Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

A következő tanévben Zenei tagozat Cegléden, a Táncsics Mihály Általános Iskolában az ősszel ismét zenei tagozatú osztály indítását tervezik. Az iskola igazgatósága értesíti azokat a szülőket, akiknek gyermeke 1970. szeptember 1. és 1971. au­gusztus 31. közt született és a kicsinyeket ilyen osztályba sze­retnék beíratni, hogy zenei képességvizsgálatot tartanak. A zenei képességvizsgálatra a Táncsics iskola 7. Z. osztá­lyának tantermében kerül sor, február 15—16—17-én, délután 14—17 óráig. A legjobb ered­ménnyel szereplő harminc gye­rek a következő tanévben, szeptembertől zenei tagozatú osztályban kezdheti meg a ta­nulást Segítőkész útitárs Az ember a legváratlanabb pillanatokban szorulhat mások segítségére. Lapunk olvasója, Varga János, Cegléd, Szarka utca 6. szám alatti lakos is így járt. Január 29-én reggel hat órakor induló és Abonyba tar­tó autóbuszra szállt. A pénz­tár zárva volt, a buszvezető pedig nem tudott visszaadni százasából. Emiatt lemaradt volna a járatról, ha az egyik utas nem siet segítségére. A kórház egyik belgyógyászati osztályán dolgozó ápolónő fel­ajánlotta a jegyváltáshoz szük­séges forintokat. Olvasónkkal egyetértünk abban, hogy nem­csak a betegek közt állja meg a helyét, hanem az egészséges emberek közt is példát mutat önzetlen segítőkészségével. Ma délután: Bánk bán Ma, pénteken, délután ötórai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központban mu­tatja be Katona József Bánk bán című drámáját Illyés Gyula Kossuth-díjas költő át­igazolásában, Petrik József Já- szai-díjas rendezésében az Állami Déryné Színház társu­lata. ___________ SZOMBATON K aláka-est a klubban Február 12-én este hét órai kezdettel a ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klubban ön­álló estet tart a Kaláka együt­tes. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1977. FEBRUÁR 11., PÉNTEK Szervezettebben A tervezettnél több társadalmi munka Gyarapodjon, szépüljön tovább a város A ceglédi emberek önzetlen munkavállalásának számos eredménye látható a városban. A társadalmi munka mind na­gyobb lendületet vesz, segítve a település fejlődését, csino- sodását. A negyedik ötéves terv idején 41 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a lakosság. Erre a tervcik­lusra több mint 47 millió fo­rintot irányzott elő a város. 1976-ban részletesen kidolgo­zott tervek alapján kérték a termelőüzemek és a lakosok segítségét. A célkitűzések vég­rehajtásával és a további fel­adatokkal foglalkozott legutób­bi ülésén a párt városi végre­hajtó bizottsága. A városi tanács és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga a teendők összehangolásá­ra és irányítására létrehozta a társadalmi munkát szervező bizottságot. Ennek a testület­nek is szerepe volt abban, hogy 1976-ban a tervezett nyolc­millió forint helyett több mint tizenkétmillió forin­tot ért a városért végzett munka. Ez azt jelenti, hogy valameny- nyi helybeli lakosra átlagosan 304 forint értékű elvégzett munka jut. A Vöröskereszt ál­tal meghirdetett „Tiszta udvar, rendes ház” akcióba is sokan bekapcsolódtak. A megyei tár­sadalmi munkaversenyben Cegléd pontszáma lényegesen magasabb a korábbinál. A legszembetűnőbb változás a Vörösmarty téren ment vég­be, ahol széles körű összefo­gással valósult meg a KRESZ- park. Az ott végzett nagy ér­tékű munka összege 1,2 millió forintot tett ki. Tovább fejlő­dött az „Egy üzem — egy gyer­mekintézmény” mozgalom. Az iskolák napközi otthonok, óvo­dák és bölcsődék karbantartá­sához és fejlesztéséhez a mun­káskollektívák egymillió fo- rintal járultak hozzá. A városi tanács fejlesztési alapjára a kommunista műszakok bevé­teléből 166 ezer forintot fizet­tek be a vállalatok és a szö­vetkezetek. Elkészült a tervszerű fásítás alapjául szolgáló fakataszter, amely felméri a hiányokat, és megszabja azt is, hogy melyik utcába, térre milyen facseme­téket ültessenek. Az idén a ko­rábbinál nagyobb méretű fá­sítás várható, hatezer csemete kiültetésére lesz lehetőség. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Ceg­léd. Szombaton és vasárnap, a délutáni előadáson: Árvácska (magyar film). Este: Egy lány Chicagóban (amerikai film). Szombaton éjszaka: Botrány az operában. Vasárnap délelőtt: A Robinson-Iány. A kamaramo­ziban szombaton és vasárnap: Kilenc hónap (magyar film). A mesemoziban: Robinson és a kannibálok. A bony, szombaton és vasár­nap: A különös ügynök (román krimi). Szombaton éjszaka: Gawein és a zöld lovag. Va­sárnap délelőtt: Fiúk a térről. Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Csendes otthon (magyar film). Ceglédbercel, vasárnap: A kék­ruhás nő (francia film). Jász- karajenő, szombaton és vasár­nap: A rendőrség csak áll és néz (olasz bűnügyi film). Törtei, szombaton és vasárnap: Éjfélkor indul útjára a gyö­nyör (olasz filmvígjáték). CEGLÉDI APROHIRDETESEK Fél házrész eladó. Cegléd, Bercsényi utca 11. sz. Budapesten II., Buda­keszi út 73. szám alatt levő tanácsi, (1 szoba, komfortos), bérlaká­somat elcserélném ceglédi 2 szobás la­kásra. Érdeklődő le­veleket kérem: Antal, Cegléd XIV., Méhész út 10. címre. Ugyer X. dűlőben 1300 négyszögöl szántóföld eladó. Érdeklődni ugyanott, Hörömpő József. Kétszobás öröklakás eladó. Érdeklődni: Bíró. Állami Biztosító Cegléd, Kossuth tér. 300 négyszögöl hobby­telek körülkerítve, fú­róit kúttal és villany­nyal ellátva eladó. Ér­deklődni lehet: na­ponta Simon, Cegléd, Széchenyi út 95. Eladó Cegléd, Kiss Ernő utca 22. sz. ház, 200 négyszögöl telek­kel. Érdeklődni: An­gelov Lászlóné, 1184 Budapest XVIII., Ti­nódi utca 56/a., (utca végén kertészet). Építőanyag­ismerettel rendelkező raktárost azonnali hatállyal felveszünk. Jelentkezés: Cegléd I., Achim András utca 26. Építőipari Szövetkezet. kell szervezni a társadalmi erőket. Jó, ha minden termelő­üzemmel megbeszélik, hol, mikor, mit és mennyit várnak tőlük. Ezáltal egyenletesebbé válik a teherviselés, nem adódhat olyan eset, hogy egyes vállalatok szinte erejü­kön felül hoznak áldozatokat, mások pedig kevesebbet tesz­nek, mint amennyi joggal el várható. A szervezettség javítását szolgálja az a törekvés, amely nyomán már a közeljövőben együttes munkához látnak a területi párt-alapszerve- zetek, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagjai, a tanácstagok, a Vöröske­reszt aktívái, az utca- és lakóbizottságok. Ezzel nagyobb lendületet ad­hatnak a lakóterületi munká­nak. A városi tanács rendelet­ben szabályozta a társadalmi munkában élenjárók elismeré­sét, ők április 4. alkalmából az erre a célra adományozható emlékplakettben és emléklap­ban részesülnek. Az is fontos, hogy valameny- nyi munkahely1 pontosan és fi­gyelmesen állítsa ki az elvég­zett munkát dokumentáló, új rendszerű nyilvántartást, hi­szen csak ennek alapján ala­kulhat ki valós kép az össze­sítéskor az elért eredményről. A testület elfogadta a tavalyi társadalmi munkáról és a to­vábbi feladatokról szóló jelen­tést, egyúttal köszönetét fejez­ve ki az élenjáróknak. Láng mar a fémbe A ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet Déli úti részlegében NDK-beli megrendelésre brikettfordító­berendezés készül. Egy gyárban fogják majd hasznosítani, ahol a vagonba rakodást segíti. A berendezésből ebben az évben 60 darabot gyártanak. Apáti-xóth Sándor felvételei A háztáji állattartás erőtel­jesen növekszik napjainkban. Nemcsak a régi ólak, istállók népesülnek be jószágokkal, ha­nem újak is. Gombamódra ké­szülnek hevenyészett bódék, akiok, más alkalmatosságok, amelyek nélkülözik a szüksé­ges építési, állategészségügyi és tűzvédelmi követelménye­ket. A tűzoltóprancsnokságon hallottak alapján meggyőződ­hetünk róla, hogy a háztáji ál­lattartásban mekkora fontos­ságú a tűzvédelem. Számos ré­gebbi és újkeletű tűzeset figyel­meztet. Elsősorban az építmé­nyeknek és azok berendezései­nek kell biztonságosnak lenni. Az almözásra használt gyúlé­kony anyagok, szalma, luresz- por, faforgács tárolásánál ve­szélyt jelent 'a dohányzás, hi­szen akár egy szikrától lángra lobbannak. A különféle beren­dezések is figyelmet követel­nek. Ceglédbercelen történt a na­pokban, már másodízben ugyanazon helyen, tűzeset. A háztáji csibefarmon ezer jó­szág esett a tűz áldozátául. Az etennitkémény tele volt ko­rommal, és belobbantotta a házilag készült olajkályhát, ami tüzet okozott. Észleléséig még elég sok idő eltelt. A szomszédok figyelmeztetésére a háziak már nem segíthettek a csibéken. (;. z.) a törvényhozás népet sújtó intézkedéseit és terrorját,, egy­ségbe foglalja az országos föld­munkásmozgalmat, tájékoz­tasson és felvilágosítson. A belügyminiszternek tett rend­őrségi jelentések igen vesze­delmesnek ítélték a „mezei munkásság érdekeinek fel­karolására” szánt lapot, amely az antikapitalista követelések mellett a középparasztság de­mokratikus törekvéseinek is hangot adott. Várkonyi István 1889-ben belépett a Magyarországi Ál­talános Munkáspártba, majd tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, amelynek hamarosan vezető­ségi tagjává is megválasztot­ták. Az alföldi parasztság kö­rében nagy népszerűségnek örvendő Várkonyi rövidesen ellentétbe került az MSZDP vezetőségével, amely nem is­merte el szociáldemokrata or­gánumának a „Földmívelő”-t, és attól tartott, hogy pártsza­kadásra kerül sor, amennyi­ben Várkonyi kivonja a párt vezetőségének irányítása alól a mezőgazdasági munkássá­got. így azután mind a Föld- mívelő-t, mind Várloonyi te­vékenységét pártellenes ma­gánvállalkozásnak minősítet­ték. Ilyen körülmények kö­zött került sor 1897. február 14-én a ceglédi földmunkás­kongresszus összehívására, amelyen Várkonyi szembehe­lyezkedett a párt vezetőségé­vel, és ennek eredményeként még abban az évben kizárták az MSZDF-ből. A februári ceglédi kong­resszus a földmunkásság na­gyon fontos gazdasági, politi­kai célkitűzéseinek adott han­got, és demokratikus földosz­tási követeléseket is kifeje­zett. A kongresszusra 53 tele­pülés lakói küldték el megbí­zottjaikat, akik felszólalá­saikban követelték az általá­nos, nőkre is kiterjedő titkos választójogot, a kaució nél­küli sajtószabadságot, a sajtó­termékek bárhol és szabadon történő árusításának jogát, a teljes gyülekezési, egyesülési és szervezkedési szabadságot. Fellépett a kongresszus az adóreform, a börze eltörlése, az összes hadsereg leszerelé­se, az általános népfelkelés bevezetése érdekében, s azért, hogy a kincstári birtokokat a földművelő munkások között .méltányos feltételek mellett adják bérbe. Követelte, hogy a napi munkaidő a 12 órát ne haladja meg, hogy az éjszakai munkát és a 14 éven aluliak munkában való alkalmazását szüntessék meg, s az azonos munlíáért azonos bér illesse meg a dolgozókat. Várkonyi Istvánt 1898 má­jusában letartóztatták és 10 navi börtönre ítélték, majd a' sajtóban megjelent cikkei miatt a hatóságok állandó zak­latásának volt kitéve. 1910- ban háborúellenes izgatás cí­mén 6 évi fegyházra ítélték, Je halála miatt ennek végre­hajtására már nem került sor. A VÁRKONYI VEZETTE MOZGALOM a XX. század el­ső évtizedében hanyatlásnak indult, és élete utolsó éveiben nem állt már mögötte ko­moly, szervezett erő. Ennek okai között szerepel az is, hogy Várkonyi az ipari proletariá­tus történelmi szerepét nem ismerte fel, és nézeteiben el­terjedtek az utópisztikus szo­cialista, kispolgári demokra­tikus és anarchista nézetek. Az a tény azonban, hogy 1897 szeptemberében, ugyan­csak Cegléden, megalakította a Független Szocialista Pár­tot, és, hogy az 1890-es évek­ben az Alföldön igen élénk agitációt folytatott és nagy­arányú parasztmozgalmakat indított, a szegényparasztság tudatában hosszú időre kitö­rölhetetlenül megmaradt és to­vább élt. Máté Bertalan történész Kossuth Múzeum ★ (A ceglédi Kossuth Múzeum ÚJ időszaki kiállításában külön rész foglalkozik a földmunkás-mozga­lommal és Várkonyi István tevé­kenységével. A szerk.) i Tanácstagi beszámolók Hétfőn, február 14-én dél­után hat órai kezdettel Ceglé­den a következő helyeken ke­rül sor tanácstagi beszámoló­ra: A 14. körzet lakóinak a Kos­suth Gimnáziumban Hetényi László, a 28. körzetbelieknek a Kinizsi úti iskolában dr. Knolmár Mihály, az 56. körzet lakóinak a talajjavító vállalat­nál Kürti András és Barak Jó­zsef tanácstagok tartják meg beszámolójukat. A városlakók lakóhelyükön tettek-vettek környezetük ren­dezéséért, szépítéséért. Virágo­kat ültettek a házak elé, rend­behozták a földutak, árkok, átereszek egy részét, sokan metszették, gondozták a fá­kat. A vízvezetékihálózat bővítésénél és rekonstrük- ciójáná! már megszokott, hogy a földmunkákat az ott lakók vállalják. Tavaly há­rom kilométernyi árkot ástak, temették be. Ily módon 190 ezer forintot takaríthatott meg a tanács és terven felül még egy utcába eljuthatott a vízvezeték. A társadalmi munka ez évi tervei a Vörösmarty tér rendbehozásának befe­jezését, a fásítás folytatá­sát, a Pesti út parkosítá­sát tűzik ki célul. Elkészül tavasszal a Rákóczi út külső szakaszának parkosítása, a Malomtószél rendezési terve. Ismét meghirdetik a „Virágos városért’’ mozgalmat és to­vábbfejlesztik a gyermekintéz­mények támogatását. A munkáskollektívák közre­működése várható a hatvan személyes bölcsőde építésénél, a Pesti út 10. szám alatti ház óvodává alakításánál és a Széchenyi úti óvoda bővítésé­nél. Az öszefogás nem marad el a vállalati sportlétesítmé­nyek kialakításánál sem. A párt városi végrehajtó bi­zottsága egyetértett abban, hogy a jövőben még körülte­kintőbben, összehangoltabban EGY TŰZ TANULSÁGA Elpusztult ezer csibe Földmunkáskongresszus Cegléden szeforrt a magyar földmun­kásmozgalommal. Ceglédi sze­gény sorsú parasztszülők gyer­mekeként született 1852-ben. Eredetileg földmunkásként dolgozott, majd szüleitől örö­költ csekély vagyonát pénzzé tette, Pesten kereskedéssel, szemétfuvarozással, teleküz­letekkel foglalkozott. Gyara­podó vagyonából házakat vá­sárolt, és közben tanult, jo­gász lett, de sorsa másként alakult, mint sok hozzá ha­sonló gyorsan meggazdago­dott társáé. „A szocializmust az 1889. év­ben ismertem meg, s midőn úgy a földműveléssel foglal­kozó kisvagyonúak, mint a földművelő munkások agyan- kínlódás miatti kétségbeejtő — általam is átélt —, s egye­dül helyzetünkön segítő esz­mének találtam, ezért ki­mondhatatlanul lelkesültem érte. Amiatt azután eldobtam magamtól minden anyagi hasznot hajtó vállalatokat, ke­reskedést és minden időmet a tanulmányozásnak szenteltem.” 1897. februárjában Cegléden a „független szocialisták” kong­resszusán Várkonyi István szá jából hangzottak el ezek a szavak. „Az 1890-es években síkra szállottam a magyar Ázsiában a munkálkodó milliók érde­keiért, küzdöttem fáradságot nem ismerve, áldoztam egy vagyont, eszméim és elveim különösen a földművelő nép százezreivel való megismerte­tésére.” EZ A NÉHÁNY MONDAT magyarázatul is szolgálhat Várkonyi azon jelentős lépé­siére, hogy 1896-ban, a „millen­niumi fény és ragyogás” évé­ben önerőből 1 megindította Földmívelő címmel Magyar- ország első földmunkáslap­ját. A lap feladata volt az is, hogy hangot adjon az agrár­proletárok és szegényparasz­tok követeléseinek, leleplez­ze az uralkodó osztályok és NYOLCVAN ÉVVEL EZ­ELŐTT, 1897. február 14-től 16-ig a magyar munkásmozga­lom jelentős eseményének adott helyet Cegléd. A Vigadó emeleti nagytermében ült ösz- sze az agrárproletárok és sze­gényparasztok országos kong­resszusa. Az 1848—1849-es polgári for­radalom és szabadságharc minden jelentős eredménye mellett, éppen jellege miatt, nem oldott és nem oldhatott meg minden gazdasági és tár­sadalmi problémát. Az 1843 áprilisában hozott, feudaliz­must felszámoló törvények, a polgári demokratikus szabad­ságjogok mellett, a volt zsel­lérek és jobbágyok birtoká­ba juttatták az általuk eddig csak művelt egész- vagy töre­dék telket. Az egész telkes ceglédi t bágy egy csapásra tekintélyes, 93 kisholdnyi birtok polgári tulajdonosa lett, míg a zsellé­rek négyen, nyolcán, vagy ti­zenhatan kaptak ekkora terü­letű szabad, polgári birtokot. A vagyoni differenciálódás természetesen nem állt meg ezen a szinten, hanem az idő előrehaladtával csak fokozó­dott, és a múlt század végé­re a parasztságon belül is éle­sedtek az ellentétek, mind gaz­dasági, mind társadalmi-politi­kai téren. A ceglédi, az alföl­di gazdag parasztság kialaku­lásával párhuzamosan és vele összefüggésben kitermelődött és egyre szélesedett a telje­sen föld nélküli és a csekély földjéből megélni nem tudó szegényparaszti réteg. A gaz­dasági ellentétek, feszültségek a kubikosok, napszámosok, nincstelen agrárproletárok, és a gazdag parasztság között sztrájkokban, tüntetésekben, béremelési harcokban jelent­keztek. Ennek a mozgalomnak volt országszerte elismert vezér­egyénisége a ceglédi Várko­nyi István, akinek neve ősz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents