Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
Bölcsőde a lakótelepnek A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik Gödöllőn- az. alsóparki, 60 személyes bölcsődét. Szőke József kőműves brigádja a tetőt szigeteli és fedi. Az épület belsejében már a. különböző szakipari munkák folynak. Balogh József és Glózik István a közművek fémcsöveit hegesztik össze. IfJ. Fekete József felvételei A PEST MEGYEI 1 HÍRLAP \ ■ v ••'{ v.'W' y> CÜLÖNKIADASÄ IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1977. JANUÁR 7., PÉNTEK Ezerháromszáz javítás havonta a GELKA-nál A lakosság érdekében tervezik: jobban kihasználni az esti órákat — Havonta körülbelül ezerötszáz meghibásodást jelentenek be szervizünknél, az olyan panaszok száma viszont, amelyek munkánkkal kapcsolatosak és felügyeleti szerveinket is megjárják, évente harmincöt-negyven. Akadnak persze szóbeli kifogások is, de ezeke, helyben, lehetőleg azonnal elintézzük. A szerelők csak elvégzett munkáért kapnak bért Hurta Lászlóval, a gödöllői GELKÄ -szerviz vezetőjével beszélgetünk. A szerviz Gödöllőn és a járásban látja el a híradástechnikai készülékek és háztartási gépek javítását. Az egyre gyarapodó színes televiA törvény hatására Változások a közművelődésben Járási tapasztalatok Valószínű, hogy a közművelődési törvény nem váltja . meg egymagában és egycsa- pásra a közművelődés ügyét. A hagyományos büntető elemeket nélkülöző törvény politikai, elvi hatása sokkal nagyobb, mint jogi. jelentősége. Formálóié, új szemlélet Hogyan értékeli a közművelődési szakember hatását, milyen tanulságokat von le az év végével? Polónyi Péter járási közművelődési felügyelő, válaszol: — A közművelődési törvény, illetve az azt megelőző és követő, különböző intézmények által kiadott dokumentumok a művelődés feladatait nem egyszerűen és pem is elsősorban mennyiségi vonatkozásban bővítették. Minőségi változásra kötelező programot szabnak, amely munkánk tartalmának, módszereinek, kereteinek fejlesztését egyaránt szükségessé teszik. A termelés segítésétől az ízlés, az életmód alakításáig, a társadalmi lét és tudat valamennyi szférájában és a népesség minden csoportját érintően van tennivalónk. A köz- művelődés „illetékességi köre” egyre tágul. Ha a törvény és a határozatok érvényesülését vizsgáljuk, számadásunk kedvezőbb képet mutat, mint ezelőtt; jelentős eredményeket értünk el a művelődési intézmények tevékenységének majd minden területén. A közművelődési munka egész járása; nkban hatékonyabbá, tudatosabbá, sokszínűbbé, tömegesebbé vált. — A munkásművelödés ügye fontos feladat volt és lesz. Ezt bizonyítják a megjelelő munkásszociográfiák, a folyóiratokban is gyakran bukkannak fel ilyen támájú riportok, elemzések. — Biztató jelei mutatkoznak annak, hogy a munkásművelődésben is fordulat következik be. Erre nemcsak a szemléletváltozás, hanem a szaporodó konkrét példák is utalnak. A szocialista brigád- versenyek tartalmasabb, változatosabb lebonyolítása, az „olvasó munkásért” pályázatba való növekvő* arányú bekapcsolódás, az ifjúmunkás táborok megszervezésén kívül is számos okos kezdeményezés akad. Kapcsolat az iskolákkal — A klasszikus népművelés „apostolai” valamikor a tanítók voltak. Milyen ma1' a kapcsolat a közművelés munkásai és a pedagógusok között? A pedagógusok oktatói, nevelői, vagyis többnyire a diákságra korlátozódó munkájukon kívül egyre több szakkör, együttes, rendhagyó könyvtári, múzeumi óra, látogatások vezetésére vállalkoznak. Az úttörőmozgalom nemcsak művészeti csoportjaink utánpótlásával, a kultu-, rális szemlék megrendezésével tölt be jelentős közművelődési feladatot, a honismereti mozgalomnak is hasznos segítője. — A könyvtárak, múzeumok is a közművelődés arany- tartalékai. Milyen formákban aknázhatók ki a bennük rejlő lehetőségek? — A könyvtárosi szemlélet alakulásában is jó irányú változás figyelhető mag. Mind többen ismerik fel, hogy a Korszerű közművelődési könyvtár nem lehet pusztán kölcsönzőhely, hanem mint információs központ és mint kulit rális programok — vetélkedők, író—olvasó találkozók — szervezője és színtere is fontos szerepet kell, hogy betöltsön környezete szellemi életében. Múzeumaink tevékeny részesei, jó segítői a közművelődésnek. Járásúnkban elsősorban az aszódi múzeum tevékenységére lehet hivatkozni, de nagyra kell értékelnünk az isaszegi, a nagytarcsai, a vérségi és újabban a ézadai múzeum kezdeményezőkészségét, igényességét a hagyományos szerepkört tágító, ismeretterjesztő, rendezvény- szervező, a művelődési intézmények kapcsolatrendszerét erősítő munkában. Sokoldalúbban! — Milyen területeken vár- [ nak az elkövetkező időben elsősorban változást? — Éppen a közművelődési törvény szellemének érvényesülésétől várjuk, hogy a köz- művelődési munkánkban még tapasztalható egyoldalúságokat fel tudjuk számolni. Ma a művelődési házak tevékenysége művészet-, illetve rendezvénycentrikus.. Ez azonban korántsem csak az ott dolgozók hibája. Az emberek még nem szokták meg, hogy a művelődési házban az irodalmi színpaddal vagy egy kórussal legyen egyenrangú az ismeretterjesztés, a lakáskultúra fejlesztését, az életmód alakítását, a termelőmunka segítését célzó program. Terveink között szerepel, hogy bővítsük kapcsolatainkat a gazdasági és társadalmi szervekkel. Jobban ki kell aknáznunk nemcsak az ő tárgyi feltételeinket javító segítségét, hanem kezdeményezőbbnek kell lennünk a személyes részvételt illetően is. Meg kell ragadnánk az alkalmat: a Gödöllőn működő tudományos és felsőoktatási intézmények dolgozóit, hallgatóit iá bekell vonnunk munkánkba. G. Z. zió speciális szervizét is ők végzik, a gödöllői, váci és szobi járásban. Mit szólnak ahhoz a vádhoz, hogy a szerelő nem megy ki az ügyfél lakására, s a reklamálásra ez a válasz: a bejelentő nem volt otthon. — Műszerészeinknek nincs fix fizetésük, teljesítménybér pedig csak olyan munka utál) jár, amit elvégeztek, s igazolni tudnak. Pusztán azért mert kimentek, semmit sem kapnak, így nekik is érdekük, hogy elvégezzék a munkát. — Az ezerötszáz meghibásodásból ezerháromszázat tudnak elintézni. A maradék? — Az elintézés nyolc napon belül értendő, ez is csak a beszállított készülékekre. A fennmaradók is elkészülnek, csak lassabban. Ennek oka legtöbbször az anyaghiány. Raktárunkban 70—80 féle tévékészülékhez, 100-nál több rádió típushoz, 4 ezer alkatrészt tárolunk állandóan. Van azonban 300—400 olyan, amelyekből a szállítás akadozik, s mikor kellene, éppen nincs. Televíziók, rádiók esetén főként a régi típusoknál állhat elő ilyen helyzet, az automata mosógépalkatrész utánpótlása viszont annak ellenére rossz, hogy viszonylag új termék. A panasz: naphosszat várják, még sem jön — Sokan panaszolják; szabadságuk rovására kell naphosszat várniuk a műszerészekre. \ — Szervizünk tizenhárom műszerésszel dolgozik. A lei- több ügyfél azt szeretné, ha délután öt. és este nyolc óra között érkeznének hofczá a szerelők, ez nagyon nehéz, így munkánk negyedrészét sem tudnánk elvégezni. Persze arra tör«“t:zünk, hogy rövid, lehetőleg hatórás napszakokat jelöljünk meg. — Tehát a szervizen semmi sem múlik? — Ezt éppen úgy tudnánk állítani, mint azt — sajnáljuk, hogy a közvélemény kis számú esőtekből általánosít —, hogy munkánk fabatkát sem ér, s a szolgáltató ipar többi ágával egyetemben, mi vagyunk az első számú közellenség. Már említettem a javítások és a panaszok arányát. Nem kell hozzá matematikus képzettség, hogy kimutassuk, ez nem rossz A közlekedés biztonságáért A megalapozott és jogos kritikát nem háríthatjuk el magunktól. Tudjuk, nagyon sok teendőnk van még, hogy a rólunk kialakult képet kedvezőbbre formáljuk. Átalánydíj-szerződés: mindig ugyanaz a szakember — Hogyan mutatkoznak meg jobbító törekvéseik az 1977-es terveikben? — Éppen a kiszállási órák kedvezőbb összeállítása ügyében tervezzük, hogy a kétmű- szakos ügyelet átszervezésével az esti órákat jobban kihasználhassuk. De ez csak Gödöllőn lesz így. A körzetünkbe tartozó községekbe minden harmadik napon megyünk. Ez megfelel az igényeknek, mert nem várjuk meg, hogy kapkodnunk kelljen. Ebben az évben 3—4 műszerészt veszünk fel, van saját nevelésű szakemberünk is és új jelentkezőkben sincs hiány. Vidéken a’ műszaki boltokban található címbegyűjtő állomásainkat bővítjük, a meglévőket aktivizáljuk. A javítások minőségét is emelni kívánjuk,1 az idén minden egyes készüléket, háztartási gépet — az utóbbiakat továbbra is heti két alkalommal javítjuk — amit műhelyünkben reperálunk, csak egyedi meó- zás után bocsátunk ki. A határidőket is igyekszünk pontosan betartani, és rövidíteni. — Milyen új szolgáltatásokat ajánlhatnak? — A televíziók átalánydíjas javítása nem teljesen új szolgáltatás, de a közönség még nem ismeri eléggé előnyeit, pedig mindkét fél részére előnyös volna. Havi 30 forint ellenében, bármilyen hibát azonnal kijavítunk. Az is az ala- posabb munkát segíti elő, hogy ilvenkor mindig ugyanaz a. műszerész gondozza a készüléket Gáti Zoltán Sugárzással sterilizálnak Megkezdődött a kísérleti üzemeltetés a Medicor Művek debreceni orvosi műszergyárá- ■bam: a sugársterilizáléban. A csaknem százmillió forintos költséggel készült létesítmény az egyszer használatos orvosi eszközök — injekcióstűk, szikék, vérzsákok, a testszövet- ben felszívódó sebvarró fonalak — csiramentesítését végzi' el a legkorszerűbb eljárással. Gazdag kínálat mindenkinek Elkészült a gödöllői járás' közművelődési program 197', évi vázlata. A gazdag műso: terv nagyprogramokat, sora zatokat tartalmaz. A kínála színes, mindenki megtalálhatja benne áz érdeklődéséne megfelelő, hasznos időtöltés jelenítő elfoglaltságot. Néhány főcím: falusi fiatalok hete mezőgazdasági könyvhónap, népi együttesek országos konferenciája és bemutatója, út- törőmajális, a VI. megyei ifjúsági találkozó, képzőművészéti alkotótábor, ankétok, ismeretterjesztő előadások, vitaestek, irodalmi, zenei műsorok. Nőtt a könyvállomány Évről évre emelkedik az új művek vásárlására fordítható összeg a járási-városi Juhász Gyula könyvtárban. Tavaly mintegy 38 ezer kötet várta a könyvtár tagjait. Egy-egy lakosra 1,8 kötet jutott. Fejlődött az iskolai könyvtárhálózat is: az Imre utcai könyvtárat 1600, a Légszesz utcait 300 letéti könyvvel gyarapították. Kiegészült mindkét helyen a kézikönyvtár állománya is. Egyenruha a kamarakórusnak A városi kaimarakóru* egyenruhájának költségére, a csoport utaztatására tavaly 50 ezer forintot fordítottak a járási-városi Petőfi Művelődési Ház költségvetéséből. Javultak a művelődési otthonban a szórakozás tárgyi feltételei is: új padlót és védőburkolatot kapott a nagyterem, megkezdték az udvar betonozását. Szükséges volna azonban a jelenlegi nyitott előtér helyén előcsarnokot és ruhatárat kialakítani. Az országos átlag felett Gödöllő ipari termelése — hasonlóan a Pest megyeihez — évek óta gyorsabban növekszik, mint az országos átlag. Nagy arányban emelkedik a lakosság lélekszáma Is. Nem csupán a természetes szaporulat, hanem a jelentős bevándorlás miatt is. Számítások szerint a város lakossága az ötödik ötéves terv végére megközelíti a 28; ezret. Jelenleg meghaladja a 25 ezret. Tóítcház A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ január 8- án, szombaton 18 órakor az ifjúsági ház társalgójában táncházat rendez. Jánosi András és zenekara muzsikál a táncokat Marbler Éva, £ Bartók, és Iváni István a Honvéd Központi Művészegyüttes támekarának tagjai mutatják és tanítják be. Ohsóbh a /lágym KEVESEBB KERÜLŐVEL A FÖLDEKEN A Városgazdálkodási Vállalat dolgozói Gödöllőn megállás nélkül tisztítják az utakat a nemrég lehullott hótól. Munkájukat kisgép is segíti- írj. Fekete József felvétele Újfajta, előregyártott hidakat, átjárókat fejlesztettek ki az Országos Vízügyi Hivatal vízgazdálkodási trösztjének tervezői. A vasbeton elemekből összeállítható híd nemcsak olcsóbb a hagyományosnál, de sokszor több hónapig tartó építési munka is egy-két hét alatt elvégezhető. A mezőgazdaság gépesítésének fokozásával és főként az iparszerű termelési módok elterjedésével sok gondot okoz a gazdaságoknak az óriási önjáró munkagépek átirányítása az öntözőcsatornákkal. patakokkal szabdalt szántóföld [ egyik részéről a ’ másikra, s gyakran több kilométeres ke- ! rülőkre van szükség. Az OVH ! műszaki fejlesztési program- j jában kidolgozott újfajta előre gyártott vasbeton hidak fel-' I állításával ezek a drága üres- I járatok is csökkenthetők. Je- i lenleg egyebek mellett az Al- I földön a Keleti főcsatorna és | a Tárná két partját kötik ösz- ! sze ilyen vasbeton hidak, s a Dél-dunántúli és Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén csaknem száz újabb előregyártott vasbeton híd tervezését és építését irányozta elő az ország különböző tájain. y
