Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

I ! I Érdemjegy nélküli iskola? Kísérlet a valósabb minősítésre Rz oktatáspolitikai határozat a megvalósulás útján Elmúltak az ünnepek, letelt a téli szünet, kinek jól, kinek rosszul kezdődött az új esz­tendő. melynek első napjaiban az iskolába járó gyermekes családoknál a félévi bizonyít­vány került reflektorfény­be. Ebősök, ötödikesek Emlékszem, általános isko­lás koromban — jó tíz évvel ezelőtt — január végén kap­tuk meg az okmányt, vagyis a téli szünetben volt időnk egy-egy nagyobb hiányosság pótlására, hiszen januárban még volt mód jegyeink koz­metikájára. Ma erről ta­nulóink úgy vélekednek, hogy a téli szünet csak a játék és pihenés ideje, hisz a félévi je­gyeken már úgy sem lehet szépíteni, év végéig pedig van elég idő a csorba kiköszörülé­sére» De nem is ez a lényeg, hanem a bizonyítvány, mely­nek végeredménye sok osz­tályzatból Bterekedett ki. Mind a tanév során kapott, mind a félévi és év végi je­gyek közvetlenül és érzéke­nyen érintenek pedagógust, gyermeket, szülőt. Olyan problémáról van tehát szó, ami túlnőtt a tantestületeken, sőt a megoldást sürgetve ma­gas fórumokra talált. E gond súlyát jól érzékelteti az a tény, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. júniusi ülé^n is helyet kapott, s bi­zonyos intézkedések formájá­ban beléágyazódott a korsze­rűsítési törekvésekbe, illetve azok folyamatába. Az intéz­kedések bizonyos fokig enyhí­tettek a pedagógusok nehéz helyzetén, mert éppen a leg­kritikusabb időszakokban biz­tosítottak időt számukra, az osztályozási nehézségek alól feloldva őket. Ezért nem vit­tek haza érdemjegyeket hét­főn az elsősök és az ötödike­sek, illetve a többi felső tago­zatos az újonnan belépett tantárgyakból. Ilyenkor a szülők állást fog­lalnak, véleményt mondanak. Elismerik az érdemjegyek jo­gosságát, vagy saját igazságuk tudatában bírálják a pedagó­gust. A szülők tekintélyes ré­sze azt azonban már kevésbé tudja, hogy mennyire nehéz és felelősségteljes kötelesség az értesítő kitöltése. Ezekben, a napokban tehát sokak köz-' érzetét befolyásolja az öt számjegy, az ötféle osztályzat. Talán már nem sókéig. Több tantárgy: osztályzat nélkül 1972 ó^a folyik kísérletezés a tanulok teljesítményének korszerűbb érékelése céljából, amely az osztályzatközpontú­ság megszüntetésének lehető­ségeit kutatja. (A kísérletezés az idén fejeződik be.) Mellő­zik a számszerű osztályzatot ének-zenéből, rajzból, testne­velésből, gyakorlati foglalko­zásból, A kísérleti iskolák ne­velői az eredmény mérésére a tanév elején és végén szint- felméréseket végeznek, s a tanév során osztályozás nél-. küli a tanítás. Félévkor és év végén azok, akik az osztály átlagos teljesítményszintjén nem emelkedtek felül, megfe­lelt, a követelményeket átla­gon felül teljesítők jól megfe­lelt minősítést kapnak. Test­nevelésből a tanulókat teljesí­tette bejegyzéssel minősítik. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. A gyermekek feszült­ségmentesen járnak iskolába, az órákon felszabadul tabb a légkör, a gátlások feloldód­nak, nincs hajsza a jegyért, nem izgulnak felelés közben. Kitűnt az is, hogy ezekben az osztályokban jobban segítik egymást a tanulók, megtanul­ják egymás, münkáját értékel­ni, bírálni és megszűnt a má­sok rossz osztályzatán való káröröm. Javult a viszony az iskola és a szülők között is, otthon pedig nincs jegy miatti büntetés. Persze, itt is akad­nak problémák. A jegy nélküli iskola meg­valósulásáig azonban szükség van az osztályzatokra. Mit is fejeznek ki tulajdonképpen az érdemjegyek? A tantervi kö­vetelmények elsajátításnak mértékét, tehát a gyermek tárgyi tudását, a munkához való viszonyát, aktivitását., munkafegyelmét. A tárgyi tudást mérni Az osztályozás nélküli ta­nítás ma még kísérlet, az út­keresés folyik. A végső megol­dásig még birkózniuk kell pedagógusoknak az öt bűvös számmal. Az osztályozásban is érvé­nyesülhet bizonyos fokú szub­jektivitás, mint minden embe­ri megnyilvánulásban, s e ponton lehetnek különbségek pedagógusaink között, de a cél egy: reális képet adni a tanulóról. Ez a nevelők sze­mélyiségén keresztül valósrú meg, mégpedig felelősséggel! Ma még érdemjegyekkel, ké­sőbb talán más formában. Beme Mihály Gyapjúhafású kelmék Sikeresen fejeződött be a pápai textilgyárban az a kí­sérlet, amelynek során kidol­gozták a gyapjúhatású kelmék előállításának, gyártásának módszerét. Az újdonságból az idén már 200 ezer .négyzet- méternyit gyártanak, 1980*-ra pedig az évi termés megha­ladja majd a 2 millió négy­zetmétert. A poliészter- és - viszkóz­alapanyagú, tarkán szőtt kel­me magában hordozza a gyap­jú és a műanyag legjobb tu­lajdonságait. Lágy tapintású, nedvszívó, ugyanakkor köny- nyen mosható, vasalást nem igényel. Csíkos és kockás vál­tozatban gyártják majd, ki­válóan alkalmas lt^z női szok­nyák, ‘ nadrágok, felsőruhák, ingek készítésére. ! A helységnevek eredetéről * Gazelláktól tar kal hegyoldalak P ödöllőről szőlői korábbi írá- somban kifejtettem, hogy a város nevének jelentése „ga­zellák fiadzó és tenyészhelye”. Az ősiségben a völgy- és hegy­oldalak a gazellagidáktól tar- kállottak, azaz gödöllőheüyek voltak. Szadáról szóló írásom­ban azt mutattam ki, hogy a régi magyar „szád, szada, szád, száda” szóalakok jelentése „völgy”. Abból, hogy Szada neve régen Iklód is volt, kö­vetkezik, hogy végeredmény­ben a mai ísaszeg területén hajdan létezett Gödöllő pusz­tától felfelé a mai Erdőkerte­sig, Veresegyházig (volt Erdő­város) összefüggő völgy húzó­dik. Ezt a völgyet egykor Gö­döllő szád, avasy Gödöllő szá­da néven emlegethették. En. nek a Gödöllő szádnak negye­dik helysége (Isaszeget is ide­számítva) Veresegyház. \7 eresegyház hivatalos és népd helységnév is. A né­pi névhasználat azonban meg­lehetősen ingadozó: a helysé­get hol Veres, hol Veresegy­ház, hol pedig Veresegyháza névvel Illetik. Honnan eredhet ez a ritkán tapasztalható inga­dozás? Véletlen vagy törvény- szerű ez a hármasság? Ha ar­ra gondolunk, hogy az isasze- gi vagy a nyírségi Nyíregyhá­za egy-egy Árpád-kori Nyr, azaz Nyír nevű szeg neve lett azok elnéptelenedése után, amikor csak „egyházuk’, azaz templomuk maradt fenn, mér közelítünk kérdéseink megol­dásához. Ha pedig a Kisdomb- egyház-féle helységneveket is figyelembe vesszük, amelyek esetében fennálló helység fennálló templomáról van szó, már a közvetlen megoldásnál vagyunk. A hagyomány azt a magya­rázatot adja, hogy a jelenlegi templom helyén, tehát a falu­mag szélén egykor egy kelet­nyugat irányú templom állt, amely veres-, tehát vörös tég­lából épült. Emiatt nevezték volna a templomot, s arról a falut Veresegyháznak. A jelen­leg is fennálló névtudományi álláspont szerint pedig a falun kívül álló veres színű temp­lomról nevezték volna el a helységet Is. C zerintem mindkét vélemény tarthatatlan. A források­ban is Wereseghaz és Weres- eghaza névvel találkozunk a hivatalos névnek és két népi névnek megfelelően. Ez egyér­telműen arra mutat, hogv egy fenálló, illetve kihalt. Weres nevű szegről, vagy faluról van sző. Ez megegyezik a harma­dik népi adattal, a Veres név­vel, olvasata azonban szerin­tem „Üeres”. A Veres ejtés esetében az úgynevezett betű- ejtéssel van dolgunk. Az Üe­res nem más, mint az Örs egyik Árpád-kori alakja. Sze­rintem meg a nomád időbeli ottani ősi szállást lakó nemzet- sál fejét nevezhették így, aki az őstörténet törvényszerűsé­gei szerint azonos volt a nem­zetség legidősebb tagjával. Ez­zel a névvel találkoztunk a Werseg, Wersegd helységnév magyarázataként is. Ez is arra utal, hogy az ősiségben az Örs elterjedt név volt, nemcsak az egyik honfoglaló vezér neve volt. Megjegyzem még a hagyományos népi név- magyarázat a Verseg helység­nevet pedig a „vereség” köz­névből eredezteti, azt tartva, hogy a tatárok a helységben és annak határában szenved­tek először vereséget. Ez az eredeztetés sem több, de' nem is kevesebb egy szép történeti mondánál. Szadáról szóló írásomban már említettem a Szada és Veresegyház határában levő ősi Ivacs helységből, amelyet a nép és a veresi két része miatt Ivacsoknak nevez. Hor­váth Hajos szíves közlése sze­rint Veresegyház mai terüle­tén még két ősi helység volt: Kisgyöngyös és Szávatelek. Véleményem szerint Szávate­lek a Cinterem nevű határrész Tagkönyvcsere után, beszámoíó taggyűlések előtt Sikeresen fejezték az évet a péceli pártszervezetek Pécel. Nagyközség. Tízezer lakos. Ennyi van a köztudat­ban. A péceliek szerint ennél többen lakják falujukat. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy kétszáz párttag él és dolgozik tíz alapszervezetben. Juhász János, a pártbizottság titkára kérés nélkül sorolja: két isko­lai, négy ipari szövetkezeti, egy-egy kereskedelmi, tanácsi, területi alapszervezet alkotja azokat a kis közösségeket, ahol a péceli kommunisták tevé­kenykednek. Beszélgetésünk tárgyköre a tagkönyvcsere, a közelgő beszámoló taggyűlések, valamint a gazdaságpolitikai munka. Kedvsző légkör, élénk kritikai szellem — A múlt év kiemelkedő pártmunkája, a tagkönyvcsere nálunk is rendben megtörtént. A tervezett határidőre, a várt eredménnyel. Nagyon őszinte, nyílt eszmecserék voltak a tag­ság és a beszélgető csoportok — amelyekbe pártcsoportbizal- miakat is bevontak — között. Egyetlen szó, panasz nem hang­zott el, hogy nem adtak volna időt, módot valakinek vélemé­nye kifejtésére; mindenütt roelett volt, mivel e földrajzi név a „faluszéli temető” je­lentésű latin „cintorinum” szó­ból ered. XT isgyöngyös lehetett, valame­lyik patak vagy tó neve is jelentése alapján, a helysé­get pedig róla nevezték el. Meg kell jegyeznem: a két ősi hely­séggel kapcsolatban csak egy munkafeltevést fejtettem ki. Ez magában foglalja azt a le­hetőséget is, hogy végül egé­szen máshol bukkanunk rá- j *k. v Veresegyház magja az Alvég, Fövég, Laposköz, Malomköz, Tóvég, Vásártér. Hegyei: Álomhegy, Fölsőhegy, Kis­hegy, Margita-hegy, Margita- telő, öreghegy. Patakjai: Fo­lyás-patak, Mézes-patak ' és Sződ-Rákos patak. Állóvizei: Álomhegy-tó, Kígyóstó, Sóstó. Határrészei: Bitang, Füzért, Harangdűlő, Hármaskút, Har­sas, Göbösök, Páskom, Reve- teg, Táborhegy. A Táborhegy­ről megjegyzem, hogy ismere­teim szerint sok falu határá­ban volt olyan hely, ahol há­borús időkben a seregek tá­bort verhettek. Esetünkben itt verhettek tábort például End­re, László és Levente hercegek Salamon király ellen vonuló hadai, Rákóczi kurucai, negy­vennyolcas honvédek, tizenki- lences vöröskatonák. Itt Ve­resegyházon is van arra példa, ^hogy egy máshol híres hely neve is mennyire elterjedt, ez pedig az Eresztvény nevű határrész. Ilyen nevű határ­rész járásunkban is van még: Vácszentlászlón. D. J. elvtársias légkör uralkodott. A megbíráltak zöme elfogadta a kritikát, s' őrömmel mondha­tom, azóta változtattak maga­tartásukon. Akik ellen az a ! kifogás merült föl, hogy nem látogatják a pártrendezvénye­ket, most már eljárnak. Termé- i szetesen a tagság sem fukarko­dott a megjegyzésekkel, ame­lyek a vezetőségek munkáját minősítették. Szóvá tették pél­dául, hogy mind a párt-, mind a gazdasági vezetőség nem mindig kéri ki a párttagság véleményét, döntéseik előtt. Másutt meg éppen dicséretként hangzott el ennek a gyakorlat­nak az ellenkezője. Mindenütt kérték, ilyen kötet­len beszélgetésre necsak kong­resszusi és KB-határozat alap­ján kerüljön sor. Valamennyi pártszervezet ismételten te­remtsen erre lehetőséget. Ak­tív párttagok szájából is el­hárított, de főleg nyugdíja­soktól. • Amire idői kell szakítani — Engedjen meg egy kér­dést. Bárhol megfordulok, ez refrénszerűen visszatérő óhaj. Nem tudom, hogyan véleked­jek róla, hiszen a párttagnak csoportértekezleteken, taggyű­lésen is módja van kifejteni véleményét. Bírálat is van a kérés mögött, vagy nem? — Sajnos a sokat emlege­tett rohanó tempótól mi sem függetleníthetjük magunkat. Pártmunkánk talán túlzottan is gazdaságcentrikus. Jobban mondva: hivatalos jellegű. A magam példájából indulok ki. Évtizedek óta pártmunkás vagyok, minden járási párt- és állami vezetőt jól ismerek. Sűrűn találkozom velük. Alig emlékszem azonban olyanra, amikor látszólag harmadrendű dolgokról váltunk szót: a csa­ládról, gyerekekről, egészség­ről, bánatokról, egyéni örö­mökről. Ezt hiányolják a párt­tagok is. Mi erősen megfo­gadtuk a beszélgetések után: mindig szakítunk időt szemé­lyes ügyekre. Nem elégszünk meg a rendezvényeken való hivatalos találkozásokkal. — Hányán léptek ki a péceli pártszervezetből ? — Egyetlen fiatalasszony. Sajnáljuk, mert nagyon tevé­keny volt. Férjé, családja igen vallásos, s mivel náluk is laknak, nem tudott ellenállni az örökös „nyomásnak”. — Gondolom önök is meg-, kezdték a beszámoló taggyű­lésekre való fölkészülést. — Még karácsony előtt megtartottuk az előkészítő tit­kári értekezletet, 1 alapszervd- zeteink — a tagság vélemé­nyének figyelembevételével — hozzáfogtak a beszámolók ösz- szeállításához. Minden alap­szervezet területfelelőse a helyszínen ad segítséget. Fo­lyamatban van á .vezetőségek éves tevékenységének minősí­tése is. — Tapasztalatai alavján mi­lyennek ítéli a múlt évet? — Valamennyi alapszerveze­tünk teljesítette tagfelvételi tervét, az összetétel is elképze­léseink szerint alakult. Sok munkát adott a tagkönyvcse­re előkészítései NagV súlyt he­lyeztünk a1 gazdaságpoli cikai agitációra. Arra törekedtünk, hogy az V. ötéves terv indító éve minél jobban sikerüljön. Azt gondolom, nem zártunk rossz esztendőt. A nagyközség fejlődéséért — A pártmunka, a politikai tevékenység végül is az üze­mek, szövetkezetek eredmé­nyeiben válik mérhetővé. Mi­lyenek az eredmények? — Pécelen valamennyi ter­melőegység túlteljesíti tavalyi előirányzatát, néhány kivétel­lel nyereségtervét is. Pontos számok még nincsenek. Sokat fejlődött községünk is. Tizen­két tanácsi lakást adtak át, be­fejeződött a gázprogram, bő­vült a vízhálózat, szilárd bur­kolatot kapott a Völgy utca. Elkészült az új piac, elárusító bódékkal, fedett csarnokkal. — A legfontosabb idei ter­vek? — Az év első felében újabb hat lakást fejeznek be, meg­kezdődik a Vásártéren a két­szer nyolc tantermes iskola építése, nagyobbítják az óvo­dát kikövezik a Kör utcát — ezzel régi vágya teljesül a lakosságnak. Továbbfejlesztik a villanyhálózatot. Piemé- nyünk van rá, hogy a nyolc­van lakásos lakótelep első há­zába az év végén beköltözhet­nek. Az idén megkezdik az ezer négyzetméter’ alapterüle­tű áruházát is. Juhász Jánossal a cselekvési program pártbizottsági vitája után beszélgettünk. A rövide­sen elkészülő saját cselekvési programjukba lesz mit bele­venni. IK—P tetótotárssilabi munka pénzügyi elszámolásáról Egyre több vállalati és szö­vetkezeti kollektíva vállal tár­sadalmi munkát, ennek pénz­ügyi elszámolását 'most a pénzügyminiszter és a munka­ügyi miniszter együttes rende­letben szabályozta, — mint már jeleztük -—, ami a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg. A rendelet szerint a tár­sadalmi munka mentes az ár­bevétel-arányos termelési és forgalmi adó, valamint építési adófizetési kötelezettség alól. A munkaidőn kívül végzett mun­káért járó bér felajánlása ese­tért azt levonás nem terheli (például nyúgdíjjárulék, hon­védelmi hozzájárulás). A ren­delethez kapcsolódó számviteli közlemény, és a végrehajtást elősegítő tájékoztató a Pénz­ügyi Közlöny 33. számában je­lent meg. A MÍG A \ <ÉSZLE T T ART! Női pőmpsz cipők Női csizmák 292 Ft helyett 65 Ft-ért 585 Ft helyett 198 Ft-ért gödöllői ruházati haltjában: Gödöllő, Szabadság tér 7. és az Kaphatók a ^ r AaIIJL. ^ aszódi ruházati holtjában : Aszód, Kossuth Lajos u. 27. > 4 I (

Next

/
Thumbnails
Contents