Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK ’xMitat 3 A tömegsport fellendítése nemzeti ügy Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága szerdán ülést tartott dr. § Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag- ! jának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. A ta- I nácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Po- § litikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának = titkára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter | és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthiva- = tál elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és turizmus helyzetéről szóló jelentést, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladatait határozza meg az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A KISZ KB megállapította: az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek döntései és tevékenysége nyomán számos olyan intézkedés született, amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport feltételeinek javítását. Az utóbbi két évben — társadalmi összefogással — mintegy 270 tornaszoba, tornaterem, több száz iskolai sportudvar, és 14 uszoda épült. Kialakult a diáksport új szervezete, nőtt az MHSZ tömegversenyein, valamint a turizmusban résztvevő fiatalok száma. Tavaly 64100 fiatal vett részt belföldi üdülésen, táborozáson. Áz eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még mindig nem kap társadalmi jelentőségének megfelelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet további formálására van szükség. A sportolás személyi, tárgyi és anyagi feltételei ma is jórészt a minőségi, a versenysportot szolgálják. A KISZ-es sportmunkát is javítani kell: a tapasztalatok szerint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fontosságát, figyelmen kívül hagyja a sport személyiség és közösségformáló erejét. A KISZ IX. kongresz- szusa jelentőségének megfelelően foglalkozott az ifjúság sportolásával, és állást foglalt az edzett ifjúságért tömegsportakciónak átfogó tömegsportmozgalommá fejlesztése, valamint a dolgozó és a tanuló fiatalokat egyaránt mozgósító turisztikai rendszer kialakítása mellett. A KISZ Központi Bizottsága határozatában hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség, politikai felelősségéből adódóan részese annak a társadalmi munkamegosztásnak, amely az ifjúság testnevelését és tömegsportját hivatott fejleszteni. A KISZ fontos feladata a szemléletformálás, annak megértetése, hogy a testnevelés, a tömegsport, a turisztika fellendítése személyes érdekünk és nemzeti ügyünk. Részt vesz az iskolai testnevelés feltételeinek javításában: a 6—26 éves korú fiatalokat átfogó, az ifjúsági tömegsport minden formáját magában foglaló edzett ifjúságért tömegsport- mozgalom kialakításában, irányításában, működtetésében, céljainak valóra váltásában. A KISZ-szervezetek feladata, hogy akcióprogramjaikban fogalmazzák meg a tömegsportmozgalommal kapcsolatos tennivalóikat, adjanak ezzel öeisszefüggő egyéni megbízatásokat, a KISZ-tagok munkájának megítélésénél térjenek ki ezek értékelésére is. Törekvésük, hogy minél több KISZ-en kívüli fiatalt nyerjenek meg a tömegsportmozgalomban való részvételre, a KISZ-tagok pedig kötelességüknek tekintik a résizvótelt. A tömegsportmozgalom a KISZ mozgalmi évéhez igazodik: 1977. tavaszán hirdetik meg. Szerelőket toboroznak Műszer vizsgáztatja a személygépkocsit Ha késéssel is, tavasszal nyit a ceglédi szerviz Az Autófenntartó Ipari Tröszt javitja a személygépkocsik mintegy 60 százalékát. Ha azt mondanánk, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak szervizeik szerte az országban, nem; födné teljesen a valóságot. Ezek a javítóüzemek ugyanis nem véletlenszerűen nőnek ki a földből, hanem létesítésüket alapos piackutató és -tervező munka előzi meg. Az országos hatáskörű szervek — így a Tervhivatal, a KGM — középtávú fejlesztési előirányzatainak figyelembevételével készülnek a tröszt ötéves tervei. Ma már közlekedésbiztonsági szempontból is nélkülözhetetlen, hogy 20—30 kilométeres körzeten belül legalább egy jól felszerelt, képzett szakmunkásgárdával dolgozó javítóüzem legyen. Ezért született meg a döntés a ceglédi szerviz építéséről. Itt évente összesen 6500 Polski Fiat, Skoda, Trabant, Wartburg, Zsiguli és kisteher- gépkoesi karbantartását és vizsgára előkészítését (esetleg vizsgáztatását) tudják majd vállalni. Az 50 millió forintba kerülő, évi 250 ezer üzemóra kapacitású szervizben a legmodernebb diagnosztikai berendezésekkel vizsgálják át a kocsikat. Nem aknában dolgoznak majd a szerelők, hanem — munkavédelmi szempontból megbízhatóbb módszerrel — emelőszerkezetek segítségével. A kétműszakos üzemeléshez 180 dolgozóra van szükség. Toborzásukat és felkészítésüket már megkezdték a vállalatnál. • Most folynak a tárgyalások az Állami Biztosítóval, hogy a sérült autók kármegállapítását is helyben intézhessék az ügyfelek. A szerviz kultúrált, szép várójában büfé és egy kisebb autósbolt várja majd a vendégeket. Az ügyfelek nem léphetnek be a javítóműhelybe —. egy halálos kimenetelű baleset után született ez az intézkedés —. ám a váróhelyiség üvegfalán át figyelemmel kísérhetik a diagnosztikai vizsgálatot, a szerelők munkáját. Ennek a korszerű szolgáltatóbázisnak felépítéséhez az AFIT komoly állami és tanácsi támogatást kapott. A F megyei Tanács például 6 millió forinttal és kedvezményes telekkel járult hozzá az építkezéshez. Az ország egyik legmodernebb szervize tehát nemsokára megnyitja kapuit. Hogy pontosan mikor? A generálkivitelező Fémmunkás Vállalat építésvezető-helyettese, Lévai Mihály szerint március 31- én. Rákos Mihály, az AFIT fejlesztési főosztályának vezetője viszont nem ennyire derűlátó, az építkezés jelenlegi helyzete alapján a május 1-i nyitást tartja reálisnak. Az eredeti határidő 1976 vége volt! A föltehetően négyhónapos késés — szerény számítások szerint is — mintegy 1000 gépkocsi javításának elmaradását jelenti. Ebben az ötéves tervidőszakban még egy, valamivel kisebb szerviz építését irányozták elő Pest megyében, Gödöllőn. A kiviteli tervek most készülnek, 1979 végére, Pest megye tehát még egy autójavító üzemmel lesz gazdagabb. Tudományos tanácskozás a köznevelés fejlesztéséről A köznevelés fejlesztésének elméleti kérdéseiről rendezett tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja szerdán az MTA történet- tudományi intézetében. A konferencián megvitatták a közoktatás és a közművelődés előtt álló legfontosabb kérdéseket, az ezzel kapcsolatos kutatások feladatait. Horváth Mártonnak, az MTA pedagógiai kutatócsoportja igazgatójának megnyitója után Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese mondott vitaindítót az iskolának a társadalmi tudat formálásában betöltött szerepéről. Ezt követően Szentágothai János akadémikus, az MTA megbízott elnöke az iskolai tananyag néhány természettudományos kérdéséről beszélt. A művelődéstörténet és az iskolai tananyag kapcsolatáról Mátrai László akadémikus, az MTA filozófia és történettudományok osztályának elnöke tartott előadást. A tudományos ülésszak ezután korreferátumokkal folytatódott. Előadások hangzottak el a pedagógiai célrendszer szerkezetéről és a köznevelés fejlesztéséről, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elképzelésekről, a pedagógiai és a szociológiai szempontok érvényesüléséről a kutatásokban, valamint köznevelésünk távlati fejlesztésének fő irányairól. H. S. Nyersacél formálódik A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat kovácsoló részlegében a nyersacéllömböket síkköszörűgépen munkálják meg. A simára kidolgozott fémtömbökből készülnek később a harapófogók és kalapácsfejek. A húsz éve követett úton haladunk tovább Kádúr János beszéde a munkásőrség angyalföldi ünnepségén Minit lapunk 1. oldalán jelentjük, Angyalföldön ünnepség zajlott le a munkásőrség fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit, gratulált a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kilián György zászlóaljnak, a Szolgálati Érdemérmet kapott munkásőrök- nek. Köszöntötte a munkásőrséget, annak valamennyi egységét, egész állományát, megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Külön köszöntötte a munkásőrség megalapítóit, azokat a munkásőröket, akik két évtizede szolgálatot teljesítenek, valamint azokat a fiatalokat, akik az idősebb nemzedékek nyomába lépnek. A hazafias és in tern a a on a!is ta, a kommunista nevelés iskolái Emlékeztetett a munkásőrség megalakulásának két évtizeddel ezelőtti körülményeire. Azokra a napokra, amikor a párt hívó szavára a munkások, a parasztok, az értelmiségiek tízezrei fogtak fegyvert a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának védelmében a magyar nép minden rendű és rangú ellenségével szemben. A munkásőrség megalapítása — mint mondotta — döntő és szocialista jellegű elhatározás volt, mert azt a célt szolgálta, hogy fegyverrel és munkával védjük vívmányainkat, szolgáljuk hazánkat. Rámutatott, hogy a munkásőrség kötelékébe tartozó kommunisták és pártonkívü- liek, kétkezi és szellemi dolgozók, férfiak és nők, 70 százaléka fizikai dolgozó, 80 százaléka szocialista brigádtag. Elmondható, hogy akik munkásőrként, önként vállalták a szolgálatot, a szocializmus öntudatos hívei, építői, védelmezői. A munkásőrség szocialista rendszerünk intézménye és büszkesége, teljes mértékben megfelel annak a bizalomnak, amely létrehozta. A fegyveres erők megbecsült tagja, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép forradalmi tradícióit őrzi, a hazafias és internacionalista nevelés, a kommunista nevelés iskolája. Nem párthadsereg, hanem a munkásosztály osztályszervezete, a magyar nép fegyveres testületé. A munkásőrség tagjai tiszta lelkiismerettel állhatnak a nép elé. A testület megoldotta és megoldja kettős feladatát; védi a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét és tevékenyen részt vesz a szocialista építőmunkában. A párt, a nép elismeri a munkásőrség érdemeit. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a munkásőrségben szolgálatot teljesítő párttagoknak, a testület minden tagjának a becsületes helytállásért. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrség feladata változatlan, és a bizalom továbbra is kötelezi. Ugyanazzal az áldozatkészséggel kell továbbra is helytáll- niok, amilyennel eddig teljesítették kötelezettségeiket. A Központi Bizottság első titkára biztosította a munkásőrséget arról, hogy továbbra is számíthat minden támogatásra. Kifejezte a Központi Bizottság mély meggyőződését, hogy á munkásőrség á jövőben is méltó lesz a bizalomra, és megoldja feladatait. Céljaink eléréséhez mindenkinek tudása legjavát kell adnia Kádár János részletesen beszélt jelenlegi belpolitikai helyzetünkről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt fő politikai irányvonala — amelyet a Központi Bizottság 1956 decemberi határozata fogalmazott meg, s amely többek között a munkásőrség megalakulását is lehetővé tette — kiállta az idő próbáját; ma is él, érvényes és érvényes lesz. Ennek a lényege a marxizmus—leninizmus tanításainak alkotó alkalmazása, a tömegekkel való szoros együttműködés, mind a dogmatikus, szektás, álbaloldali, mind a revizionista, opportunista, megalkuvó irányzatok elleni harc, a munkásosztály, a nép hatalmának, a szocializmus vívmányainak védelme mindenfajta ellenséggel szemben. Bár változnak a körülmények és a feladatok, a párt 20 év óta lényegét tekintve ezt a fő politikai irány. íalat követi, azt erősítették meg a párt egymást követő kongresszusai, legutóbb az 1975. tavaszán tartott XI. kongresszus. Barátaink és ellenségeink egyaránt tudják, jelentette ki, hogy mi mindig osztályállásponton, a szocializmus álláspontján álltunk és állunk a jövőben is: a 20 éve követett úton haladunk tovább. Részletesen szólt az 1976. év eredményeiről és az 1977. évi feladatokról, a gazdasági és kulturális építőmunkáról. Rámutatott, hogy a nagyon nehéz körülmények miatt a népgazdasági terv néhány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irányban haladunk. Éppen a mostoha időjárási viszonyok, a számunkra kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyok emelik munkánk értékét és tölthetnek el bizakodásai. Nagy feladatok állnak azonban még előttünk, s az egész népnek össze kell fognia, mindenkinek tehetsége legjavát kell adnia ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Még sok a tennivalónk a népgazdasági egyensúly biztosításában, a munkaidő jobb kihasználása, a hatékony ság, a gazdaságosság növelése, a minőség, a termékszerkezet javítása terén. Az 1977. évi terv végrehajtása jól indult. Terveink feszítettek, de reálisak, a tervezett fejlődési ütem a lehetőségeinknek megfelel, s a terv végrehajtásához minden potenciális feltétellel rendelkezünk. Népünk politikailag egységes, társadalmunk szilárd, a dolgozók tettrekészek és bizakodók, s számíthatunk a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségekre. Építőmunkánk eredményei adják meg hazánk nemzetközi tekintélyét Rámutatott, hogy hazai épí- tömunkánk eredményei adják meg a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét, növelik szavának súlyát a béke, a haladás ügyében. Részletesen szólt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy bizakodva ítéljük meg a nemzetközi helyzet alakulását, mert a haladás erői előretörnek: a Szovjetunió, a szocialista országok, a szocializmus pozíciói erősödnek. Mélyül és szélesedik a nemzetközi munkás- mozgalom harca a kapitalizmus ellen a haladásért. A felszabadulásukért, a függetlenségükért küzdő népek antiimpe- rialista harca új sikerüket eredményez. Az enyhülés mindinkább tért hódít, normalizálódnak és erősödnek az államok közötti kapcsolatok. Az enyhülésért vívott harcban történelmi jelentőségű esemény volt a helsinki tanácskozás. Harcban jutottunk el a tanácskozáshoz, s harcban juthatunk tovább. Az enyhülésért továbbra is meg kell küzdeni, mert a kapitalizmus elhúzódó válságban van, a hadiipari monopóliumok erősítik harcukat a profitért, a válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról, fokozza támadásait a szocialista országok ellen. Mi azonban bízunk erőnkben, mert a történelem menetét a szocializmus, a haladás, a béke erői határozzák meg, azok az állandóan ható tényezők, amelyek mindinkább befolyásolják az emberiség sorsának alakulását. Mi folytatjuk eddigi külpolitikánkat, szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a haladás, a béke erőivel. A nemzetközi helyzetet reálisan, józanul megítélő politikai tényezőkkel együttműködünk, azért szállunk síkra, hogy tovább erősödjék a békés egymás mellett élés szelleme. Népünk békét akar és támogatja ezt a külpolitikai vonalunkat. A Központi Bizottság első titkára szólt arról, hogy 20 éves munkánk, harcunk eredményeképpen a magyar nép a szocializmus fejlődésének magasabb fokára lépett. Pártunk, népünk-történelmi harcokban 'megedződött, állampolgáraink szocialista öntudata erősödött. Ez kifejeződik a most ünnepelt munkásőrség helytállásában, a széles körű szocialista brigádmozgalomban és a szocialista munkaversenyben is. Ennek kiemelkedő és meggyőzően szép példája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére indult. E nagyszerű versénymozga- lom, amelyet Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs is üdvözölt, nemcsak hazánkban, hanem más szocialista országokban is nagy és mély visszhangot keltett, egyre több követőre talál. Népünk' így is kifejezésre kívánja juttatni a Szovjetunió népei iránti barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan évvel ezelőtti győzelmének napja nálunk is állami ünnep, saját ünnepünkként köszöntjük a világtörténelem e nagy eseményének évfordulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei esztendő is sikereket hozzon a Szovjetunió népeinek és a szocializmust építő minden népnek. Még egyszer szívből minden jót kívánok — mondotta befejezésül Kádár János — a húszesztendős magyar munkásőrség parancsnokainak, egész személyi állományának. A jubileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is köszöntőm harcedzett munkás- osztályunkat, szocializmust építő népünket, amely — sok kiemelkedő vívmányával együtt létrehozta nagyszerű munkásőrségünket és a továbbiakban is megad minden támogatást hivatása betöltéséhez. A hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéd után a munkásőrök ünnepi gyűlése Kovács Károly elnöki zárszavával és az Internacionálé hangjaival fejeződött be.
