Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Á T PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hír La ceglédi japas esB XXI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1977. JANUÁR 9., VASÁRNAP Hűtőtároló és szarvasmarhateSep épül Több gabonát, zöldséget, takarmányt, tejet és húst termelnek Megalapozott munka jellem­zi a járás elmúlt évét, a me­zőgazdasági nagyüzemek ada­tai erről vallanak. Egyes ága­zatokban sikerült elérni vagy túlszárnyalni az országos át­lagokat, igaz, fokozni kell a követelményeket az idén. A népgazdaság múlt évi eredmé­nyeiről és idei feladatairól szólt a járási pártbizottság ülé­sén a minap Bállá János, a járási pártbizottság első titká­ra. Az országos számok mel­lett kitért a járásbeli adatok ismertetésére és az 1977-es esztendő feladataira, amelyek a testület cselekvési program­jában fogalmazódtak meg. A már rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy községeinkben a mezőgaz­daság fejlődése elérte az 5 százalékot, meghaladva az országos átlagot. A búzatermesztés 38,8 mázsás hektáronkénti hozamától el­maradt a járás 34,8 mázsás eredményével, ezt azonban már az idén elérhetik a közös gazdaságok. Az őszi vetések időben megtörténtek, gondo­san előkészített földbe került a megfelelő vetőmag, és a tél eddig még nem tett kárt a zsenge növényekben. A talaj­adottságok alapján, a felhasz­nálható műtrágyát, növényvé­dőszereket, a termelési szak­értelmet tekintve ebből a fon­tos növényből több is terem­het. A rossz időjárás miatt 45,7 mázsa volt a kukorica hektá­ronkénti átlaga, az országosnál valamivel magasabb. A cukor­répa jelentősen elmarad t a várt mennyiségtől, csak 226 mázsát takarítottak be hektáronként, igaz, a korábbinál magasabb cukortartalommal. Abrak- és tömegtakarmányból kielégíthe­tő a szükséglet, bár egyes gaz­daságokban nagyon ésszerűen, jó beosztással kell felhasználni a meglevő készleteket. A má­sodvetések mind a takarmány­féléknél, mind a zöldségeknél hozzájárultak a veszteségek csökkentéséhez. Szükséges, hogy a jövőben a termelőszövetkezeti vezetők ne csak az időjárás okozta pótlásaként éljenek a másod- I vetések lehetőségével, hanem I már most, az éves gazdasági tervek készítésekor vegyék í számításba ezt is. A földet jól ki kell használni, a tapaszta­lat azt mutatja, ily módon is sokat lehet javítani az ered­ményeken, hiszen számottevő eredményjavulást tűzött célul a járás erre az évre. A tavalyi adatokat véve alapul, 1977-ben kukoricából és cukorrépából a termésátlag 20 százalékos, bú­zából 10 százalékos emelke­désével számolnak. A zöld­ségtermesztés feladata a pa­radicsom és és a gyökérzöld­ségek mellett elegendő papri­káról gondoskodni. A tervek szerint a járásban az ötödik ötéves terv idősza­kában 1200 hektár gyümöl­csöst telepítenek, a dánszent- miklósi gyümölcstermesztési rendszer irányításával. Ezzel kapcsolatban meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy ne legyen lemaradás. Az állattenyésztésre nagy feladatok várnak, s a célkitű­zések teljesítéséhez megfelelő alapokkal rendelkeznek a ter­melőszövetkezetek. Ezt bizo­nyítja, hogy a járásban nem csökkenj hanem emelkedett a tehénállomány. Az 1975-ös évi 3175 literről tavaly tovább emelkedett a tehenenkénti évi tejmennyiség. Most az a terv, hogy az a tehenészeti telepeken el­érjék a 3600 literes járást átlagot. Fontos, hogy 1977-ben a szakosított szarvasmarhatele­pek teljesen feltöltődjenek, jól legyenek kihasználva. A ser­téstelepek hízókibocsátását 125 százalékra kell növelni. A ház­táji tenyésztőket a közös gaz­daságok megfelelően támogat­ják a jövőben is. Az első titkár hangsúlyozta a hatékony üzem- és munka- szervezés, a megfelelő munka­erő-gazdálkodás, valamint az anyag- és energiatakarékosság fontosságát. A továbbiakban a termelőszövetkezeteknek még sokoldalúbb együttműködésre kell törekedniük, közös beru­házásokkal, az értékes gépek, nagy teljesítményű berendezé­sek együttes beszerzésével és használatával. A járás közös gazdaságai alkalmasak arra, hogy megvalósítsák a népgazda­ság ez évi célkitűzését, a mezőgazdaság termelési értékének 7—8 százalékos emelését. A járási pártbizottság által jóváhagyott ez évi cselekvési programban szerepel egy kö­zös kivitelezésben, Albertirsán létesítendő, háromszáz vago- nos hűtőtároló építése. Abony- ban a három termelőszövet­kezet hozzákezd a hatszáz fé­rőhelyes szarvasmarhatelep ki­vitelezéséhez. A járásbeli ke­reskedelmi és vendéglátó-há­lózat fejlesztését szolgálja a törteli és a ceglédberceli ABC-áruház, valamint az al- bertirsai vendéglátóipari kom- í binát kivitelezése. T. T. Kismamák klubja „Csütörtökön Az útszéleken még hódom­bok magasodnak és a járda mentén a szánkó is siklik, csak a közepéről tűnt el a csú­szós réteg. Délután négy (''a felé jár az idő. A Kossuth Mű­velődési . Központ szobáiban ég a lámpa, klubok és szakkö­rök foglalkozási ideje ez. A földszint egyik belső termében az imént sorakoztatták a fal mellé a székeket és a meglé­vő fölé hatalmas piros szőnye­get terítettek. Csörrent a szek­rény kulcsa, amint fordult a zárban, s kikerültek sorban a hamarosan szükséges kellékek —, pöttyös labdák, leporelló meséskönyvek, egy doboz szí­nes kréta a szomszédos terem­ben lévő fekete táblához. Kinn, az udvaron már ott toporog- nak-kopognak a szívesen foga­dott látogatók. Hetente egyszer — Be szabad jönni? — Hát hogyne lehetne! Csü­törtök van, vagy nem? No, ho­gyan teltek az ünnepek? Mit szólt Kriszta és Andrea a ka­rácsonyhoz? Gyülekeznek az aszonyok a kismamák klubjába. Ez a dél­után az övék. Otthon marad­nak az egyhangú hétköznapok, kicsi t felborul a megszokott óra­rend ami általában a gyermek­gondozási szabadságukat töltő édesanyák napjaira jellemző. Mióta a tanács egészségügyi osztálya, a szakmaközi bizott­ság, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vöröskereszt és megannyi más szervezet no meg a munkahelyek összefogá­sára a Kossuth Művelődési Központban megnyílt a kisma­mák klubja, egy héten egyszer, csütörtökön mind ez másképp van. Áprilisban lesz egy éve, hogy az első foglalkozást tar­tották. Miközben a sorra érke­zők a kabátokat fogasra akaszt­ják és a magukkal hozott csöpp gyerekeket Tóth Gábornénak, az I. számú ceglédi bölcsőde itt ügyelő alkalmazottjának gondjaira bízzák. Igazán jó kezekbe kerülnek a kicsik, hal­lani is mindjárt, mert a piros szőnyeges szomszéd szoba Hordják a havat Két gyár egyesülése után Szervezettebb, hatékonyabb termelés Január elsejével, a Nagykő­rösi Konzervgyárhoz került a Pest megyei Gyümölcs- és Zöldség Feldolgozó Vállalat szárítóüzeméből tavaly kiala­kított Ceglédi Konzervgyár, valamint annak nagykátai, és tápiószőlősi telepe. Ezzel a Nagykőrösi Konzervgyár abo- nyi, farmosi, tápiószelei, ti- szakécskei és törteli telepei mellé újabb részlegeket kapott, s így a legtöbb munkást foglal­koztató élelmiszeripari üze­mek közé került: dolgozói­nak száma meghaladja a négyezret. A nagykőrösi és a ceglédi konzervgyár egyesüléséről Görbe Ferencet, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóját kér­deztük meg. Elmondotta, hogy az egyesülés népgaz­dasági érdekeket szol­gál. A ceglédi konzervgyár csak szárított zöldség- és gyümölcs- féléket gyártott, ezzel azonban nem tudta egész esztendőben maradéktalanul kihasználni energia- és munkaerő-kapaci­tását. Erre lesz most lehetőség egyesülve a nagykőrösi gyárral A jövőben még több zöld­séget tudnak feldolgozni, tartósítani, több terméket juttatnak a fogyasztóknak és exportra. A tavalyi évről szólva el­mondta az igazgató, hogy ne­héz esztendő volt. Az elemi csapások okozta terméskiesé­sek miatt zöldség- és gyümölcs- félékből a tervezettnek csak 30 százalékát tudták felvásárolni. Ám minden nehézség ellenére a takarékos, gondos gazdálko­dás, a kellő átcsoportosítások, és a dolgozók jó munkája nyo­mán a termelési eredmények 50 millió forinttal növe­kedtek az előző évihez képest. Az idén a Nagykőrösi Kon­zervgyár a tervek szerint 25 százalékkal növeli termelési eredményét és 8 százalék­kal magasabb terme­lési értéket kíván elérni. Min­den területen igyekszik mélyí­teni jó kapcsolatait gyümölcs­ös zöldségtermesztő partnerei­vel, valamint a vásárlókkal; javítani a belföldi ellátást A nagykőrösi és a ceglédi konzervgyárak egyesülésével a ceglédi üzem nagykőrösi elő­készítő telepe megszűnik, s az ott dolgozók a gyárban kapnak munkát. K. L. Eltakarítják Cegléd utcáiról a hótakarót a városgazdálkodási vállalat dolgozói. A járdákról és úttestekről teherautókon szál­lítják el a havat Apáti-Tóth Sándor felvétele Ki nyer pénteken? A Kossuth Rádióban a Déli krónika után, pontban 12 óra 20 perckor felcsendül a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben című adás szignálja. Ez az egyik legnépszerűbb rádiómű­sor, sokan hallgatják és a ver­senyzőkkel együtt igyekeznek megtalálni a helyes választ a feltett kérdésekre. Január 14-én, pénteken a ceglédi Szabadság téren levő Délibáb cukrászdából jelent­kezik a műsorvezető. A város­ban már megjelentek a plaká­tok, híva és buzdítva a zene­szeretőket a szereplésre. Itt a ritka alkalom, csak élni kel! vele. A Cegléden jelentős sze­repet betöltő zeneiskolának sok növendéke van, egykori ta­nulói is gazdag zenei ismere­tekkel rendelkeznek. A rende­zők bíznak benne, hogy az érdeklődők nagy számban meg­jelennek, és sikerrel kapcso­lódnak be a játékba. Nem utol­só szempont, hogy szerencsés esetben a helyesen válaszolók hanglemezt is kapnak ajándék­ba. Talán nem is kell túlságo­san toborozni a zenebarátokat. csendjét vidám kacagás és ön­feledt gyermekhangok muzsi­kája tölti be. — Szívesen jövünk ide. Álta­lában tizenöten, húszán szok­tunk lenni. A klub indulásá­ról jó előre hallottunk. Kit a védőnő, kit a gyermekorvos tá­jékoztatott, felkeltette figyel­münket a plakát, azután egy­mástól is értesültünk róla — mondják a fiatalasszonyok. — Jó a közösség, jó együtt. Arról beszélgetünk, mi a haszna ezeknek a csütörtök délutánoknak. — Azt egy mondatba foglal­ni nem lehet, hiszen hétről hétre újabb élményekkel gaz­dagodunk, s mint emberek kö­zelebb kerülünk egymáshoz. Ez olyan közösség, amire nagy szükség van és jó, hogy ezt a klubot megnyitották nekünk — mondja Pál Lászióné. Kisfia Lacika hároméves, Editke még kisebb, vele tölti most gyer­mekgondozási szabadságát. Szigeti Ferencné, a Kossuth gyógyszertárban dolgozott, míg Erika meg nem született. Hasznos órák — Mindig kellemesen és hasznosan telnek itt a délutá­nok, változatos a program. Volt már filmvetítés, hallga­tunk hanglemezeket, s közben beszélgetünk. Hallgattunk elő­adást a lakáskultúráról, Buda­pestről eljött Korisánszky Er­vinné kozmetikus, és a helyes arc- és testápolásról beszélge­tett velünk. Dr. Takács Tibor szakfőorvos az egészségügyi törvényről tájékoztatott ben­nünket, ősz óta szabni-varrni tanítja csoportunkat a Május 1. Ruhagyárból Ocsay Attiláné. — Igen hasznos volt dr. Rá- tonyi Dénesné logopédia sza­kos gyógypedagógus előadása — mondja Somogyi Ervinné, a tüdőgondozó adminisztrátora. Egy véleményen van vele a tizenöt hónapos Jutka mamája, Fésűs Ferencné is, akit a gyer­mekgondozási szabadság eltel­tével a ceglédi konzervgyárba várnak vissza. — Egyik klubtársunk, Fodor Péterné tornatanámő még meg is tornáztatott bennünket. Most hiányzik, mert szülési sza­badságon van. Mihelyt lehet, itt lesz megint köztünk. A klubtagok közül többen hason­ló okból vannak távol. Á „nevetős szoba” Miközben beszélgetünk, nyí­lik a „nevetős szoba” ajtaja. Kicsi nekünk ez a ház — Sípos Pálné pöttöm Marika lánya szalad, s ugrik csöndes, mo­solygós anyukája ölébe. Pom­pás a játék, de jó tudni, hogy anyu itt van a közelben. A ma­mák véleménye viszont az, hogy örömmel veszik, hogy gyerme­kük megismerkedik a közös­séggel, hiszen előbb-utóbb kis­csoportosként ők is bekerülnek az óvodába, mihelyt anyjuk dolgozni megy. Totyi-potyi Jut­ka fehér hacukája magán vi­seli a kollektív búj ócska min­den jegyét, arca, mint a pipacs. Péter még nem szokta meg a közösséget, zokogva adja tud- tul, s már ott van mamája! Klement Józsejné karjaiban. No, majd ha jobban felcsepere­dik, vagy, ha többször itt játsz­hat, rikkantásától lesz hangos a szoba. Ezen a januári foglalkozáson készül a következő délutánok terve. Ki, mit kéme, mit halla­na szívesen ? Megállapodnak abban, hogy továbbra is jó lesz szabni, varrni. Viszik a köl­csön könyveket a kismamaklub házi könyvtárából. A logopé­diai előadás folytatása nagyon hasznos lenne, no és szeretné­nek kézimunkázni, megtanulni a csomózást, a makramémun­kát. Kedvük is, idejük is lenne erre. Hat óra elmúlt. A szekrény­be kerül a sok játék, amit a szakmaközi bizottság vásárolt, a táblán ott mosolyog a piros­sapkás paprikajancsi. Siklik a szánkó, gurul a kicsi kocsi ha­zafelé. Az otthon melege várja valamennyiüket. E. K. Szecessziós szerelem A Pódium 11. irodalmi bér­letsorozat keretében január Íj­én este 6 órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központban Szecessziós szere­lem címmel Dőry Virág és Bálint András tart előadóestet. Új utakon az úszósport Már versenyen is indulnak A Ceglédi VSE úszószakosz­tálya az elmúlt években is képviseltette magát a megyei úszóversenyeken, melyeken az indulók többségét a vízilabda- csapat tagjai adták. 1976-ban a CVSE a megyei pontver­senyben a mezőnyből kiemel­kedő Vác mögött a második helyen végzett. Most is sok pontot gyűjtöttek a vízilabdá­zók, de már sokan indultak azok közül is, akik csak nem­rég lettek a szakosztály tagjai. Július 1-én alakult meg az újjászervezett úszószakosztály, megkezdődött a tervszerű, s rendszeres munka. Függetlenített edzőnek Ko­máromi Lászlót szerződtették, j aki hozzáfogott a gyerekek to­borzásához. Azóta többen le­morzsolódtak, de helyettük újak jöttek, a létszám nem változott. Jelenleg ötvennyolc versenyzőjük van. — Milyen bázisra támasz­kodnak? — kérdeztük az ed­zőt. — A Várkonyi általános is­kolában úszószakkör működik Úgy tervezzük, hogy a jövő­ben ez az iskola lesz után­pótlásunk bázisa. Szeretnénk, ha már a következő tanévben — és azután minden évben — egy osztályba kerülnének az óvodából kikerülő, már úszni tudó gyerekek. — Milyenek az edzési le­hetőségek? — Nem túlságosan kedve-1 zőek. Az 50 méteres meden­cét májustól októberig hasz­nálhatjuk, mert azután spor­tolásra sem a víz hőfoka, sem tisztasága miatt nem alkalmas. A fedettbe szorulunk. Ott csak délelőtt fél 10-ig dolgozhatunk, mivel a vizet 40 fokra felme­legítik a fürdőzőknek, úszni pedig legfeljebb 32 fokos víz­ben lehet. Hetente öt vízi és három tornatermi edzést tar­tunk. Amikor úszunk, a téli időszakban korai a reggel hat órai kezdés, figyelembe véve, hogy sportolóink többsége még gyerek. — Az újak a megyei baj­nokságon kívül indultak-e versenyeken? — Országos utánpótlás-via­dalon vettünk részt Tótkom­lóson, ahol váltónk harmadik lett. Abonyban az ünnepi úszóversenyen, Vácott, a Du­nakanyar Kupán és Gödöllőn, a megyei pontszerző küzde­lemben. U. L. AMÍG A t (ÉSZLE :t t ART! Női pömpsz cipők 292 Ft helyett 65 Ft-ért "Vfrertirvai Női csizmák 585 Ft helyett 198 Ft-ért (w§­holtjában: Kaphatók a Albertirsa, Pesti út 42. ruházati i

Next

/
Thumbnails
Contents