Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

2 1911. FEBRUAR 12., SZOMBAT í/íi'Hav upsbüa «1» JmWm- MsJi!ß dkjSA Omszk — Irtis-rakparl Szibériai milliomosok 7Vem is olyan régen, 1975 1 ’ decemberének egyik felhőtlen napján arra éb­redtek az omszkiak, hogy milliomosok lettek. Tudni­illik ezen a napon született meg a szibériai város, Omszk milliomodik lakosa. Ez az esemény meghatá­rozóvá vált a város lakói számára. Még lendületeseb­bek lettek a társadalmi megmozdulások a tisztaság fenntartására. Az SZKP XXV. kong­resszusának tiszteletére a legtöbb vállalalást sikerült túl is teljesíteniök. Újabb zöldövezetekkel gyarapodtak, járdák, utak, aluljárók, fedett megállóhe­lyiségek épültek. Terven felül 24 kilométer asztfaltút és 4T,7 km járda épült, 9 kilométerrel bűvült a csa­tornahálózat, 16 kilométeres szakaszon vezették be a leg­korszerűbb utcai világítást. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köz­társaság városainak vetél­kedőjén tavaly, az év első és második negyedévében egy első és egy második dí­jat érdemeltek ki. Az SZKP XXV. kongresszusának megnyitása alkalmából Moszkvában rendezett or­szágos virágkiállításon szin­tén az omszkiak végeztek az élen. A látogatók gyönyör­ködhettek az omszki virág­kertészek rendkívüli tudá­sában — a tulipánokban, szegfűkben, nárciszokban és még sok-sok virágban, ame­lyeket mind szibériai viszo­nyok közt nemesítettek. A városi Dekorativnije Kul- turi szovhoz első díjként egy autóbuszt kapott. Cokatmondó adat: 1976­*“* ban a város utcáin és terein, az új lakótelepeken összesen 21 millió virágpa­lántát ültettek el, a zöld­övezet 145 hektárral bővült. Szeptemberben—október­ben például 379 ezer fa és cserje került a földbe: fe­nyők, nyírfák,1 fagyalbok- rok, vörös berkenyéje. Sz. Szuprun Az Ipari-Építésügyi Minisztérium omszki kísérleti-javító üzemé­ben 1976-ban új öntőrészleget adtak át. Ily módon jelentősen megnőtt 1 termelés gazdaságossága, bővült a tartalékalkatrészek választéka, :yorsabb lett az építőipari gépek javítása. Képünkön az üzem egyik lenjáró dolgozója, G. A. Andrejev. AZ OMSZKIAK szemeláttára veti le régi gúnyáját a folya­mi kikötő környéke. Az el­avult és elöregedett faházak helyét hófehér kilencemeletes toronyhózak és ötemeletes la­kótömbök foglalják el. Nem­rég költöztek be az első lakók az új házakba, 215-en vehet­ték át a lakáskulcsot. könnyen meghibásodó alkatré­szeket állandóan figyeli, ellen­őrzi. Ilyen előzmények után a váratlan meghibásodásnál ha­mar feltalálja magát az ember, meg tud birkózni a rászakad!, gonddal. Ehhez persze az kell, hogy gyakorlatot sízerezzen, idővel ehhez járul a kellő ta­pasztalat. Legfontosabb: becsüljük mej. a munkaidő minden eg>s percét, különösen aratásKo. hiszen önmagunk előtt viza gázunk. Ez pedig — becsült, kérdése. * Éppen ezért igyekeztem na gyón, hogy a mellém beosztt. fiatalembert, Andrej , Buch gammert, aki törekvő és pon­tos volt, megtanítsam azokra a bizonyos munkaíogásokxa, fortélyokra, hogy jövőre má: nyugodt szívvel bízhassam r<- a kombájn kormánykerekét. Mint azt Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió Kommunist; Pártja Központi Bizottság­nak 1976 októberében tartó plénumán megemlítette, az é legfontosabb eseménye volt . sikeres kenyércsata. És e örömmel tölti el az ember szí vét, újabb feladatokra lelke­síti, mert látja, van értelmi az igyekezetnek, a becsülete munkának. Persze újabb feladatok áll­nak előttünk és ahhoz, hogv idén is nyugodt lelkiismeret­tel búcsúztathassuk az esz­tendőt. ahhoz már most el kell készíteni a nagyjavításo­kat. és el kell végezni számra aktuális feladatot. A cél tehát most: példamutató felkészülő'- a tavaszra. Mert az idei ter­mésnek még jobbnak, még mérhetőbbnek kell lennie. Tegnap — Ma — Holnap Új híd az Irtisen át Bővülő gyárak, kombinátok — További lakótelepek születnek — Befejezés előtt a modern zenés színház, * a Turiszt-szálló és az Úttörő-palota építése A gyerekeket pedig nyilván az érdekli a legjobban: mikor vehetik birtokukba az Űt'íörő- palotát és az új nyitott műjég­pályát. Kirajzolódtak már az Irtisen átívelő közúti híd körvonalai, a munka egyre nagyobb lendü­letet vesz, annál is inkább, mi­vel az avatásra a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ke­rül sor. Az új híd a régi vá­rosrészt köti össze a bal part­tal, ahol szinte gombamódra nőnék a sokemeletes lakótelepi házak. A terület és a milliós város fejlesztési terve a jelenlegi öt­éves időszakban arra irányul, minél több korszerű lakást, szociális létesítményt vehesse­nek át az omszkiak, s hogy iparszerű termelési feltételek alakuljanak ki a mezőgazda­ságban, valamint az állatte­nyésztésben. E. Selemin Ha a közelmúltat, vagy a holnapot nézzük, a közeljövőt, van minek örülniük az omsz­kiaknak. A tizedik ötéves terv távlatai kirajzolódtak. Lássuk mit ígér az elkövetkező idő­szak a terület (megye) lakosai- L- nak. a Már tavaly munkába állt a !. kőolajkémiai vállalat, az z Omszknyegtyeorgszintez újabb- gyáregysége és a százezer ser- tés hizlalására tervezett kom­- binát harmadik részlege a Lu­- zinszkij állami gazdaságban.- Ugyancsak tavaly adták át a t Tavricseszkij kerületben az a Oktyábrszkij baromfifeldolgo­zó második sorát. A területek székhelyén, ■ Omszkban nagy érdeklődés kíséri az új zenés színház és a sokemeletes Turiszt szálloda építését, valamint azt, hogyan halad a munka az üzletközpont ^ építésénél, ahol hatszáz keres­kedelmi dolgozó számára nyí- lik majd munkalehetőség/ Az Oroszországi Szov­jet Szövetségi Szocialista Köztársaság omszki terü­lete testvérmegyénk. Az omszkiak központi lapjá­nak,. az Omszkaja Prav­dának újságírói állították össze megjelent írásaik­ból ezt az oldalt, bemu­tatva megyéjük életét, lakosainak mindennap­jait. Fúrótoronyból — relé Közel ezer kilométert uta­zott Alsó-Omika községbe í híres Tyumenyi kőolajme­zők egyik fúrótornya: a: omszki terület hetedik televí­ziós reléállomása lett. Munká­ba állításával jelentősen ja- multak a megyében a televí­zió műsorainak vételi lehetősé­gei. A nagy kiterjedésű terület ta jgákkal borított északi részén is vehető már a műsor. OMSZKI MOZAIK Zöldárus öntözőrendszer ősszel befejeződött a megye legnagyobb öntözőrendszeré­nek építése. A „Krasznij Mák” állami gazdaság és a Marx Károly nevét viselő termelő- szövetkezet I960 hektáros, jó minőségű, öntözött földdel gyarapodott Ennek hatása minden bizonnyal megmutat­kozik már idén is, amikor az omszki üzletekbe került az új földekről leszedett több száz tonna uborka, paradicsom, ká­poszta és más zöldáruk. Olimpia—80 A moszkvai nyári olimpiai játékokra nemcsak a világ sportolói készülnek. Az omsz­ki szőnyeggyár nemrég nívó­díjat kapott több olyan ter­mékére, melyeken az olimpiai embléma és más sportjelene­teket ábrázoló motívumok vannak. Az Olimpia—80 szer­vező bizottsága külön is di­cséretben részesítette az omsz­kiak termékeit. Így tehát a szovjet fővárosba érkező spor­tolók és turisták majd olyan emléktárgyakat is hazavihet­nek emlékül, amelyek itt, a távoli Szibériában készültek. Tanulj feltalálni! A megyei Műszaki-Tudomá­nyos Társulat égisze alatt működik Omszkban a Felta­lálók Iskolája. Heti két alka­lommal jönnek össze a ta­nulók a városi Technika Há­zában, ahol az órákon olyan tantárgyak szerepelnek, mint a feltalálás metodikája, a technikai ellentmondások ma­gyarázata és okai, szabada­lomismeret, a műszaki lelemé­nyességet, találékonyságot fej­lesztő feladatok megoldása. Az iskolában tanult ismereteket a hallgatók a gyárakban, vál­lalatoknál, üzemekben hasz­nosítják majd — mint újítá­si tanácsadók. Cipőmodellck Az omszkiak is szeretik a szép ruhát, mutatós, kényel­mes és divatos cipőt. A köny- nyűipar termékeinek kiállítá­sát mindig nagy érdeklődés kíséri. Ezúttal azonban nem olyan eseményről számolunk be, amelynek Omszk a szín­helye. A cipőipari egyesülés három tervezője részt vett a cipőtervezők köztársasági se­regszemléjén. Váratlan sikert ért el az omszki Tatjána Zu­bareva, aki női cipőmodelljei- vel a harmadik díjat nyerte el. Tatjána a Moszkvai Köny- nyűipari Főiskolán végzett három évvel ezelőtt. Fiatal te­hát még a szakmában, ezért volt váratlan értékes helye­zése. Most már csak arra kí­váncsiak a divatot kedvelők: mikor lesznek kaphatók a se­regszemlére megálmodott szép cipők? Mesteredző Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosá­ban rendezték meg a fodrá­szok vetélkedőjét. A szovjet válogatottat öten képviselték: moszkvai, kijevi, rigai, penzai és taskenti versenyzők. A csa­patot két mesteredző készítet­te fel: D. Kondrasova (Moszk­va) és A. Omeljányuk (Omszk). Földink neve jól is­mert a szakmában, Alevtina Omeljányuk már több nem­zetközi viadalon vett részt az elmúlt években, számtalan díj bizonyítja kivételes tehetségét. 1972-ben Szófiában lett arany­érmes, 1974-ben Csehszlová­kiából tért haza egy gyönyörű kristályvázával. Reméljük, mint edző is szép pályafutás előtt áll. Százhalombattán járt Jevgenyij Razguljajev, az omszki műszergyár főkonst­ruktőre és az omszki Keresők Klubjának tagja, nemrég üz­leti úton Magyarországon járt. Ezt az alkalmat kihasználva ellátogatott Százhalombattára, ahol megtekintette a Duna- menti Hőerőművet és felke­reste a 2. számú általános is­kolát. Itt elbeszélgetett a le­velező szakkör néhány tagjá­val és átadta a Keresők Klub- jánák küldeményeit, amit a Pest megyei úttörők néhány kedves, saját készítésű aján­dékkal viszonoztak. Ezek a gyerekek sokat segítették és segítenek felderíteni a II. vi­lágháborúban elesett szovjet katonák halálának körülmé­nyeit, valamint megtalálni sírjukat. Az SZKP XXV. kongresszusának küldötte voltam Példamutatás — a kenyércsatában írta: I. Buzsenica, a Szocialista Munka Hőse, a Kommunyiszt Szovhoz kombájnosa mag pedig alapja a követke­ző termésnek. Ij^äZ d mondás, a mester muiucaja auuig él igazán, míg köve ük tanítványai. Folytat­ják megkezdett munkáját. A tudáshoz évek kellenek, ám sok fiatalra éppen az a jellemző, hogy türelmetlen, nincs kitartása, s még hiány­zik belőlük a beiaegzodes, munkareflex. Hogy elsajátít­sák az úgynevezett fortélyo­kat — eboen segítenek sokat az oktatók. Állami gazdasá­gunkban jó hagyomány, hogy valamennyi gépkezelő maga mellé vesz egy-egy fiatalem­bert az aratás idejére, és se­gíti őket a tapasztalatszerzés­ben. A szó szoros értelmében nagyszerű tanítványoknak bi­zonyultak a már említett if­jak: Anatolij Jarosenko, Ge- nadij Patasenko és mások. Az új generáció lépést tart az idősebb dolgozókkal. Ezt azzal is alá tudom támasztani, hogy én bár már harmadik évtizede dolgozom az állami gazdaságban, még soha nem - voltak problémáink az után­pótlással, nem voltak káder­gondjaink. Most is minden feltétel adott volt a sikeres aratáshoz — minden külső se­gítség nélkül megbirkóztunk a feladatokkal. Mennyi felesleges idő pocsé­kolódik el néha egy-egy meg­hibásodás, vagy géptörés miatt Pedig — és ezt őszinte meggyőződéssel mondom —, aratni egy-egy nagyobb törés nélkül egyáltalán nem lehetet­len. Sőt még különleges titok­ról sincs szó. Aki tüzetesen is­meri gépét, az tud annak egy- egy gyengébb részéről. A A tapasztaltabbak nem akar­tak lemaradni a fiatalok mö­gött, az ifjabbak viszont azt igyekeztek bebizonyítani, hogy méltó utódai lesznek az álla­mi gazdaság legjobb munká­sainak. Olyan vetélkedő volt ez, amelynek csak nyertese volt. A fiatalok is — Anatolij Jarosenko, Genadij Patasenko, Nyikoláj Belájev és mások — külön-külön több mint nyolc­ezer mázsa gabonát takarítot­tak be. Én is megtartottam adott szavamat: 13 ezer mázsa búzával. Gyakran eszmbe jutnak az SZKP főtitkárának, Leonyid lljics Brezsnyevnek átgondolt szavai: minden kommunistá­nak, bárhol is dolgozzon, a munkafegyelem, az igyekezet, az alkotói hozzáállás példaké­pévé kell válnia. Bármilyen feladat végrehajtásáról legyen szó, mindig legjobb tudását kell nyújtania. Mi ennek szellemében lát­tunk az aratáshoz s nagyon vigyáztunk a munka minősé­gére, annál is inkább mert ál­lami gazdaságunk egyben magellátó is, a jó minőségű A Kommunyiszt Szovhoz második részlegének gépesí­tett brigádjai elhatározták még tavaly tavasszal, hogy a pártkongresszus tiszteletére magas terméshozamot érnek el. Szép is ígérkezett gaboná­ból. Én vállaltam, hogy leg­kevesebb tízezer hektár ter­mését takarítom be. Ugyanak­kor azt is vállaltam, hogy a tizedik ötéves tervben öt fia­tal dolgozót avatok be mun­kám titkaiba, s megismerte­tem, megszerettetem velük a szakmát, tehát az utánpótlás­ról is gondoskodom. Az arai ás beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Az ál­lami gazdaság túlteljesítette tervét — a felvevőhelyekre több mint másfél millió púd búzát küldtünk. (Egy pud= 16,38 kg.) A megye kolhozai és szovhozai összesen 1260 tonna jó minőségű gabonát adtak az államnak. Már az aratás első napjai­ban kibontakozott a munka­verseny, egymással vetélked­tek munkatársaim a jobb eredmény elérése érdekében. Sokáig emlékezetesek lesz­nek számomra azok a napok, amelyeket Moszkvában töltöt­tem, az SZKP XXV. kong­resszusán. Történelmi ese- mény személyes résztvevője lehettem. És azóta, minél több idő te­lik el, annál inkább nyilván­valóvá válik az ott meghatá­rozott út helyessége, a hatá­rozatok életképessége. Az or­szágépítő program nem má­sért történik, mint magáért az emberért, szellemét áthatja a gondoskodás a dolgozó em­berről. Ezért is szívügye mindannyiunknak a kongresz- 6zuson elfogadott határozatok megvalósítása. Nagy megtiszteltetés és fe­lelősség volt küldöttnek lenni a kongresszuson. Szembetalál­kozni a követelménnyel, hogy mindent megtegyünk a nép­gazdaság fejlődéséért. Min­denki önmagába tekint: mit tett a saját munkaterületén. És meg kell felelni a bizalom­nak, hogy a népgazdaság öt­éves terve minél sikeresebben teljesüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents