben részt vett vállala­tokkal is. Ennek alapján je­lent meg az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter ren­deleté a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző bérformák alkalmazásáról. Hazai és nemzetközi viszony­latban is figyelemre méltó módszeren alapulnak az új ösztönző bérformák, amelyek­nek lényege, hogy a különböző szabványok, technológiai elő­írások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a mun­kát, s a minőségi osztályozás­tól függően nő vagy csökken a kereset. Veresegyház hatezer lako­sú nagyközség a gödöllői já­rásban. Hírét nemcsak orszá. gos hírű strandjának, s egy­re inkább országossá váló kulturális találkozójának kö­szönheti, hanem igen gyors ütemű fejlődésének is. — Az elmúlt esztendőben hétmillió forint állt a rendel­kezésünkre— mondja Pász­tor Béla tanácselnök —, amit a nagyközség fejlesztésére fordíthattunk. Hogy mi mindenre tellett belő­le? Két teremmel bővítettük az óvodánkat, így jelenleg min­den igényt ki tudunk elégíte­ni. A művelődési központ, az ifjúsági ház, valamint a két óvoda korszerű központi fű­tést kapott. Kialakítottunk két pedagóguslakást. Kétmil. lió forintért utat építettünk bővítettük a villanyhálózatot, a benzinkutat s elkészült a vízkiviteli mű is. A község hétmillió forint­jához a veresegyh •' ;í lakosság hatmillió forint érékű tár­sadalmi munkával járult hozzá. Utakat, járdákat építettek, vízelvezető csatornákat ástak segítettek a játszóterek és az úttörőtábor építkezésénél, par­kosítottak. részt vállaltak a villanyoszlopok helyének meg-1 ásásából. A nagyközség idei terve legalább olyan sokatígérő, mint volt a tavalyi. — Négy újabb lakást építünk a pedagógusoknak. Tovább bővítjük a villanyhálózatot. Beépül a művelődési központ tetőtere. Az úttörőpark új fa­házat kap. Szekeres Erzsébet textilművész fali gobelinje díszíti majd a házasságkötő termet, hogy csak néhányat említsek a jelentősebbek kö­zül.- * Az igazi gazdagodást azon­ban az új, hatszázötven négy­zetméternyi alapterületű ABC-áruház építése jelenti majd. Az ÁFÉSZ tízmilliós beruházásához a nagyközségi tanács egymillióval járul hoz­zá. Az építkezést a nagyköz­ség költségvetési üzeme már­ciusban kezdi és az új áruház az esztendő végére gazdag áruválasz­tékkal várja majd a ve­resegyháziakat. | Ehhez. valamint az új sporttelep építéséhez, amely­nek a földmunkáit még szin­tén a tavasszal megkezdik, feltétlenül számítanak a la­I kosság társadalmi munkájára. 1 Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolja, hogy nem hiába várják az idén sem a helyi ta­nács vezetői a lakosság tá­mogatását. A beresegyháziak szeretik szűkebb pátriájukat, s mindig készek tenni annak szebbé, gazdagabbá tétele ér­dekében. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents