Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

1977. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK Primőrök a házikertből Százhuszonötmillió forint ár­bevételt könyvelhetett el ta­valy a zsámbéki Észak-Buda- vidéki ÁFÉSZ. A forgalomnö­vekedés igen mérsékelt. Eb­ből az összegből a kereskede­lem 92 millió forinttal része­sedett. Jelentős viszont az előrelé­pés a kistermelői árufelvásár­lás szervezésében. Összesen 356 ezer forintot tett ki az az árumennyiség, amit a háziker­tek terméséből forgalomba hoztak. Ez 200 ezer forinttal nagyobb értékű zöldségkíná­latot jelent, mint 1975-ben. Különösen, a fóliás primőr ter­mesztési kedv növekedett. Az idén bekapcsolódik a terme­lésbe a Tinnyén alakított kert­szövetkezeti szakcsoport is. Harmadik lett az országos versenyben a nagykátai gépcsoportvezető A magyar gyártmányú cu- korrépa-'betakarító gépek ke­zelőinek s szerelőinek tavaly országos munkaversenyt hir­dettek. A legjobbaknak most adták át a díjakat, a Szekszár­di Mezőgép Vállalat központ­jában. A gépeket üzemeltető gép­csoportok vezetői közül előkelő helyezést ért el egy Pest me­gyei szakember; harmadik dí­jat kapott Zoltán László, a nagykátai Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezet gépcsoportvezetője. Iskolaegészségügy Kinek az asztala ? Iskolaorvost kerestem a nagykátai járásban. Nem talál­tam. A nyomozás végső ered­ménye: megyénkben mindösz- sze két önálló iskolaorvos te­vékenykedik. Egyikük Szent­endrén, másikuk Nagykőrö­sön. Bokros teendők Dr. Weisz Mátyás Hányon körzeti orvos. Jelenleg három­száz iskolai tanuló tartozik hozzá: — A felszabadulás óta vég­zem ezt a munkát, végigkísér­hettem a gyerekek fejlődését. Az iskolában nincs orvosi ren­delő, így a felnőttrendelésre szolgáló helyiségben fogadom őket. A gyermekorvos is ellá­togat hozzánk — havonta. — A feladataim? Az első osztályosok látásvizsgálata, évenkénti szűrővizsgálatok, a rendszeres testi felülvizsgálat elvégzése, a védőoltások, s gyakran az iskolaérettség megállapítása — s a gyógyítás. Dr. Tömör Lenke, a nagyká­tai járási rendelőintézet gyer­mekorvosa: — Mint körzeti gyermekorvosnak — mert alig néhány hónapja még az vol­tam — három iskola ezer ta­nulóját kellett ellátnom, ezen kívül a 14 éven aluli, beteg gyermekek gyógyítása, a cse­csemők rendszeres látogatása, s az ezzel kapcsolatos tanács­adás is a feladatom volt. Az iskolaorvosi teendőkre csak a munkaidő egyötöde jutott. — Most változott a helyzet: az iskolaorvosi munkát a kör­zeti orvosok végzik, s csak szükség esetén konzultálnak a gyermekgyógyásszal. A járás­ban három gyermekorvos dol­gozik, együnkre hét-ki lene község jut... Országos gond Arról, hogy mi az oka az iskolaorvosok hiányának, dr. Szinna Ferencnét, a megyei fővédőnőt kérdeztük: — Ez a jelenség nem a nagykátai járás, s nem is a megye sajátja. Országos gond­ról van szó. Kevés az olyan orvos, különösen a gyermek­gyógyász, aki főállásban vál­lalná az iskolaorvosi státust. Érthető is: az iskolaorvos gyó­gyító tevékenysége másodla­gos, a hangsúly inkább a pre­vención, a megelőzésen van. — Mi hát a megoldás? — A körzeti gyermekorvosi hálózat. Ez a hatvanas évek­ben kezdett kiépülni Pest me­gyében. Ma már teljessé vált a városokban, s lassan azzá válik a községekben is. Utódainkról van sző Az iskolák megfelelő orvosi ellátása nem tűr halasztást, mert utódaink egészségéről, edzettségéről, kiegyensúlyozott testi fejlődéséről van szó. Er­ről a Pest megyei Tanács egyik beszámoló jelentése a következőket mondja: — Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy Pest megyé­ben az iskolaegészségügyi el­látás a negyedik ötéves terv­ciklusban — főleg a fejleszté­sek szemszögéből vizsgálva — ugrásszerűen javult. Az Egész­ségügyi Minisztérium útmuta­tásai alapján körzeti gyermek­orvosi állásokat szerveztünk a nagyközségekben és a városok­ban. A szétaprózott fejlesztés, mely a korábbi időszak jel­lemzője volt, inkább, visszalé­pést jelentett. Ezért a további út a gyermekegészségügy ösz- szevonása. A körzeti gyermek- orvosi állásokat halmozottan kell létrehozni, s az eddigiek­nél jobban kell ügyelni a gyermekorvosi munka minősé­gének javítására. A védőnők, iskolaegészségüggyel foglalko­zó orvosok, s az iskolák együttműködését is gyakorla- tiasabbá kell tenni. Ezt szol­gálják azok a munkatervek is, melyeket a művelődésügyi ágazat szakembereivel egyez­tetve készítenek. V. G. P. Tankönyvek — tonnaszám A Dabasi Nyomda az idén 2800 tonna könyvet, illetve jegyzetet állít elő. Már nyomják a jövő évi tankönyveket, de készülnek ifjúsági kötetek is. Óránként ötezer művet szed össze az automata összerakó Autók és bűnügyek Nem sikerült a furcsa csere A Fiat 850-es, a Polski Fiat és a Zsiguli bevonultak a bí­rósági tárgyalótereimbe. Félre­értés ne essék, nem négykeré­ken. A Szentendrei Járásbíró­ság két szokatlan bűnügy tár­gyalásakor idézte meg ezeket a gépkocsikait, minit a bűncselek­mény eszközeiig minit az ügy indítékait. Kusz József pomázi lakos Fiat 850-es típusú gépkocsijá­val átutazóban járt Dombóvá­ron. Ott elromlott a jármű, s a szervizben több napot vár­hatott volna, amíg megjavít­ják. Akkor tanácsolták: keres­sen meg egy embert, akiről tudják, hogy el alkarja adni autóját. Az utazó így is tett, és megállapodott Tavasz Ist­vánnal, hogy egy Polski Fiat­ra elcseréli a Fiat 850-est. Mi­vel a Polskit értékesebbnek találták, ezért Kusz József­nek 14 ezer forintot kellett rá­fizetnie — későbbi időpont­ban. Telt-múlt az idő, a csere pe­dig törvényes formában se- hogysem jött létre. Kiderült, hogy a Polski Fiat ugyan Ta­vasz Istváné, azonban nincs átírva a nevére. A dombóvári férfi ugyanakkor rájött, hogy rossz vásárt csinált, szerette volna visszacserélni az autó­kat Ráadásul a pomázi csere- partner sem személyesen, sem írásban nem jelentkezett nála. Tavasz István a gyors dönté- ' sek embere, ezért négy barát- | jával egy éjszaka gépkocsiba ült, hogy majd visszaszerzi a Pomázon levő Polski Fiatot. Magukkal vittek egy betaní­tott1 farkaskutyát, felkészülve I arra, hogy esetleg erőszakkal i kell visszaszerezniük az autót. } Néhány óra múlva meg is ér­keztek Pomázra. Kusz József i házának nincs kerítése, köny- nyen behatoltak az udvarra. A kocsit azonban — műszaki hi­ba miatt — nem tudták elin­dítani, s a váratlan fordulatot éppen a farkaskutya okozta: vakkantásávcU felébresztette a szomszédokat. Végül Kusz Jó­zsef is felébredt és magához véve egy fokost, kirohant a lármára. A házigazda és a szomszé­dok összefogtak, Kusz leütötte az egyik éjszakai látogatót, a farkaskutya viszont megha­rapta a házigazdát A dombóváriak látva a túl­erőt már cs.ak mentették volna magukat, s bár Kusz kitörte kocsijuk első-hátsó szélvédőjét, nagy nehezen mégis sikerült elillanniuk. Kusz József azonban rendőri segítséggel utánuk eredt, s a békásmegyeri elágazásnál el­fogták a hívatlan vendégeket. A Szentendrei Járásbíróság érdekes jogi probléma megol­dása előtt áll. Ha át lett volna írva Kusz József nevére a Polski Fiait, akkor rablással vádolták volna a dombóvária­kat. Így a Büntetőtörvény- könyv idevonatkozó paragra­fusa szerint a garázdaság tényállását állapította meg a bíróság, mivel az öt férfi vi­selkedésével közbotrányt oko­zott. Pénzbüntetéssel Sújtották őket, akárcsak a pomázi Kusz Józsefet, aki szintén kivette részét az éjszakai adok-kapok- bóL Őszinte megbánás és tanulópénz A tanácsvezető bíró előtt Szentendrén két jól öltözött fiatalember állt. A városi já­rási ügyészség autólopással és ezzel összefüggésben rongá­lással vádolta őket. A két jó- barát, vidéki egyetemisták, a Balatonra készültek pesti ro­konaikkal. Ű (közben egy éj­szakára a Pap-szigeti kem­pingben szálltaik meg. A vád­lottak úgy gondolták, ilyen rövid időre nincs éríelme fel­ütni a sátrat, elalszanak a Zsi­guliban. A rökonok már lepihentek, a fiúk pedig zenét hallgattak az autóban. Bár egyiküknek sem volt jogosítványa, gondoltak egyet és elindították a kocsit. Két-három kört mentek a kemping területén, amikor a kapuőr meglátta eket — s ab­ban a hiszem,ben, hogy ki akartak menni — felnyitotta a sorompót. A barátok kapva az alkalmon, az országútra hajtottak. Egyikük kezelte a kormányt és a kuplungot, a féket, a másaik kapcsolta a se­bességet és a gázpedált nyom­ta. Szédületes tempóban utaz­tak, majd a tahitótfalui elága­zásnál egy villanyoszlopnak ütköztek. A kocsi teljesen ösz- szetöri, a kárt okozók azonban kisebb horzsolásokkal megúsz­ták a balesetet. Dr. Juhász Attila, a járásbí­róság elnöke tárgyalta az ügyet. A bíróság elítélte a két fiatalt, de ugyanakkor figye­lembe vette, hogy kiváló tanu­lok, példás közösségi emberek. Hogy a büntetés ne akadályoz­za egyetemi tanulmányuk folytatását, pénzbüntetésre ítélte őket. Kivált azért, mert őszinte megbánást tanúsítot­tak.' A két fiatalember rögtön kifizette a tanulópénzt. Kamarás Péter \ z Egyik Lap Dokumentációs Osztálya, amelyet az újságírás helyett korszerűsí­tettek, Péter kérésére küldte le neki a címben emlitett dossziét, amely a Kisszerkezeteket Ké­szítő Üzemről a lapban megjelent cikkeket tartalmazza. Pontosabban szólva e cikkek mikrofilmre kicsinyített, lapkivágásokból ki­nagyított és xerox eljárással sokszorosított korszerű másolatait. (Bizonyítván, hogy zsur­nalisztikái intézményeink másolásban már el­érték a világszínvonalat.) Péter érdeklődéssel ütötte fel a dossziét, amely a következőket tartalmazta: 1. (1975. XII. 28. Nagy riport „Felkészül­tünk!” címmel. Részlet.) ___És a KIKÉSZÜ? Repes a szív, ha sor­ra hallja Fájd Sülé igazgató szájából: — Ha valaha, úgy most tökéletesen felké­szültünk a tervévre!... Mint a jó gazda, akinek szeme hizlalja a jószágot, úgy fek­tettük fel a pontos ütemtervet... A leg­kisebb készülékre is a legnagyobb súlyt fektetjük... A tavalyinak 117 százalé­kát fogjuk teljesíteni!... Minden dolgo­zónk bízvást el lesz látva nyersanyaggal, kellékkel és zuhanyozási lehetőséggel! — Tehát 1976. a siker éve lesz? — kérem. Szerényen így válaszol: „Megértettük az idők feladatának a szavát.” 2. (1976. II. 2. Részlet a Gyárügyi Miniszté­rium államtitkárának nyilatkozatából.) — Feltűnően nagy volt tavaly az elmara­dás a KIKÉSZÜ-nél: huszonkét százalé­kos! Ezért kénytelenek voltunk idei tervét leszállítani, bár a tavalyi tényleges telje­sítésnek így is 117 százalékát kell elérni. E gyár hibájából nem jutott számos új épü­let ablakára kilincsszerkezet, illetve egy újítási konstrukciós hiba következtében olyanokat szereltek fel, amelyek ahelyett, hogy egyszerre zárnák a két ablakot, amikor az egyiket zárják, a másikat nyit­ják és fordítva. 3. (1976. V. 14. Vezércikk „Haladjunk előre a gazdaságosságban” címmel. Részlet.) Kiváló példa erre a KIKÉSZÜ, amelynek volt bátorsága megszüntetni néhány gaz- daságosságtalan cikk előállítását, így nem gyárt nyílászáró szerkezeteket záró, szer­kezeteket (például ablakkilincset), sző­nyegkefélő gépet, rádióba való állomáske­resőt stb., ezzel szemben kifejleszti az automatikus ketrectisztító berendezés, a pneumatikus bárszékemelő, az automati­kus cipőtisztító profilokat.” 4. (1976. V. 30. Vezércikk „Gondolkodjunk a fejünkkel!” címmel. Részlet.) És hogy a jobb kéz gyakran nem tudja, hogy mit csinál a bal, arra akár mintapél­dány is lehetne a KIKÉSZÜ esete. Leál­lították a kilincsek és a rádió állomáske­resők gyártását. Jó, szuverén joga ez a vállalati önállóságnak. Igen ám, de a gyár­tást senki tőle át nem vette, vagyis most nem gyártja, vagyis rádiók és ablakok állnak most befejezetlenül itt is, ott is! Ha külkereskedelmünk nem talál szállító­ra (nevezetesen az egyikre Ugandában, a másikra Bolíviában), akkor ... nos akkor a fejetlenség miatt még mindig főne a fejünk. 5. 1956. VIII. 16. Hir.) — HUSZONÖT ÉVES fennálását ünnepelte a KIKÉSZÜ kollektívája. Beszédében — és egy imponáló képes díszkiadványban — Fájd Sülé igazgató elvtárs hangsú­lyozta, hogy a gyár sikert sikerre halmoz­va érte el, hogy alig 100 főnyi középüze­méből 365, szökőévben 366 főt foglalkozta­GOMBOPALi Dosszié PICI PÉTER KALANDJAI ^ tó nagyüzem lett, miközben átszervezés­ről átszervezésre növelte közgazdasági szerepét. 6. (1976. IX. 23. Hír.) — PAPÍRHIÁNYRA való tekintettel szá­mos fölösleges kiadvány bezúzását rendel­ték el az illetékesek, így a KIKÉSZÜ ön­ünneplő jubileumi képes-díszkiadványa 20 000 példányának. 7. (1976. IX. 27. Riport „Miért kevés a mun­káskéz?” címmel.) Végül két nyilatkozat a KIKÉSZÜ dolgo­zóitól: — Igen, ezt a gyárat el kell hagyni! — kiált fel könnyes szemmel Zobák Elemér­né fröccskeverő. — Nem állhatom, hogy a zöld meg lila fröccstől mocskos kézzel kell az utcára mennem. Mert a zuhanyozót már évek óta ígérik, de még ma is csak hideg sufni áll rendelkezésünkre, ahol té­len mindig szétreped a fagytól a vízveze­ték. Nyáron meg a deszka lukain lesnek a férfiak. — Egyszerűen nem szeretem, ha nincs meg a kereset — mondja nyíltlelkűen Ko­vács Antal esztergagépkezelő. — Márpe­dig amíg a munkát úgy szervezik, hogy nincs anyag és ha van, órákat kell várni rá a kiadónál, kétharmadát viszem haza, mintha átmegyek a Buzérthez raktáros­nak. 8. (1976. VI. 21. Glossza „Kikészül a KIKÉ­SZÜ?” címmel. Részlet.) Márpedig egy gyár, amely egymilliót dob ki öndicsérő könyvre, folyton új, meg új termékekre áll át, mindig ígérve és soha­sem teljesítve, amelyről mindezt és még sok minden mást (köztük azt, hogy elha­nyagolják a közszükséglet legfontosabb termékeinek előállítását), mondom, mind­ezt megállapította a KNEB vizsgálata... nos, mit lehet egy ilyen gyárról mon­dani? Talán csak annyit: madarat tolláról, gyá­rat valóságáról! 9. (1976. XII. 23. Karácsonyi riport. Részlet.) A következő gyárkapu, a KIKÉSZÜ-é fe­nyőgallyakkal van feldíszítve és belül, az igazgatósági tanácsteremben ezúttal a kedves embercsemeték gyöttek össze egy bizony nem csemetényi, hatalmas kará­csonyfa alatt. Fájd Sülé igazgató bácsi né­hány meleg szó kíséretében osztja ki ne­kik az ajándékcsomagokat. Egy kedves apróság meg is kérdezi: „A bácsi az an­gyal?” Péter barátunk megrettenve emelte fel sze­mét a dossziéról, amelynek korszerű összeállí­tása annyi időt vett igénybe, hogy riportja közben már meg is jelent: Éspedig 1977. feb­ruár 5-én. Az volt a címe: „Mit ígér az Üjév első hónapja a KIKÉSZÜ-ben?”. És így kez­dődött: Repes a riporter szíve-lelke, ha hallja Fájd Sülé igazgató elvtárs beszámolóját. — Minden jel azt igazolja, hogy ha valaha, most valóban tökéletesen felkészültünk erre a fontos tervévre. Mint a jó gazda, akinek szeme hizlalja a jószágot...

Next

/
Thumbnails
Contents