Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Népi kollégium Cegléden Művészi emlékérem a nevelőmunkáért A népi kollégiumi mozga­lom megszületésének 30. év­fordulójára az Oktatási Mi­nisztérium és a Kulturális Mi­nisztérium művészi emlékér­met készíttetett. A „fényes szellő” nemzedékének néhány tagját tüntették ki vele. Eb­ben az elismerésben részesült dr. Vámosi Nándor, az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola igazgatója, a ceglédi Dó­zsa György Népi Kollégium egykori nevelőtanára és Mucsi Ferenc történész, volt kollé­giumi titkár. A miniszteri mél­tatás szerint alakító részesei voltak a NÉKOSZ-mozgalom kulturális forradalmának, a demokratikus és szocialista ok­tatásügy és pedagógia megala­pozásának. Megcsillan előttünk a szép kivitelű emlékérem. Fénye az immár történelemmé tisztult évekre világít dr. Vámosi Nán­dor emlékezetében, szavaiban. Megforgatjuk az egész világot így szállt a széllel a népi kollégisták indulója. Miből fa­kadt. ez a friss lendületű vi­lágformálás? A NÉKOSZ (Népi Kollégiu­mok Országos Szövetsége) kol­légiumi mozgalom volt ugyan, de pedagógiai gyakorlata túl­mutatott ezen. Ma is időszerű pedagógiai alapelvük: az újért, a jobbért, a társadalmi de­mokratizmusért, a szocializ­musért folyó küzdelem az el­sődleges — ez adja a munka, a tanulás, az élet értelmét. A nevelői és tanulói közösséget összetartó legnagyobb erő a tár­sadalmi-politikai harcban, * közéletben való aktív részvétel volt. A forradalmi pedagógiai gondolkodás és gyakorlat 1919 reformtörekvéseiben szüle­tett meg. A két világháború között a hivatalos nevelés­üggyel szembeforduló népi mozgalom harcolt a dolgozó osztályok iskolázásáért. E tö­rekvés nagy eredményeként megalakult 1939-ben a Győrffy István Kollégium, amely a szo­cialista szellemiségű nevélés első pedagógiai műhelye ha­zánkban. Elsősorban innen ke­rültek ki azok, akik a felsza­badulás után, 1946 nyarán megkezdték az országban a népi kollégiumok létrehozását. Cegléden 1946. augusztus 31-én alakították meg a Dózsa György Népi Kollégiumot. Szegényen gazdagodva Milyen cél vezérelte őket? A szocialista átalakítás, a népet értő és szolgáló új nemzedék nevelése, a felelős közgondolkodás megteremtése, gazdag szellemi, és testi kultú­rájú ifjak kiművelése. A ceglédi szervező bizottság azzal kezdte munkáját, hogy az épület helyreállítására pénzt igyekezett előteremteni. A vá­ros vezetőségétől 8 ezer forin­tot kaptak, utcai gyűjtésből 382, házankénti gyűjtésből 963, a kollégiumi bál bevételéből 592 forinthoz jutottak. Szűkös alap az induláshoz. Mégis 1946. október 27-én megkezdte mű­ködését a ceglédi kollégium, ti­zenegy ifjúval. Élelemkészle­tük nagyon szegényes: 5 kiló­gramm bab és 27 kilogramm burgonya. Az első vacsora bableves volt, a rántás köl- osönlisztből készült. Az igazga­tói teendők ellátására Kovács Sándor tanító kapott megbí­zást. Decemberben a létszám már húsz fölé emelkedett, ti­zenkét községet képviselve. Mucsi Ferenc, az akkori ifjú­sági titkár ezt írta beszámoló­jában: ,,A kollégium tagjai ko­pott és foltos ruhában jöttek el hazulról, apjuk napszámos, gyári munkás, állami alkalma­zott. Ha nincs népi kollégium, 70 százalékuk nem tanulhatott volna tovább. Rossz a tan­könyvellátás: 260 tankönyvre lenne szükség, de csak 90 van. Mégis jó a tanulmányi ered­mény”. Szocialista közé'etiség Szegénység — gazdag hittel, tudással... A kollégium lakói két alap- közösségben éltek. Mik voltak ezek a „szövetkezetek”? „Tíz­tizenöt fiú közössége mind Olvasónk írja Ki az életmentő? Nemcsak az ment életet, aki saját testi épsége és élete koc­káztatásával ,megóv valakit a biztos haláltól. A közömbösség bűn. Sokan helytelenül értel­mezik a barátság fogalmát: csak a jóban barátok, de a kel­lemetlen helyzetben sorsára hagyják embertársaikat. A té­li időszak veszélyei sokkal ko­molyabbak. A csúszós úton ke­zet, lábat lehet törni, sőt még fagyhalál is fenyegethet. Egy hónapon belül két eset­ben segítettünk szerencsétlen embertársainkon. Mind a ket­tőt a fagyhaláltól mentettük meg. Karácsony másnapján másodmagammal vittünk haza egy földön fekvő, magatehe­tetlen embert. Január 19-én harmadmagammal hasonló esetben segítettünk. Az illető elmondta, hogy barátaival (ezt a szót kétségbe vonjuk) né­gyesben iszogatott. Mi hárman arra lettünk figyelmesek, hogy az illető megpróbált felszállni a kerékpárjára, de úgy talált esni, hogy a feje nagyot kop- pant a kemény útburkolaton. Ezután aludni akart. Ekkor vettük mi pártfogásba. Megmondta a nevét és a lakcímét. Erővel hazavittük. Volt, aki azt mondta, hogy az ilyet bele kellene lökni az árokba, mások közömbösen mentek el mellette. Voltak, akik kinevettek bennünket. „Ott mennek a barátjukkal.” Egy idősebb nő azért jött utá­nunk, hogy megfigyelje, mit' kezdünk vele. Sajnos, a legtöbb ember helytelenül cselekszik, ha va­laki segítségre szorul. Aki se­gítőkész, nap mint, nap ment­het akár életet is. Donáth Lajos tanár Eseményekben gazdag sportprogram Falusi flatakk hete, öt sportágban gazdasági, mind kulturális té­ren” — határozza meg az egy­kori feljegyzés. Cegléden két szövetkezetei hoztak létre 1947. február 4-én Petőfi és Kossuth névvel. Az igazgatói jelentés így fogalmazta meg az új for­ma célját: „A közösségi életre nevelés egyik sarkalatos pont­ja a kollégiumi életnek. Maka- renkó elvét követjük: mindig újabb és újabb célokra van szükség, mert a megállás — halál.” Dr. Vámosi Nándor, nevelő­tanár elsősorban az iskolai ta­nulmányok kollégiumi meg­szervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével foglalkozott. Kidolgozták a kollektív tanu­lás módszereit. Ezt „tanulócso­portokkal”, „tanulókörökkel” oldották meg. Így korszerűsö­dött az oktatás, s a „fényes szelek” már a messzi jövő fe­lé iramodtak a nevelésben. A népi kollégiumban kibontako­zott ugyanis a szocialista köz- életiség. Részlet a rendtartási sza­bályzatból: „A népi kollégis­ta politizál. Harcunk egyet je­lent a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség céljai­nak vállalásával. Állandó kap­csolatban van a kollégium a társadalommal (falujárás, üzemjárás).” » Egy nemzedék üzenete Ma is csodálni való, hogy mennyire sokoldalú és korsze­rű erkölcsi normarendszert dolgoztak ki. A nevelésben nagy szerepet kapott a kritika­önkritika. íme, a főbb szem­pontjai: tanulmányok, pályáza­tok, nyelvtanulás, kulturális munka („tömegéneklés”, „tö­megtánc”, kórus. zenekar, színjátszás, bábjáték), testne­velés (kerékpározás, úszás, távgyaloglás), társadalmi mun­ka, falujárás, üzemszociográ­fia, helyi monográfia. Mit tanulhat a mai ifjúság a hősi korszaktól? Elsősorban azt a nagy lelke­sedést, azt a tüzet, azt a na­gyot akarás, ami azokat a fia­talokat fűtötte. Rajongtak az újért, de reálisan tervezték a jövőt. Nagyon sokat tanultak szakadatlan önműveléssel és egymást alakító-gazdagító közműveléssel. S hogyan értékeljük az egy­kori népi kollégisták mai sze­repét? Kádár János hozzájuk írt leveléből idézünk: „Éle­tüknek, tevékenységüknek ma is lelkesítő céljai vannak: a szocializmus teljes felépítése Magyarországon.” Költői Ádám PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI J AP AS ES CEGLÉD VÁHQ5 RÉSZÉR XXI. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1977. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Jó minőség, rendszeres szállítás Kis kenyérből többet sütnek Messzi környéken hamar tudomást szereznek arról, ha egy-egy boltba meghozzák a friss kenyeret. Először is, mert a kenyérszállításnak szinte megszokott menetrend­je van, másodszor, mert a pompás illat belopakodik ma- gahirdetően az udvarokba, a szellődzködő lakásokba, ahol ilyenkor valakinek mindig eszébe jut: — Itt a kenyér, hozzunk egy veknit! A Pest megyei III. számú Sütőipari Vállalat üzemei Ceglédet, a ceglédi járás és Dél-Pest megye számos tele­pülését látják el naponta friss kenyérrel és más termékek­kel. Eredményeket hozott az elmúlt év, megalapozta a jó kollektív munka, segítették az ágazatra vonatkozó közgaz­dasági szabályozók is. A vál­lalatnak hasznára vált, hogy a munkakörülmények kedve­zőbbekké váltak, több mint kétmillió forin­tot tudtak munkavédelmi célokra fordítani, jóval többet a tervezettnél. Eredményt hozott a 4,5 szá­zalékos bérfejlesztés is. A vál­lalatnál 36 300 forint az átla­gos bérszínvonal, 19 forint 70 fillér volt a szakmunkások átlagos órabére és a betaní­tott munkásoké is meghalad­ta a 16 forintot, a különböző pótlékokkal, járulékokkal együtt. Segítette az eredmé­nyeket az emberek újítási kedve: tavaly megkétszere­ződtek az újítások, sok volt a munkavédelmi jellegű és a költségcsökkentő, ésszerűsíté­si javaslat. A tmk-műhely dolgozói élenjártak ebben. A kenyér- és péksütemény- ellátás jó volt. A minőség ja­vulását a korszerű, intenzív dagasztógépek segítették, s to­vábbiak munkába állítása szerepel a tervekben. Erre az évre már 143 900 mázsa ke­nyér előállítását határozták el tervükben. Jelentősen nö­velik az egy kilogrammos, barna és rozskenyér arányát. Igaz. a kis kenyerekkel több , tok számára, 165 vagon cso- a munka, viszont a fogyasztók magolt morzsát hoz forgalom- főként ezt igénylik a hagyó- | ba ebben az évben. Nyesik a fákat Szombaton: Teke: A harmadik forduló­val folytatódik a tekézők csa­patbajnoki küzdelme. 12 óra­kor a Batthyány utcai pályán kezdődik a Bem SE—Csepeli Papír NB lll-as találkozó. Az első két mérkőzésen négy pon­tot szerző KÖZGÉP SE dél­után három órai kezdettel ját­szik az osztály újoncává szol­noki Gyulai SE ellen, a KÖZ­GÉP teke-pályáján. Labdarúgás: Egy héttel az NB III-as tavaszi rajtja előtt felszabadulási kupa mérkő­zést játszik a Ceglédi VSE dél­után két órakor, a szintén NB III-as 22. sz. Volán Szállítók ellen. Vasárnap: Asztalitenisz: 9.30 órai kez­dettel a Mészáros Lőrinc álta­lános iskola tornatermében rendezik meg a Pest megyei egyéni — újonc, serdülő és if­júsági — bajnokságot. A CVSE színeit a fiúk küzdelmében ti­zenheten képviselik. Tömegsport: A területi via­dalok után a KISZ Pest me­gyei bizottsága Cegléden ren­dezi meg a Falusi fiatalok he­te sportversenyeit, melyen a községekben élő, s dolgozó KISZ-fiatalok indulhatnak. A ■ területi versenyeik legjobbjai, i az 1—5. helyezettek egyéni számokban mérik össze erejü­ket. A sakkozók a művelődési központban, a tollaslabdázók a Vigadó nagytermében, a te­kézők a KÖZGÉP tekepályá­ján, az asztaliteniszezők és a súlyemelők a sportcsarnokban mérik össze erejüket, délelőtt fél 10 órától. Valamennyi hely­színen 9 óráig lehet benevez­ni a küzdelmekre. \ U. L. mányos házi kenyereken kí­vül. Péksüteményből tavaly 38 millió darabot szállítot­tak, erre az évre 40 mil­lió darab gyártását ter­vezték. Az ellátás javítása érdekében területenként vizsgálták meg az egy személyre jutó kenyér- és péksütemény-fogyasztást. A tapasztalat szerint ez Ceglé­den, Nagykőrösön az orszá­gosnál nagyobb, Abony, Tá- piószele és néhány község te­rületén. kisebb. A jó minősé­get és a rendszeres szállítást szorgalmazva akarnak együtt­működni a kereskedelemmel a forgalomnövelésben ott, ahol erre szükség van. Tetemes mennyiséget gyártanak a nép­szerű sajtos ostyából, amely iránt az igény növekszik. Két kiváló brigád dolgozik ebben az üzemrészben, 1500 mázsa termék az idei tervük. A mor­zsaüzem, amelynek termékét az ország több nagykereske­delmi vállalata is viszi a bol­A Pest megyei III. számú Sütőipari Vállalatnak 16 ter­melőüzeme és 17 boltja van. Valamennyien eredményesen dolgoztak. A boltok tavaly 108 százalékra teljesítették a forgalmi tervet. Ezt erre az évre 40 millió forintban jelöl­ték meg. Valamennyi kollek­tíva összehangolt munkájára szükség van a továbbiakban is. Az idei tervet a vállalatnál már megtárgyalták, a cselek­vési program, a középtávú ter­vek és a tavalyi eredmények alapján. Eszerint a termelékenység növeke­désére, az anyagtakaré­kosságra, a munkafegye­lemre, a minőségre és a személyzeti munka ered­ményességére építenek. Csatlakoztak azokhoz, akik munkaversennyel készülhek november 7. méltó megünnep­lésére. A vállalatnál 27 szo­cialista kollektíva dolgozik, vállalásaikat munkásgyűlésen fogalmazták meg, eszerint hajtják végre feladataikat. Cegléden telente megjelenik az utcákon a Városgazdálko­dási Vállalat három brigádja. Szakszerűen nyesik a magasra nőtt fákat, hogy az ágak ne tegyenek kárt az elektromos légvezetékekben. Tavasszal így is szinte összefonódik a faso­rok lombkoronája. Apáti-Tóth Sándor felvétele A szolnoki rádió műsora Február 1-T-áoS 20-ig Hétfő: 16.30—17.00: Szlovák műsor. 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétfői hullám­hosszunk — zenés, aktuális riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánemelódiák: 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00: Műsorismerte­tés, híreik. Az Illés együttes játszik. Az újságíró jegyzetfü­zetéből. 17.15: Zenében erről- arról. 17.35: Nők negyedórája. 17.50: Magyar filmek zenéjé­ből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: James Last zenekará­nak felvételeiből. 18.28: Hír­összefoglaló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. 17.05: Suzy Quait- ro énekel. 17.10: Szót kérek... 17.15: 3/4 ütemben — Kedveit keringek. 17.25: Farmer és nyakkendő — ifjúsági maga­zin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.28: Hírösszefog­laló. műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Hét közben — zenés . riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásá­ban. 18.28: Hírösszefoglaló, mvsorelőzetes. Péntek: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. Olasz slágereket énekel Marisa Saruira. 17.10: A kecskeméti házgyár jövőjé­ről. Tíz perc a tiszaikécskei menyecskekórus és citeraziene- kar műsorából. 17.30: Olajbá­nyászokkal mikrofonnal. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Egy kis rockmuzsika. 18.28: Hírössze­foglaló, műsorelőzetes. Szombat: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Ritmus Rodeó. 18.00—18.30: Hétvégi kaleidoszkóp. A tartalomból: A nap hírei, eseményei. A hé­ten történt. Előzetes az alföl­di napilapokból. Vasárnap: 16.30—17.00: Szlo­vák műsor. Hírak, lapszemle. Báli hangulat. Látogatóban a tctkomi’ósi óvodában. 17.00— 18.00: Alföldi tájak — Tisza­zug. Zenés riportműsor. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Vasárnap: Bábjáték, felnőtteknek Vasárnap este hat órai kez­dettel a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ középiskolás klubjában bemutató előadást, felnőtteknek szóló bábműsort ad Domokos Béla. az. Állami Bábszínház művésze. IDŐKÖZ! TANÁCSTAG VÁLASZTÁSOK Jelölő gyűlés hél körzetben SZAVAZÁS: MÁRCIUS 6-ÁN ke téri diákotthonában, a 32. körzetbelieknek a Városgaz­dálkodási Vállalatnál az Alsze­gi úton, a 36. körzetbelieknek az újvárosi iskolában délután 17 órai kezdettel tartják meg a jelölő gyűlést. A 76. körzet je­lölő gyűlése délután 14 órákor kezdődik, a Lenin Tsz központ- i jában. Február 15-én, kedden dél- ' után 17 órakor kezdődik a ta- ! nácstagi jelölőgyűlés a 46. kör- ' zet lakói számára a Déli úti ! iskolában, a 48. körzetbeliek­nek a Bajcsy Zsilinszky úti is­kolába)! és az 51. körzetbeliek­nek a kenyérgyárban. Március 6-án a kijelölt sza­vazóhelyre mindenkinek ma­gával kell vinnie a személy­azonossági igazolványát, vala­mint a választói névjegyzékbe történt felvételéről szóló érte­sítést. \ A legutóbbi tanácstagválasz­tások óta Cegléden betegség ílköltözés, lemondás követ­keztében hét tanácstag helyt üresedett meg. Az időközi vá- .asztásokat a Pest megyei Ta­nács 1977. március 6-ra tűzte d. A Választások előkészítése iolyamatban van, elkészült az érintett körzetekben a válasz- ójogosultak névjegyzéke. Ez1 'ebruár 5—17-e között lehet negtekinteni a városi tanács itkárságán, hivatali időben. A névjegyzékbe felvetteket sze- nély szerint értesítették a egyzékben szereplő sorszá- nukról. A tanácstagválasztást meg­főző jelölő gyűléseket Oeglé- len február 14-én és 15-én ártják meg. Február 14-én_ hétfőn a 24. cörzet lakói számára a mező- gazdasági szakközépiskola Bé-

Next

/
Thumbnails
Contents