Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

19T7. JANUÁR 8., SZOMBAT ^HMcm Hat utca névadója Megesik, hogy évente több alkalommal is névadót rendez a szentendrei tanács. Csak­hogy, nem síró kisbabák, ha­nem többnyire csendes ut­cácskák, sorsáról döntenek; a jövőben minek nevezzék őket. A városi tanács igazgatási osztálya hat új utcaelne/eiési javaslatot terjesztett a végre­hajtó bizottság elé. Tanácstagi beszámolóikon kérték az üdillö- házak tulajdonosai, hogy ad­janak nevet az eJJig névtelen kis átjáróknak, beköcő utak­nak, mert a névtólenség, sok zavart okoz. Például a közmű­vesítés előfeltétele is, hogy az utcának neve legyen. Pismányban most három új utcanév felől döntöttek. A Se­regély utca 300 méter hosszú, párhuzamosan halad a Pacsirta utcával és az öregvíz-pataknál ér véget. Ugyanitt zsákutca volt eddig az a 160 méteres szakasz, amit mostantól Rézsü- köznek hívnak. Pismányi még áz új, 100 méter hoszú Remete utca is. A Tyukosd-dűlőben két ut­canév született. Az eddig Űj utcának nevezett 50 méteres zsákutca Csóka-köz lesz. Ugyancsak itt kapta a Nár­cisz utca nevet a 100 méter hosszú, a Berek és Csóka ut­cát összekötő útvonal. A belső területen, ízbégen a György utcából induló, 40 mé­ter hosszú útszakaszt ezentúl Perc-köznek hívják. Megkérdeztük dr. Mikó Ti­bort, az igazgatási osztály ve­zetőjét: tulajdonképpen, ho­gyan választják ki az utcane­veket. — Semmiképpen sem esetlegesen — hangzott a vá­lasz. A helytörténészek igye­keznek a terület régi elneve­zéseit. emlékeit megörökíteni. Azonkívül kikérik az ottlakók véleményét, meghallgatják ja­vaslataikat. Ezeket csak akkor nem fogadhatják el, ha hason­ló utcanév már van a város­ban. Ez történt most a Rézsű­köz esetében. A lakosság in­kább a Szőlő utcát szerette volna, csakhogy ilyen már van a városban. A sarkokon elhelyezett ut­canévtáblákról a tanács mű­szaki osztálya gondoskodik, míg a számtáblákat mindenki­nek magának kell a kapujára, házfalára kifüggesztenie. S akkor minden tábla más és más lesz? Valahogy egysé­gesíteni kell! A cselekvési program szellemébew Mérlegen: az elmúlt esztendő szentendrei eredményei A népgazdaság valamennyi ágában átgondolt, reális tervek alapján folytatódott a munka év elején. Elsősorban a terme­lékenység fokozásával, jobb munkaerő-gazdálkodással, kor­szerűsítéssel igyekeztek min­denütt eredményeket elérni. A pártszervezetek, pártbizottsá­gok cselekvési programjaiban ugyancsak jelentős helyet fog­lalt el a gazdasági munka el­lenőrzése, és segítése. Ellenőrzés és segítés A szentendrei városi pártbi­zottság tavaly is sokat fárado­zott annak érdekében, nogy a város ipari üzemeiben, szövet­kezeteiben eredményesen zár­ják az évet. Ellenőrző ,t és se­gített. Végrehajtó bizottsági, párbizottsági üléseken számol­tatta be a gazdasági vezetőket, pártszervezeteket egy-egy ne­gyedév, félév munkájáról, a második félévben pedig több operatív intézkedésre is sor került. \ Az elmúlt héten pártbizott­sági ülésen összegezték az 1976-os gazdasági év ered­ményeit, megnyitói, ál-: a hiá­nyosságokat és az elkövetkező időszak tennivalóit is megha­tározták. Az év közbe» szer­zett tapasztalatok azt bizo­nyították, hogy a tavalyi ter­vek teljesítése több helyütt gondot okozott és erőfeszítése­ket követelt. A terv végrehaj­tását külső és belső tényezők nehezítették, sok esetben pe­dig régi, megoldatlan1 problé­mák is gátolták a zökkenőmen­tes munkát. Negyedévenként jelentős eltérések voltak a lervtcljesítésben, ezek meg­szüntetésére a gazdasági egy­ségek vezetői csak az első fél­év értékelése után tettek érté­keléseket. A második félévben aztán ezek hatására lényeges változás állt be több szentend­rei üzemben. A középvezetők felelőssége A pártbizottság megállapí­totta, hogy a munkafegyelem­ben csak lassú javulás tapasz­talható. Csökkent a nagyobb fegyelemsértések száma — mint például az igazolatlan hiányzás, italozás — azonban továbbra is gondot jelentenek a munkahelyi lazaságok. Sok helyen ma is később kezdik, de korábban fejezik be a mun­kát, hosszabb szüneteket tar­tanak. E hiányosságok meg-- szüntetésében nagyobb felelős­ség hárul a középvezetőkre. Megállapították, hogy az el­múlt hónapokban a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatok közül az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatnál, valamint a Papír­ipari Vállalat szentendrei gyá­rában eredményesebb lett a munka. Az előbbi vállalat nyereségtervét teljesíti, míg az utóbbi 98—100 százalék kö­zött valósítja meg éves tervét. A legnagyobb gondokkal to­vábbra is a BVM Szentendrei Gyára küzd: még az év köz­ben csökkentett tervét sem tudja teljesíteni. A tanácsi ipar eredményes A tanácsi ipar dinamikusan fejlődött az elmúlt évben. A PEVDl Irószergyára nagyon fe­szített tervet kapott, a Pest megyei Fémipari és Kéziszer­számgyártó Vállalatnál össze­vonásokra került sor, a Város­gazdálkodási Vállalatnál pedig jelentős mértékű a veszteséges tevékenység. Ennek ellenére mindhárom üzem túlteljesíti nyereségtervét. Megközelítően teljesítették tervüket az ipari szövetkezetek lemaradás csupán az Építőipa­ri Szövetkezetnél van. A mű­száki fejlesztéssel js jobban foglalkoztak áz elmúlt eszten­dőkben a szövetkezetek. Gé­peket cseréltek ki, termeléke­nyebbeket állítottak munkába. Átfogó üzem- és munkaszer­vezésre azonban nem került sor. Történt néhány intézke­dés, de ezek hatékonysága ném jelentős. A pártbizottság foglalkozott a pártszervezetei? munkájával is. Megállapította, hogy a cse­lekvési programok kidolgozá­sa nem volt zökkenőmentes, mert a pártszervezetek koráb­ban ilyen feladattervet nem Madárvédelem télen Etetóldnc és mesterséges íészekodű készítettek, tapasztalatlanok voltak. Dicséretükre szól, hogy rendszeresen igyekezték segíte­ni a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását és többször ke­rült sor a gazdasági vezetők beszámoltatására is. Az értékelés mellett az el­következő időszak legfonto­sabb tennivalóit is meghatá­rozták és a pártbizottság idei cselekvési programjában rög­zítette az egyes vállalatok fel­adatait. Az ipari üzemek és szövetkezetek gazdasági tevé­kenységének elemzésén kívül a városi beruházások kérdései is napirenden szerepeltek. A városi tanács az idei beruházá­sok előkészítéséről március­ban számol be a párt-végrehaj- tóbizottságnak. Tollat gyárt a fröccsöntő A pomázi írószer Szövetkezet műanyagfeldolgozó üzemében NDK-gyártmányú fröccsöntő gépen készítik a rostironok és golyóstollak műanyag alkatrészeit. Képünkön az egyik gépet Oláh Lajosné kezeli Zárszámadásra készülnek Dunabogdányban Nem panaszkodnak az Úttörő Tsz szakemberei A vízen óriási jégtáblák úsznak, a dunabogdányi ha­tárt fehér lepel borítja; a szántóföldeket, a közeli hegy­oldalakat. — Szépek a vetéseink, és a 170 hektárnyi területen most hótakaró védi a fagytól, szél­től az ősszel elvetett gabo­nát — mondja dr. Nagy Né- medi Gábor, a dunabogdádnyi Úttörő Tsz főkönyvelője. — Ezekben a zimankós napok­ban nem a főieken szorgos- kodnak az emberek, a figye­lem inkább az irodaházra te­relődik. Zárszámadásra készü­lünk. Most összegezzük az 'élmúlt gazdasági esztendő számadatait és február 12-én számolunk be eredményeinkről a szövetkezet közgyűlésén. Szakítva az elmúlt évek gya­korlatával, februárban nem­csak számot adunk a végzett munkáról, hanem az idei gaz­dasági év feladatait is meg­beszéljük. Ezt eddig március­ban tárgyaltuk meg, jóval a zárszámadás után. — Milyen számadatok bizo­nyítják az elmúlt esztendő eredményességét? — Kezdjük a melléküzem- ágakkal. A textil- és bőrfel­dolgozó 14,2 millió, a fém­feldolgozó 10.5 millió, a film­nyomó részleg 10 millió, a műanyag üzemrész 4,5 millió, az építőipari részleg ugyancsak 4,5 millió forintot termelt. Az építő részleg most fejezte be egy 90 férőhelyes borjúnevelő építését. Kétmillió forintba került ez a beruházás és az elkövetkező hetekben áll üzembe. Ugyanakkor hozzá­fogtunk egy 200 férőhelyes nö­vendékistálló alapozásához is. A teljes költség három millió forint. Még az idén szeretnénk felépíteni és üzembe helyez­ni. Ezek a beruházások azért jelentősek, mert szövetkezetünk mezőgaz­dasági alaptevékenysége az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-te­nyésztés és a tejtermelés. Je­lenleg 204 tehenünk van, és az idén ezt a számot 220-ra emeljük. Tejtermelésünk is eredményes. 3600—3700 literes átlagot értünk el tehenenként (magyar tarkáról lévén szó), és az önköltségi számok is kedvezőek: 5 forint 40 fillér literenként. Az országos átír' magasabb, hat * forint körű mozog. A következő számada főleg a szakembereknek mond sokat: a száz hektár szántóte­rületre jutó, értékesített tej­mennyiséget számítva az országos lista második helyén áll szövetkezetünk. — Es végül még egy, a szö­vetkezet teljes munkáját rög­zítő számadat: 1975-ben 52 millió forint árbevételünk volt. Tavaly tíz százalékkal több, 57 millió forint. Ügy gondoljuk, hogy e számadatok tükrében a 250 tagot és 180 alkalmazottat számláló szövet­kezetünk eredményes gazdasá­gi évet zár — mondta befeje-, ziésül a főkönyvelő. Félmillió az öregek napközi otthonára Szociális juttatások Pomázon Pomázon Buzási lMjos fő­előadóhoz irányítják mindazo­kat, akik valamilyen szociális problémával keresik fel a ta­nácsot ö tartja számon, hogy kik a csökkent munkaképes­ségűek, tudja, melyik házban él gondozásra szoruló idős, vagy mozgásképtelen ember, ismeri a bevonuló fiatalok ott­honi körülményeit és az olyan nagy családokat, akikre fokozott figyelmet kell fordí­tani. A nagyközségben a javuló életkörülmények eredménye­ként csökken a szociális gon­dozásra szorulók száma. Amikor azonban valakin még­is segíteni kell, a szükséges­Hőszabályozó víz A Kertészeti Egyetemen kikísérlezett fűtési módszert alkal­mazzák a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben. A talaj­víznek a hőtartalmát fordítják a kettősfalú sátor fűtésére. A fólia közé permetezett talajvíz 5—15 C fok között tartja a sátor belső hőmérsékletet, a külső hőmérséklettől függően Halmágyi Péter (elvételei nél több javaslatot, előter­jesztést kémek, ami a tényle­ges támogatás megkezdését hátráltatja. Tizenöt idős ember él a fa­luban, akik erre a gondozási módra szorultak. Tizenegyen vállalták eddig, hogy csekély ellenszolgáltatásért ellátják őket. Legtöbben magúk sem gyerekek már. A nyáron köz­zétett 1976. VI. 7/76-os számú egészségügyi miniszteri rende­let lehetővé tette, hogy a házi szociális gondozók juttatását a tanács felemelje. Egyéni vé­leményezés alapján 5—700 fo­rint fizethető. Mire a szüksé­ges jelentéseket Buzási Lajos megkapta, azokat a helyszí­nen ellenőrizte, egy hónap is eltelt. Ezért a gondozók csak a következő hónapban kap­hatták meg a felemelt kétha­vi járandóságukat. A kiosztható szociális se­gélykeret nagysága növekszik, míg az igénybe vevők száma alig. Három évvel ezelőtt 29- en 170 ezer forintot kaptak, tavaly 32-en 290 ezer forin­tot. Tehát a rendszeres ellá­tásra szorulók többször, töb­bet kaphatnak. Megtörténik, hogy a szom­szédoktól érkezik bejelentés magános öregről, akivel nem törődnek. Ilyenkor a Vörös- kereszt aktívái keresik fel- az illetőt. Ha kiderül, hogy- az idős emberek élnek, csak másutt laknak a gyermekei,, akkor a Vöröskereszt-aktívák személyesen, vagy tapintatos levélben keresik meg őket. Utána rendszerint sietve igye­keznek a szülőnek támogatást nyújtani. Azzal fejeztük be a beszél­getést, hogy a legtöbb öreg ember gondját a napközi ott­hon fogja Pomázon is meg­oldani. Az oldalt írta: Kiss György Mihály és Komáromi Magda tett, tetővel ellátott, beu ve gé­zéit etetőt építhetnek a kert valamelyik sarkában. Olyan magasra kell tenni az etetőt, hogy a macska ne férjen hoz­zá. Fontos szempont: nyílt terepen ne állítsunk fel ilyen alkalmatosságot, mert a raga­dozómadarak elől nem tvd- nak elmenekülni a kis kosz- tosok. A közeli fák, bokrok már biztos védelmet nyújta­nak. Mivel tápláljuk a tollasokat — Napraforgóval, tört dió­val, olajos magvakkal, de szórhatunk ki rozsot, árpát, kölest is. Drótra felfüggesz­tett ' faggyú, avas szalonna, főtt krumpli, rossz alma is megfelel erre a célra. Kenye­ret ne rakjunk ki, mert attól felfújódnak. A segítségnyúj­tás mellett természetesen a madarakkal foglalatoskodó embernek esztétikai élményt is ad ez a munka. Meggyőző­désem ; közelebb kerül az em­ber a természethez, a mada­rakhoz és jobban tudatosodik benne napjaink egyik leg­égetőbb problémája, a termé­szetvédelem. S ha tavasszal kirándulni jön majd hozzánk, jobban fogja tisztelni, szeret­ni az erdőt, a fákat, a virágo­kat, a csicsergő madarakat, mert segítette megmenteni őket, rendszeresen táplálékhoz jut, odaszokik és ott is fészkel. A barátcinkétől a macskabago­lyig .ezekben az általunk ké­szített különböző méretű fésűitekben költik ki fiókáikat tavasszal az odúlakó mada­rak. Pusztítanak a kirándulók — Minden kirakott odúban fészket raknak? — Sajnos, nem. Szomorú tapasztalataink is vannak. Például tavaly a pilisszentke- 'reszti szurdokban, ahol sok kiránduló megfordul, madár- védelmi bemutató ösvényt építettünk: mintegy 50 etetőt, fészekodút raktunk ki köny- nyen megközelíthető helyekre. Sajnos, két héten belül a ki­rándulók mindent tönkretet­ték, az etetőket szétszedték, ellopták, hazavitték. E szomo­rú" tapasztalatok birtokában azóta eldugottabb helyeken állítjuk fel az etetőket, odú­kat. — A városban lakó ember hogyan tud segíteni télen a nálunk telelő madarakon? — Erkélyen, ablakpárká­nyon egyszerű papírdoboz is szolgálhat etető gyanánt. Ter­mészetesen széltől, esőtől vé­dett házoldalra kell kirakni és lehetőleg fa, bokor közelé­ben,, ahonnét az etetőre rá tud szállni a madár. A. kertes há­zak tulajdonosainak köny- nyebb a dolguk. Állványra Az udvaron felállított ete­tőket, a környező fákat ma­darak lepik el: cinkék, rigók, sármányok, pintyek, csusz­kák röpködnek ide-oda, be­bújnak a kis nyílásokon, csi­pegetik a kirakott eledelt. A hideg, a vastag hó miatt ilyenkor télen jóval nehezeb­ben jut táplálékhoz ez a tar­ka tollú sereg, mint tavasz- szol, vagy nyáron, amikor te­rített asztalt kínál nekik min­denütt a természet. Amíg a madarak a 8—10 fokos hideg­ben az etetők körül tanyáz­nak mi, a Pilisi Parkerdő • Gazdaság irodaházában Kál- lay György ornitológussal a téli madárvédelem tennivalói­ról beszélgetünk. Elesé^ — mázsaszám — A gazdaság évente 300 ezer forintot fordít madárvé­delemre, tehát tervszerű, cél­tudatos munka folyik nálunk az esztendő minden időszaká­ban — kezdi mondanivalóját Kállay György. — Mondhat­juk úgy is, ez munkaköri kö­telessége a gazdaságnak. Ta­valy például 80 mázsa nap­raforgót etettünk meg. Kiépí­tett láncunk van a gazdaság területén, több száz madár­etetőt raktunk ki az erdész­házak közelében, erdei tisz­tásokon. Ugyanakkor körül­belül 2500—3000 mesterséges fészekodút is elhelyeztünk az etetők körúyékén. Ha a ma­dár meghatározott helyen

Next

/
Thumbnails
Contents