Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-11 / 8. szám
1977. JANUAR 11., KEDD Gázfeldolgozó — átadás előtt Üjabb környékbeli kismezők termelésbe állításával, illetve újabb gázfeldolgozó üzembe helyezésével az idén számot tévőén növekszik a szeged szénhidrogénmedence jolaj- é gáztermelése. Az Algyőn ki vüli mezők közül a legjelentősebbek a Szeged lakott területe alatt húzódó olaj- és gáztároló részlegek. Az ezek kitermelésére szolgáló állandó gyűjtő-, tisztító- és egyéb berendezéseket hamarosan üzembe helyezik. Segítségükkel az idén több mint száznyolcvanezer tonna kőolaj — a tavalyi mennyiség kétszerese — kerül a felszínre. Körülbelül 90 000 tonnát ad majd az ásotthalmi kismeden- ce, s megkezdődik a rendszeres olajtermelés Ferencszállás és Kiszombor határában is. ! Több mint nyolcszázmillió forintos költséggel felépült magyar—szovjet koperációban a második gázfeldolgozó üzem is, amely a második negyedévben megkezdi a próbatermelést. Ezzel a propán-bután gáztermelés a múlt évihez képest harmincezer tonnával növekszik, s így az Algyőn termelt teljes mennyiség mintegy tizennégymillió háztartási palack megtöltéséhez lesz elegendő. Emellett az ugyancsak energiahordozónak számító stabilgazolin-termelés mintegy huszonötezer tonnával, a vegyipari-műanyagipari alapanyagként szereplő izopentán- termelés is számottevően növekszik. KONDENZÁTOROK - MILLIÓKÉRT A Kőbányai Porcelángyár kondenzátorrészlege 1969 óta működik Verőcemaroson. Tavaly érték el eddig legmagasabb termelési értéküket. Mintegy 60 millió forint érHalinágyi Péter felvétele fékben szállítottak kondenzátorokat híradástechnikai vállalatoknak. Képünkön Sándor Lászlóné a kondenzátorokat szereli. Egy esztendővel előre gondolkodnak A Vetőmagtermeltető és Ér- ' tékesítő Vállalat monori központjának igazgatója január öleién levelet kapott az MSZMP Monori Járási Bizottságtól, amelyben megköszönték jól végzett munkájukat és 1977-rs is hasonló eredményeket kívántak a közösségnek. Minek köszönhető ez az elismerés? Summázva talán annak, hogy felmérték a közös munkában rejlő előnyöket; nemcsak termeltetnek és a megrendelt vetőmagot szállítják ki, hanem maguk is részt vesznek a termelésben. Hogyan? Ezt mondta el Takács Ferenc termelésfejlesztési osztályvezető. Szakosodott üzemek Abbé1! indultak ki, hogy a talaj- és éghajlati adottságok specializációra késztetik a mezőgazdasági üzemeket. Azt termelik, amiből a legtöbbet és legjobbat tudják előállítani. Ha ez igaz az áruterményekre, még inkább igaz a vetőmagvakra. Beléptek a társulásokba, vagy maguk hoztak létre ilyeneket, így bekapcsolódtak a termelés irányításába is. A Hucemamag termesztési társulást például ők hívták életre azzal, hogy 1976-ban ötéves termelési szerződést kötöttek hat tsz-szel és egy állami gazdasággal. Ez annyiban különbözik a szokványos társulásoktól, hogy bár ők adják a magot, technológiát stfo., nem ők kapják a nyereségből a meghatározott százalékot, hanem az átvett szaporítóanyag •után az első és második szaporítási fokú magért 600, a harmadfokúért 500 forint fejlesztési felárat fizetnek mázsánként. 1976-ban kimagasló eredményt értek el; 711 hektáron 1925 mázsa mag termett, ami 27 ezer 500 hektár lucerna telepítéséhez elegendő. A Tá- piószelei 1-es fajtát szaporítják, mely hektáronként 80— 120 mázsa jó minőségű szénát ad évenként. A legjobb termelő üzem a sülysápi Tápióvölgye Tsz. 239 hektárról 737 mázsa magot adtak át. Évek óta a legjobb partnereik közé tartoznak. Jó a talajuk és nagyon jók a szakembereik is. A társuláson kívül még 1036 hektáron folyt lucemamag-termeszités Pest megyében. Most a döamsödi D’inatáj Tsz-szel folynak a tárgyalások a csatlakozásról. Sajnos az anyagi lehetőségeik korlátozottak, nem tudják tetszés szerint bővíteni a társulás kereteit. Az idén 1280 hektárra tervezik a lucernamagfogást a társulás gazdaságaiban. A burgonyát már kiszállították Évek óta gondot okoz a jó burgonya vetőgumó beszerzése. Ezért is csatlakoztunk a burgonyatermelési rendszerekhez. Tagjai a Dél-Pest megyei és a Budapesti Burgonya term'd ési Társulásnak. Legfontosabb partnereik a pilisi Aranykalász és a tápiószentmártoni Aranyszarvas tsz. Az első a 300 hektár vetésterületéből 124, az utóbbi 140-ből 78 hektáron termel vetőgumót. Az idei szaporítóanyagot már ki is szállították a gazdaságokba. Néhány Pest megyed, tsz a Nóg- rád megyei társuláshoz csatlakozott, melynek szintén tagja, illetve gesztora a vállalat. , — A vetömagkukorica-ellá- tás a budapesti központon keresztül történik. Pest megye nagy részét a Ceglédi Állami Gazdaság üzeme látja eL A GBBR rendszerben termelőkkel élő kapcsolatot alakítottak ki, s a gödöllői agráregyetem szakembereivel gyakran meglátogatják egymást, öt Pest megyei tsz termeszt borsót a gödöllői rendszerben, az egyetemi tangazdaság irányításával 2400 hektáron. ' A megfelelő vetőmagot a vállalat bocsátja a rendelkezésükre. Jól képzett fiatal szakemberek irányítják a termeltetést, akik állandóan figyelemmel kísérik a tudományos kutatások eredményeit és felhasználják a technológia alakításában. Az utóbbi 10 évben különösen fel- gvorsult a haladás üteme. Búzából oéldául szánté teljes fajtaváltás történt, kukoricánál a ■>00 mázsás átlagtermést adó fajtákkal kísérleteznek a termelőgazdaságok. Támogatás a fejlesztéshez A szerződéskötés előtt minden gazdaság megkérdezi: mennyit adnak érte, mennyit térem, hogyan gépesíthető a termesztés, adottak-e hozzá a vegyszerek, s milyen rendszerbe lehet belépni? Ha jól csinálják. kifizetődik. Tavaiv például több mint egymillió forintot fizettek ki csak fejlesztési támogatás címén. Természetesen számonkérik a megfelelő fejlesztést is. Az a céljuk, hogy ezeken a termelési szerződéseken és laza társulásokon keresztül megtermeltessék a megye ötéves tervében előírt, — fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges — jó minőségű vetőmagvakat. Ahhoz, hogy a fent említett célt elérhessék, már most 1980-ra kell gondolniuk, Iliászén az idén megtermelt vetőmag csak jövőre kerülhet tömegtermesztésre. A jó ellátáshoz saját üzemüket is fejleszteni kelil. Az idén a raktárkapacitás bővítése és korszerűbb tisztítógépek beszerzése _ az egyik legfontosabb feladatuk. Még az idén megkezdődik a tápiószelei tisztítóüzemban a 400 vagonos raktár építése, melyet várhatóan 1978-ban adnak át. Ezenkívül a közös gazdaságokat is arra ösztönzik, hogy építsenek magtárakat, szerezzenek be tisztítógépeket;. T. Ágoston László Tervek és lehetőségek (7.) A gazdaságtalan termelést keli megszüntetni Mind a Televízió riportja, mind a Pest megyei Hírlap december 24-1 száma sok változatban taglalja a népgazdaságban jelentkező munkaerő- hiány okát, valamint a reális létszámigények - kielégítésének lehetőségét. Az utóbbival kívánok részlesebben foglalkozni. Érzékeny pont Ismeretes, hogy a vállalatoknál a munkaügyi tervek tartalmazzák az adott gazdál- üodóegységre vonatkozó munkaügyi adatokat A problémát abban látom, hogy a munkaügyi tervek eddig eléggé elszigetelten jelentettek egy vállalati tervfeladatot. Bár a komplex terv különböző fejezeteivel megvolt az összefüggésük, ezt a kapcsolatrendszert kevésnek tartom. A negyedik ötéves terv során bebizonyosodott, hogy a munkaügyi terv a gazdálkodó egységeknél az az érzékeny tervfejezet, amely a megvalósítás során nemcsak kapcsolatban van a különböző vállalati tervfejezetekkel, hanem a bennük végbemenő változások szerint formálódik maga is,. de a vállalattól függetlenül külső tényezők — környezetiek — a munkaügyi gazdálkodást a tervtől nagy mértékben eltérően alakítják. Ha igaz az, hogy a vállalati gazdálkodás nem izolálható a Környezettől, akkor fokozottan igaz ez a munkaerőgazdálkodásra, illetve komplex munkaügyi tervre. Szinte nincs olyan központi intézkedés, amely valamilyen formában ne érintené a munkaerő-gazdálkodást, legyen az ifjúsági törvény, nőpolitikái natározat, a törzsgárdatagság- ra, a gyermekgondozáson levőidre, a szeieiUív iparpolitikára vagy a közművelődésre vonatkozó határozat, rendelkezés. Ennek az érzékenységnek tulajdonítható, hogy a különböző részterületekre vonatkozó központi intézkedések korábban nem hozták meg a kívánt eredményt, például az alkalmazottak foglalkoztatásának csökkentésében, vagy a munkaidő jobb kihasználásában — a hatékonyság kívánatos mértékű emelésében sem. Véleményem szerint a munkaerő-gazdálkodás, a termelékenység emelése, s végső soron a hatékonyság megfelelő ütemű növelése nem szűkíthető le vállalati kategóriára és a kívánt eredmények is csak akkor érhetők el, ha a központi szabályozók, intézkedések összhangban vannak a vállalatoktól joggal megkövetelt szigorú gazdálkodással. Ez a feltétele, hogy a nemzetközi szintű fejlett termelékenységi mutatókat megközelítsük, vagy elérjük, s termékeink a világpiacon könnyebben értékesíthetők legyenek. Sok-sok részletkérdést kell összehangolni az eredmények eléréséhez. Ha csak egy ilyent emelek is ki, mint például a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, ez is újabb kérdések tömegét veti fel. Így: mi lesz akkor, ha a gazdaságtalanul termelt, de a népgazdaság számára szükséges termék gyártását a vállalat abbahagyja? Az elmúlt 10 évben a vállalatok jelentős része sok olyan termék gyártására rendezkedett be, amely ellentétes a gazdaságos nagyságrendek kialakításával, a hatékony gazdálkodás követelményeivel. Ám a gyárak erre kényszerültek a hiányos szerződési, illetve kooperációs fegyelem miatt. Színvonal és célszerűség Ezért meggyőződésem, hogy a gazdaságos termékszerkezet kialakítása érdekében elsősorban ott kell a legtöbbet tenni, ahol az országos, vagy a nemzetközi átlagnál alacsonyabb színvonalon termelnek egy-egy kisebb profilban. Az ilyen termelést meg kell szüntetni és oda csoportosítani, ahol a termelékenység a nagyságrendek ‘következtében is többszöröse az előbb, említettnél. Egyszerűbb volna a dolog, ha csak termelési profil átadásáról lenne szó egyes vállalatok között, de sokszor évtizedes tradíciók, személyi kötődések, érzelmi kapcsolatok is akadályozzák a folyamatot. Mindaddig, amíg nem a ^helyesen értelmezett célszerűség uralkodik s késlelteti a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, létszámgazdálkodási gondiainkba nagymértékben ..belejátszik” a sok autark vállalat tevékenysége. A negyedik ötéves terv hozott eredményeket a létszám- gazdálkodásban, de ezek nem elegendőit jelenlegi feladataink megvalósításához. Fel kell tárnunk azokat a tartalékokat, amelyeket — a bevezetőben már említett környezeti hatásokra vonatkoztatva —, eddig nem tudtunk. A feltáráshoz ma kedvezőbbek a lehetőségeink, mint korábban, éppen annak következtében, hogy a központi akarat egységesen kényszeríti ki minden vállalatból a tartalékokat —, az egységesre helyezem a hangsúlyt — egy időben és nagyjából egyforma megszorításokkal. Évente háromszázmillió forint Hatályba lépett a szakmunkásképzési alap felosztásának rendje A közelmúltban látott napvilágot és az év elején hatályba lépett a munkaügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek a szakmunkásképzési alapról szóló új együttes rendeleté, amely módosítja és jelentősen fokozza a vállalati szakmunkásképzés anyagi támogatását, plősegíti színvonalának emelését. Mint ismeretes, a szakmunkásképzés költségeit hazánkban részben az állami költségvetés, részben pedig a vállalatok hozzáj árulása fedezi. Szocialista államunk oktatáspolitikája kiemelt feladatként kezeli a szakmunkásképzés fejlesztését. Ennek megfelelően a IV. ötéves terv időszakában állami költség- vetésből épült fel 46 szakmunkásképző iskola 472 tanteremmel, 34 tanulóotthon több mint 7000 hellyel és 33 tanműhely. Jelentős részt vállalnak a szakmunkásképzésből egyes vállalatok is. Annak érdekében, hogy a képzéshez járuljanak hozzá azok a vállalatok is, amelyek maguk nem foglalkoznak szakmunkáskénzés- sel, a Minisztertanács 1971. évi együttes rendelete létrehozta a szakmunkásképzési alapot. Ez az alap úgy képződött, hogy minden vállalat évente a bérköltség három ezrelékének megfelelő összeget fizetett be. Ebből az alapból azok a vállalatok, ahol szakmunkásokat képeztek, a tanulólétszám és már meghatározott normatívák szerint az alapból térítést kaptak. Ez a rendszer biztosította a vállalatok egyenlő teherviselését, de nem segítette eléggé az alap ésszerű felhasználását, szakmunkásképzés koncentrált fejlesztését A képzésben részt vevő vállalatok nagy száma miatt, s azért is, mert a vállalatok különböző címen használhatták fel a visszatérítést, az alap jelentős hányada szétaprózódott. Ezen a helyzeten kíván változtatni az új rendelet, az évi több mint 300 millió forintos ézakmunkásképzési alap felosztásáról és felhasználásáról. Nem változtatja meg a szakmunkásképzési hozzájárulás befizetésének mértékét, módját és az érintett vállalatok körét; jelentősen változik viszont az alap felosztásának és felhasználásának módja. Nem lehet ugyanis munkafegyelmet tartani, de egyáltalán eredményes gazdálkodási fegyelemről beszélni egyetlen vállalatnál, mert annak az egész gazdaságban egyszerre kell megvalósulnia. Ez az egyidejűség kedvezően hat a létszámgazdálkodásra, elősegítheti a munkaerő átcsoportosítást a kiemelt ágazatokban. Rugalmas módosítások A környezeti hatások kedvező változására vállalatunk az ötödik ötéves tervre mintegy 60 százalékos termelés- emelkedést tervezett, létszám- növekedés nélküL Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a meglevő munkaerőt a leggazdaságosabban foglalkoztatjuk. A megfogalmazás így komplex, terveink azonban részletesen tartalmazzák a tartalékok feltárásának módját, lehetőségeit. Első helyen említem a szakmunkásképzést és továbbképzést. Ötéves tervünkben részletesen kitértünk minden olyan dolgozó oktatására, akinek kora, adottsága ezt- lehetővé teszi. Szakmunkástanfolyamra 420, az új rendszerű munkástovábbképzésre 260, a nyolc általános elvégzésére 150 dolgozónkat kívánjuk beiskolázni. A középiskolai végzettséget 140-en fogják megszerezni. Továbbképzési tervünket úgy állítottuk össze, hogy tartalma, szervezettsége, hatékonysága és a részvevők létszáma a követelményeknek megfeleljen és igazodjék a vállalat szükségleteihez. A már említett kis hatékonyságú vertikumokat folyamatosan megszüntetjük, ugyanígy egyéb gazdaságtalan, korszerűtlen technológiájú termelésünket is. A felszabaduló létszámot átkéozéssel a vállalat fő termékeinek gyártására, bővítésére csoportosítjuk át. A munka- és üzemszervezési, valamint a hozzá kapcsolódó normakarbantartási terv végrehajtásaként módosítottuk a vállalati szervezeti szabályzatot és döntési rendszert. Felülvizsgáltuk a vállalati számviteli munkát, kidolgoztuk a korszerűsítését, és a gépi adatfeldolgozás kiszélesítése érdekében a számvitel elektromos géprevitelét is megszerveztük. Az ötödik ötéves tervidőszakra üzem- és munkaszervezési, valamint technológiai intézkedések és a begyakoroltság hatásaként 344 ezer normaóra-merrtakarítást irányoztunk elő. Megvizsgáltuk a teljesítménybérezés ki- szélesítésének lehetőségeit, s a szükséges előfeltételek megteremtése után újabb területeken vezetjük be azt. A munkaidőmérleg elemzésével intézkedtünk a törtnapi hiányzások csökkentésére. Reméljük, hogy a január 1-én életbelépett betegellátási rendszer is mérsékelni fogja az eddig igen magas — 18.6 nap/fő betegség miatt — kieső munkanapok számát. A vállalati kollektív szerződésben — a társadalmi szervekkel egyetértésben — szűkítettük a munkaidő-kedvezményeket és ezeket pénzre váltottuk át. Hatása már jelentkezik munkaerő-gazdálkodásunkban. Az idő sürget Terveinket, intézkedéseinket a szocialista brigádvezetőkkel részletesen megtárgyaltuk. Mindannyian egyetértettek abban, hogy megvannak a reális lehetőségek idei tervünk teljesítésére, amely 12 százalékkal, mintegy 75 millió forinttal lesz több, mint 1976- ban volt. Említettem, ezt a többlettermelést létszámnövekedés nélkül érjük el, az előzőekben felvázolt tartalékok feltárásával. A brigácjve- zetők véleményével summázom az elmondottakat: az idő sürget, egy perc késedelmet sem engedhetünk meg magunknak, sem a munkapadnál, sem a tervezőasztalnál. Édes István, a PEVDI igazgatója 1 Új társulási forma vetőma ^termesztésre A legfontosabb változást az jelenti, hogy a jövőben nem a tanulólétszám és a támogatási normatíva határozza meg automatikusan az alapból részesülő vállalatok körét és a térítés összegét. Az alap a jövőben azt a célt szolgálja, hogy segítségével a vállalati gyakorlati oktatás feltételei a tantervi követelményeknek megfelelően, tervszerűen javuljanak. Az alapból azok a vállalatok kapnak az eddiginél nagyobb támogatást, amelyeknél a leggazdaságosabban alakítható ki, illetve fejleszthető a szakmunkásképzés. Ennek elbírálásában, a he1 lyi szükségletek és lehetőségek felmérésében, az alapból juttatott összegek rendeltetés- szerű felhasználásának ellenőrzésében fontos szerepe van a vállalatok ügyeleti szerveinek, a szövetkezetek országos érdekvédelmi testületéinek és a megyei tanácsoknak. A jövőben az ő javaslataik alapján osztja el évente a szakmunkásképzési alapot a főhatósági felügyeletet ellátó munkaügyi, belkereskedelmi és mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.
